Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-05 / 2. szám

Fenn, a harnst tétefén if Nemcsak korszerű, hanem szép is lesz a posta új távbeszélő központja. Hamarosan megkezdődik a technológiai szerelés az üzemépületben. Tulipán-tömb, Bükk Aruház, távbeszélő-központ r Ev elején, az építkezéseken Merre folyik a szennyvíz? (Folytatás az 1. oldalról) A Miskolci Építőipari Vál­lalat egyik legfontosabb fel­adata az idén a Tulipán- tömb épületének fokozatos és folyamatos átadása. Teljes egészében ugyanis nem ké­szülhet el az idén, mert az épület több szintjén olyan födémclemckct kell kicserél­ni, amilyen az eredeti terv­ben nem szerepel. Az építés eddig a megfelelő ütemben halad. A téli időszakban olyan — főleg belső — mun­kálatokat végeznek az épí­tők, amiben a fagy nem te­het kárt. A több ütemben készülő rekonstrukció első részét várhatóan átadják az idén, de a teljes átadást 1989. március 31-rc tervezik. Az idén márciusban azon­ban, a Bükkben. A 114 mil­lió forint költséggel épült üzlet 5950 négyzetméter alap- területű lesz. Iparcikkét 2100, ruhaneműt 1220, élelmiszert pedig 1570 négyzetméteren vásárolhatunk majd. Az üz­letek belső szerelése és be­rendezése már megkezdő­dött. Az élelmiszer áruház például a legmodernebb Teyler típusú hűtőberende­zéseket kapja, de korszerű­ek és elegánsak lesznek az üzletek polcai és gondolái is. A belvárosi építkezések közül az egyik legjelentő­sebb, városunk távbeszélő­hálózatának korszerűsödését hozó beruházása, a posta új távbeszélő-központjának épí­tése. Az ÉÁÉV az épület üzemviteli szárnyát 1987. de­cember 22-én technológiai szerelésre átadta a postának. A több, mint 1 milliárd fo­rint értékű berendezéseket a BHG szállítja. Egy részük már megérkezett a Miskolci Postaigazgatóságra, s hama­rosan hozzákezdenek a tech­nológiai szereléshez. Ezek a munkálatok több, mint két évig tartanak, s a központot 1990-ben kapcsolják be a város távbeszélő-hálózatába. Ezzel párhuzamosan az ÉÁÉV szakemberei tovább­dolgoznak a távbeszélő-köz­pont szociális épületén, ahol betonozási, vizesblokk-szere­lési és villamossági szak­ipari munkákat végeznek. Ahol mindezt befejezik, ott még a téli hónapokban meg­kezdődhet a belső helyiségek festése. Bár hónai: egyelőre nyo­ma sincs, mégis erről, pon­tosabban a téli sportról esett szó nemrég a Miskol­ci Idegenforgalmi Bizottság ülésén. Azaz nemcsak a téli sportról, hanem az idegen­forgalom és a termeszét, a gazdaság és a hosszú távú környezetvédelem néha ne­hezen összeegyeztethető ér­dekellentéteiről. Minderről pedig egyetlen bükki község, Répáshuta ügyét latolgatva vitatkoztak a bizottság tag­jak • IDEGENFORGALMAT SZERETNÉNK A répáshutaiak ugyanis komoly terveket fontolgat­nak: szeretnék fellendíteni a falusi turizmust, ehhez azonban sok minden kell. Például sípálya, hozzá felvo­nó, melegedőépületek, WC- blokkok, parkolók — mind­ennek létrehozásához kér­nek idegenforgalmi támoga­tást. De nemcsak ennyi a terv, hiszen szeretnék fej­leszteni a fizetővendéglátást is. A helybéliek hisznek ab­ban. hogy ez az ötlet több vágyálomnál, és házaikat úgy építik, bővítik, hogy legyenek vendégszobák is. Csak egy valami hiányzik, de az nagyon: a vezetékes ivóvíz. Az ivóvízhálózat ki­alakításához is kellene tá­mogatás — igaz a milliók­ból tetemes részt vállalnak maguk a répáshutaiak és a megyei tanács. (Jelenleg is van vízvezeték a faluban, de nincs megoldva a bizton­ságos vízellátás: a közkifo­lyók. Sokszor csak szárazon hörögnek — tudtuk meg a megyei tanács illetékesétől.) A vita ott kezdődött, ami­kor kiderült, hogy csatorná­zásról egyelőre meg nincs szó Repashután. • ÓVNI AZ INNIVALÓT Hogy miért fontos kérdés ez? Mert Répáshuta a Bükk nyitott karsztjai felett talál­ható, és az itt keletkező szennyvíz a karszt mélyén 1 rejtőző ivóvízkincset veszé­lyezteti. Legutóbb a Magyar Rádió Zöld telefon műsorá­ban nyilatkozott arról dr. Kovács László, a városi ta­nács elnöke, hogy néhány bükki község — köztük Ré­páshuta — szennyvízgond­jai jelentős veszélyt jelen­tenek - Miskolc ivóvízforrásai számára. Az pedig köztudott, hogy a vezetékes vízellá­tás megnöveli a keletkező szennyvíz mennyiségét. Érdekellentétekről írtunk a bevezetőben, és nem vé­letlenül. Nemrég fogadták el azt a karsztíorrások vé­dőidomait lehatároló tervet, amelyik a vízkincset óvja. t Csakhogy a védelem azok számára jelent hátrányos kötelezettséget, akik volta­képp némileg kívülállók az ügyben. Például a bükki falvak esetében jelentős többletköltségeket jelent a i csatornázás, amivel volta- j képp a város ivóvízkészle- j leit kell védeni. Persze, a távolabbi jövőben ez a víz olthatja majd a szomját a falvakban élőknek is ... • KI MIT ISZIK VISSZA.., Mi lehet a megoldás? Nyíljon tovább a közmű­olló. növekedjen a csatoma- hálózát közötti, amúgy sem csekély mennyiségi különb­ség? A csatornázás valóban jó­val többe kerül, mint az ivóvízhálózat fejlesztése — de nem a csatorna az egye­düli megoldás. Ha tökélete­sen zárt űrgödrökbe kékül a házi szennyvíz, és azt on­nan rendszeresen elszállít­ják. akkor nincs környezet- szennyezés. De itt is ■ van egy-két bökkenő. Magyaror­szágon dívik a „sörösüve­ges” módszer: az űrgödör betonfalába sörösüveget be­tonoznak, és utána, ha a gödör megfelelt a vízzárósá­gi próbának, kiütik az üveg fenekét. így aztán a szenny­víz elszivárog, nem kell el­szállíttatni. A szállítás igen drága, és joggal teszik fel a kérdést a falvakban élők: nem elég, hogy jórészt ön­erőből lett ivóvizük, még a környezetvédelemért is nekik kell fizetniük? Az igazi megoldást ma a szennyvíztárolás, -szállítás szigorú ellenőrzése és en- neK az anyagi támogatósa jelentneti Répáshután, a jö­vőben pedig a csatornázás. A miskolciak számára sem közömbös, hogy Répáshuta idegenforgalma fejlődhessen. De kell a tiszta ivóvíz Js — lehetőleg úgy, hogy -Qe kívánjon senkitől arányta­lan áldozatot. Répáshuta esetében egyébként furcsa helyzet alakul majd ki,’jj[a létrejön a megyei tanács támogatásával 1989 végére az ivóvízhálózat. Ekkor ugyanis a falu Miskolc víz­ellátási rendszeréből jut ivó­vízhez. Azaz, ha úgy job­ban tetszik: egy kicsit ^sa­ját vizáikét isszák tnajd vissza... (kiss) Az üzletek alig rendelnek .-f'.-iii-Vh­ban már minden bizonnyal vásárolhatunk a város leg­szebbnek ígérkező áruháza­A vasút nem pihent Az új év első három nap­ján sem pihentek a Miskol­ci MÁV Igazgatóság dolgo­zói. A vasutasok csaknem 100 ezer tonna, főleg kohá­szati és vegyipari terméket szállítottak rendeltetési he­lyére, a gazdálkodó egysé­gek pedig az ünnepek alatt mintegy 23 ezer vasúti ko­csit raktak ki. Dr. Szabó István — aki 22 éven át látta el a Ce­ment- és Mészművek Hejó- csabai Gyárának igazgatói feladatait — 1987. december 31-i hatállyal saját kérésé­re nyugdíjba ment A gyár új igazgatója Nagy István, aki eddig a műszaki igazga­tóhelyettesi feladatokat lát­ta el. Az igazgató műszaki he­lyettese Dezsöfjy István lett. * Az év legjobb szállodája Sárospatak központjában található. (Kerényi László Jelvétele) A sárospataki Bodrog Hotel Az év legjobb szállodája Szép elismeréssel zárhatta az elmúlt esztendőt a Bükk­vidéki Vendéglátó Vállalat. Mint azt kereskedelmi igaz­gatóhelyettesük, Huszág La­jos elmondotta: a cég sáros­pataki Bodrog Hotelje a sa­ját kategóriájában az év leg­jobb szállodája lett. A cim elnyeréséért minden évben pályázni kell. Az ér­tékelő Magyar Szálloda Szö­vetség megvizsgálja, hogy milyen szobák a kihasznált­sága, mennyire elégedettek a vendégek a benevezett hotel­lel, illetve, hogy a szálloda színvonala hogyan alakult a nyitás óta. Az elbírálók — úgy tűnik — elégedettek vol­tak az 1980 óta működő Bod­rog Hotellal, hiszen decem­berben kiderült: az ország kétcsillagos szállodái közül éppen a sárospataki kapta a legjobbnak kijáró elismerést. Ezt a tenjrt egyébként, a Az élelmiszerboltok a megszokottnál lényegesen szerényebb áruválasztékkal várják most a vásárlókat Ennek okai közismertek: a háztartásokban az év végén az áremelkedések miatt na­gyobb készleteket halmoztak fel, a boltok pedig a leltárak és az átárazás miatt csök­kentették a készleteiket. A rádió tegnap reggeli híradá­sában szó volt arról: két-há- rom hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy az üzletek is­méi a vásárlók által meg­szokott és igényelt árukat kínálhassák. Szükség van-e ehhez ilyen hosszú időre Miskolcon és környékén? — ezt kérdeztük Kenyeressy Árpádtól, a Mát­ra E'üszért igazgatójától. A válasza megnyugtató. Készleteiket tudatosan növel­ték még azon az áron is, hogy ennek kellemetlen pénz­ügyi következményeit a vál­lalatnak kell viselni. Decem­ber elején még a hiánycikklistán szerepelt az étolaj és a margarin, most viszont ebből is igény szerint tudnak szál­lítani az üzleteknek. amennyi megrendelés eddig befutott. A jelek szerint-- r> az üzletek, ha fúl vannak is a leltáron, még el van-* nak foglalva a raktáraik* ban levő cikkek átárazá­sával. >. ,r3 A Mátra FüszéTtnél azonban nem lesz olyan leltár, ami akadályozná az áruszállítást. Itt — szaknyelven szólva —. a könyv szerinti készletek alapján értékelik át a rak­tári készletet. Gyorsítja a munkát, hogy az új árakon történő számlázást szápiító- géppel végzik. „ : Ügy kalkulálnak, hogy az év második hetében lénye­gesen megnő a ooltok igé­nye, * és akkor az árbevételükben és az árrésben is megtérül az a pénz, amit a nagy kész­leteikbe befektettek. A hirtelen megnövekvő bolti igényeknek eleget tud- nak-e majd tenni? Az igaz­gató szerint • • .... a létszámuk és a gépjár­műparkjuk is elegendő eh-, hez. Hiánycikk — a kókuszresze­lék kivételével — szinte nincs is, és így jó színvona­lon tudják segíteni az üzle­teket az árufeltöltésben. Az év első hetében lénye­gesen nagyobb forgalomra számítolták. annal, mint Hozzáfűzte azonban, hogy. a jó áruutánpótláshoz kedve-- zó időjárás is kell. Ha nagy fagy vagy hó nem szól köz- ' be. egyenletes és jó ellátást. tudnak biztosítani. a e. bükkvidékisek külön táblá­val is megörökítik majd a hotel falán. A Bodrog Szálló négyszin­tes, negyvenhét szobájában egyszerre 150 vendéget fo­gadhatnak. A szobák két­ágyasak. de szükség esetén pótágyakat is elhelyeznek bennük. Az épületben étte­rem is található. A hallban pedig valutás üzletben költ­hetik pénzüket a vendegek.

Next

/
Thumbnails
Contents