Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-14 / 265. szám
Mélyszántás és programozás I Különös házasság Egy új könyvesbolt megnyitása - anélkül, hogy megbán- tanánk más kereskedőket — a könyvet szeretők számára több, vagy legalábbis más, mint egy „egyszerű" boltavatás. Fellengzősen fogalmazva egy megnyíló könyvesbolt új kisbolygó a nagy Gutenberg- galaxisban, de még eltúlzotton gyakorlatias szemmel nézve is kellemes, jól fűtött hely, ahol megtalálhatja az olvasó a keresett szellemi táplálékot... Két, egymástól első hallásra távol eső, de napjainkban több érintkezési ponttal gyarapddó tudományág könyvei kaphatók a kedden megnyílt új könyvesboltban. a Hunyadi utcán: itt egy fedél alatt él majd a számítástechnika és a mezőgazdaság. Mindketten jogos „lakásigénylők” voltak. így jött létre a — tulajdonképpeni hátrányokat nem jelentő — társbérlet. A számítástechnikai kiadványok eddig elsősorban a Dísz téren lévő Chip-kuc- kóban voltak kaphatók, önálló mezőgazdasági könyvekre szakosodott üzlet pedig még nem volt a megyében. A Chip-kuckó nem szűnik meg, csak átalakul könyves böngészdévé, s mezőgazda- sági könyveket is kaphatunk ÉnkazgÉi itra A Herman Ottó Múzeum évek óta következetesen gyűjti azokat a munkásmozgalmi emlékeket, amelyek a Tanácsköztársaság, illetve a nagy októberi szocialista forradalom éveihez fűződnek. A veteránok, akik mint vöröskatonák harcoltak a proletárforradalomért itthon vagy Oroszországban, visz- szaemiékezéseiket leírva, ▼agy magnószalagra mondva örökítették meg élményeiket. Ezeket a nagybecsű értékeket gondosan őrzik, s egy-egy korszak feldolgozásánál hasznosítják a múzeum munkatársai, így adva igaz képet azokról a történelmi időkről, amelynek részesei voltak a borsodiak; miskolciak is. Szatirikus táncszínház Argentínából A Nucleodan az Adyban Mindössze két magyarországi fellépése lesz a Nucleodanza elnevezésű argentin szatirikus táncszínháznak. Az egyik most hétfőn a Fővárosi Ope- rettszinházban, a másik november 18-ón Miskolcon, az Ady Művelődési Házban. két nő által használt maszk elkápráztató mimikát igényel, amelyhez társulva a tangódallam hangzásai humorral és szarkazmussal telített légkört teremtenek ...” Hosszan lehetne még idézni a felsőfokú jelzőkben sem szűkölködő beszámolókezután is a város többi könyvesboltjában, főként a kiskertekkel foglalkozó népszerű kiadványokat. A Művelt Nép borsod-he- vesi boltcsoportjának új üzletében — legalábbis könyvesboltokban — szokatlan berendezési tárgyakat is találhatunk: három számítógép áll rendelkezésre az árusított programok demonstrációjára. A bolt 4 és fél milliós árukészlettel várja az éfdeklödőket. Az említett összegből több mint 3 milliót képvisel a számítástechnika: ez az arány nem jelenti azt, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek kínálata szegényesebb lenne, mindössze arról van szó, hogy a számítógépek ára billentette el így a mérleg nyelvét. . A bolthelyiség mostanáig a boltcsoport-igazgatóságnak adott otthont, a költözésnél „itt maradt” egy telexgép, mégpedig szándékosan. A műszaki könyveknél mór bevált telex-körlevél szisztémát mast megpróbálják a mezőgazdasági könyvek terjesztésébe is bevezetni: a környékbeli termelőszövetkezetek, állami gazdaságok így értesülhetnek majd a legfrissebb kiadványokról. Kájé Ifjú világjárók Huszonöt éves a borsodi IBUSZ—TIT Országjáró-Világjáró Baráti Kör. Ebből az alkalomból ma délelőtt a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban városunk 32 általános iskolai tanulójának vetélkedőjét rendezik meg, Ki tud többet Európáról? címmel. A könyvespolcok jól megférnek a számítógépekkel (Kerényt László felvétele) II islolci Szíééis Zenekar hangversenye A Berlini Szimfonikusok intendánsa, Norbert Thomas vezényelte legutóbb a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Már a kezdő hangoknál - Weber Oberon-nyitányánál — feltűnt a tömör, rendezett zenekari hangzás. A Német Szövetségi Köztársaságból érkezett vendég igényességét, szakmai fel- készültségét, muzikalitását híven tükrözte Weber utolsó operája nyitányának gondosan betanított és színesen előadott interpretációja. Zenei élményünk tovább fokozódott Mozart négy fúvósra és zenekarra írott Esz-dúr sinfonia concertante (K. 297/b) című művének megszólaltatásánál. A budapesti vendégművészek: Kemény János (oboa), Horváth László (klarinét), Tamás Sándor (fagott), Friedrich Adám (kürt), zenekar és karmester versenyeztek itt a szó valódi értelmében, hogy a mozarti dallamoknak, formai egyensúlynak, a szinte földöntúli boldogságnak hangot adjanak. Ez a Mozart- hangzás feledtette az elmúlt heti fiaskót, ennek tartalma volt, színe, fénye, értelme. A gondosan betanított míves zenekari játékhoz mint csillogó gyöngyszemek társultak a felszabadult, boldogan szárnyaló fúvósszólók. A koncert második részében előadott darabot Schumann Esz-dúr (Rajnai) szimfóniáját már nem sikerült a a Weber- és Mozart-művek- hez hasonló magas színvonalon megoldani. Hozzá kell tennünk: valamennyi Schu- mann-szimfónia előadása hálátlan feladatot jelent a mindenkori előadóknak, és ez a tény különösképpen vonatkozik a Rajnai szimfóniára. Hangszerelése zsúfolt, nehézkes. Norbert Thomas az a típusú karmester, aki mindent beint, pontosan és szépen dirigál. Ám mindez nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy színes tablókban felgyújtsa képzeletünket a címben is jelzett természeti táj szépsége, monumentalitása iránt. Így a Rajna, a regényes mondavilág, a kölni dóm zenei ábrázolása ködön át sejlő kontúrokban maradt. Barta Péter A Buenos Aires-i együttes 1974-ben alakult. Szatirikus táncszínházukban a hagyományos táncos eszközök mellett sok más módon fokozzák a hatást. Különleges maszkokban, jelmezekben szerepelnek, fontosak a fényhatások is. Dél-Ameri kán kívül felléptek Hollandjában, Olaszországban és az NSZK-ban. A Le Soir többek között így irt róluk: ......... elkápráztatják a nézőt technikájukkal, stílusuk változatosságával ... formagazdagságukkal ...” Egy svájci lap kritikájából: „ ... A Garufai esték nem egyéb, mint egy sejtelmes utalásokkal teli álarcosbál. A jóképű fiatalember kegyeiért versengő ból, de talán elég a következő vélemény: „A táncszínház számára az argentin együttes új, más és igen értékes világot fedezett fel...” Az együttes négy műsorszámmal lép fel Miskolcon. Az első koreográfia címe: Zakóban és nyakkendőben. „Alcímei”: bemutatás, dialógusok, koktél, reggeli torna, nyakkendő, hatok, mutációk, hírek, iroda, előjegyzési naptár. A második táncszám a Várakozás, majd I nés Sangvinetti táncosnő alakit kettős szerepet a Tőrdöfés című jelenetben. A záró koreográfia a már említett Garufai éjszakák. A Nucleodanza szerdán este 7-től mutatkozik be az Ady Művelődési Házban. jfc Jelenet a műsorból A közelmúltban egy otgan ünnepségen vettem részt örök es elválaszthatatlan barátommal, Mindig Alajossal, ahol nem lemezről, vagy szalagról szólt a Himnusz, hanem a közönség énekelte. Sajnos, igen sokan még csak nem is tátogtak. Mindig Alajos is néma maradt. Sok szó esett már az utóbbi időkben az effajta „részleges tömegéneklésekről”, nem akartam ezeknek a disputáknak a számát szaporítani, mégis megkérdeztem Mindig Alajost, ő miért nem énekelt. — Hatósági rendelettel vagyok ettől eltiltva — hallatszott a meglepő válasz. Aztán, értetlenségemet látva, elmagyarázta: — Szeretnélek emlékeztetni rá, hogy már kisdiák koromban is baj volt az énekhangommal. Másodikos gimnazista voltam, azaz tizenegy esztendős, amikor az érektanár kizavart az óráról, mert azt hitte, esúfolódom vele, amikor leütött egy hangot a harraóniu. mon. én meg legjobb tudásom szerint valahogy megnyikordultam. Az osztály nevetett, ö meg nagyon dühös lett. Soha nem hívtak iskolai énekkari próbára, etekintetben békésen éltem. Ha néha itt-ott dalra fakadtam társaságban, nagyokat nevettek rajta, azt hitték mindig, hogy tréfálok. Nem hitte viszont ezí egy tizedes, amikor a m. kir. honvéd kiegészítő parancsnokságtól kapott ellenállhatatlan invitálás, röviden behívóparancs után bevonultam, s már a vasútállomástól a laktanya felé menetelve, nótát parancsolt. Mint a levente-foglalkozásokon már egyet és mást tapasztalt korabeli ifjú, tudtam, hogy ezt a parancsot nem lehet nem teljesíteni, a többiekkel együtt úgy rázendítettem, hogy csak úgy zengett. de egyben úgy hatott, hogy a me. netoszlop azonnal eltévesztette a lépést, felborult a rend. A tizedes azt hitte, hogy gúnyolni akarom, nem várt magyarázatot, azon nyomban leveretett velem ötven feküdjl-öt az útmenti árok poros partján. — Nos, hát igy szerepelgettem én az énekkel, legjobb volt befognom a számat. De nagy baj volt, hogy szerettem együtt énekelni a többiekkel, és ebből számos kényelmetlenségem, adódott. Hát tehetek éu arról, hogy a hangom kicsit erős? Sose igazodik a kívánt dallamhoz, és olyanformán hat, hogy gyengébb fizikumú kismamák, ha meghallják, a spontán vetéléstől tartanak. Majdnem olyan ronda, mint a mostanában vezetői titkárságokon használt tízkapcsos telefonok jelző- hangja. — Telt-múlt az idő, az első tizedes után újabb urak jöttek, német koncentrációs lágerben másokkal együtt énekeltem, hogy Horthy Miklós katonája 'vagyok, legszebb katonája, mert a kapó így parancsolta. Végül is megértem a felszabadulást, hazakerültem, bekapcsolódtam az életbe. Emlékezhetsz rá, teherautókon jártunk a falvakba, jókedvüek, bizakodók voltunk és mindig énekeltünk. Üj, eddig nem ismert mozgalmi dalokat tanultunk meg, fújtuk a Vörös Csepel, vezesd a harcot! kezdetű dalt, meg a többit és a nagy lelkesedésben senki sem törődött a hangom milyenségével. A negyvenes évek végén következett be az én éneklésemben is a nagy fordulat. — Abban az időben egyenruhás szervnél szolgáltam. A főparancsnok, aki 1949 tavaszon került hozzánk, régi mozgalmi ember volt, szervezett munkás, aki munkásdalárdákban évtizedeken át csiszolta a maga hangját, fülét és bővitette dalismeretét. A hivatali munka mellett igen nagy gondot fordított a kultúrmunkára, kórust szervezett, karnagyot szerződtetett, több kamaraegyüttest is létrehozott, s maga is gyakran pódiumra lépett az egyesületi rendezvényeken. Tőle hallottam először Paul Robeson nem egy dalát. Nos, ezt csak azért elevenítem fel, hogy érzékeltessem, mit jelentett egy ilyen énekbarát főnök az én éneklésem mellett. Sokat énekeltünk akkoriban. Minden ünnepség elején, végén, meg ha vártunk valamire, néha reggel is, munkakezdés előtt, ha a Szabad Nép-félóra után maradt pár perc. A főnök igen magas rangú hatósági személy volt, nevezzük az egyszerűség kedvéért főkapitánynak, tulajdonképpen kedvelt engem, de igen hamar rájött, hogy az én éneklésem mindent tönkretesz, hát barátilag lebeszélt erről a közhasznú cselekvésről. Igyekeztem is szót fogadni, ha a közelben volt, de akkoriban alaposan fel is volt fűtve a mi generációnk, fújtuk az amuri partizánok dalát, meg a többit lépten-nyomon. — így érkezett el 1950 kora tavaszán egy olyan ünnep, amikor ki is vonultunk. Alighanem április 4-e volt. Nem tudom, hogyan történhetett, de pont a főnök mellé kerültem a menetoszlopban. Mielőtt elindultunk, gyanakvóan végignézett, majd barátilag fi. gyelmeztetett korábbi intelmére: nehogy énekelni merjek. Elindultunk, ki az intézmény udvaráról az utcára, ahol már más alakulatok, mindenféle csoportok vonultak zászlókkal és persze, nótaszóval. A mi csoportunk is hamar átvette a nótát. Már nem tudnám megmondani, mit énekeltünk éppen, de egyszer elkapott a hév, magam is kieresztettem a hangom és igen-igen lelkesen fújtam a többiekkel. A főnök arca meg-megrándult, mint akinek a fülét valami kemény sérelem érte, s mind szigorúbb pillantásokat vetett rám, de menet közben nem tett semmit. Am rövid menetelés után összetorlódtak a menetoszlopok, megálltunk. A főnök kilépett a sorból, s visszaszólt: Ezzel nincs befejezve! Még visszatérünk a dologra!. . — Így is történt. A legközelebbi munkanapon reggel, amikor a szokásos parancskihirdetéshez gyülekeztünk, a főnök segédtisztje miután a szükséges tudnivalókat felolvasta, sőt vigyázz!-t is vezényelt, mert az aláíró főnök nevet úgy kellett meghallgatni, nem hirdette ki az oszolj!-t. hanem kicsit mosolyogva közölte van még itt valami. S a parancskönyvből kivett egy papírlapot. arról felolvasta, hogy a főkapitány e párancs útján engem egyszer és mindenkorra eltilt a közéneklésben való részvételtől. — Hát eddig a történet. A parancsot még senki sem vonta vissza, hát érvényben van Mea a hangom sem lett élvezhetőbb azóta .. Es azt sem tudhatom hogy egy ilyen régi hatósági tilalom megszegésének milyen következményei lehetnek . .. (benedek) Hatósági tilalom
