Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-04 / 282. szám

Stop, egy percre* Sikátorok, rejtekutak Noéminak gyakran jutnak eszébe képtelen ötletek ét meglepő helyzetek Családi körben Nitráíos talajvíz Figyelmeztető vízminőség- romlást tapasztaltak az el­múlt években megyénk fel­szín alatti vízkészleténél. Jelenlegi ismereteink sze­rint megállíthatatlan a talaj­vizek elnitrátosodása. Idáig 129, közegészségügyileg ve­szélyeztetett települést tarta­nak nyilván, ahol a csecse­mőket zacskós vízzel kell ellátni. Disznótoros Télapó-ünnepség A szokásostól eltérő mó­don várhatják az apróságok szombaton a Télapót az LKM Ifjúsági Házában. A szervezők ugyanis a disznó­ölés fortélyaira tanítják a kicsiket A perzseléstől a hurka—elkészítéséig minden mozzanatot láthatnak az ifcren élményt ritkán kapó Wi Tagadás, mostanában még a született miskolciak­kal is megtörténik, hogy el­tévednek a belvárosban. Egy- egy utcarész autóval való megközelítése valóságos bra­vúrszámba megy. Lehet, hogy kissé elkényelmesed- tünk, de ha nagyobb a cso­magunk, szívesebben guru­lunk kocsival az úticélig. Ehhez persze ismernünk kell a belvárosi rejtekutakat. Ma már mindenki tudja, hogy a Beloiannisz és a Ka­zinczy utca között, a Szé­chenyi úttal párhuzamosan építettek egy úgynevezett áruszállító közt'. S ha éppen a főutcán akadna dolgunk, ebben a nevesincs utcácská­ban aránylag kényelmesen parkolhatunk. Természetesen az ott lakók, a környékbe­liek aligha örülnek annak, hogy a kis közben egymást érik a száguldó autók. A napokban újabb rejtekút születésének lehettünk tanúi. Lezárták a Kossuth utcának a Széchenyi út felőli végét, így aztán a Pátria-házba igyek­vő teherautók csak a Patak utca felőli kapubejárón át juthatnak a Palotás étterem elé. Ott ismét kialakult egy nevesincs tér, amelyet reg­geltől estig ellepnék az autók. Finnek a terecskének a jellemzője, hogy körforgalomra terveztek, ám az egyirányúsításáról megfeledkeztek. Ennek a következménye, hogy a délutáni csúcsforga­lomban dudaszótól hangos a környék. Lassan állandósul a káosz, a szabálytalanul parkoló kocsik egy része el­ánja az áruszállító autók he­lyét. Figyelme« kívül hagy­ják, hogy a kiépített parkoló egy részét a Pannónia Szálló autós vendégeinek tartják fenn. Általában ezt is elfoglalják az arra nem joogsultak. Jó volna tudni, hogy mi­lyen szerepet szánnak ennek a kis térnek a belváros köz­lekedési hálózatában? Ha ugyanis tovább bővül a forgalom, legalább két irányból kell biztosítani a szabad meg­közelítését. Most ugyanis csupán egy szűk sikátoron keresztül, a Patak utca irányából lehet odahajtani. (szántó) Hegyalján követelték Akasztófát a borhamisítókra! Minden időben nagy kincs­nek számított történelmi bor­vidékünk világhírű terméke, a tokaji bor. Különösen a 18. századtól kezdve, amikor az ország gazdasága szem­pontjából is becses export­cikk lett belőle. Éppen ezért óvni, védeni kellett minden­nemű alattomos mesterke­dés, hamisítás ellen. Gyak­ran foglalkozott vele az or­szággyűlés is, és egy 1727. évi törvénycikk például elő­írja, hogy a bor elkobzásán kívül a hamisítók „tettleg is megbün tettessenek”. A tokaji bor védelmére jelent meg 250 évvel ezelőtt, 1737-ben III. Károly király rendelete is, amelynek az a jelentősége, hogy a tokaji bor egységes megítélése és minősítése érdekében ponto­san behatárolta a tokaj­E»yesületek Háza Felsőzsolcán Felsőzsolcán a sportpályán megkezdődött az Egyesületek Házának kivitelezése. A régi épülethez egy 200 négyzetmé­ter alapterületű részt húznak fel, amelyhez a helyi tanács 1 millió forinttal járul hoz­zá. A nagyközség lakói pe­dig a beruházást mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkával segítik. Játszótársakat keres a városi televízió az álmokat r l *■ r hegyaljai borvidéket, azaz zárt területté nyilvánította. Ez a meghatározás röviden, latinul így hangzik: „Incipit in Sátor, desinit in Sátor’1, vagyis a történelmi borvi­dék a sátoraljaújhelyi Sátor­heggyel kezdődik, és Abaúj- szántón az ugyancsak Sátor nevű heggyel végződik. Ez napjainkban is így érvényes, és a 250 évvel ezelőtt zárt­tá nyilvánított borvidékbe manapság is ugyanaz a 26 község tartozik, amelyet az 1737-ben királyi rendelet megnevezett. Persze, időnként továbbra is sok panasz hangzott el a szőlősgazdák részéről a bor­hamisítók ellen. Elsősorban Zemplén vármegye gyűlésén foglalkoztak sokat ezzel a kérdéssel. Egy 1807-es rae- gyegy űlési jegy zőköny v ben ez olvasható: „Érzi az or­szág, hogy a hegyaljai bo­rok hitelének csődje miatt a hollandus aranyak eltüne­deztek. Ezért gyökeres or­voslás kell, különben az or­szág gazdaságának ez a nem megvetendő forrása kiapad”. Ezen a gyűlésen egyébként olyan indulatokat kavart a tokaji hamisításának ügye, hogy egyes megyegyűlési ta­gok egyenesen akasztófát követeltek a borhamisító kereskedőkre. Ha akasztófával nem fe­nyegetjük is manapság a borhamisítókat, annyit min­denképpen megérdemelnek, amit Puskin kíván nekik egyik versének következő strófáiban: De átkozott legyen őrökre A vakmerő, bitang lator, Ki elsőnek keverte össze önállóan Hárman A Németh család tapolcai kis házában három testvér nevelkedett évekkel ezelőtt. Ma már mindhárman fel­nőtt, családos emberek, a gyermeknevelés gondjaival most ők ismerkednek. volt. Alighogy 1980 októ­berében megszületett Noé­mink. Zoltánt bevitték kato­nának. Nem volt kellemes egy kisgyerekkel Léhen, ezért visszaköltöztem a szüléimhez, két bőrönddel és Noémivel. Németh Erzsébet (ma Mar- czisák Zoltánné), a Miskok Városi Művelődési Központ csoportvezetője, öccse, Né­meth Károly szobafestő, s a felesége, Kovács Lídia. Ket­tejükkel — a harmadikról, Jánosról is szólva — a lány­testvér Szenípéteri kapui la­kásában beszélgettünk. # A NEHÉZ EVEK — Lídiát 1975-ben.i. az Ak- ropolisz Művelődési Házbap ismertem meg — mondja Károly. — Akkor én még Tapolcán laktam a szüléim­mé!, ő pedig a közelben, a Földgép üdülőjében volt fel­szolgáló. A család egy ki­csit ellenezte kapcsolatunkat. En azonban fülig szerelmes voltam, és vállaltam Lídiáért a vitákat. Aztán úgy döntöt­tem, hogy vele élem le az életem, és 18 évesen elköl­töztem otthonról. Ekkor kez­dődött a vándorlás, albérlet­ből albérletbe. Jelenleg is egy ilyen kiadott kis szobá­ban élünk. — Nekünk sem volt köny- nyebb — kezdi Erzsébet. — 1974-ben ismerkedtünk meg, s az esküvő után a szülők­nél laktunk, majd Zoltán a Szikszói Állami Gazdasághoz került. Alikor beköltöztünk Léhen egy szolgálati lakás­ba. Nekem be kellett jár­nom Miskolcra dolgozni, ak­kor ugyanis a Kossuth utcai művelődési házban voltam népművelő. A szolgálati la­kás azonban csak ideiglenes — Amikor a sógorom ka­tona lett — folytatja a visz- szaemlékezést Károly —, mindennap a közelben levő laktanyája előtt jártam el dolgozni. De csak egy hétig. Utána ugyanis én is odake­rültem, Lídia akkor várta Ivettet. — Lídia is, én is fiúra szá­mítoltunk — veszi át ismét a szót a nővér. — Nekem azt mondta az orvos: egy egészséges, nagy Mátét szü­lök majd. Aztán most van egy Noémim és Károlyéknak egy Ivettje. Annak ellenére, hogy lányok, hét fiúnál ele­venebbek. • LAKÁSSZENTELŐ LESZ — Az albérletek után nem csoda, hogy saját házra vágy­tunk — meséli Károly. — Már rajta Voltunk a lakás­listán, mikor lemondtunk a panelszobákról. Hosszas her­cehurca, bonyodalmak és félreértések sorozata utón, 180 ezer forintot kaptunk a tanácstól ezért. Tavaly szep­temberben kezdtünk építkez­ni, és a jövő héten már ház­szentelő lesz. Az építkezés­hez szükséges rengeteg pa­pírmunka nagyobb megpró­báltatás volt, mint az épí­tőanyagok beszerzése. Az összes felvehető kölcsönt ki­merítettük. Ezeket most tör- lesztjük. Mivel várjuk a má­sodik kis utódot, már csak én dolgozom. A havi 6070 forintos fizetésemből 5800 fo­rint megy el az adósságaink­ra. Szülői támogatás nélkül nem tudom, mi lenne ve­lünk. Az építkezésnél is na­gyon sokat segített a család. Sót, az édesapám és a sógo­rom mellett a jelenlegi bérlőnk is. Kis Antalékiuü szinte nem is albérlők, in­kább családtagok vagyunk.' *­• KEDVENCÜK ‘ A DUNAI HAJÓS ­— Mi nem építkeztünk -*■ mondja Erzsébet. — Ezt • á Pozsonyi utcai, 43 négyzet-: méteres tanácsi lakást 1981-, ben kaptuk meg. Zoltán, mjnt a TSZKER műszaki osztáfv- vezetője és én, mint csoport- vezető népművelő, ketteri annyit keresünk, hogy eddig még nem kellett kölcsönkér­nünk. Itt szinte sosincs csend, csaknem mindennap barátok, ismerősök csenget­nek be. De ez nem ólyati költséges vendéglátás. — És a kis lakásban’, jól megférünk a kedvenc óliát«* inkkal. Bár nagy szívfájdaf-' munkra, nyáron a két papa­gájunk kirepült az ablakon; van egy Arzén nevű hö?- csögünk, Öcsi, az ékszertek- nőc és — a halak. A két gyerek beszélgeté­sünk közben a szülők mellé kuporodva játszott.. Ivett ßz új házukat rajzolta le többs ^példányban, Noémi pedig mikulás-figurákat készített, j — Én legjobban Jancsi hé-e: csit szeretem — mondta Sü­lié. (Ez Noémi beceneve,). Majd Ivett is rávágta; —fin is! — Jancsi a harmadik testi- vér — magyarázza Erzsébeti* — Neki is van családja, bát: ez ritka egy dunai hajósnál! Ö ugyanis fiatal korától a vizek szerelmese. A tapolcai szülői házból kikerült Németh testvérek! mindhárman más-más recep­tet találtak a boldogsághoz,^ a boldoguláshoz. Elmondásuk, szerint lelkiekben együtt van­nak, mégha a kilométerek él. is választják őket. (fázold) ; A lehetetlent azonnal tel­jesítjük, » csodákra egy ki­csit várni kell — ezt a mon­dást "" sokszor felhasználták már reklámként, A városi televízió nu*st a kedves né­zők, újságolvasók, minden miskolci közreműködését ké­ri szilveszteri műsorának az összeállításához. S hogy mi köze minden­nek a bevezetőben említett lehetetlenségekhez és csodák­hoz? A televíziósok most tel­jesítik az álmokat. Van mód arra, hogy valaki villamost vezessen, vagy egy zenekart vezényeljen. De lehetőség nyílik arra is, hogy a rend­őr helyett irányíthassuk a forgalmat egy útkeresztező­désben, vagy manökenné vál­tozzunk át egy divatbemuta­tón. Akinek a színpadhoz kötődnek álmai, az is vá­laszthat: együtt játszhat a miskolci színészekkel, vagy a Tokaj Varieté közreműködői­vel. Arra is lehetőség lesz most, az óévbúcsúztatáskor, hogy elkészíthessük álmaink szilveszteri sminkjét: igaz, a művelethez modellt hozni kell... Jelentkező kereste­tik egy rockzenekarban való fellépéshez is . . Tehát a városi televízió várja azoknak a vállalkozó kedvű miskolciaknak a je­lentkezését, akik kedvet éreznek hozzá, hogy valame­lyik felajánlott játékban részt vegyenek. Levélben vagy telefonon lehet jelent­kezni, legkésőbb december 10-ig, a városi televízió cí­mén: Miskolc, Klapka György utca 22. Telefonszám: 63-839. Nagyon fontos, hogy a je­lentkezéskor jelöljünk meg egy telefonszámot, amelyen elérhetnek minket a televí­zió szerkesztői — ez lehet otthoni vagy munkahelyi szám is! városi gyerekek. Az ifjúsá­gi házba nemcsak az LKM- dolgozók gyermekeit vár­ják, hanem minden érdek­lődő apróságot. A szülők pedig az esti bálon kóstol­hatják meg a disznótorost. Érdeklődni az LKM Ifjúsá­gi Házában lebet. Nyilván a hoppon maradt kincskeresők sem akartak üres kézzel távozni. Vajon milyen értéket képvisel a K és az s betű! (Szabados György jel vétele) Vízzel a bort... óh, borzalom! Italt ne bírjon beste fattya! Vagy ha torkán a bor lefut. Megmondani többe ne tudja; Vinkót iszik-e vagy aszút... Hegyi József A B.-A.-Z. MEGYEI KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET felvételt hirdet éreltségizett, gyors- és gépírói tudással és irodai munkában leg­alább 10 éves gyakorlattal rendelkező munkaerő részere előadói munkakör betöltésére. Jelentkezés - kézzel Írott önéletrajzzal - az intézet sze­mélyzeti osztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents