Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

1987-11-18 / 268. szám

Milyen útravalót hap as ifjú mérnök? II. A kutatást tanulni kell Beszélgetés dr. Farkas Ottó rektorit elyett essel Tavasszal még vödrökkel és teherautókkal, illegálisan hordták a szemetet a DVTK- stadion melletti gazos terü­letre. Egy ideje azonban munkagépek vették „kezelés­be” a diósgyőri uszoda és a főút közötti szakaszt. Kevés miskolci tudja, mi is készül itt valójában. Búzafalvi Lászlóval, a DVTK edzőjével, a munkák egyik szervezőjével erről be­szélgettünk. — Parkot és négy méter magas szánkódombot tervez­tünk ide. Idén nyáron, júli­usban kezdődött a munka. Városunk szinte valamennyi nagyüzeme és vállalata segí­tette a tervek megvalósulá­sát. A Városgondnokság a termőföldet és a szerszámo­kat adta, a kertészeti válla­lat készítette a parkterveket, hozta a fűmagot és a facse­metéket. Az Észak-magyar- országi Állami Építőipari Vállalat, az ÉPFU, a Borso­di Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Diósgyőri Gép­gyár, a közúti igazgatóság, a közterület-fenntartó, a Mis­kolci Mélyépítő, a Miskolci Építőipari Vállalat és a Le­Rugalmas tanterv, tehet­séggondozás, külföldi egye­temekkel kötött együttműkö­dési szerződés: ez mind a mai követelményekhez iga­zítja a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó oktatómunkát. Ezekről be­szélt dr. Farkas Ottó, az egyetem oktatási rektorhe­lyettese. akivel arról váltot­tunk szót az előzőekben, hogy az egyetemeknek ma már többet kell útravalóul adni az ifjú mérnököknek. Már az egyetemről maguk­kal kellene vinni az innova­tív szemléletmódot. — Ezt a legtöbb iparvál­lalat joggal várja el tőlünk. Feltételezik, hogy a friss dip­lomások új műszaki infor­mációkkal felvértezve áll­nak munkába. A presztí­zsükre, a műszaki megúju­lásukra sokat adó vállalatok a jó képességű hallgatókat mér az egyetemi évek alatt kiszemelik. Teljesen újfajta ösztöndíjszerződést köt pél­dául a Rába Vagem- és Gép­gyár. Saját munkásállomá- nyába veszi a hallgatót, aki kezdő fizetést kap, fizetés- emelést, s élveri mindazo­kat a kedvezményeket, jut­tatásokat, amit a gyár kol­lektívája. S a kikötés mind­össze annyi az egyetemi évek alatt, hogy a nyári termelé­si gyakorlatot ott kell letöl­teni. Ez azonban nem min­denütt egyforma. Egy volt diákunk elbeszéléséből js ez tűnik ki, akitől megkérdez­tem, elégedett-e a 4300 fo­rintos kezdő fizetésével. A válasza: azért, amit tőlem elvárnak, sok is ... Nekünk pedig az a legjelentősebb nevelési és oktatási felada­tunk, hogy késztessük a fia­talokat: keressék az új lehe­tőségeket, ne csak várják, hanem kezdeményezzenek. — Erre hogyan készít fel az egyetem? — Az általános laborató­riumi é6 műhelygyakorlatö­kon vezetjük be a hallgató­kat a kutatómunkába. Az innováció elképzelhetetlen anélkül, hogy a kísérletezés, a kutatás alapjait meg ne tanítsuk. A jobb képességű hallgatók pedig ennél is in­tenzivebben belekapcsolód­nak a fejlesztőmunkába. Jól működnek az egyetemünkön a tudományos diákkorok. Kutatási feladatokat és rész­feladatokat oldanak meg a tanszékek vezetőinek, vagy munkatársainak irányításá­val, csoportosan és egyéni­leg is. Az erről készült dol­gozatok egyetemi, országos és nemzetközi tudományos di­ákköri konferenciákon el­hangzanak. S szerénytelen­ség nélkül mondhatom, hogy az egyetemünk diákjai or­szágosan elismerésre méltó eredményeket érnek el. — Eddigi változtatásaik és eredményeik azt igazol­ják, hogy az egyetem az innovációra való felkészí­tés során igyekszik megfe­lelni a magasabb szintű követelményeknek. A to­vábbi törekvéseiknek van­nak-e gátjai? — Sajnos, igen. A legna­gyobb gondunk a beiskolá­zás. Műszaki értelmiségnek lenni évtizedek óta nem je­lentett presztízst, s ez a fo­lyamat még csak most kezd megfordulni. A műszaki ka­rokon nagy nehezen tudjuk a létszámot — még a vi­szonylag alacsony felvételi pontszámmal is — biztosíta­ni. A hallgatók egy része azért jön, vagy jött ide, mert más egyetemre nem vették fel. Ez a körülmény az iparban még jó néhány évig éreztetni fogja hatását. A másik visszahúzó erő, hogy az egyetemnek nincs 'meg.,a legkorszerűbb kuta­tásokhoz • való műszerparkja. At utóbbi években csak a számítástechnikai kultúra fejlesztésére futotta. Ezen a nin Kohászaid Művek dolgo­zói és gépei társadalmi mun­kában segítettek. Dózerek, traktorok, kotrógépek alakí­tották a terepet, teherautók hordták ide a feltöltéshez szükséges földet. A DVTK- stadion szakosztályainak sportolói is kivették részü­ket a parképítésben. Veres István, a Miskolci Kertészeti Vállalat munkájá­ról ezt mondotta: — Az elmúlt hét péntek­jén vittük ki a fákat és a cserjéket. Több, mint száz lombos fát és hatvan-hetven örökzöldet ültettünk el a hétvégén. Két-három éves juharokat a nyáron telepí­tünk Ide. A hideg ellenére is kiszórtunk több, mint nyolc mázsa fűmagot. Pászk József, a Városgond­nokság igazgatóhelyettese szerint: — A négy méter magas szánkódombot már a télen használhatják a gyerekek. A Városgondnokság négyezer köbméter földet hordatott ide, s társadalmi összefogás­sal pár hónap alatt elkészült a park is. (fázokft A legújabb angol tankönyvek ai egyetemen Segítség a nyelvtanuláshoz A Nehézipari Műszaki Egye­tem központi könyvtárának ol­vasótermében hétfőn nyílt meg az a kiállítás, amelyet az an­gol nyelv tanulásának meg­könnyítésére rendeznek. Az Oxford University Press, az MTA Soros Ala­pítványának támogatásával nagy árkedvezménnyel hoz­za forgalomba a kiállításon bemutatott, az angol nyelv elsajátítását szolgáló és meg­könnyítő nyelvkönyveit, ok­tatási anyagát. Az egyetem központi könyvtárának közreműködé­sével a kiadványok 20 szá­zalékos kedvezménnyel ren­delhetők meg a kiállítás helyszínén. A választék gazdag és bő­séges. A mintegy félezer könyv mellett 150 kazetta kapható. A legkisebbeknek való képes kifestőkömyvtől, amelyet 3—5 éves gyerekek forgathatnak haszonnal, az angol kifejezéseket illusztrá­ló ábrákkal tarkított óvodás és általános iskolás korijaik­nak szánt kiadványokig min­den megtalálható. A tanu­lást és a tanítást segítik a kiállításon látható tanári se­gédkönyvek. Speciális szak­könyvek segítik a különböző szakágazatokban dolgozók nyelvismeretének kiszélesí­tését, többek között a gé­pészmérnökökét. Haszonnal forgathatják az angolt be­szélők és tanulók a kifeje­zéseket magyarázó értelme­ző szótárt. jfc Az egyetemnek a meglevőnél is több és korszerűbb vizs­gáló- és mérőberendezésre lenne szüksége a kutatómunká­hoz. (Kerényi László felvétele) A Szőnyi István-teremben holnap délután 5 órakor nyílik Kotsis Nagy Margit szobrászművész kiállítása. A december 2-lg látható kiál­lítást Kratochwill Mimi mű­vészettörténész nyitja meg. ♦ A szállóvendégek kényelmét szolgálják a 'modern szobák és a régi miskolci villámo­tok belsejére emlékeztető reggeliző. (Kerényi felv.) helyzeten saiát erőből pró­bálunk javítani: pályázatok útján, és a vállalatokkal való tudományos együttmű­ködés révén jutunk műsze­rekhez. Az egyetemünknek rendkívül jó a kapcsolata a Lenin Kohászati Művekkel, a gyár fejlesztési feladatain közösen dolgozunk. Az rítt meglevő, korszerű berende­zéseket a hallgatók is ta­nulmányozhatják. De űz egyetemnek az iparnál Is előbbre kellene járnia: OlJ'án mérő- és vizsgálóberendezé­sek kellenének, amire az iparnak a mindennapi ter­melőmunkában nincs szük­sége, de az azokkal végzett kutatómunkák végső soron ipari célokat szolgálnának, t — Az egyetem korábban végzett hallgatóival —■ n hagyományos diáktalálko­zókon kívül — tartják-e szakmai kapcsolataikat? ; — Fontos feladatunknak tartjuk a posztgraduális kw?- zést, amely a műszaki -rir- dás szinten tartását, vagy valamilyen speciális szak­irányú továbbképzést szol­gál. Ennek fontosságát a vái>- lalatok is egyre inkább ér­zik, és szaporodnak a < to­vábbképző tanfolyamok. Azt szeretnénk, ha ezt a kapcso­latot a mostani mérnökje­löltekkel is szorosabbra fűz­hetnénk, ha munkájuk--so»- rán a későbbiekben is., sza* mi tanának - az egy atom Se­gítségére. • (Vége) Oláh Erzsébet ‘ Hétfőn nyit a drinkbár ■jc A csillár a szálloda elő­terét díszíti elején folyó díszburkolat ki­alakítása miatt nem is min­dig egyszerű feladat.) Eddig tehát csak a váro­sunkba érkezett idegeneké volt a terep. Jó hír, hogy a jövő hétfőn megnyitják a nappali drink-bárt. amit délelőtt 10 óra után a miskolciak is látogathatnak. Azért a későbbi időpont, mert 10-ig reggelizőként funkcionál a drink-bár. B. A. Nemrégiben nyitották meg a meglehetősen hosszúra nyúlt felújítás után a Szé­chenyi úton a Pannónia Szállót. Pontosabban az épü­let szállodai részét, s a hoz­zá tartozó néhány egységet: a galériát, a reggelizőt. Már a megnyitó alkalmá­ból rendezett kis ünnepsé­gen is elhangzott, hogy mesz- sze van még a ház attól az állapottól, amit igazán át­adásnak lehetne nevezni. A kijelentés egy része világos. Köztudott, hogy —-----­a szállóban helyet kapó Rorárius cukrászda és Spaten étterem, valamint söröző a tervek szerint csak decemberre készül el. De az említett mondat el­hangzásakor még akadt si­mítani való a reggelizőben, a hallban és a galérián is. Mo6t már ezeknek a ki­sebb munkáknak a befeje­zésére sem kell sokat várni. Arról értesültünk, hogy a mostani hét végére minden a helyére kerül. Ott lesz például az összes bútor a régi miskolci vil­lamosok belsejét idéző, na­gyon szép kivitelű reggeli­zőben. S nem találhatunk majd ki­vetni valót a hallban, a kar­zaton és szalonban sem. Időközben megérkeztek az első; majd a ‘további vendé­gek is, A HungarHotelsnek aligha lehet oka panaszra, hiszen akadnak teltházas napjaik is. S az is örömre adhat okot, hogy a szállóvendé­gek elégedetten nyilatkoz­nak a Pannóniáról. (Ez különösen akkor figye­lemre méltó tény, ha hozzá­tesszük, hogy á bejárat meg­közelítése a Kossuth utca A stadion mellett Szemétdombból: szánkódomb Elégedett Pannónia-vendégek Kés Nagy Marsit kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents