Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-14 / 10. szám

1) A színházi parkban«« • Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg *— 14 óra között keressenek fel bennünket. Ne a Búza téren igyon Egy magát megnevezni nem óhajtó olvasónk a hét elején kemény hangon tiltakozott a telefonban a Búza téri italki­mérések bezárása ellen, nem csupán maga, hanem sokak (gondolom, szesztestvéreiról volt szó) nevében is. Jómagam sokat járok a Búza téren, hiszen nemegyszer •tt jövök keresztül munkába jövet, arra megyek haza. Több­ször volt alkalmam tapasztalni, milyen bonyolult művelet olykor kikerülni az ittas, kötekedő csoportokat, magányos részegeket. Láttam több verekedést is, legutóbb tavaly ősz­szel, amikor egy idős férfi bicskával kergetett egy félmezte­lenre vetkőzött fiatalembert... Aligha voltam akkor a cso­portosulásban egyedül, aki arra gondolt: ennek mielőbb vé­get kell vetni. A Búza tér immáron szeszesital-mentes. Ami nem azt je­lenti, hogy most már részegekkel sem találkozhatunk ott. Mert igaz ugyan, hogy még az 1-es buszmegállónál levő ABC-áruházban sem lehet szeszes italt és sört vásárolni, viszont korlátlan mennyiségben árulja az Áfész Árucsarnok, az út másik oldalán, s nincs messze az igen nagy forgalmú­vá lett Bor-is, a Hági, a Horváth Lajos utcai borkimérés sem ... Aki inni akar. hozzájuthat a Búza tér környékén éppen úgy, mint máshol. De talán nem megy vissza oda randalí­rozni. mégis kevesebb lesz a részeg-garázda, ezen a másra való helyen. Ha csak egy. minősíthetetlen színvonalú kocs­mával van kevesebb, már vigasztalóbb a városkép. — ny — s Mennyi szabadság jár a gyes után? KÉNYSZERHELYZETBE KERÜLT A POSTA „Lapjuk december 7ri szá­mában a Messze van a kö­zeli posta címmel megjelent olvasói levél foglalkozik a Miskolci 2. Számú Postahi­vatal megközelíthetőségének lehetőségével. Sajnos, a „be­kerítéséről’nem mi tehetünk. A környéken folyó MÁV át­építési munkálatok miatt kényszerhelyzetbe kerültünk s csak a jelenlegi megoldás vált lehetővé. Kérjük olva­sójuk és ügyfeleink megér­tését, türelmét, addig, amíg elhárulnak az akadályok.” (A választ Tóth Lászlótól, a a Miskolci Postaigazgatóság osztályvezetőjétől kaptuk.) „T983. december 13-án kis­lányom született akivei gyes­re mentem. Két év múltán, 1985. június 21-én megszü­letett a kisfiam is. Most ké­szülök vissza a munkahe­lyemre dolgozni. Vita van azonban köztem és a mun­kaadóm között arról, hogy a gyesen töltött időre és a gyermekek után mennyi fi­zetett szabadság illet meg. Én hallottam egy számomra kedvező verziót, ám ilyen el­bírálásról a munkaadóm nem tud. Szeretném tudni, való­jában mire számíthatok?"!— kérdezi tálunk egy fiatal- asszony, aki teljes címét is megírta, de kérte, ne fed­jük fel kilétét Olvasónk kérdésének elbí­rálásánál az 5 1981. dec. 29. ÁBMH sz. rendelet, mérv­adó, amely a szabadságra vonatkozó egyes előírásokkal foglalkozik. A rendelet 1. sz. paragrafusának 1. bekezdése ezt mondja: „A dolgozót a munkaviszony szüneteltetése tartamára a következő ese­tekben illeti meg szabadság: aj ... c) a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azon­ban egy évre, függetlenül at­tól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermek-; gondozási segély. Ez a ked­vezmény az anyát újabb szü­lés esetén újra megilleti. Olvasónk konkrét ügyére rátérve, ha valóban jogo­sult —, amint azt levelében írja — a bedolgozott évek alapján az évi 17 nap fize­tett szabadságra, akkor ez — amennyiben tételezzük fel, a szülésig abból egy napot sem használt fel — 1983-ra is jár. Sőt, mivel a kislány az évben született, ehhez hozzájön 2 nap. (Az így ösz- szesen 19 nap természetesen csökken, ha év közben, 1983- ban volt fizetett szabadsá­gon.) A törvény szerint a há­romévi gyesnél egy évre jár fizetett szabadság, plusz az egy gyermek után két nap pótszabadság, vagyis: a fia­talasszonynak ismét van 19 nap szabadsága. Miután megszületett a má­sodik gyermek, s közben el­telt két év, ismét jár a gyes 1 évi időtartamára az alap- szabadság, amely azonban most már az évek’ eltelte mi­att 18 nap. Ehhez jön a má­sodik gyerek után járó 5 nap pótszabadság, vagyis: az újabb évre 23 nap fizetett szabadsága van. S ezzel még nincs vége, hiszen a 23 nap szabadság 1988-ra, a munkába állás évére is jár. Pontosabban: ebből a munkába állás idő­pontjától függő rész. Olvasónknak azt tanácsol­juk, hogy mindezek alapján ismét keresse fel vállalatát, s ne nyugodjon bele a vál­lalat javaslatába, miszerint összesen 22 nap szabadságra lett volna jogosult... Böszörményi Jenő (Sajószent- péter): Nem tudjuk, milyen cél­ból küldte el hozzánk is a leve­let. Hiszen annak első példá­nyát eljuttatta a bírált dolgozó vállalatának igazgatójához, aki nyilván tüzetesen kivizsgáltatja, mi is történt valójában. S ha igaz. amiket leírt, nyilván nem marad el a felelősségrevonás sem. Egyébként ha hozzánk a levél első példánya érkezik, mi is az igazgatóhoz küldtük volna, hiszen nem voltunk ott, önnek tanúi nem írták alá a levelet, vagyis akár kételked­hetnénk is .. . Reméljük, a vizsgálat ön* igazolja, s elég­tételt kap. P. T. (Miskolc): Levelével hamarosan foglalkozunk. Előtte azonban még mi is „helyszíni szemlét tartunk”. Megvárt a busz Az elmúlt szomba­ton délelőtt tíz-tizen­egy óra között a Kiss Ernő utca felöl a Ti­szai pályaudvarra köz­lekedő 21-es busz meg­állójához igyekeztem az Avas alatt. Mesz- sziröl láttam, hogy jön a busz, kétségbesetten szaladni kezdtem, hi­szen semmiképpen nem akartam lekésni, várni a következőre. Ám a kezemben lévő súlyos szatyrok akadályoztak a sietésben, szomorú­an láttam, hogy a busz elindul a megállóból. Megálltam, s abban a pillanatban a busz is. A vezető integetett, si­essek. Kinyitotta az ajtót, s felvett. Igazán jólesett figyelmessége. Megjegyeztem a busz rendszámát: BV 73-75. H. Gy.-né Miskolc jfc Mostanában aligha készíthetne bárki is szép felvételt a Miskolci Nemzeti Színház park­jában Déryné szobráról. Mert nemigen találna olyan fotóállást, hogy a képbe ne lógna be«ci a mi felvételünkön az előtérben látható szemeteskonténer. Amit minden bizonnyal el le-»-« hetne helyezni máshol is, arról már nem beszélve, hogy vajon miért kell a szemetet, pa- e! pírhulladékot mellé szórni, amikor két oldalon is nyitott?... ✓ F. E. "v Miskolc '•'f Gyönyörű lett ez a mozi? Örvendetesen szaporodnak Miskolc belvárosában a ki- vül-belül megújuló épületek. Egyikük a Kossuth film­Már szép a kenyér December végén új ke­nyér bolt nyílt a Búza téri vásárcsarnok keleti oldalá­ban, a hatósági húsbolt mel­lett. Házi tenyeret árul. Bi­zony, az első napokban a ve­vők kénytelenek voltak olyan véleményt kialakítani, hogy a boltnak kenyeret sütő és szállító nyékládházi pékmes­ter nem ismeri pontosan a miskolciak ízlését. Szeren­csére mindez nem tartott so­káig. E hét kedd reggelén ismét ott vásároltam, s a boltos olyan gyönyörű ke­nyereket mutatott, hogy öröm volt rájuk nézni, ráadásul otthon megkóstolva, az íze is kitűnő volt. Tehát öröm­mel konstatálhatjuk, hogy a vásárcsarnok környékén to­vább bővült a tenyérválasz­ték, jobb a kínálat, mint ko­rábban volt. Ami egyben azt is jelentheti, hogy az .itt vá­sárlóknak (fők&nt .nyugdija-, sokról van szó) nem kell majd hétvégeken annyit sor-, ban állni, mint eddig. T. B. Miskolc színház, melynek csarnoka, nézőtere is gyönyörű. Büsz­kén lépünk be, megelégedés­sel nyugtázzuk: tudunk mi, ha akarunk... Aztán ké­nyelmesen hátradűlünk a puha ülésen, s várjuk a film kezdetét. Ám előfordul, hogy az emberfiának ké­nyelmetlen érzése támad, s elsiet ama bizonyos helyre... Jómagam is besiettem a női toalettbe, ahol idegesen néz­tem körül, hová akaszthatom „addig” a táskámat. Sehol egy fogas, sehol egy szög. Gondolván egyet, a kilincsre akasztom a táskát. Zsupsz! — az már esik is le, mert benyitott valaki. Szemrevé­telez em.’-' hogy WG-papír sincs. De ne legyünk nagy-* igényűék! Most már az ér­dekel, hol moshatok kezet? Azt tanultuk ugyanis. Te­kerem a csapat, nem moz­Nem változott a helyzet Lassan két éve, hogy cikk jelent meg a Déli Hírlapban „Martintelepi gödrök, ká­tyúk” címmel. A cikkíró a Fövényszer utca minősíthe­tetlen állapotát kifogásolta. Az újságcikk megjelenése után — ahogy az lenni szo­kott — ígérték az utca rend- behozatalát. Az ügyben ille­tékes később a lap „Azt vá­laszolták .. .” című rovatá­ban a helyzet eltúlzásáról beszélt. Mi történt azóta a Fövényszer utcával? Telje­sültek-e az ígéretek? Min­den rendben van, s a cikk­író tévedett? A Martintelepen a Csoko­nai Mihály, a Stromfeld Aurél, a Radnóti Miklós és a Fövényszer utcák által határolt területen, az úgy­nevezett „bulgárföldön” mo­dern lakótelepet építettek bölcsődével és óvodával. Nem messze az új lakóte­leptől gyönyörű, jól felsze­relt általános iskola is épült. Mindez a fejlődést tükrözné, ha az építkezés befejezését követő helyreállítási munká­latok az érvényes rendeletek szellemében megtörténtek volna. Sajnos, nem így van. Tudjuk, hogy az építési területeket nehézgépjármű- vekkeL és munkagépekkel is meg kell közelíteni, az anya­gokat oda is el kell szállí­tani. A Fövónyszer és ki­sebb mértékben a Csokonai utcák voltak azok, amelye­ket a felvonulás, majd a fo­lyamatos anyagellátás cél­jára igénybe vettek. A Cso­konai utcát, amelynek ko­rábban csak egy része volt szilárd burkolatú, a 23-as busz érdekében teljes hosz- szában felújították. Ennek örültünk. Helyreállították — kisebb-nagyobb hibával — a Radnóti Miklós utcát is. Tel­jesseggel megfeledkeztek vi­szont a Fövényszer utcáról. Így ma a város szép gyer­mekintézményei mellett el­vezető út gidres-gödrös. ka­csaúsztató, gépkocsik díjta­lan alvázmosója. S közleke­désre tengelytörés veszélye nélkül nem alkalmas. Hogy az ügyben „illeté­kes” nehogy ismét a helyzet eltúlzásáról beszéljen, a mel­lékelt fénykép bizonyságul szolgál: a két éve beígért helyreállítási munka nem történt meg. s a hajdani el­sőosztályú, a lakóterület leg­jobbjának mondható útja ma huszadrangú határút, amely méltatlan a peremvá­rosi részhez is. T. L. Miskolc dúl, víz nem jön belőle egy: csepp sem. Még egyszer ne*? kiveselkedem, de hiába. A* utánam következőben bist zom, hátha ő jobban felké-'. szült erre a sportfeladattá,. Nem elég erős ő sem. Tahin, egy edzőtábor után sikerül­ne... .'rlt* A dolgot szovateszem a,, jegyszedő néninek, aki tel­jes nyugatommal azt vála­szolja, hogy ők a „férfibe” járnak kezet mosni, ott -van víz. Előzékenyen bevezet en­gem is. Kissé rémülten;. üíxa> mernet lesütve vonulok ,,6aj- tarsammal” a néni uSi.’aE’ látható tájékozottsággakslf#*. lauzol. Itt már valóban -van víz, de szappannak és törül-1, közének nyoma sincs. Visszaérve a helyemre, már korántsem tudom olyan felhőtlenül élvezni a filrrje^. mint gondoltam. A megpnjw báltatások nyomot hagyták- bennem. Pedig — mint -ifi?’ később kiderül — még k&r’í rántsincs vége. Csak a fita^. nek, s én sietek a ruhatári»#»? A kabát után sálamat, kaíh-- pomat is felteszem, s me£-‘- igazítanám. Ha lenne tűkig;., De nincs. Szép ez a mos! egyáltalán ? r jYY v Durda Csillanó Miskolc V A meder tiszta^ a járda sáros Annak idején sokszor em­legettük mi, a Selyemrét kör­nyékén lakók is. a piszkos J Szinva-medret. Szerencsére ide is eljutottak a Miskolci Közterület-fenntartó Válla­lat foglalkoztatottjai, s egé-jj szén a Tiszai pályaudvarnál levő hídig rendbe tették a medret. Örömünkbe azonban üröm is vegyül. A kiszedett hor­dalék, piszok ugyanis a jár­dára került, s így a lakó­telep felőli részen most nya­kig járunk a járdán a sár­ban és szemétben. Lakótársaim nevében is javaslom, hogy ne várjanak tavaszig a kiszedett horda­lék elszállításával. Jó lenne eltüntetni még most, a vár­ható havazás előtt. M. F, _ Miskolc a miskolciaké a szó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents