Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
1987-12-18 / 294. szám
♦ Nagyon jó minőségű vöröshagymát tárolnak a megyei Zöldért raktáraiban. Az idén a tavalyinál lényegesen többet — mintegy 600 tonnát — sikerült felvásárolni, elfogadható iron. Képünkön: szellőztetik a hagymát. (Kerényi felt.) Próbaidő a megyei kórházban Több lépcsőben br nttósítanak Több „fordulós” lesz a bérek bruttósításának kimunkálása a megyei kórházban. A dolgozók már kézhez kapták, és alá is írták azt az értesítést, amelyben az intézet vezetősége közli az alapbérek bruttósítását. Nem lesz azonban ilyen egyszerű az ügyeleti díjak, a détütáni, éjszakai műszakok, 0 túlórák béreinek bruttósítása. Ezért egy sajátos, 198Í1. április 30-ig érvényben levő ideiglenes szabályzatot vitatott meg erről szerdán a kórház szakszervezeti bizottsága. Ezt ajánlják elfogadásra hétfőn a bizalmiak testületi ülésén. Január elsejétől április vé géig a tervek szerint ..próbaidős” lenne a szabályzat. Addig ugyanis kiderülnének a jövedelmek közötti aránytalanságok, és a tényleges bérszükséglet is a sok-sok mozgóbér bruttósítására. Az alapbéren felüli bérek ugyanis rendkívül bonyolult rendszert alkotnak az egészségügyben, és szinte tervez- hetetlenné teszik a bérkiáramlást. Erre elég elmondani egyetlen példát: van, akinek egy nyolcórás műszakért 300, van akinek 681 forintot kellene fizetni túlóradíjként. Az ügyeleti dijakat sem tudják megnyugtatóan változtatni: a magasabb bérű szakorvosoknak például nem tudják garantálni az ügyeleti díj nettó értékét. Ez nemcsak az egészség- ügyiek gondja, hanem minden olyan, szolgáltató vállalaté, ahol a munkáltató a dolgozó akaratától függetlenül a lakossági ellátás és biztonság érdekében ügyeleti szolgálatra kötelezi alkalmazottait. Magyarul: a dolgozó nem mondhatja, hogy én már, elértem azt az összeget, amivel a személyi jövedelem- adóm nem emelkedik a csillagokig', nem éri meg többet dolgozni. Ha rosszabbul jár, akkor is vállalnia kell az ügyeleteket. Ezt a tényt az adórendszer nem veszi figyelembe. A javaslatuk egyelőre nem talált meghallgatásra, pedig szerintük az lett volna a „sportszerű”, ha az ilyenfajta jövedelmek nem progresszíven, hanem lineárisan adóztatottak lettek volna. A megyei kórházban az egyik alternatíva szerint 25—30 százalékkal megemelik az ügyeleti díjakat. Ebben az esetben tesznek olyanok, akiket azonos számú ügyeleti szolgálat eseten 5—6 ezer forint keresetveszteség ér évente. A másik variáció szerint az ügyeleti díjat a dolgozó adókulcsának mértékéhez igazítanák. Ez viszont. az elszámolásnál, a pénzügyi fegyelem betartásánál, az ellenőrzések alkalmával okozhat gondokat, mert minden dolgozónak más és más lenne az ügyeleti dija. A számítgatások tehát hamarosan elkezdődhetnek a dolgozók körében. Az intézet vezetősége megadja a jogorvoslási lehetőséget. Március 31-ig minden munkanapon 3—4 óra között fogadja a munkaügyi osztály azokat, akik írásban vagy szóban akarják elmondani a bérek bruttósításával kapcsolatos gondjaikat. O. E. Szakma, emberség, lisztessíg Veterán szakmunkásokat köszöntének az LKM-ben Három év híján fél évszázadot dolgozott a diósgyőri M. Kir. Állami Vas- és Acélgyárban. később a Lenin Kohászati Művekben. A gyár VI. kapuján 1927 augusztusában lépett be először, negyvenhat tanonctár- sával együtt. Négy évig tanulta a szakmát, lakatossegéd lett, aztán négy évtizeden keresztül mozdonyvezető a gyár 1000 milliméteres nyomtávú iparvasútján, a gyár hatvan gőzmozdonyán, amelyeket sorra megismert pereccsi, Baross aknai és lyukói útjai során. De őt is jól ismerték, ismerik, tisztelik a gyárban, és a vasút mentén lakók egyaránt. Ma délután az LKM vendégházában a gyár vezetői köszöntik azt a 15, még élő nyugdíjas szakembert — közöttük Lendeczky Lászlót —, akik 60 évvel ezelőtt léptek a gyár szolgálatába, több évtizedes munka után innen mentek nyugdíjba. Négyéves volt akkor a szakirányú iparostanoncképzés, mégpedig úgy, hogy délelőtt a gyárban, a tanműhelyben dolgoztak, délután pedig az akkori elemi iskolában a négy év alatt összesen 21 tantárggyal ismerkedtek meg, vizsgát kellett tenni. Ez azt jelentette, hogy azok a tizenéves fiatalok, a hét minden napján — szabad szombat nem volt! —, vasárnap és ünnepek kivételével, reggel 6 órától este 6 óráig a ..gyáré voltak”. Kivéve a déli, 2 órás ebédszünetet, amikor minden tanonc hazament ebédre a gyári kolóniában lévő lakásába, ahol a mama főzt- je várta. Kiváló mérnökök, műhelyfőnökök, tanárok, tanítók foglalkoztak akkor a fiatalok képzésével; a gyár pontosan tudta, milyen szakmákból mennyi szakemberre van szüksége... + A MESTERMUNKÁTÓL A VEZÉRÁLLÁSIG A mai veterántalálkozó egyik szervezője Lendeczky László, őt kérték fel a gyár vezetői. Az ő első mestere Fabriczius János volt. Ez a szigorú mester állította először oda a pankhoz, adta a kezébe az idomtalan vasdarabot, segített befogni a satuba, mutatta meg a lapos Hitel, Diósgyőrből A megye egyik legnagyobb takarékszövetkezete, a sajó- kazai nemrég nyitotta meg Diósgyőrben a kirendeltségét. A tegnap tartott részközgyűlésen egyebek között az is elhangzott, hogy néhány hónapos működésük alatt a lakossági betétállomány mintegy négymillió forinttal gyarapodott. A szövetkezet eddig hétmillió 700 ezer forint hitelt nyújtott, többek között lakás- és áruvásárláshoz, négy családi ház felépítéséhez, de jelentős összegű személyi kölcsönt is kifizettek. Az „áríorduló” a vendéglátásban Drágulóé a pezsgő éjfélkor? 1988. január elsejével nemcsak új év kezdődik, hanem életbe lép az új adórendszer is, és ezzel együtt megváltoznak az árak. A kereskedőknek az év vége kemény munkát hoz, hiszen az új évben már új árcédulákkal lehet csak kitenni bármilyen árut De vajon mi lesz a vendéglátásban, hiszen ott 3f-én éjfélkor, az „árfordu- lónál” javában nyitva tart, működik majd minden étterem. szórakozóhely __ Elképzeltük, hogy a vendég megdöbbenve látja majd, hogy a pezsgője hirtelen megdrágul, miközben az óramutató elhagyja a 12- est. Vagy az a megoldás is elképzelhető, hogy a főúr éjfél előtt felszólítja a vendégeket: most aztán egyenek, igyanak, amíg ezt a régi árakon tehetik meg. • MIKOR JÖN A ZÁRÓRA ... Persze, mindez csak amolyan év végi tréfa, mert a jogszabályok egyértelműen rendezték ezt a furcsa helyzetet. Arról van szó, hogy a vendéglátóhelyeken a január 1-jei üzletzárásig a régi árak lesznek érvényben. Magyarán, a hajnalok-hajnalán utolsónak mai-adó vendég is meg a régi áron hajthatja föl búcsúpezsgőjét. Persze, az átárazást, a leltárokat a vendéglátósoknak is meg kell' csinálniuk. Itt azonban az árakat nem kell ráragasztani az árura, elég, ha az étlapon ott vannak, így az átállást papíron előkészíthetik, hogy csak egy gyors leltárt kelljen csinálniuk majd az év végén. • A SZERZŐDÉSTŐL A FORGALOMIG A munka persze ezzel nem ér véget, ugyanis a vendéglátóipari üzletek jelentős része szerződéses üzemeltetésű formában működik. És ez azt jelenti, hogy az adó- és árrendszer változásai kihatnak a szerződésekre is. Teljesen logikus, hogy azokon a szerződéseken valószínűleg változtatni kell, amelyeket még a közelmúltban érvényes feltételek alapján kötöttek. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál egyénenként leülnek tárgyalni majd a szerződéses üzletvezetőkkel, és ha kell. módosítják a szerződéseket. Egyet azonban senki nem tud ma, és jogszabály sincs, ami választ adna. A forgalomról van szó, hiszen a vendéglátósok ma csak találgatják, vajon hogyan hatnak gazdasági életünk változásai a vendéglátóegységek forgalmára. Az biztos, nogy a vendéglátósoknak nem kell a vendégek rohamától tartaniuk. Nem elképzelhetetlen, hogy az elkövetkezendő. években átrendeződik a vendéglátóipar szerkezete: bezárják a ráfizetéses üzleteket, s azok indulnak majd virágzásnak, amelyek kevés személyzettel sok vendéget tudnak fogadni. (kiss) reszelővei, hogyan kell ebből szép, egyenletes mozdulatokkal, szabályos kockát kialakítani. A negyedik évben pedig mestermunkát csinált minden tanuló. Lendeczky László a kisvasút személyszállító kocsijának mérethű, kicsinyített modelljét készítette el, dicsérettel. Mint segéd, a fűtőházba került, a gyár gőzmozdonyait javította két évig. Utána két évig fűtőként ismerkedett a masinákkal. „Vezér úr” 1935 augusztusában lett, amikor jeles eredménnyel vizsgázott, mint mozdonyvezető. Alig volt 21 éves. A vezérállásban kék munkásruhában, fekete bőr sildes sapkával a fején, a mellényzsebben a Doxa óra — csaknem négy évtizeden keresztül szállította a szenet Baross aknáról, Perecesről, Lyukóból a vasgyárba. És természetesen a munkásokat, a bányászokat, akik személyes ismerősei. + NAGY IDŐK TANÚI A négy év inaskodás alatt azonban nemcsak a szakmát tanulták meg jól azok a fiatalok, hanem emberséget, tisztességet is tanultak mestereiktől. Nem volt köny- nyű az életük, különösen, amikor a háború idején 12 órát kellett dolgozniuk naponta. Megszenvedték a gyár amerikai bombázását, megtagadták a német hadsereg és a nyilasok kitelepítési parancsát, eldugták a leszerelt gépeket, berendezéseket, mielőtt nyugatra szállították volna, „visszaszerezték” a nyilasoktól a vasgyári dolgozók 100 tonna élelmiszerét. Ök voltak, akik a front után először jelentkeztek munkahelyükön, indították meg a termelést, és gyártottak néhány olyan terméket, amelyre akkor a Vörös Hadseregnek szüksége volt. Közülük kerültek ki az első élmunkások, sztahanovisták. az első munkásújítók, feltalálók. Később pedig. munkájuk mellett, technikumot, egyetemet végeztek. s művezetők, üzemvezetők lettek. Tervkölcsönt és békekölcsönt jegyeztek, falura jártak dolgozni és agitálni a közös gazdaságok megalakításáért, ök voltak azok, akik 1956 őszén egy percet sem sztrájkoltak, akik a fegyveres fenyegetések ellenére is pontosan bejártak dolgozni a gyárba, megalakították a pártot, közülük kerültek ki az első munkásőrök ... + HA KELL, SEGÍTENEK Az 1927-es ifik közül ma már csak 15-en élnek. Őket köszöntik ma délután az LKM vendégházában a gypr vezetői, tájékoztatják őket a gyár munkájáról, és egyben arra is kíváncsiak, hogyan látják a veterán szakmunkások a vasgyár helyzetét, sok évtizedes tapasztalataik alapján milyen tanácsokat adhatnak a nehéz helyzetbe került kohászatnak. Mert ezek a veteránok szurkolnak fiatalabb szaktársaiknak. És ha kell, segítenek... * Díszoklevelet kap ma délután Bazsányi Sándor kovács, Fucker Fridolin vasesztergályos, lbrányi József lakatos, Krajcsi Rezső lakatos, Kucsinai József kovács, Lendeczky László lakatos, szakoktató, majd a fűtőház főnöke, Mátrai Gyula lakatos. Parádi Gábor esztergályos, Prókai János lakatos, Salamon Ferenc lakatos, Szenczi József esztergályos, Szomorú Kalmárt esztergályos, Tarczi Tibor lakatos, Várhegyi László lakatos és Kovács Béla acélgyártó, ebben a szakmában az elsők egyike a gyár történetében. (oravee) Jr if. " /4a ~~ Szskirónyö Iparastanonc-isKolel véscizonvítvOnv. f Születésű ■U*. tuukti n/i. mj-M. diaiaié^ diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár szakirányú sttyfoüA osztályait látogatta ét az rlóirt tantárgyakból következő előmenetelt tat, ♦ Az 1931-ben kiállított Szakirányú ivar tanom;-iskolai végbizonyítvány.
