Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
1987-12-02 / 280. szám
Föld, levegő, ví% Az ifjúgárdisták javasolják Melyik van nagyobb veszélyben? A városépítők felelőssége Miért szívjuk a BEM füstjét? Az érdekeltségen múlik Miért kerül olyan közel az új házakhoz a 26-os út átvezető szakasza a Szentpé- teri kapuban? Szükséges-e, hogy az autóversenyeket védett területeken rendezzék meg a Bükkben? Mit leszünk az ellen, hogy ne szeny- nyeződjcnek el karsztforrá- saink? Ezeket a kérdéseket az elmúlt héten, a Zöld telelőn című rádióműsorban hallottuk, ahol országrészünk, városunk környezet- védelme volt a téma. Vajon a környezetszennyezés melyik formája a legsúlyosabb Miskolcon? Ha létezik ilyen rangsor, melyik környezeti ártalom kerülhetne az élre? A Zöld telefon egyik vendége Gavallér István, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelőségének vezetője volt. Most őt kértük válaszadásra: — Miskolcon a rossz településszerkezet okozza a legtöbb környezetvédelmi gondot. A város múltjába visz- szatekintve, az ipartelepítésnél, a varosfejlesztésnél nagyon sokáig nem figyeltek a környezetvédelemre. De sajnos, nem kell azért túl messzire visszatekintenünk. Itt van például a miskolci tejüzem ügye. A gyár kétségtelenül rossz helyre települt, s most ennek az az eredménye, hogy magas zajbírságot fizetnek. Persze, a bírság tényétől még nem lesz csend a tejüzem környékén ... De a Miskolc környéki ipartelepítésnél sem volt súlyos érv a környezet- védelem. Az ércelőkészítő mű helyének kijelölésénél például a fő szempont egy Sajó-csatorna létrehozása, a vízi szállítás megteremtése volt. Ha ma nyeljük a BÉM füstjét, jórészt ennek köszönhető. A csatornának egyébként végül is csak egy része épült meg, Leninvá- rosnál. • Föld, víz, levegő — ha a természeti elemek szerint képezzük a rangsort, akkor hogyan alakul? — Véleményem szerint a levegőszennyezés kerülne _az első helyre, ugyanis ez elől nem lehet elmenekülni, mindennap és mindenütt el kell Viselnünk. Ezen belül az ipari szénmonoxid-kibocsátásí tartom a legveszélyesebbnek. Alattomos dolog ez, mert nem érzékeljük a levegő szénmonoxid-tartaimát, ugyanakkor a szén-monoxid élettanilag rendkívül káros. A kohászat az egyik legnagyobb szénmonoxid-termelő. Sajnos a szén-monoxid kiszűrése nem oldható meg egy leválasztórendszerrel, csak a korszerűbb technológia jelent gyógyírt. O Sokan mondják, hogy manapság Miskolcon az autók okozta légszennyezés nagyobb mérvű már, mint az ipari üzemeké. Igaz ez? — Véleményem szerint, ha Miskolcon nem. Itt még a nagyobbik és veszélyesebb levegöszennyezési hányad az iparé. • Ma egyik napról a másikra aligha javíthatunk környezetünk helyzetén. De mi lesz a jövővel? — Nagyon jelentős változások következtek be az államigazgatás szemléletében: a környezetvédelem előre rukkolt a fontossági sorrendben. Az is fontos tény, hogy Miskolcon eddig az ipari nagyüzemek szinte gát nélkül érvényesíthették saját érdekeiket, de ez az egyoldalú helyzet mostanácan változik. A legfontosabb, hogy ne teremtsünk magunknak újabb környezetvédelmi problémákat, és ez a városépítők, a városfejlesztésért felelősök dolga. Sajnos, ez ma még nem mindig érvényesül. Talán azért, mert „környezet- védelmi tudatunk” nem elég fejlett, nem érezzük ezeknek az ügyeknek a valódi súlyát. • Legtöbbször azt mondjuk, hogy a környezetvédelem pénzkérdés. Pénzből pedig kevés van... — Gazdasági életünket az érdekviszonyok kell, hogy mozgassák. A környezetvédelemnek is ebbe a szerkezetbe kell illeszkednie, különben aligha érünk el eredményt. Csak egy példa: van olyan nagyüzemünk, ahol ha kapnának pénzt leválasztórendszer építésére, akkor sern érné meg nekik a vállalkozás, mert a rendszer üzemeltetése többe kerülne, mint amit most évente szennyezési bírságként fizetnek... A közeljövőben hazánkban újra tárgyalják a gazdaság és a környezetvédelem összefüggéseit; a környezetvédelem eszközrendszerét a mai gazdasági környezethez kívánják igazítani. Talán még egyszer azt is megérjük, hogy jelentős adókedvezmények segítik majd a környezetvédelem ügyét... fkfeB) II Gulyás-villa ú{ szereplen A Gulyás-villáról hamarosan dossziét nyithatunk, hiszen sokadszor írunk a lassan rommá váló hajdani villa sorsáról. Ez az épület az avasi kilátó mellett található, gazdája a város, am mégis gazdátlan, mert évek óta üresen, kihasználatlanul áll. Azóta többször kiraboltSk, most már a tégláit is elhordják lassan. Nemrég azonban olyan hírt kaptunk, hogy talán történik valami a Gulyás-villa ügyében. Wróbel István városi Ifjú Gárda-parancsnok jelentkezett azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha a villát az ifjúgárdisták, a honvédelmi nevelés központjává tennék. Arról van szó, hogy a városban mükódö honvédelmi klubnak helyet szeretnének találni, ahoi mód lenne a színvonalas elméleti oktatásra, iskola: csoportok, érdeklődő fiatalok fogadására. Jelenleg a csanyiki KISZ-is- kolában bonyolítják le a teTalán lesz igazi gazdája a Gulyás-villának Drága a kéoyszerfuvar Begyűjtik a roncskocsikat Városunkban nagyon sok — a legutóbbi felmérés szerint pontosan 563 — elhagyott roncskocsi árválkodik a közterületeken. S ha niár eltávolították a szakadozott ponyvájú, rozsdás szerkezetű sátorgarázsokaí, a roncskocsikon a sor. A közterületfelügyelők már jó ideje számon tartják a magukra ma- gyott roncsautókat, s próbálják kinyomozni gazdáik címét. Ha az ajtó és szélvédőüveg nélküli járműn meghagyták a rendszámot, egyszerű a dolguk. Ám, ha ez hiányzik, a feladat detek- tívmunka. Tapasztalataik szerint sok belvárosi iakos állítja le kocsiját a városszéli utcákban. Közben több olyan autóra leltek, amelynek tulajdonosa fővárosi, vagy dunántúli. Valószínű, hogy a városunkban élő új tulajdonos megfeledkezett, vagy nem tartotta érdemesnek a kötelező átírást. Edőcs József, a Miskolc Városi Tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője: — Már régóta tervezzük. hogy megtakarítjuk a közterületeket a roncskocsi któl. Ősztől már megvan a hely, ahová az elhagyott jármüveket szállítjuk és őrizzük. Első lépésként hirdetményben és hirdetésben figyelmeztetjük a tulajdonosokat a roncsgépkocsik összegyűjtéséről. Néhány napos várakozás után megkezdjük az akciót, s először mintegy 60 ilyen kocsit szállítanak el a közterület-felügyelők a nádasréti telepre. A kényszer- szállítás, amely egyben a szabálysértési eljárás megindításával is jár, nem olcsó; a távolságtól függően 500 —1000 forintba kerülhet. A tárolási és őrzési díj kocsinként 620 forint havonta. Aki tehát meggondolja magát, és ki akarja váltani a roncs autóját, ilyen költségekre számítson. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tartanak roncskocsinak. És hol tárolják az emeletes házakban lakók azokat az autókat, amelyeket csak hónapok múlva tudnak megjavíttatni, teljesen rendbehozatni Sajnos, nem mindenkinek jut garázs, vagy egy szabad hely, ahol engedéllyel felállíthat egy sátrat. Ezekre a kérdésekre nehéz egyértelmű választ adni. Elsősorban a rendszám nélküli, lejárt műszaki engedélyi!, matuzsálem-korú négykerekűket ítélik meg roncsko- csinak. Azok, amelyek hónapok óta lyukas gumival parkolnak az út szélén, általában nyitottak. Leszedték, vagy lelopták róluk az ajtókat, s minden egyebet, ami mozdítható. Akinek szándékában áll mindezt mégis megjavittatni, az kérjen köz- területfoglaiási engedélyt, s ezt az okiratot helyezze a szélvédő mögé. Néhány forintos bérleti díj ellenében így megmentheti a kocsiját. Ezekről az engedélyekről a közterület-felügyelők is értesülnek, így biztos, hogy az autójuk a helyén marad. A Nádasrétre szállított járműveket értéküknek megfelelő arányban legfeljebb hat hónapig őrzik. Utuna a MÉH-telepre szállítják valamennyit, így biztosítanak helyet a következő szállítmánynak. S ha az akció sikerül, a város valamennyi közterületéről eltűnnek a négykerekű roncsok. (szántó) + Sok száz roncsautó csúfítja a városképet. Tulajdonosaik legálisan is megszabadulhatnak tőle, ha bejelentik a közterület-felügyeletnél, kérik az elszállítását a MÉH-telepre. A fuvar nem olcsó, talán többe is kerül, mint amennyit mindezért a MÉH-telepen fizetnek. Ám mégis olcsóbb, mint a kintfelejtett roncsokért járó szabálysértési díj. repgyakorlatokat, a harci túrákat — ehhez a Bükk ideális terep. Ám az elméleti oktatás kicsit körülményes úgy, hogy a városból a Csanvikba kell utazgatniuk a gyerekeknek. A Gulyás- villái az Ifjú Gárda-pai ancs- nok szerint alkalmassá lehetne tenni a honvédelmi oktatásra. Az Ifjú Garda-szervezet megoldaná az állandó felügyeletet, és rendbe tennék az épület'környékét is. Az oktatási munka nem zavarná a kilátónak és környékének turisztikai jellegét sem. Nemrég arról is írtunk, hogy legkevesebb kétmillió forint lenne a helyreállítás költsége. Az Ifjú Gárda-parancsnok úgy látja, hogyha sikerül minden illetékes támogatását elnyerni, akkor részben társadalmi munkával meg lehetne oldani a felújítást. Nem lebecsülendő erő az Ifjú Gárda: 36 alegység van Miskolcon, több mint másfél ezer taggal. Talán arra is nyílik lehetőség, hogy pályzati úton a KISZ- től, és az Országos Ifjúsági és Sporthivataltól pénzt kapjanak, hiszen a környéken ott vannak a sportpályák, s nem elképzelhetetlen, hogy együttesen leheti»« hasznosítani a villát és a sportligetet. Még semmi biztosan nem lehet tudni a villa sorsáról, hiszen nem volt idő arra, hogy az ötletet minden felelős helyen mérlegeljék, tisztázzák a körülményeket, és válaszok is szülessenek. Egy azonban bizonyos: az idő nagyon sürget, mert még egy telet magára hagyva nem fog kibírni a ház. Nemrég arról írhattunk, hogy a taxisok is foglalkoznak a Gulyás-villa hasznosításával. Talán még az sem elképzelhetetlen, hogy valamiféle egyezséget kössenek az ifjúgárdistákkal. Végre valami megmozdult és reméljük, hamarosan végleg lezárhatjuk a Gulyás-villa dossziéját... (k—ó) Szomjas a város Növelhető a Sziova-forrás vízhozama Növelhető a Szinva-forrás vízhozama — állapították meg annak a kutató fúrásnak az ercmenyeként, amelyet újabb vízdús rétegek feltárása céljából végeztek a nyáron, a város nyugati részét ellátó rendszer hozamának növelésére. A Miskolci Vízművek középtávú tervének végrehajtására a Keviterv végezte a kutató fúrásokat a Szinva- forrásnál, valamint Király- kútnál és a lillafüredi Anna- mésztufabarlangban. E célokra az idén mintegy 6 millió forintot fordítottak. A kutatások eredménye, hogy a Szinva-forrásnál, amely jelentős mennyiségű, jó minőségű ivóvizet ad a városnak, viszonylag olcsón, meri gravitációs vezetéken jut rendeltetési helyére, lehetőség lesz a jelenlegi hozam növelésére, mert nagyobb víztartó réteget találtak. Nem hozott ilyen egyértelmű eredményt a Királykú- ton, illetve az Anna-bar- langban végzett kutatás, bár a geológiai feltételezés szerint további kutatás esetén az eredmény itt sincs kizárva. Ezt a kutatást ezert folytatják. Miskolc vízigényei évről évre nőnek. A karsztforrá- sok hozamának novelese ezért is szükséges. . A DH várospolitikai fóruma
