Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-12 / 289. szám

3^r A hallgatók figyelme tükrözi: van foganatja a hiteles szónak Vendégünk volt Bajor Nagy Ernő Műhelymunka az újságíró-stúdióban Népi ellenőrök a magánkereskedőkről A divatáru a divatos Több. mint kétszáz magán- kereskedő munkáját ele­mezte a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság egy orszá­gos vizsgálat részeként. En­nek tapasztalatait értékelte legutóbbi ülésén a testület, választ keresve arra, hogy milyen szerepet tölt be a magánkereskedelem a lakos­ság ellátásában, s hogyan tartja be a működését szabá­lyozó rendeleteket. Az utóbbi években hatvan százalékkal nőtt a magánke­reskedők száma, de több mint 1800 bolt között kevés az élelmiszer-árusítással foglal­kozók száma. Míg ruházati cikkek közül különösen a di­vatárut értékesítők vannak többen, addig gyermekruhá­zati termékek árusításával még mindig kevesebben fog­lalkoznak. Mindennek okai elsősor­ban a jövedelmezőségi kü­lönbségekben kereshetők, mert amíg igjen alacsony ha­szonkulccsal, ám sok fáradt­sággal üzemeltethető egy élelmiszerüzlet, addig termé­szetszerűen inkább a jobban jövedelmező divatszakmára váltanak iparengedélyt. Erre az ülésen egy érzékletes pél­dát mondtak a népi ellen­őrök, akik e vizsgálat során nemcsak a hiányosságokat, hanem a gondokat is feltér­képezték. Érthetőnek tartják azt is, ha nem sokan vállal­koznak például kifliárusítás­ra, addig, amíg egy kifli a legkisebb zacskóba csoma­golva is ráfizetéssel forgal­mazható. Valóban kevés az üzlet a peremterületeken, ám már az engedélyek kiadásá­nál törekedni kellene a ma­gánkereskedések jobb elosz­tására. • KITŐL KAPJÁK A HASZNÁLATI UTASÍTÁST? A magán-kiskereskedők többsége becsületesen, hozzá­értően végzi munkáját, bár ennek ellenkezőjére is szép számmal találtak példákat. Vonatkozik ez elsősorban a bizonylati fegyelem betartá­sára, a könyvelés hiányossá­gaira. A népi ellenőrök vi­szont azzal is tisztában van­nak, hogy a számla beszer­zése már az áruvásárlásnál nehézségekbe ütközik, mert a kisiparosok nem szívesen dokumentálják a kiadott árut. Hasonló a helyzet a használati utasítások feltün- besésével is, aminek hiányát a kiskereskedőn kérik szá­mon, ám csak a készítő tud­hatná igazán, milyen összeté­telű anyagból állította össze a ruházati terméket. A zömmel divatérzékeny cikkeket forgalmazó kereske­dők elsősorban n drágább cikkek forgalmazásával ját­szanak szerepet a lakosság ellátásában, s ezzel is hiány­pótlónak nevezhető munká­juk. Ha bizonyos kedvezmé­nyekkel segítenék, talán több vállalkozó akadna az olcsóbb cikkek forgalmazására is: ahogyan az a vizsgált ve­gyeskereskedésekben kide­rült. Minderre csak egy oél- da a vendéglátószakmában alkalmazott haszonlkucs nagysága, mely elérheti akár a 85 százalékot is. Az ellent­mondások tükrében érthető, hogy a vállalkozók nagy ré­sze a nagyobb jövedelmet biztosító üzleteket keresi. • SOKAN VISSZAADTÁK Arra, hogy a magánke­reskedők helyzete sem min­denütt rózsás, az elmúlt év­ben visszaadott 88 kereske­Látványos, de korántsem könnyű szakma a curkászoké, szakácsoké. Városunkban a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakmunkásképző Isko­lában három éven keresztül ismerkednek fortélyaival a diákok. A végzős tanulók kö­zül a legügyesebbek verse­nyeztek „A szakma kiváló tanulója” címért. Ez évben a szakmai zsűri véleménye alapján a leg­ügyesebb cukrásztanuló Kondrát Anikó lett. Máso­dikként Iván Erika végzett. Az elméleti válaszokkal és a gyakorlati vizsgával a legtöbb pontszámot össze­gyűjtő ügyeskezű szakács Török Csaba. Az ínyencségeket készitő tanulók mellett a felszolgá­lók és bolti eladók is ver­dői engedély szolgál bizony­ságul. Ennek okaként az áru- beszerzési gondokat, a ma­gas társadalombiztosítási járulékfizetést, az adózási jogszabály-változásokat je­lölték meg. Ugyanakkor kü­lönösen a divatszakmákban telítetté vált a piac. s nehe­zedtek a megélhetési felté­telek. A magánkereskedők több­sége rendszeresen fizeti az adóját, bár a varos forgal­mas pontján dolgozók között előfordult jövedelemeltitko­lás is. Van olyan kereskedő, ahoi a tanácsi szakigazgatá­si szervek egy évben több­ször is jártak míg fehér fol­tokra is fény derült- néhol kevesebb vizsgálat volt. A jövőre életbe lépő új adózási rendszer megismertetéséért sokat tett a Kisosz megyei szervezete, melynek beveze­tése változást hoz majd a bizonylatolás módjában is. E változások tükrében is érde­mes majd újra napirendre tűzni a témát — állapította meg a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság ülése. • (vadas) senyeztek. A legügyesebb pincér idén Fotiu Pavlosz. A vendéglátói eladók közül pedig Brünmer Andrea,vég­zett az első helyen. A ház­tartási bolti eladók közül Gömbicz Gabriellát illette meg az első hely. Bácskay Helga pedig a műszaki el­adók között lett az első. Vi­zi Valéria az élelmiszerel­adásban bizonyult a leg­jobbnak, Vaskó Ágnes a kozmetikumokat, Mizser Erika pedig a kulturális árukat kínálta kitűnően. Ruházati eladóként Kocsis Ildikó lett az első. A szak­ma kiváló tanulója” címet kapott tanulók miskolci si­kerükkel bejutottak a terü­leti döntőbe. Ha ott szintén ilyen jól szerepelnek, in­dulhatnak az országos ver-* senyen. Leendő mesteremberek Kiváló tanulók Félfogadás távközlési ügyekben A munkaidőalap védelme érdekében a Miskolci Pos­taigazgatóság távbeszélő-táv­író ügyekben az ügyfélfoga­dást a kővetkezőképpen szer­vezte át: A Postaigazgatóság igaz­gatója (helyettese), osztály­vezetője (helyettese) hétfői napokon 13-tól 18 óráig; a Városi Távközlési Üzem vezetője (helyettese) (Mis­kolc, Marx K. u. 42. sz.), valamint a Borsod Megyei Távközlési Üzem vezetője (helyettese) íMiskole, Kar­tács g. 1. sz.) hétfői napo­kon 13-tól 18, szerdai napo­kon 8-tó! 13 óráig tart ügy- ^ fg{j T;Ssziilt <i versenylorla marcipándiszítése félfogadást. (Kerényi felv.) Pezsditő műhelymunkában ismerkednek a hallgatók a hagyományos és az elektro­nikus sajtó műfajaival a Dé­li Hírlap, a városi televízió és a Magyar Rádió Körzeti Stúdiójának szervezésében működő Újságíró Előkészítő Stúdió foglalkozásain. Az intenzív tevékenység­ben eltöltött első hónap után a hatvan résztvevő nemcsak elméleti tudnivalókkal gya­rapodott, hanem tudósítá­sok, hírek,' riportok, művé­szeti kritikák írásával pró­bálhatta ki. miként tudja a gyakorlatban alkalmazni, amit a sajtóműfajokról ed­dig megtanult. Elsősorban a fent említett szerkesztőségek legtapasztaltabb munkatársai osztják meg szakmai tapasz­talataikat a stúdió hallgatói­val. De már a kezdeti sza­kaszban találkozhattak a • hallgatók országos hírű pá­lyatárssal is. E hét csütörtökjén Bajor Nagy Ernő volt a stúdió vendége, akinek a munkás­sága az írott sajtóban, a rá­dióban, s a televízióban egyaránt emlékezetes hatású. Most a riportkészítés sokágú tudnivalóira, s a kívánatos riporteri személyiségjegyekre irányította az újságírás iránt érdeklődő fiatalok figyelmét. jfc Bajor Nagy Ernő pályája tapasztalataival érvel A stúdió eredményes mun­kájához hozzájárul a szak­mai oktatók odaadó közre­Tanáestagok lo^adóórai Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Komlósy Ta- másné a 12. Sz. Általános Iskolában (Kun Béla út 27. sz.), 18 órától; Márkusz De­zső a Csaba vezér u. 93. sz. alatti pártalapszervezetben, 16 órától: Szentesi Istvánná, a 16 Sz. Általános Iskolában (Fadrusz u. 8. sz.) 16.30 és 17.30 óra között: Katona Pi­roska a Korvin Ottó u. 9. sz. alatti pártalapszervezetben, 17 órától; Halász András a III 5. Számú Pártai 'oszeeve­zet ben (Gorkij-telep 1. sz.). Új öyúffyszer tár Paras/man öt község lakóinak gyógy- zerellátását javítja az a hat- vllió forintos költséggel — älentös társadalmi munká- al — felépült új patika, mé­zét tegnap adtak át Parasz- ván. A Községi közös tanács s a Megyei Gyógyszertári íözpont támogatásával ki- lakitott gyógyszertárban egyen teljesítenek szolga- ltot, s recept alapján hely­en is készítenek gyógysze- eket. Áz épületben szolgá­in lakást is kialakítottak. 17 órától; Döbröntei Zoltán­ná, a 10 Sz. Általános isko­lában (Katowice u. 17. sz.), 18 órától■ Cservenyák Gábor a Győri u. 13 sz. alatti párt­alapszervezetben 17.30 órá­tól. működésén túl városunk po­litikai s állami vezetőtestü- leteinek, tömegszervezeteinek a hathatós működési feltéte­leket megteremtő segítőkész- sege. A szakmai foglalkozá­sokat az elkövetkező idő­szakban szervesen kiegészí­tik az ideológiai, s várospo­litikai tájékoztatók. A stúdió hallgatói a legilietékesebbek- től kapnak információkat az országunk s szűkebb pátri­ánk közvéleményét legin­kább foglalkoztató kérdések­ről, a jelenünket és a jövőn­ket meghatározó sarkalatos feladatokról. Akrobatikus Begyűjtötték a fenyőtobozt Két közkedvelt fcnyőféle- ség, a karácsonyfának is igen keresett doaugias és a jege- nyeíenyők tobozait már be- „yűitöUék a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság er­dőségeiben. Most a később erő vörüsfenyo tobozait gyűj­tik. \ tobozokból kipergetett magvakból nevelik aztán azo­kat a cs? petéket, amelyeket i bükki és a zempléni he­gyekben erdősítéshez hasz­nálnak tel. Az erdőgazdaság a 60—100 éves fen vőf ókról, középes ter­mést tudott betakarítani. A tobozszedés nagy ügyességei, és nem kevesebb gondossá­got igényel, meri a magvakat tartalmazó tobor rendszerint a fák kábajló ágain nő, & fgy szinte akrobatikus ügyes­ség kell a leszedéséhez. • Az erdögazdasag douglas fenyőből mintegy 22 mázsá- nyi tobozt gyűjtött be, ami­ből 40—50 kilogramm ma­got nyernek. Jóval kevesebb, alig egy mázsányi gyűlt ösz- sze a jegenyefenyő tobozá­ból. Ebből számítások szerint 4-5 kilogramm pereg ki. Még így is óriási a belőle neveiheiő csemete, ha meg­gondoljuk. hogy egy kilonyi fenyőmagban mintegy 120 000 szem van. Az erdőgazdaság a fenyő- magvakat saját csemete­kertjeiben neveli fel. A mag kinyeréséhez, a pergetéshez is megtették az. előkészüle­teket, már szárítják a tobo­zokat, amit aztán a telkibá- nyai pergel, obe küldenek.

Next

/
Thumbnails
Contents