Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-18 / 294. szám

♦ Nagyon jó minőségű vöröshagymát tárolnak a megyei Zöldért raktáraiban. Az idén a tavalyinál lényegesen többet — mintegy 600 tonnát — sikerült felvásárolni, elfogadható iron. Képünkön: szellőztetik a hagymát. (Kerényi felt.) Próbaidő a megyei kórházban Több lépcsőben br nttósítanak Több „fordulós” lesz a bé­rek bruttósításának kimun­kálása a megyei kórházban. A dolgozók már kézhez kap­ták, és alá is írták azt az értesítést, amelyben az inté­zet vezetősége közli az alap­bérek bruttósítását. Nem lesz azonban ilyen egyszerű az ügyeleti díjak, a détütáni, éjszakai műszakok, 0 túlórák béreinek bruttósí­tása. Ezért egy sajátos, 198Í1. április 30-ig érvényben levő ideiglenes szabályzatot vita­tott meg erről szerdán a kórház szakszervezeti bizott­sága. Ezt ajánlják elfogadás­ra hétfőn a bizalmiak testü­leti ülésén. Január elsejétől április vé ­géig a tervek szerint ..próba­idős” lenne a szabályzat. Addig ugyanis kiderülné­nek a jövedelmek közötti aránytalanságok, és a tény­leges bérszükséglet is a sok-sok mozgóbér bruttósí­tására. Az alapbéren felüli bérek ugyanis rendkívül bonyolult rendszert alkotnak az egész­ségügyben, és szinte tervez- hetetlenné teszik a bérki­áramlást. Erre elég elmonda­ni egyetlen példát: van, aki­nek egy nyolcórás műszakért 300, van akinek 681 forintot kellene fizetni túlóradíjként. Az ügyeleti dijakat sem tud­ják megnyugtatóan változtat­ni: a magasabb bérű szakor­vosoknak például nem tud­ják garantálni az ügyeleti díj nettó értékét. Ez nemcsak az egészség- ügyiek gondja, hanem min­den olyan, szolgáltató vál­lalaté, ahol a munkáltató a dolgozó akaratától füg­getlenül a lakossági ellátás és biztonság érdekében ügyeleti szolgálatra kötele­zi alkalmazottait. Magyarul: a dolgozó nem mondhatja, hogy én már, el­értem azt az összeget, ami­vel a személyi jövedelem- adóm nem emelkedik a csil­lagokig', nem éri meg többet dolgozni. Ha rosszabbul jár, akkor is vállalnia kell az ügyeleteket. Ezt a tényt az adórendszer nem veszi fi­gyelembe. A javaslatuk egye­lőre nem talált meghallga­tásra, pedig szerintük az lett volna a „sportszerű”, ha az ilyenfajta jövedelmek nem progresszíven, hanem lineá­risan adóztatottak lettek vol­na. A megyei kórházban az egyik alternatíva sze­rint 25—30 százalékkal megemelik az ügyeleti dí­jakat. Ebben az esetben tesznek olyanok, akiket azonos szá­mú ügyeleti szolgálat eseten 5—6 ezer forint keresetvesz­teség ér évente. A másik va­riáció szerint az ügyeleti dí­jat a dolgozó adókulcsának mértékéhez igazítanák. Ez viszont. az elszámolásnál, a pénz­ügyi fegyelem betartásánál, az ellenőrzések alkalmával okozhat gondokat, mert minden dolgozónak más és más lenne az ügyeleti di­ja. A számítgatások tehát ha­marosan elkezdődhetnek a dolgozók körében. Az intézet vezetősége megadja a jogor­voslási lehetőséget. Március 31-ig minden munkanapon 3—4 óra között fogadja a munkaügyi osztály azokat, akik írásban vagy szóban akarják elmondani a bérek bruttósításával kapcsolatos gondjaikat. O. E. Szakma, emberség, lisztessíg Veterán szakmunkásokat köszöntének az LKM-ben Három év híján fél évszá­zadot dolgozott a diósgyőri M. Kir. Állami Vas- és Acél­gyárban. később a Lenin Kohászati Művekben. A gyár VI. kapuján 1927 au­gusztusában lépett be elő­ször, negyvenhat tanonctár- sával együtt. Négy évig ta­nulta a szakmát, lakatosse­géd lett, aztán négy évtize­den keresztül mozdonyveze­tő a gyár 1000 milliméteres nyomtávú iparvasútján, a gyár hatvan gőzmozdonyán, amelyeket sorra megismert pereccsi, Baross aknai és lyukói útjai során. De őt is jól ismerték, ismerik, tiszte­lik a gyárban, és a vasút mentén lakók egyaránt. Ma délután az LKM vendéghá­zában a gyár vezetői köszön­tik azt a 15, még élő nyug­díjas szakembert — közöt­tük Lendeczky Lászlót —, akik 60 évvel ezelőtt léptek a gyár szolgálatába, több évtizedes munka után innen mentek nyugdíjba. Négyéves volt akkor a szakirányú iparostanonc­képzés, mégpedig úgy, hogy délelőtt a gyárban, a tan­műhelyben dolgoztak, dél­után pedig az akkori elemi iskolában a négy év alatt összesen 21 tantárggyal is­merkedtek meg, vizsgát kel­lett tenni. Ez azt jelentette, hogy azok a tizenéves fia­talok, a hét minden napján — szabad szombat nem volt! —, vasárnap és ünnepek ki­vételével, reggel 6 órától este 6 óráig a ..gyáré vol­tak”. Kivéve a déli, 2 órás ebédszünetet, amikor min­den tanonc hazament ebéd­re a gyári kolóniában lévő lakásába, ahol a mama főzt- je várta. Kiváló mérnökök, műhelyfőnökök, tanárok, ta­nítók foglalkoztak akkor a fiatalok képzésével; a gyár pontosan tudta, milyen szak­mákból mennyi szakember­re van szüksége... + A MESTERMUNKÁTÓL A VEZÉRÁLLÁSIG A mai veterántalálkozó egyik szervezője Lendeczky László, őt kérték fel a gyár vezetői. Az ő első mestere Fabriczius János volt. Ez a szigorú mester állította elő­ször oda a pankhoz, adta a kezébe az idomtalan vasda­rabot, segített befogni a sa­tuba, mutatta meg a lapos Hitel, Diósgyőrből A megye egyik legnagyobb takarékszövetkezete, a sajó- kazai nemrég nyitotta meg Diósgyőrben a kirendeltségét. A tegnap tartott részközgyű­lésen egyebek között az is elhangzott, hogy néhány hó­napos működésük alatt a la­kossági betétállomány mint­egy négymillió forinttal gya­rapodott. A szövetkezet eddig hétmillió 700 ezer forint hi­telt nyújtott, többek között lakás- és áruvásárláshoz, négy családi ház felépítésé­hez, de jelentős összegű sze­mélyi kölcsönt is kifizettek. Az „áríorduló” a vendéglátásban Drágulóé a pezsgő éjfélkor? 1988. január elsejével nem­csak új év kezdődik, hanem életbe lép az új adórendszer is, és ezzel együtt megvál­toznak az árak. A kereske­dőknek az év vége kemény munkát hoz, hiszen az új évben már új árcédulákkal lehet csak kitenni bármilyen árut De vajon mi lesz a vendéglátásban, hiszen ott 3f-én éjfélkor, az „árfordu- lónál” javában nyitva tart, működik majd minden ét­terem. szórakozóhely __ Elképzeltük, hogy a ven­dég megdöbbenve látja majd, hogy a pezsgője hir­telen megdrágul, miközben az óramutató elhagyja a 12- est. Vagy az a megoldás is elképzelhető, hogy a főúr éj­fél előtt felszólítja a vendé­geket: most aztán egyenek, igyanak, amíg ezt a régi árakon tehetik meg. • MIKOR JÖN A ZÁRÓRA ... Persze, mindez csak amo­lyan év végi tréfa, mert a jogszabályok egyértelműen rendezték ezt a furcsa hely­zetet. Arról van szó, hogy a vendéglátóhelyeken a január 1-jei üzletzárásig a régi árak lesznek érvényben. Magya­rán, a hajnalok-hajnalán utolsónak mai-adó vendég is meg a régi áron hajthatja föl búcsúpezsgőjét. Persze, az átárazást, a lel­tárokat a vendéglátósoknak is meg kell' csinálniuk. Itt azonban az árakat nem kell ráragasztani az árura, elég, ha az étlapon ott vannak, így az átállást papíron elő­készíthetik, hogy csak egy gyors leltárt kelljen csinál­niuk majd az év végén. • A SZERZŐDÉSTŐL A FORGALOMIG A munka persze ezzel nem ér véget, ugyanis a vendéglátóipari üzletek je­lentős része szerződéses üze­meltetésű formában műkö­dik. És ez azt jelenti, hogy az adó- és árrendszer vál­tozásai kihatnak a szerződé­sekre is. Teljesen logikus, hogy azokon a szerződése­ken valószínűleg változtatni kell, amelyeket még a kö­zelmúltban érvényes feltéte­lek alapján kötöttek. A Mis­kolci Vendéglátóipari Vál­lalatnál egyénenként leülnek tárgyalni majd a szerződé­ses üzletvezetőkkel, és ha kell. módosítják a szerződé­seket. Egyet azonban senki nem tud ma, és jogszabály sincs, ami választ adna. A forga­lomról van szó, hiszen a vendéglátósok ma csak ta­lálgatják, vajon hogyan hat­nak gazdasági életünk vál­tozásai a vendéglátóegysé­gek forgalmára. Az biztos, nogy a vendéglátósoknak nem kell a vendégek roha­mától tartaniuk. Nem elkép­zelhetetlen, hogy az elkövet­kezendő. években átrendező­dik a vendéglátóipar szer­kezete: bezárják a ráfizeté­ses üzleteket, s azok indul­nak majd virágzásnak, ame­lyek kevés személyzettel sok vendéget tudnak fogadni. (kiss) reszelővei, hogyan kell eb­ből szép, egyenletes mozdu­latokkal, szabályos kockát kialakítani. A negyedik év­ben pedig mestermunkát csinált minden tanuló. Len­deczky László a kisvasút személyszállító kocsijának mérethű, kicsinyített mo­delljét készítette el, dicsé­rettel. Mint segéd, a fűtőházba került, a gyár gőzmozdo­nyait javította két évig. Utána két évig fűtőként is­merkedett a masinákkal. „Vezér úr” 1935 augusztusá­ban lett, amikor jeles ered­ménnyel vizsgázott, mint mozdonyvezető. Alig volt 21 éves. A vezérállásban kék munkásruhában, fekete bőr sildes sapkával a fején, a mellényzsebben a Doxa óra — csaknem négy évtizeden keresztül szállította a szenet Baross aknáról, Perecesről, Lyukóból a vasgyárba. És természetesen a munkáso­kat, a bányászokat, akik személyes ismerősei. + NAGY IDŐK TANÚI A négy év inaskodás alatt azonban nemcsak a szak­mát tanulták meg jól azok a fiatalok, hanem embersé­get, tisztességet is tanultak mestereiktől. Nem volt köny- nyű az életük, különösen, amikor a háború idején 12 órát kellett dolgozniuk na­ponta. Megszenvedték a gyár amerikai bombázását, megtagadták a német had­sereg és a nyilasok kitelepí­tési parancsát, eldugták a leszerelt gépeket, berende­zéseket, mielőtt nyugatra szállították volna, „vissza­szerezték” a nyilasoktól a vasgyári dolgozók 100 tonna élelmiszerét. Ök voltak, akik a front után először je­lentkeztek munkahelyükön, indították meg a termelést, és gyártottak néhány olyan terméket, amelyre akkor a Vörös Hadseregnek szüksé­ge volt. Közülük kerültek ki az első élmunkások, sztahano­visták. az első munkásújí­tók, feltalálók. Később pe­dig. munkájuk mellett, tech­nikumot, egyetemet végez­tek. s művezetők, üzemve­zetők lettek. Tervkölcsönt és békekölcsönt jegyeztek, falura jártak dolgozni és agitálni a közös gazdaságok megalakításáért, ök voltak azok, akik 1956 őszén egy percet sem sztrájkoltak, akik a fegyveres fenyegetések el­lenére is pontosan bejártak dolgozni a gyárba, megala­kították a pártot, közülük kerültek ki az első munkás­őrök ... + HA KELL, SEGÍTENEK Az 1927-es ifik közül ma már csak 15-en élnek. Őket köszöntik ma délután az LKM vendégházában a gypr vezetői, tájékoztatják őket a gyár munkájáról, és egyben arra is kíváncsiak, hogyan látják a veterán szakmun­kások a vasgyár helyzetét, sok évtizedes tapasztalataik alapján milyen tanácsokat adhatnak a nehéz helyzet­be került kohászatnak. Mert ezek a veteránok szurkol­nak fiatalabb szaktársaik­nak. És ha kell, segítenek... * Díszoklevelet kap ma dél­után Bazsányi Sándor ko­vács, Fucker Fridolin vas­esztergályos, lbrányi József lakatos, Krajcsi Rezső la­katos, Kucsinai József ko­vács, Lendeczky László laka­tos, szakoktató, majd a fű­tőház főnöke, Mátrai Gyula lakatos. Parádi Gábor esz­tergályos, Prókai János la­katos, Salamon Ferenc la­katos, Szenczi József esz­tergályos, Szomorú Kalmárt esztergályos, Tarczi Tibor lakatos, Várhegyi László lakatos és Kovács Béla acélgyártó, ebben a szakmá­ban az elsők egyike a gyár történetében. (oravee) Jr if. " /4a ~~ Szskirónyö Iparastanonc-isKolel véscizonvítvOnv. f Születésű ■U*. tuukti n/i. mj-M. diaiaié^ diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár szakirányú sttyfoüA osztályait látogatta ét az rlóirt tantárgyakból következő előmenetelt tat, ♦ Az 1931-ben kiállított Szakirányú ivar tanom;-isko­lai végbizonyítvány.

Next

/
Thumbnails
Contents