Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-04 / 1. szám

Asztalitenisz-évnyitó Átfutottak I9uo-ba Az ifjúságpolitika és a sport elválaszthatatlan Változtak Talán még soha sem voltak olyan szorgalmasak az asztalite- niszezök, mint ezekben a napok­ban. Szilveszter délelőttjén ki­adós edzésen vettek részt, csak újévkor pihentek, aztán szomba­ton és vasárnap ismét a gya­korlással töltötték idejüket. A serény készülődés érthető: szer­dán Szófia mellett évnyitó Szu­per Liga mérkőzést játszanak Bulgária csapatával. — Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a bolgár együttes na- gybbb feladat elé állítson bennünket — mondta a kö­zelgő hétközi találkozóról Pigniczki László, a férficsa­pat edzője. — De változott a helyzet, mi gyengültünk, a bolgárok erősödtek, ezért §Z§rkép 0 A Reuter hírügynökség jelentése szerint megállapo­dás készül az osztrák II. ligás Vorwärts Steyr és a szovjet labdarúgó, Oleg Blo- hin között, amelynek értel­mében az egykori aranylab- dás Ausztriában folytatná pályafutását. 0 Mexikóvárosban, a 18 éven aluli teniszezők világ- ranglista viadalán a fiú pá­rosok mezőnyében a Köves Gábor—Noszály Sándor ket­rendkívül nyíltnak ígérkezik a találkozó. Elsősorban Lu­kov és Gergelcseva tartozik az európai élmezőnyhöz, akik ellen nem könnyű győz­ni. Bizonyítja ezt, hogy a bolgárok december közepén idegenben 4-3-ra nyertek a Szuper Ligában tavaly első helyen végzett lengyelek el­len. A magyar válogatott nem lehet teljes, mert Bátorfi Csilla — miután térdműtéten esett át — hosszú hetekig nem jöhet számításba. Vol- per László, a női válogatott edzője Vrbán Edit mellett szavazott. A BSE játékosa vasárnap például rendkívüli egyéni edzést végzett, hogy a lehető legjobban készüljön fel Gergelcseva ellen. A csapat férfi tagjai, Klampár, Kriston és Harczi ugyancsak gyakoroltak, ne­kik sem lesz könnyű dolguk. Kétségtelen, hogy a négy férfi egyes találkozó (Klam­pár és Kriston játssza eze­ket), döntően befolyásolhatja a végeredmény kialakulását. Nagy sikerrel rendezték meg a „Fussunk át 1988-ba” elnevezésű, első budapesti szilveszteri éjszakai futóver­senyt. A rajtnál éjfélkor csaknem félezer résztvevő, köztük a hazai élgárda vá­gott neki a 3500 méteres távnak. Az 1988-as eszten­dő első versenyén szép DVTK-s siker született: Be- reézki József ért elsőnek célba, megelőzve Tóthot (Bp. Honvéd) és Szűcsöt (Vasas). Életveszély! j Az ősszel több százezer forintos költséggel felújí­tották a népkerti I. szá­mú műjégpálya elavult, korszerűtlen világítását. Örültek ennek a hokisok is, ám korai volt. .. Csupán az FTC-én és a játékvezetőkön múlt, hogy legutóbb az esti mérkőzést lejátszották. Ugyanis az országban a miskolci az egyetlen olyan műjégpá­lya, ahol a világítás élet- veszélyes! Nincs elég fény a jégen, a pálya egyes területein csak sötét fol­tokat lehet „látni”. Rá­adásul akkor este ismét nem világított öt (!) fény­forrás. Hossz belegondol­ni abba, hogy a több mint lüö kilométeres se­bességgel száguldó, erő­sen meglőtt korong vala­melyik játékost eltalál­ja . .. tős 7:5, 6:4 arányban győ­zött a mexikói Ruiz—Her­nandez duó ellen és a dön­tőbe került. • A svéd Patrik Sjöberg, világbajnok és világcsúcstar­tó magasugró a hét végén nem hivatalos világrekordot ért el, helyből ugrásban. Az atléta 177 centimétert tel­jesített, majd háromszor si­kertelen kísérletet tett a 180 centis magasságon is. 0 Az Apoel Nicosia—AEL Limassol ciprusi labdarúgó­mérkőzés utolsó percében a játékvezető büntetőt ítélt a hazaiaknak, akik így nyer te '1-0 arányban. A találko­zó után a szurkolók ösz- szeverekedtek, tizenhármán megsérültek. Pietro Mennea neve hosz- szú évek óta szorosan össze­függ az olasz atlétikával, amelynek szinte megszámlál­hatatlan dicsőséget szerzett. A legnagyobb eredményei közé tartozik az 1980-as olim­piai győzelme, s a 200 ni­es síkfutásban még 1979-ben elért 19.72 mp-es világcsú­csa, amelyet a mai napig sem tudtak megdönteni. Pe­dig nem kisebb nagyságok indítottak ellene rohamot, mint Calvin Smith, Carl Lewis, Ben Johnson és még sokan mások. A „nagy Piet­ro” most újabb rekordra ké­szül, igaz ezt nem stopper­órával mérik, majd, hanem a krónikások jegyzik fel. Egymás után ötödször is részt akar venni az olimpián, s döntőbe jutni, akárcsak az eddigi négy alkalommal. Mennea a nagy cél érdeké­ben a napokban Ausztráliába utazott, Canberrában készül a szöuli nyári játékokra. „Két hónapot töltök itt, ide­álisak a körülmények, nyári edzéseket tarthatok — mond­ta a megérkezése után. — Időeredményeket nem jóso­lok, de úgy érzem, most, 35 évesen is fel tudom még venni a versenyt sok fiatal­lal.” Mennea tudja, hogy nem technikás futó, de óriási akaraterővel rendelkezik, és tökéletesen tud felkészülni a nagy erőpróbákra. Arra a kérdésre, hogy mi a titka hosszú és eredményes pálya­futásának, gondolkodás nél- mondta: „Az edzések, az ed­zések, és megint csak az ed­zések”. Az olasz sportoló január 26-án Canberrában részt vesz egy nagy nemzetközi verse­nyen, an 'y iránt máris óriá­si az érdeklődés. S ez első­sorban neki köszönhető. Az egész atlétavilág várja a rajt­ját. * Vidám fociszilveszterrel búcsúztatták az óévet a Miskolci Unió Afész sportszerető dolgo­zói. Női és férfi csapatok részvételével látványos tornát rendeztek a városi sportcsar­nokban. A hölgyeknél és a férfiaknál is a házigazdák örülhettek, ugyanis mindkét csa­patuk megszerezte a győzelmet és a különdíjak többségét is megnyerték. Képünkön: tá­mad az Unió Afész csapata a Budapesti Szerelvény-értékesitö Vállalat együttese ellen.- . - . (Szabó felv.) Beszélgetés Kupecz László osztályvezetővel Jk Érkezés a sikeres ostravai súlyemelő-világbajnokságról a Keleti pályaudvarra. Barsi László (balra), Juhász István ve­zető edző és Jaésó József (jobbra). A DVTK két kiválósága 1987- ben is „menetrend szerint” szállította az érmeket a nemzetközi viadalokról. Mától már Bükfürdőn készülnek 1988- ra, a szöuli olimpiára. (Szabó István felvétele) Ismét eltelt egy év. Nem­csak az ország, hanem Mis­kolc város ifjúsági és sport- mozgalmában is jelentős vál­tozások történtek. Elég arra gondolnunk, hogy egy teljes esztendő munkájáról adhat­nak számot az ifjúsági és sportosztalyok, így a miskol­ci is. Kupecz Lászlóval, a városi tanács ifjúsági és sportosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, miként értékeli az elmúlt évet? — Nemcsak a nevében,, hanem íeiadaiköréb^n... megváltozott az osztály mun­kája. Az ifjúságpolitikai fel­adatokat nem lehet elválasz­tani a sporttól. Márcsak azért sem, mert az ifjúsági kor­osztály határa elméletileg 30 év, s ez még az ifjúság fo­galmába tartozik. Kétségte­len tény, hogy az Állami If­júsági és Sporthivatal lét­rehozásával a mi munkánkat is át kellett szervezni. Ám az ifjúságpolitikai feladatok­kal kapcsolatos jogszabályok egy része még nem készült el, s ez kisebb zavarokat oKozott nálunk is. Megnövel­ték az osztályunk létszámát, ám a feladatokkal arányosan nem nőttek a pénzügyi le­hetőségeink. így az anyagiak átcsoportosítására volt szük­ség. • Maradjunk az ifjú­ságpolitikánál: milyen ren­dezvényeket szerveztek, mi­ként kapcsolódtak be a fia­talok szellemi és testi ne­velésébe, a szabadidő hasz­nos eltöltésébe? — Közismert az úgyneve­zett „kulcsos” gyerekek prob­lémája, akiknek a szülei napközben dolgoznak, a lá­nyok és fiúk pedig az utcá­kon csatangolnak. A nyáron — kísérletképpen — meg­szerveztük az ifjúságvédelmi hónapot. Megpróbáltunk a gyerekeknek szervezett kö­rülmények között, hasznos programokat biztosítani. El­képzeléseinket csak részben sikerült megvalósítani. A ta­nulságokat levontuk, az idén már más formában látunk hozzá á szervezéshez. A kü­lönféle intézmények, műve­lődési központok, ifjúsági házak támogatásával mentál- higiéniás hetet rendeztünk. Ebben a témakörben az osz­tályunk pályázat útján 500 ezer forintot nyert az ÁISH- tól... Ügy érzem, jól sike­rült a városi sportcsarnokban a családi tömegsport-napunk is, amelyet a Magyar Rádió is közvetített. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy megpróbálunk a fiataloknak értelmes, hasznos, a közös­ségi szellemet formáló prog­ramokat biztosítani. Az 1937- es esztendő e tekintetben kí­sérletnek tekinthető. Az idén a társszervekkel együttmű­ködve már lényegesen több rendezvényt szervezünk. • Az ifjúságpolitika után következzék a minőségi sport. Hogyan értékeli Mis­kolc sportéletét, az 1987. évi eredményeket ? — A kérdés meglehetősen nehéz. Már csak azért is, mert a szakosztályokat, sportágakat figyelembe véve igen sok az ellentmondás. Kétségtelen tény, hogy a nép­gazdaságban végbement vál­tozások Kihatással voltak, s lesznek a jövőben is az egye­sületek munkájára, eredmé­nyeire. Magyarán: beszűkül­tek a pénzügyi lehetőségek. A kluboknak szó szerint gaz­dálkodni kell. Az 1987-es év­ben lepett érvénybe az ÁISH új sportfinanszírozási rend­szere is. Igaz, ez csak a DVTK-t érintette. Ám véle­ményem szerint nemcsak Miskolc, hanem Borsod szív­ügye is kell, hogy legyen a diósgyőriek támogatása, a biztos, állandó pénzforrások megteremtése. — A hozzánk tartozó, vá­roskörnyéki településeken el­sősorban a helyi tanácsok, ipari üzemek, kisebb válla­latok és a termelőszövetke­zetek támogatják anyagilag az egyesületeket. A megyei j tanács ifjúsági és sportosz­tálya — az eredményektől függően — juttat nekik állami támogatást, mi csak az ál­lamigazgatási feladatokat látjuk el. Örömteli sikernek tartom azt, hogy például Al- sózsolca férfi kézilabdázói bekerültek az NB 11 -be és egyre többet hallatnak ma­gukról a Sajóbábonyi Vegyész SE ifjú ökölvívói is. 0 Az anyagi nehézségek­re hivatkozva országszerte egyre több szakosztály szű­nik meg, Miskolcon mi a helyzet? — Kijelenthetem, hogy 1987-ben Miskolcon és a vá­roskörnyéki településeken egyetlen szakosztály sem szűnt meg anyagi okok mi­att. Remélem, hogy 1988-ban sem lesz ilyen. Mi arra tö­rekszünk, hogy szinten tart­suk a sportágakat, ha ez nem lehetséges, akkor alacso­nyabb osztályokban, keve­sebb költségvetéssel, de mű­ködjenek! Ha másként nem. akkor tömegsport jelleggel. Igaz, hogy két hónappal ez­előtt az MVSC felfüggesztet­te a kerékpáros szakosztály működését, ám nem szüntet­te meg! Jól átgondolt prog­ram alapján, rövidesen is­mét kerekezhetnek a gyere­kek a vasutasoknál... A másik: a Miskolci Vízművek SC az úszók mellett például az elmúlt hetekben alakította meg a vízilabda-szakosztályt. ®Az előbb ellentmondá­sossággal jellemezte Mis­kolc 1987. évi sportját. Ké­rem, hogy a teljesség igé­nye nélkül, most szóljon a sikerekről is. — A DVTK súlyemelőivel kell kezdenem: Barsi László két világbajnoki aranyérmet es egy ezüstöt nyert Ostra- vában. Jacsó József pedig három VB-ezüstöt hozott klubjának és a városnak. Óriási siker! Lehet, hogy fu­rán hangzik, de én hozzájuk hasonló sikernek számítom a Himaláját megmászó expedí­ció sikerét, abban a csapat­ban három miskolci is volt és a város zászlaja is ott leng a csúcson. Repka Attila (ugyancsak DVTK) birkózó 19 évével VB- és EB-érme? két „szállított”. Verébná Fazekas Erika (DVTK) orszá­gos csúccsal lett helyezett az atlétikai világbajnokságon. Országos bajnokságot nyert Lezák (DVTK) maratoni fu­tásban. A BÉVSC férfi asz­taliteniszcsapata 5. helyet ért el a bajnokságban és ki­léphetett a nemzetközi po­rondra. A DVTK női kosár­labdacsapata az NB I-ben a legjobb 10 közé került. A BÉVSC salakmotorosai ismét „felmenő” ágba kerültek. Sokat fejlődtek a DVTK ka- jakozói, kenuzói. A Borsodé távhő férfi sakkozói bajnok? ságot nyertek az NB II-ben. A Honvéd Papp J. SE sí? biatlon szakosztálya a 2. he- lyen végzett a Bp. Honvéd mögött, Szőlősi görsíben Európa-bajnok lett, nemzet­közileg is kimagasló sikere­ket ért el Lihi és Vértes. Kitűnően szerepeltek a DVTK tájfutói, különösen Kalo Edina és Mariann. A Justi­tia vitorlázói pedig megmu­tatták, hogy a Balatonon is. képesek nagy eredményed­re ... 0 Bizonyára sok város megirigyelhetné ezeket á sportolókat és az általuk elért eredményeket. De ejt­sünk szót a kudarcokról is... .... — Kedvencemmel, a kéá-; labdával kezdeném: A Mis­kolci Spartacus női csapat« „csak” második lett az NB II-ben, nem jutottak fel? jebb ... A Lyukóbányai Bár, nyász férfiegyüttese benn-, maradt az NB II-ben. Náluk tisztázni kell a célkitűzése­ket. Az MVSC női kézilab­dázói ismét nem jutottak be az N BII-be. A MEAFC férfi kosarasai sem kerültek az I. osztályba, akárcsak a HCM férfi röplabdásai, akik azNB II megnyerése után a KVSE ellen maradtak alul az NB I-be jutásért. Az MVSC cselgáncsozói sem lépteik előbbre 1987-ben . .. • t © Tehát gond bőven van, amelyeket 1988-ban meg kell oldani. Ám osztályuk munkája elképzelhetetlen társadalmi aktívák, önzet­len segítők nélkül... — Ezt a lehetőséget sze­retném megragadni, és a Dél* Hírlapon keresztül megkö­szönni mindazoknak a mun­káját, tevékenységét, akik 1987-ben is segítették az if­júsági és sportosztályt ab­ban, hogy a feladatait meg­valósítsa. A sportági szakszö­vetségekben — számszeri nt 14 — olyan társadalmi ak­tívák dolgoznak, akik éjjel- nappal hajlandók velünk együtt tenni az ifjúságért, szabadidejüket áldozzák fel a célok megvalósításáért. Nélkülük 1987-ben nem tud­tunk volna 108 sporteseményt megrendezni Miskolcon. Ké­rem, hogy ebben az évben is hasonló lelkesedéssel segít­sék, támogassák munkánkat. Remélem, hogy egy esztendő múlva az 1987. évitől is jobb, eredményesebb számvetést készíthetünk. . felföldi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents