Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
1987-12-27 / 299. szám
•-V.W.W.V (fejér Ernő felvételei) #(e A dzsesszbalettes Sámánéneic premierje jövőre lesz Népi ellenőrök az alkoholfogyasztásról Píeni lesz kocsma a niacon Az év utolsó napjaiban mintha több ittas, dülöngélő emberrel találkoznánk az utcán. Nem ritka látvány az sem. hogy a Búza téri piacon hangos szóváltásba kezdenek a borkóstoló előtt. A sokakat irritáló kép hamarosan megszűnik — tudtuk meg a Miskolci Városi Népi Ellenőrzséi Bizottság legutóbbi ülésén —, ugyanis január 1-től a város piacain, a vásárokon és a vásárcsarnokokban megtiltják a szeszes italok kimérését, árusítását. A testület ülésén ,7iegtárgyalták a város és környékének vállalatainál, intézményéinél az alkoholfogyasztás visszaszorítására tett intézkedések tapasztalatait. A népi ellenőrök 16 helyen vizsgálták, hogy miként tartják be a rendelkezéseket. s általános tapasztalatként állapították meg, hogy — ha lassan is — de javult a fegyelem, változik a köz- íeiíogás. még a vgmk-ból is kizárták azokat a dolgozókat, akiket ittasan találtak munkahelyükön.) Országos visszhangot váltott ki az az intézkedés, amely 1986. november 1-től az élelmiszerboltokban megtiltotta a szeszes ital árusítását 9 óra előtt. Az üzletek többségében ugyan forgalomkiesést okozott, de mindenütt támogatták a rendelkezést. A szerződéses vendéglátóhelyeken viszont a jelentős forgalomcsökkenés miatt — különösen a nagyvállalatok környékén — nem egyértelmű tetszéssel fogadták a alkoholfogyasztás korlátozó sát. A népi ellenőrök tud nak arról is, hogy műszakváltások ideje több magánlakásban, kis kertekben nagy a forga lom a ..bögrecsárdákban' Az alkoholellenes bizottsá több helyütt csak papiról létezik. Ezért is javasolta • Városi Népi Ellenőrzési Bi zottság. hogy az alkoholiz mus visszaszorítását egyse gesebb, összehangoltad munkával érjék el. A tenni valók tehát jövőre =enr lesznek kevesebbek. V. Zs. 31 kilométer fa érkezett Fenyőkről a finis után Formabontó előadás a Szinvavölgyitől Sámánének dzsesszbaleííben Aki mostanában betér a j Szinvavölgyi Vasas Néptánc- együttes otthonába, a Bartók Bél* Művelődési Házba, igen furcsa dolgokat láthat. Az együttes legutóbbi szokatlan produkciója, az Éden után most még furcsább bemutatóra készül. Miért is volt szokatlan az egyébként a szolnoki nép- tancfesz ti válón nívódíjjal jutalmazott Éden? Az alkotók látszólag szakítottak a néptánc hagyományaival. Mon- j danivalójukhoz új formákat, új dramaturgiát kerestek. Már a rockkos hangzásokkal bővített népzene i& meglepően hatott. 3 amit. a színpa- j dón láttunk, nemigen emlé- j keztetett a műfaj klasszikus ; darabjaira. Olykor — a szándékoltan lassított mozgásokat, a színpadképet figyelve •— még azt sem gondolhattuk, hogy egyáltalán táncot látunk. A darab mégis osztatlan elismerést aratott, kiforrott táncszínházi produkció volt, melynek formanyelve Magyarországon kevés omatőrtársulatra jellemző. Most még inkább formabontó lesz a Szinvavölgyi. Vannak talán még Miskolcon olyanok, akik emlékeznek az amatőr szwijatszaa : fénxüoraból városunk egyik ij országszerte ismertté vált : csoportjára, a Lengyel Pál vezette Manézsra. Nekik — nyugodtan mondhatjuk — a íwrnevet a Sámánének című előadásuk hozta meg. Eredeti néprajzi gyűjtésekből állította össze a műsort, jöetve a szövegkönyvet Lengyel Pál és Bereményi Géza. A Szinvavölgyi most ebhez az anyaghoz nyúlt. Az aktualizált mondanivalóhoz persze nem lehet elég leporolni a Sámánének egykori koreográfiáját, ezért egy teljesen újat készített. S ha azt mondjuk: már az ts furcsa, ha egy néptáncegyüttes szöveges darabbal jelentkezik, azt már csak merész formabontásnak tarthatjuk, hogy a színpadon dzsesszbalettet láthatunk majd. Néhány hete keményen készülnek a táncosok. A pró- aateremben dübörgő ntmujjc Szorgalmasan próbálnak a táncosok A miskolci bányaüzemben már 30 éve komoly erőfeszítéseket tesznek az alkoholizmus ellen, ezért 1987 ele jen éj intézkedéseket nem hoztak, mert nena volt rájuk szükség. A miskolci műanyagfel- i dolgozó gyárban és a Bel- i kereskedelmi Szállítási Vál- j kilátnál, valamint: a Lenin Tsz-ben még munkaidőn túli rendezvényeken is ttkx> alkoholt fogyasztani. A közlekedés! vállalatnál t icdig csak a vállalaton kívül kialakított klubban engedik olyan rendezvények megtartását. ahol szeszes italt fogyasztanak. A Földgép Vállalatnál viszont nem elég egyértelműek azok a rendelkezések, amelyek a felelősségre vonás rendszerére vonatkoznak. (A miskolci mű- anyagi eldolgozó gyárban Byü¥a a fip-top es az A Tip-top cipőbe® és as. Ifjúsági Áruház — a lapunkban közéltektől eltérően — nem december 27-től, hanem január 4-től 6-ig tart, zárva leltározás miatt. Ha ma valaki a Búza téri, vagy a vasgyári piacon jár, legfeljebb fenyőgallyakat, sáros tűleveleket talál. Szerdán azonban még kereskedők kínálták itt a karácsony ékét. Bak Istvántól, a Búza téri Piacfelügyelőség áruforgalmi vezetőjétől kértünk értékelést: milyen volt az idei kínálat? A minőséggel nem volt ! gond, az elmúlt évekhez ké- j pest több fajta került az áru- j sítóheiyekre. A megszokott és j kedvelt lucfenyőn kívül, dugias-, jegenye-, ezüst- és fekete-, valamint erdei fenyők közül válogathattak a vásárlók. Az árak viszont magasabbak voltak, mint azt az előző esztendőkben megszoktuk. A legolcsóbb lucfenyő 55 forint volt, a legdrágább ezüst pedig 250 forintba került. A miskolci magánkereskedők és állami boltok árai azonban még így is jóval alacsonyabbak voltak, mint hazánk többi nagyvárosában. Pécsett például 100—150 forintért kínálták a lucokat, Győrben pedig 120 forint körül talált gazdára ez a fajta. Az ezüstfenyő ára sok helyen az 500 forintot is elérte. A városunkban fenyőt vásárlóknak tehát nem volt különösebb okuk panaszra az árak miatt. Ami miatt szót emelhettek, az a méret. Idén ugyanis kevesebb volt az apró fa, főleg másfél, kétméteres fenyők érkeztek. Kárpótlásul azonban, a kis fákat kedvelők cserepesek között válogathattak. Az is talált kedvére valót, aki nem akart fát díszíteni. Főleg a Búza téri piac virágkereskedőinek standján találkozhattunk gyertyákkal, díszekkel és műhóval ékesített gallyakkal, melyek egy kis család ünnepi asztalának díszei lehettek. A már kivágott, de el nem adott fenyők alkudozások, kereskedői megegyezések alapján koszorúk, csokrok alapanyagaivá válnak. F- H. i A hölgy, aki végigdézsniálta a Centrumot Sok volt az áruházi szarka sű dallamok szólnak, erre mozdulnak a Szinvavölgyi tagjai. A tökéletes mozgás megtanulását szolgálja a képmagnó. Az eddigi felvételeket is megmutatja Jóna István művészeti vezető, aki a már kész zenei anyagot is iejátsza. Sikoltó gitárok, lágy, rockos népdalok, oszt- tyák szavakkal elegy muzsika szól a hangszórókból. Látszik, hogy „fejben kész” az előadás, hiszen a majdani látványról a kiszínezett mozdulatrajzok is árulkodnak. A bemutatóig azonban még a következő évig várni kell. És addig: próbák sorozata. A néptáncosok egyébként úgy tekintik ezt a darabot, mint egy hasznos kirándulást a tánc más műfajaiba. Ezt is ki kell próbálni — ez az általános vélemény. Végleg azonban nem akarnak szakítani a néptánccal. Január 17-én, vasárnap délelőtt 10 órától az Édent láthatjuk tőlük, ezúttal a Miskolci Nemzeti Színházban. Ezután pedig bejárják a megyét, de már saját műfajuk klasszikus darabjait mutatják be az iskolákban. B. A, Panaszkodnak a m un szók Nyúlínséges időket élünk Bizonyára sokan olvasták Tersánszky Józsi Jenő Nyúlpaprikás című könyvét, s abban, hogy milyen fejedelmi lakoma volt a hajtó számára a nyúlpaprikás. Hát ilyen fejedelmi lakomából egyre kevesebb jut napjainkban a mostani nyu- 1 ászoknak. Az utóbibi években megyénkben a vadnyúlállo- mány jelentősen csökkent. Ezért már az elmúlt évben is korlátozták kilövését, s a vadásztársaságok időben és darabszámban is meghatározták mikor, mennyi nyulat lehet zsákmányolni. Az idén szintén korlátozták a vadmyúl vadászatát. A szabályozás alapján december a nyulá- szat ideje, és egy-egy vadász egy, esetleg két nyulat ejthet csak. Megyénk nyúláflomöinya alig valamivel haladja meg a becslések szerint a 20 ezer darabot Ez a szám már bizonyos mértékű növekedést mutat, nem utolsósorban a szigorúbb kilövési szabályozás eredményeként. A vad- nyulas területet szinte szabályos vonallal lehet elválasztani megyénk más tájaitól. Nagyjából a Sátoraljaújhely—Miskolc, illetve a Miskolc—Mezőkövesd vasútvonaltól délre eső, alföldi jellegű terület az, amely a tapsifüleseknek „otthont” ad. Az attól északra fekvő részeken csak mutatóban akad belőlük. így aztán a vadászok — saját jól felfogott érdekükben is — betartják az előírásokat, s ha fájó szívvel is, de lemondanak a gyakori nyűipecsenyérői. A szokottnál többen pro- I bálkoztak áruházi lopással a mostani karácsony előtti csúcsforgalomban. Csupán a miskolci Centrum Áruházban 20 százalékkal több szarkát értek tetten, mint tavaly Ilyenkor. Gáspár Ti- bornc, az áruház áruforgalmi vezetője: — Sajnos, a forgalmunkkal arányosan nőtt a lopások száma is. Tudomásul kell vennünk, hogy nem minden áruházi szarkát sikerült fü- löncsípni. Akadt egy hölgy, aki valósággal végiglopta az áruház valamennyi osztályát. Talán a hetedik tolvajlási kísérletén kapta el az egyik dolgozó. Ekkor derült ki, hogy mindent begyűjtött, ami csak a keze ügyébe került. Karácsony előtt, az eny- veskezűeknek a helyszín megfelelőnek kínálkozott, mivel dolgozóink nagyon le voltak kötve, alig győzték állni a vásárlók rohamát. A Centrum eladói érdekeltek a tolvajlók lefülelésében. Tettenérés után, az eltulajdonított összeg bizonyos százalékát jutalomként megkapják. Ez a pénz progresz- szíven no a lopott érték nagysága szerint. Szigorú előírások szabályozzák, hogy mi az eladó tennivalója, ha lopást észlel. A gyanúsítottat udvariasan a rendészetre kell kísérnie, aiioi tapintatosan; diszkréten megállapítják, hogy mit, s mennyit lopott a „kedves vásárló”. Ha az összeg nem haladja meg a kétezer forintot, akkor csupán szabálysértési feljelentést tesznek ellene. Ha viszont ennél többet próbál eltulajdonítani, akkor az üg& mint bűncselekmény, a rendőrségen, illetve a bíróságon folytatódik. Az áruház régebbi eladói, rutinosabb rendészei már ismerik a notórius tolvajokat Tudják, kik azok, akiket a bejárattól az emeletig, figyelemmel kell kísérniük. Tapasztalataik szerint, a gyermekek forintos dolgokat lopnak: radírt, ceruzát, apróbb írószereket süllyesztenek el a zsebükben. A felnőttek kevésbé válogatósak, a nők, a csizmát, a kozmetikai szereket és a fehérneműt részesítik előnyben, ha lopásra ve-f temednek. A férfiak nagy előszeretettel húzzák ki a pantallót, a vállfán lógó öltönyök alól. Se szeri se száma a hűtőszekrényekről, a háztartási készülékekről lecsavart gomboknak, s a rádiókészülékekről „leoperált" antennáknak. Ennek persze az is az oka, hogy nem lehet kapni ezeket az apró alkatrészeket.
