Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-17 / 293. szám

1 a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikcs Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. PL 39. — Tel.: 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, bog; panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekié, lebetölet *— M óra között keressenek fel bennünket. Ne történhessen ine^ soha ilyen Közöny? Gyávaság? Mit nem adnék, ha tudnám, mi fogja vissza az emberek természetes segitökészségét az olyan helyzetekben, mint amilyennek múlt hét pénteken voltam tanúja a 2-es és a 12-es buszon. A Búza téren szálltam fel december 11-én a BX 73-83-as forgalmi rendszámú járatra, s a kocsi hátsó végében, egy ifjú pár mellett álltam meg. Alig indult el a busz, amikor ezek az ifjak kötözködni kezdtek egy, a mellettük levő ülé­sen helyet foglaló öreg nénivel. A fiatalember — akit Jóskának szólított a partnere — hangoskodva lamentált: ők 300 forintos bérlettel utaznak, a néni csak harmieat fizet ugyanezért, mégis át kell adni- nk neki a helyet, noha ők egész nap dolgoznak, s nekik is fájhat a lábuk ... Jóska hölgytársa élénken helyeselt, adta a lovat partnere indokolatlan és unintelligens haragja alá. Olyannyira, hogy Jóska már a néni édesanyját is kezdte szidni. Ekkor néhá- nyan szelíden közbeszóltak, ám ezeket pillanatok alatt le­torkolta a gátlástalan férfi, akinek gorombaságát végül is az idős asszony már nem bírta tovább, felállt az irigyelt ülés­ről, s távolabb ment. Magam is megpróbáltam rendre utasítani a szavait nem válogató fiatalembert, mondván: fejezze már be mocskoló- dását, ám ez is csak olaj volt a tűzre. Olyannyira, hogy egy másik idős nénit kezdett el lökdösni. Közéjük álltam, hát­ha sikerül gátat vetni a teltlegességnek. Sajnos, rajtam kí­vül senki sem akadt, aki segített volna lefogni. Az SZTK- nál leszálltam a 2-esrőI, s vártam a tizenkettest, amikor észrevette: a magával nem biró férfi és hölgy társa ugyan­csak leszállt, s újabb grimbusz van körülötte. Jóska ugyan­is a csukódó ajtó közé tette a lábát, s nem engedte elin­dulni a buszt. Végül a sofőr is próbálta meggyőzni, csak­hogy ez sem használt. Jóska ököllel válaszolt, s megker­gette a busz körül azt is, aki közbeszólt. És még mindig nem volt vége. Jóska a buszmegállóban folytatta a kötözködést, majd a 12-es járaton, amelyre ve­lem együtt ő és párja is fellépett. A tapolcai elágazásig sértegette minősíthetetlen hangon az utasokat. Ott végre le­kászálódott hölgyével, ám még mindig nem fért a bőrében. Visszalépett, s itt is a becsukódó ajtó közé tette a lábát. Amikor pedig a buszvezető megpróbálta megmagyarázni, hogy • nem a kettes sofőrje, Jóska előrerohant. Vereked- hetnékje volt, amit szerencsére a buszvezető nem engedett elszabadulni, megelőzte: lekevert neki egyet, majd vissza­ült a kocsiba, és elindultunk. A vezető lába egész úton reszketett. Nem jellemző.rá — fejtegette —, hogy embert megüssön. De. mit tehetett vol­na mást? Mégsem kérhet rendőri kíséretet...! CB, vagy URH sincs e járművek mindegyikén. Az utasok összefogá­sára pedig aligha számíthat... Pedig meggyőződésem: ilyen esetekben csak az használna, ha valamennyien egy emberként ítélnék el a renitenskedöt. Ne történhessen meg soha ilyen! Maczonkai Károly Miskolc-Egyetemváros Szólítsanak fel, de ne így Idősek karácsonya Miskolcon — idén elsőként — Hejőcsa- bán a Gárdonyi Géza Művelődési és Alkotó­ház, valamint a Vö­röskereszt Miskolc II. kerületi szervezete rendezésében tartottak Idősek karácsonya címmel műsorral egy­bekötött ünnepséget. Szászfái Lajosné, a Miskolc Városi Vörös­kereszt vezetője mél­tatta a munkában megfáradt idős embe­rek önfeláldozó tevé­kenységét, többek kö­zött a vöröskeresztes szervezetekben is. Az ünnepségen jelen volt dr. Danyi Erzsébet, a II. kerületi Vöröske­reszt szervezetének el­nöke, és Szanyiszlóné Aiyitrai Erzsébet, a II. Számú Lakóterületi Vöröskereszt titkára. A. szépen feldíszített teremben a csillogó karácsonyfa alatt ün­nepelt csaknem száz idős ember, többsé­gükben a Vöröskereszt aktivistái. A Miskolci Közlekedési Vállalat citerazenekara adott műsort,, s a 27. Számú Általános Iskola ta­nulói Télapó-meseje- lenettel vidították a résztvevőket. Az ünnepséget ba­ráti beszélgetés követ­te, s uzsonnával és virággal kedveskedtek '■ á vendégeknek, akik közül sokan könnyes szemmel vették át az ajándékot, a megbe­csülés és a szeretet jelét. (szegedi) ♦ Pillantásfogó Öröm a szemnek, öröm a szívnek: a miskolci főposta épületén megőrizték a ko­vácsoltvas ablak-, ajtódíszeket, s a felújítás után most teljes pompájukban érvényesül­hetnek. Pallas Athene kezében itt nem is volt szükség a lándzsára, minthogy a posta megyei igazgatósága vette védelmébe a kor­hű épületdíszeket. Különösen a régi mis­kolciak hálásak ezért, hiszen a városkép szép emlékeit őrzik ezek. S mert a felújí­tás alkalmával konzerválták őket, még uno­káink is látni fogják az ötvösművészet be­cses alkotásait. S ami külön öröm: váro­sunkban az utóbbi időkben gyakrabban ta­lálkozunk már a régi értékek restaurált- renovált szépségével. Nemcsak a föpostán.*i • ff. E. felvételei) A betegek A kívülállók körében ke­véssé ismert dolog, hogy a gyógyszertárak szakdolgozói­nak szakadatlanul tpyább, kell képezniük magukat, har lépést akarnak tartani a gyógytudomány korszerűsö­désével. Az asszisztens szak­csoport tagjai például leg­utóbb a Gyógyszertári Köz­pontban vettek részt olyan előadásokon, amelvek tudá­suk gyarapítását szolgálják. Balogh Tiborné szakfel­ügyelő gyógyszerész ismer­tette az új, VII. Magyar Gyógyszerkönyv fontosabb változásait, s a szabványos vénymintákat tartalmazó, ugyancsak új kiadványt. érdekében E két könyv elengedhetet­len segítség a gyógyszeré­szek munkájához, a betegek nélkülözhetetlen gyógyszerek elkészítéséhez. Ebben , nyújtott segítséget P.app Klára szakgyógysze­rész érdekes előadása, aki egyebek között az érelme­szesedés megelőzésénél hasz­nálatos új gyógyszerekről adott tájékoztatót. A szak­mai programot a Marx téri gyógyszertár Issekutz Béla szocialista brigádja szer­vezte. Aranyi Erzsébet Miskolc Kételkedtem A Gasztrofol Ételbár pénz­tára előtt sorakoztam, s már- már nyitottam volna a Szárt* a szóra, amikor elém vágódott egy 8—10 éves forma kisífii. Coca-Colát kért. Udvariatlan^ sága fölött nem akartait? rVLf tát nyitni, hagytam, hadd menjen. Az üdítőspultnáf azonban ismét egymás mellé kerültünk, ő már kortyolta italát. Halkan — hogy a töb­biek ne hallják — kérdez­tem meg:- - ,wsc — öcsikém, te melyik is­kolába jársz? "'f'/­____,.-,3 — A 11. Számú Általán^-; ba — kaptam a választ­— Aztán mondd csak. hal- lottál már valamit az isko­lában az udvariasságról? _. Nagyobb felelősséget egymás iránt Jómagam egy tanuló bizo­nyítványát —, de minden más okmányt is — csak ak­kor írom alá, ha az a való­ságot tükrözi, amit egyezte­téssel biztosítunk. Ám nem mindenütt kényesek erre ... Legalábbis ezt tanúsítja az a felszólítás, amelyet a na­pokban a MIK 4. sz. Házke- zelőségétől kaptam, két ve­zető aláírásával. „Felszólí­tom ... Végrehajtom ... mely­nek költségei önt terhelik... Amennyiben ...” A kifejezé­sek az ominózus felszólítás­ból valók, s az is, hogy fá­radjak be, mivel „a szüksé­ges adatok itt állnak rendel­kezésünkre.” A februári és a márciusi garázsdíj befizetését rekla­málja a HKI, amit nyilván­tartásuk „átvizsgálása után”, mint tartozást mutattak ki Rovatunkban november 5-én tettük szóvá, hogy a Komlóstetön. az LKM oxi­géngyára előtt, az egyik ak­nából feltört a víz. Erre felhívtuk mind a vízművek, mind a szennyvíztisztító te­lep. mind a városgondnok­ság illetékeseinek figyelmét, akik ígérték, intézkednek a hiba elhárításáról. Miskolc Megyei Város Tanácsa Vá­rosgondnokságáról a közel­múltban kaptuk az alábbi választ. Mit tesz ilyenkor egy pon­tosan fizető állampolgár? Elő­szedi a nyugtákat, s bizo­nyítja, hogy a fenyegető iro­da pénztárosa február 16-án a 122 126, valamint március 27-én az 1 685 388 számú szel­vényen — aláírásával és bé­lyegzővel igazoltan — átvet­te a 385 forintokat... Feleségemnek egy nap sza­badságába került a • HKI „nyilvántartásának átvizsgá­lása utáni” egyeztetés, s má­ig sem értem, hogy miért ne­künk kell fáradni azért, hogy rendbe legyen a HKI okmánya. Jó, szólítsanak fel. De ne így! És dolgozzanak, de ne ilyen eredménnyel. Szepesi Károly Miskolc, Szentpéteri kapu 77. „A vízművek a cikkben leírt csapadékcsatorna-hibát megszüntette. A vízelvezető árok tisztítását a jövő évben tervezzük. A Báthori-soron viszont csak akkor lesz rend. ha az oxigéngyár a saját támfalából folyó víz erede­tét felderíti. A feltehetően csőtörés megszüntetése,- egy­értelműen az LKM felada­ta.” (A fenti értesítést Var­ga Zoltán igazgató küldte szerkesztőségünknek. Az ál­tala közölteket az LKM szí­ves figyelmébe ajánljuk.) ö*v. Molnár Andrásné (Mis­kolc) ; A magunk részéröl lezárt­nak tekintjük a panaszolt ügyet, amelyre lapunk hasábjain ko­rábban már választ kapott, őszintén szólva a válasszal egyetértettünk, miután jogilag nem kifogásolható. Arra, hogy tolmácsként működjünk közre a folytatásnál, nem vállalkoz­hatunk. Németh Zsolt (Miskolc): Pénzküldeményét korábbi szál­lásadója vette át, a posta sza­bályainak megfelelően. Szállás­adója várja jelentkezését, hogy átadhassa a küldeményt. Egy hete vettem észre a Tanácsház téren, a lila ház előtt — a járdasziget kele­ti végén — két jókora be­tonidomot. A gyalogosátkelő szélén hevertek. Nyilván fi­gyelmetlen tehergépkocsive­zető járműve szakította le a szegőkövet a járdasziget­ről. Gondolom, nem szándé­kosan csinálta, mégis bűnös könnyelműséggel járt el. amikor otthagyta, s ezzel veszélyeztette a villamosról le- és felszállók, s a gya­logosok testi épségét is. Ügy vélem, ezen túl kötelessége lett volna az is, hogy gon­datlan károkozásáról érte­sítse a közterület-fenntartó vállalatot, vagy a város- gondnokságot. Legalábbis ezt diktálta volna az ember­társai iránt érzett felelős­ség ... A napokban ismét arra vezetett az utam. a két be­tonkocka még mindig ott hevert, ki tudja hányán bot­lottak már belé. S ki tudja, hány villamosvezető látta is a balesetveszélyes állapotot. Mégsem akadt senki, aki tett volna ellene. Jómagam most már nem bírtam el­menni mellettük, átcipel­tem hát a szegőköveket a lila ház melletti űlságospa- vilonhoz ... (Igaz, kétségeim vannak afelől, nem gyanúsítanak-e meg a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétséggel? Ezért közlöm, hogy hol ta­lálhatók. A helyreállításuk­ról természetesen gondos­kodjanak az illetékesek.) Tarcsi Lajos Miskolc. Fóvénysaer u. 49. — Soha! — hangzottba4 frappáns, ám cseppet sé’’'í; megnyugtató felelet, minek-,, utána a gyerek sarkonfor-rf dúlt és elment. ‘ w Őszintén szólva, szívesebb ben kételkedem a fiúcska;; igazmondásában ... •< ■ - * í A T. L.f*T Miskolc f T*-i / Mi lesz ar a Szinva utcai óvodában? ! ■ *: a, Hosszú ideje áll üresen a,,, Szinva utca 17. szám alatt' a,s volt óvoda-bölcsőde épüle*e. Az utóbbi hónapokban épí-." tők dolgoznak rajta. Mi iesz a sorsa? — kérdezte M. J."<- né miskolci olvasónk. Az épületet, amelyből -- azért kellett kiköltöztetni azA óvodát és bölcsődét, mért ' életveszélyessé vált a műsza- ( ki állapota, most az egész-... ségügy újíttatta fe' benne a gyógyult alkoholisták utó­gondozására és rehabilitáció- , iára lesz lehetőség. Itt kap - helyet a megyei alkoholeile- í. nes módszertani klub. s biz- r tosítanak átmeneti szállást az otthontalan, gyógyult al­koholistáknak. MGTSZ FELVESZ lakatos, ív- és lánghegesztő szakmunkásokat kiemelt bérezéssel. ÉRDEKLŐDNI lehet személyesen 8-15 áráig, az avas-déli felvételi irodában, a Középszer u. 11. szám alatt. Megközelíthető: 2, 12, 14, 32, 33, 34-es autóbuszokkal. terhemre. Azt válaszolt ak, fiagfcvH

Next

/
Thumbnails
Contents