Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-07 / 4. szám

Áremelés után A tejip nem fölöz többet if Az utasok tájékoztatásának pontosságára és megbízhatóságára az idén is törekszik Borsod Volán. A kulturált utazási körülményeket ugyancsak fontosnak tartják. Közvetlenül Szegedre, Rozsnyóra í j utakon a Volán-buszok Az elmúlt esztendőben 1X4 millióan utaztak megyénk­ben a Borsod Volán járata­in, melyek 1200 utaskilomé­tert tettek meg. Naponta át­lagosan 300 ezren szálltak fel a sárga buszokra, ame­lyeken ma már jól olvasha­tó feliratok igazítják el az utasokat. Épp az utastájé­koztatással volt a legtöbb gond. mert sokszor tanács­talanul álltunk a megállók­ban. nem tudtuk, merről ho­vá tartanak a járatok. A Borsod Volán bevétele némi csökkenést mutat az e-böző évihez képest, hiszen a munkahelyi átrendeződések nrwatt kevesebben vették igénybe ezt az utazási lehe­tőséget ' — hallottuk Papp Mariann menetrendi és for­galom-szervezési osztályve­zetőtől. Ugyanakkor nem ke­vesen szeretnének jegy nél­kül utazná, s ezért ebben az esztendőben meg több lesz az ellenőr a Volán-buszokon. Több új járat indul az idén, olyan alföldi települé­seket érintve, amelyen ed­dig nem haladtak keresztül. Májustól közvetlenül utaz­hatunk Szegedre, így a mis­kolciak az új útvonalon el­juthatnak az egyre nér>sze- rűbb Berekfürdőre is. A nemzetközi vonalak bővítésé­ben egy új Miskolc—Aggte­lek—Rozsnyó, és egy Sáros­patak—Sátoraljaújhely—Mi- halovce járat kialakítási ter­ve szerepel. A kulturált uta­zási feltételek megteremtése az egyik, legfontosabb fel­adat, s ezt elsősorban a zsú­folt járatok megszüntetése je­lentheti. Igen sokan utaznak a Miskolc—Debrecen útvona­lon, ezért még az elmúlt év decembereben több autóbuszt indítottak menetrendszerűen Kazincbarcika és Debrecen között. Három új csuklós autóbusszal lesz több a vá­Drágáhb lett a Hunyadi víz Az elmúlt esztendőben sok szó esett a gyógyszer­árak emeléséről, ám a szak- szervezetek javaslatára erre az idén nem kerül sor. A forgalmi adó bevezetésével viszont az úgynevezett fo­gyasztói áras gyógyszerekért másképpen fizetünk. Az ár­változásokról kérdeztük Ré­vész Jánost, a Megyei Gyógyszertári Központ fő­gyógyszerészét. — Mint az köztudott, a térítési díjas gyógyszerek ára nem változott, de több, a gyógyszertárakban forgal­mazott cikk ára megválto­formt 60 ftttér volt, az most 19 forintba kerül. A kisebb méretű, 6 centiméteres pe­dig 13 forint 80 fillérről 12 forint 70 fillérre esőkként. A 100 grammos hajtogatott vatta 20 forint 40 fillér volt, az idén csak 18 forint 90 fillérbe kerül. Nem válto­zott a gyógytápszerek ára, de egyes állatgyógyászati készítmények árában egy­két forintos változás történt. Kismértékben eltér ezután a gyógyászati segédeszközök ára is. A gyógyvizek és ás­ványvizek ára egy-két fo­rinttal emelkedett, a for­galmi adó bevezetése miatt. roskömyéki forgalomban; február 1-től Onga, Arnót, Nyékládháza és Mályi köz­ségekből hozzák és viszik az utasokat. • V. Zs. Nem mindenki tudja, hogy az az egy liter zacskós tej, amiért 9 forint 20 fillért fi­zetünk január 1-jétől, az üz­letekben, valójában még min­dig nem ennyibe kerül. Kö­rülbelül 20—22 forintos té­telt viszünk haza. Az álla­mi árkiegészítés mértéke lé­nyegesen változott az idén, de a tej- és tejtermékek fo­gyasztását — mint sok más országban — több csatornán keresztül támogatja az ál­lam. Támogatásban részesülnek továbbra is a. kis- és nagy­termelők. A termelőszövetke­zetek és az állami gazdasá­gok egy liter tejért 2 forint 90 fillér árkiegészítést kap­nak, ezen túl 40 fillér nagy­üzemi felárat és hűtési költ­ségtérítést. A tej felvásárlási árát pedig egységesen emel­ték 57 fillérrel, s erre min­den termelő még plusz 3 fillér hűtési költségtérítést kap. Ennek összege önmagá­ban is meghaladja a milli­árdot, hiszen a hazai tejipar megközelítően 2,3 milliárd liter tejet vásárol fel éven­te. • Ml KAP TÁMOGATÁST? Ezen túl a kistermelőkegy tehén tartásáért 2100, a má­sodik, illetve a többi állat tartásáért évente 4500 forin­tot kapnak. Ösztönzik to­vábbra is a szarvasmarha­tenyésztést, a tejtermelést: egyösszegű támogatással és hitelekkel, amiből állattartó telepeket, tejházat lehet épí­teni vagy gépeket, berende­zéseket vásárolhatnak. A tejipari vállalatok te­hát többet fizetnek az idén a termelőktől felvásárolt te­jért. Ám a fogyasztói ár­emelést és a tejipari vállala­toknál még megmaradó ál­lami ártámogatás mértékét összevetve, nem kerülnek rosszabb gazdasági pozíció­ba. Ezt tudtuk meg Czingler Dávidtól, a Borsod Megyei Tejipari Vállalat igazgatójá­tól. Érdemes azonban ossze­A tarifa irányít is Á forintnyelő Parkolási gondok a belvárosban órák Sokan nincsenek kibékülve a parkolóórákkal. Ennek a legfőbb oka az, hogy csak az utóbbi években szerelték fel Miskolcon ezeket a gé­peket több helyen is, és meglehetősen nehéz meg­szokni : régebben ingyen parkolhattunk, moot pedig fizetni kell érte. A parkolási dfj bevezetése azonban nemcsak azt a célt szolgálja, hogy gyarapodjon a városi kassza, és többek között több pénz legyen az Új parkolók létesítésére. A parkolási díj egyben szabá­lyozza a közlekedést is, hi­szen arra bír rá minket, hogy ne foglaljuk túl sokáig a helyet az egyébként is zsúfolt parkolókban*. Európa nagyvárosaiban ezt már odáig fejlesztették, hogy parkolója válogatja, mennyit kell fizetni: ahogy a belváros szivéhez közele­dünk, úgy nőnek a tarifák. Persze van egy másik le­hetőség is: például az, hogy keresünk egy olyan helyet, ahol ingyen parkolhatunk. A Bajcsy-Zsilinszky utcán la­kók panaszolják, hogy mióta parkolóórák vannak áz utca első, Ady-híd felé eső szakaszán, az autók el­foglalnak minden talp­alatnyi területet. hasonlítani, hogy miként vál­tozott, illetve szűnt meg a vállalat oldaláról nézve az állami ártámogatás. A múlt évben a fogyasztói tej árki­egészítésének mértéke 40—43 százalékos volt, ami az idén 23 százalékra csökkent. Nem részesül viszont árkiegészí­tésben az utrapasztőrözött, dobozos, tartós tej. Ugyanígy megszüntették az ízesített tejtermékek, a kakaó, a ka­ramellás. a csokoládés tej. a tejszín és a joghurt gyártási támogatását. • AZ „IMPORT- KIVÁLTÁSA A további árkiegészítések mértékét az határozta meg, hogy alapvető tejtermékek1- ről, a7-az gyakran fogyasztott készítményekről van-e szó. Így a vaj és a túró még mindig „kedvezményezett”. A támogatás mértéke azon­ban ezek esetében is jelentő­sen csökkent. A vajgyártás a múlt évben 77 százalékos árkiegészítést kapott, most csak 35 százalékost. A túró esetében a 86 százalékról 38- ra módosult az árkiegészítés. A juhtúró, az ízesített, habo­sított túrókrémek, a Túró Rudi készítése mostantól már nem dotált. A sajtok gyár­tására korábban 52 százalé­kos árkiegészítést kapott a tejipar, ami most lecsökkent 14 százalékra. A sovány, öm­lesztett sajtok fogyasztását viszont még azzal igyekez­nek elősegíteni, hogy azok 28 százalékos árkiegészítést kap­nak. A vállalat szempontjából a lényeg: sem a bevétel, sem az eredmény nem változik, mert a fogyasztói áremelés révén befolyó összeg és az ártámogatás csökkenése ki­egyenlíti egymást. — Nem tartanak a tej-és tejtermékek fogyasztásának: csökkenésétől? — kérdeztük. Az igazgató elmondta: ab­ban hisznek — ismerve más élelmiszerek árának emelke­dését —, ha kismértékben is, de növekedni fog a kereslet. A tejfelvásárlás mértéke pél­dául tavaly, — 1986-hoz vi­szonyítva — meghaladta az 5 százalékot, ami országos szinten a két százalékot sem érte el. Pedig megyénk „tej- importra” szorul a környező megyékből. Ennek kiváltásá­ra támogatnak elsősorban borsodi és néhány hevesi téeszt. Több, mint 5000 vem­hes üsző került a gazdasá­gokhoz, bankhitel felvételé­vel, s a kamatvisszafizetést a tejipar vállalta magára. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat 1980-tól elismerten gazdálkodik, évről évre nö­velte termelését és eredmé­nyét. S ezt nem mondhatja el magáról minden tejipari vállalat. Ezt a pozíciót e vál­tozások ellenére is megakar­jjc Van aki ki is tölti a mérgét az órákon? zott. így például egyes kö­tözőeszközök, a 10 centimé­teres steril-mullap ára ke­vesebb lett, ami eddig 20 Az idén nem először segíti a kohászati egészségügyet az Interszolg, az LKM Ipari és Szolgáltató Szövetkezeti Szakcsoportja. A kommunis­ta műszakjaikból befolyt összegből tavalyelőtt számí­tógépet vásároltak az egész­A Hunyadi János keserű­víz például eddig 6 forint 50 fillérbe került, most 8 forintért vehetik meg. ségügyi adatok feldolgozásá­hoz. Tavaly pedig negyven­ezer forinttal segítették az üzemegészségügyet. Ebből a pénzből a számítógéphez egy monitort, illetve új orvosi eszközöket vásárolnak majd. ahol nem kell fizetni. Rááll­nák a fűre, a járdára. Ez akkor is így van, ha egyéb­ként a fizetőparkolókban lenne még üres hely. A Bajcsy-Zsilinszky utcán egyébként is egyre többen akarnak parkolni, mióta sé­tálóutca lett a Széchenyi. Mióta az autókat kitiltották a sétálóutcáról, mindenki igyekszik a lehe­tő legközelebb férkőzni az ott lévő üzletekhez, ez pedig a környező utcák, terek zsúfoltságát okozza. Nincs arról felmérés, hogy hány ezer autós jön Miskolc­ra ügyet intézni, bevásárolni, de az bizonyos, hogy a for­galmi csúcsokat jórészt ez az átmenő forgalom okozza. Arra aligha számíthatunk, hogy a közeljövőben hatal­mas föld alatti parkolók lé­tesülnek a belváros pere­mén, de még föld felett sem,' hiszen nemcsak a pénz hiányzik ehhez, hanem hely sincs rá. Az pedig nem megoldás a parkolási gondokra, ha kevesebb a fizetőparkoló — s így van ez a Bajcsy-Zsi- linszky utcán is. Épp ellen­kezőleg: a jövő útja a sok­oldalú tarifa-rendszer kiala­kítása lehet, hiszen aligha fogunk ez ügyben jobb meg­oldást lelni, mint azokban a városokban, ahol évtizedek óta fuldoklik a belváros a forgalomtól. Talán nincs messze az az idő sem Mis­kolcon, amikor hasonló döntéseket kell hoznunk, mint Budapesten a belvárosban és a várban, ahol drákói módon bünte­tik a tilosban parkolást és az ott élő autósoknak előnyt biztosítanak a közlekedésben. És még va­lami: a belváros, és elsősor­ban a Széchenyi út kereske­delmi arculatát úgy alakít­ják át napjainkban, hogy ne kelljen olyan áruért a sétá­lóutcára mennie senkinek, amit gyalogszerrel ne lehetne könnyedén haza, vagy a legközelebbi parkolóig vinni. (k—ó) ják, s meg is bírják tartani. (oláh) j Fejlődő falvak Elkészült az idei település- fejlesztési terv Sajóecsegen. Az elKépzeléseK közt szere­pel, hogy folytatják a falu­ban a családi ház építésére alkalmas telkek kialakítását, megkezdik a közvilágítás korszerűsítését. Mintegy há­rom kilométernyi utat beto­noznak le, és bővítik az óvo­dát is. j Szakcsoport as egészségért

Next

/
Thumbnails
Contents