Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

1987-11-10 / 261. szám

Erdősítési program 2000-ig Aki iát ültet... mindig ültetni kell, hogy er­dő nőjön a kopáron. Kétségtelenül nagy haj, ha kártevők pusztítják a fia­tal erdőket, de a jövő er­dőinek sorsát, az erdőtelepí­tők gazdasági érdekeltsége jobban befolyásolja. Aki er­dőtelepítésre vállalkozik, hektáronként bizonyos össze­get kap ezért. Ez a pénz azonban csak akkor fedezi az erdőtelepítést, ha nem kell kétszer-háromszor ültetni, ke­vés az elpusztult csemete, azaz eredményes, hatékony a telepítés. Márpedig csak ott lehet erdőtelepítést vé­gezni, ahol ez nem okoz veszteséget a gazdálkodó szervezeteknek. Érdemes el­gondolkozni azon, hogy a legnagyobb területeken ma és a jövőben is a termelő- szövetkezétek erdősítenek. Országrészünkben azonban nincsenek többnyire olyan gazdasági helyzetben a tsz- ek, hogy komoly vesztesége­ket viselhessenek el. A szakemberek szerint két­ezerig majd’ 10 ezer hektár területet kellene Borsodban erdősíteni. Ez hatalmas szám, de még mindig csak a fele annak a gyepterületnek, ami csak így, erdősítés útján hasznosítható. • AMI GYORSAN NÖ Lehet-e ezt a feladatot teljesíteni? Akkor van rá esély, ha például elsősorban gyorsan növő fafajokat, nvá- rat, fenyőt, akácot ültetnek, á legjobb termőhelyeken meg­kezdve a munkát. Jobban kell védeni az erdőket a va­dak és az emberek ellen is: például sokkal szigorúbban kellene büntetni az erdőtü­zek okozóit. És persze sok más feltétel me”ett jó len­ne adókedvezménnyel ösz- nözni a gazdálkodókat az er­dőtelepítésre. Szerény becslések szerint száz év kell ahhoz, hogy a most kijelölt helyeket beer­dősítsék Borsodban, ha az eddigi telepítési tempóval számolunk továbbra is. Egy mondás szerint, aki fát ül­tet, az bízik a jövőben. Is­merve földünk környezetve* delmi helyzetét, úgy is fo­galmazhatunk, hogy aki nem ültet fát, annak nincs, nem lesz jövője ... (Um)* * Kutyás bonyodalmak A sátorgarázs és a felügyelők Puhl Mátyás műszaki ve­zetőtől megtudtuk, hogy a cég munkája a Pannóniában nem most kezdődött. Eddig nem kifejezetten bútorokkal foglalkoztak ott; a szálló szobáinak ajtajait, beépített szekrényeit készítették. A Sajó-parti telepükön közben már formálódtak — Baliga Kornél tervei alap­ján— a reggeliző, illetve a drink-bár bútorai is. Elké­szült, s azóta helyére került a recepció íves tetejű- kul­csos szekrénye. S a napoK- ban helyezik el a leginkább egy régi miskolci villamos belsejére emlékeztető regge­lizőben az asztalokat, széke­ket. Ugyanekkor szállítják ide a bárpultot. Ennek az érdekessége, hogy a szerke­zét „csupaszon” utazik a szállodába. Az itteni beállí­tásakor építik bele a kávé­főzőt és a hűtőpultot. Ha el­készülnek e szereléssel, ak­kor „öltöztetik fel” a pul­tot. Vagyis akkor rakják rá a külső borítást, s a dísze­ket. Közben megkezdődött a Rori-bútorzatának a felújí­tása is. S ezzel egy időben hozzáláttak a szálló pincéjé­ben kialakítandó Spaten-sö- röző úgynevezett császárszé- keinék az elkészítéséhez. Ezekből 86 darabra szól a megrendelés. Ismeretes, hogy 120 személyes lesz a söröző. Mégsem kell majd senkinek állva fogyasztania az italát: kényelmes kanapékat is el­helyeznek a sörözőben. B. A. Vezetői fosadóóra A Miskolc Megyei Városi Tanács szerdai, meghosszab­bított ügyfélfogadási napján dr Kovács László tanácsel­nök a hivatali helyiségében fogadóórát tart 16 és 18.30 óra között. Hasink erdőben gazdag, de fában szegény — mondják az erdészek, amikor arra céloz­nak, hogy kevés az értékes, jól hasznosítható fafaj. A földünk erdeit fenyegető ve­szélyekből ítélve, könnyen meglehet, hogy egy idő után sem fában, sem erdőben nem leszünk gazdagok. Ezt a fo­lyamatot persze nem nézik tétlenül: állandóan újratele­pítik az erdőket. Csakhogy az erdőutánpótlás tempója elmarad a kívánatostól. Készül a bárpult. A külső borítás és a díszek csak a végleges helyén kerülnek rá. Hogy miért kell erdősíte­ni, ahhoz különösebb ma­gyarázatot aligha kell fűzni, legfeljebb annyit, hogy' van ahol a fakitermelés gazda­sági céljait kell elsősorban szolgálni, másutt pedig a tá­jat, a természetet védik ez­zel, mint a Bodrogközben és az ózdi kopárokon. • TŰZ- ÉS VADKAR Már az előző ötéves terv­időszakban sem sikerült az erdősítési tervet teljesíteni Borsodban, s a tavalyi, illet­ve az idei év mérlege sem túl kedvező. Többféle okot is említenek a szakértők. Töb­bek között azt, hogy a bor­sodi erdőgazdaság nem tud­ja facsemetékkel ellátni or­szágrészünket, és sok kár is sújtja a zsenge kis fákat: pusztít a tűz, az árvíz és nagy a vadkár is. Ahhoz, hogy egy terület valóban er­dő legyen, többször is újra kell ültetni. Van ahol már kétszer erdősítettek, és még Hűtött rózsák irt Nagy részt vállalt a Szé­chenyi úti Pannónia Szál­ló felújításából, átalakítá­sából a Miskolci Bútoripari Szövetkezet. Az ő Sajó-parti telepükön újítják fel egye­bek között a Rorárius cuk­rászda bútorait. A Spaten császárszékei * A reggeliző fényes asztallapjait a beállításuk előtt poli­észterrel öntik le. Hogyan lehetne télen is kielégíteni a virágok iránt mutatkozó keresletet? Nö­velhető-e vég nélkül az üvegházak alapterülete? Az Ukrán Tudományos Akadé­mia Kijevi Műszaki Hőfizi­kai Intézetének tudósai a probléma megoldására ere­deti konzerválási módszert alkalmaznak. A nyári virág­bőségben lemetszik a rózsát, szegfűt, és a környezeti nyo­más egyidejű csökkentésével lehűtik. A hűtőkamrákból kiszivattyúzzák a virágok által fejlesztett etilént és szén-dioxidot. Hetek telnek el és a virágok frissek, leve­leik nedvdúsak maradnak, új bimbók feslenek ki. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Hány éves kortól ajánlott a rákszűrés? A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának legutób­bi fórumműsorában egész­ségünkről, egészségünk vé­delméről volt szó. A hallga­tók közül többen tettek fel kérdéseket arról: hogyan lehet kivédeni a daganatos betegségeket? • Kiss Erzsébet miskolci lakos afelöl érdeklődött, hogy hány eves kortól, hány éves korig ajánlott rákszütő vizs­gálatokra járni a nőknek. Kérdésére dr. Gaál József docens, egyetemi tanár. a megyei kórház szülészeti-nö- gvógyászaii osztályának veze­tő főorvosa válaszol. — Nem könnyű erre a kérdésre felelni. Hogy ugyan­is mikortól meddig járjon valaki rákszűrésre, nem csupán az életkoron múlik. Varrnak statisztikák, ame­lyek a húsz és hatvan év közötti korosztályok szűrését kísérik figyelemmel. A szak­emberek azonban inkább azt mondják: ha valaki rendszeres szexuális életet él, életkorától függetlénül indokolt a rendszeres rák­szűrése. Nagyon nehéz meg­határozni a korosztályok felső határát is, mert igaz ugyan, hogy bizonyos rossz- indulat ú daganatok 70—80 éves korban már ritkaság- számba mennek, ám még olyankor is előfordulnak. Mi szülész-nőgyógyászok tehát azt tudjuk ajánlani, hogy 60 éves korig minden nő rendszeresen járjon rákszű­résre, de 60 év fölött is ja­vasolt. Nagyon lényeges, hogy kétévenként egyszer minden nő vállalkozzon rá. A magam részéről szíveseb­ben tanácsolom, hogy éven­te legalább egyszer — füg­getlenül attól, hogy panasz­ra van-e oka a páciensnek — érdemes részt venni a szűrővizsgálaton. — Ezt legkivált azért tar­tom indokoltnak, mert — ha ritkán el — előfordulhat olyan daganatos megbetege­dés, amelynek a kialakulása gyors lefolyású, a betegség néhány hónap alatt is ki­fejlődhet. A közelmúltban járta be a világsajtót a hír, hogy Nancy Reagannek mellműtétje volt, daganat miatt. Tételezzük fel. hogy őt rendszeresen vizsgálta az orvosa, s mégis tumorossá vált. Ám nyilván a rend­szeres szűrővizsgálatnak kö­szönhető, hogy még időben megoperálhatták. — A szakemberek néhány éve igyekeznek megtanítani a szűrővizsgálaton részt ve­vő nőket arra, hogy miként ellenőrizzék — havonta leg­alább egyszer — a mellüket. Az emlők önvizsgálata köny- tiyen elsajátítható, s alkal­mazása garancia rá, hogy a legcsekélyebb elváltozás sem kerüli el a figyelmet. Ha pedig indokolt, tanácsos rögtön szakorvoshoz fordul­ni. A méh, különösen pedig a petefészkek vizsgálatát azonban csakis és kizárólag specialisták turtiák megol­dani. ezért a rendszeres szű­rés az egyetlen mód arra, hogy időben felfedezhessük és gyógyíthassuk a dagana­tos elfajulást. Bőven akadt dolguk az el­múlt hónapokban is a mis­kolci közterület-felügyelők­nek. Mint azt vezetőjüktől, Garad Istvántól megtudtuk, októberben egyebek között 517 általános, 67 névre szóló figyelmeztetést jegyeztek fel. A helyszíni bírságok száma 534 volt, az összege pedig 65 ezer forint. Szabálysértési el­járást 65 alkalommal kezde­ményeztek. Változatlanul a köztiszta­sággal a legtöbb a gond. Közismert, hogy a házak környékének takarítását Mis­kolcon tanácsrendelet szabá­lyozza. A paragrafus lakó­házak esetében például 10 méteres körzet tisztán tartá­sát írja elő. Ezt a szabályt kevesen tartják be .. . Egy másik tanácsrendelet a sátorgarázsok elbontását írta elő. Korábban már fel­mérték, hogy a város mely területein mennyi található ezekből a szerkezetekből. Ahol lejárt a bontásra kiszabott határidő, s áll még a ponyvás gépkocsitároló, ott kényszerelszállitást alkal­maznak. Ebben segédkeztek október­ben az Avason a felügyelők is. Azt tapasztalták, amit korábban már mi is szóvá tettünk. Nevezetesen: aki mégis lebontja a garázsát, igyekszik megszabadulni tő­le. Az új vevő olcsón jut hozzá, s — természetesen engedély nélkül — ismét felállítja. Ha ilyet tapasztalnak, szabálysértési eljárás a kö- vetkézménve. Nemrégiben látott napvilá­got az a közlemény, mely szerint örvendetesen csök­kent Magyarországon az aj** koholfogyasztás. Ügy tűnik,: Miskolc nem járul hozzá & statisztika javításához. Bár a délelőtt 9 óráig szóló alkoholárusítási tilalmat eddig mindenütt betartot­ták, 9 után benépesül az italozókkal a boltok kör­nyéke. Csak az elmúlt hónapban 37 helyszíni bírságot szab“ tak ki ilyen okokból a fel­ügyelők. S volt olyan kor*c tyolgató, akinek súlyosabb lett a büntetése: 15 alka-. iommal kezdeményeztek sza­bálysértési eljárást. Sokszor megírtuk már, hogy a városban tartott állatok is számtalan bonyodalmat okozhatnak. Nem szabad például a kutyákat játszótéren sétál­tatni, s a parkok közül is csak azokra vihetők be, ahol ezt külön tábla nem tiltja. De nemcsak ilyen gon­dok adódhatnak. Perecesen bukkantak rá például arra az állatbarátra. aki 19 kutyát és tömén­telen macskát tartott a há­zában. Mivel ez viszony­lag ritka eset, megkérdez­tük: végül is hány jószág tartása megengedett. . A válasz: az érvényes ren­deletek szerint családi ház­ban például két kutya meg­engedhető. Természetesen van, aki tenyésztéssel szeret­ne foglalkozni. Erre is van lehetőség, csak ehhez már engedélyt kell beszerezni S az okmányt kiállítók ilyen­kor azt vizsgálják, hogv hi­giéniai és egyéb szempon­tokból megfelel-e a környe­zet a maidacii szaporulat­nak. (bujdos) Vadásskonvhn Vadászételek — vadasz- konyha címmel tart előadást a miskolci vadászklubban (Bajcsy-Zsilinszky 4.) Má­tyás Rudolf, a Júnó Hotel világbajnok mesterszakácsa november 13-án, pénteken 17 órától. A szervezők a rendezvényre elsősorban a vadászfeleségeket várják, de más érdeklődőket is szíve­sen látnak. A program ér­dekessége, hogy a hallga­tóság különleges, eddig se­hol sem publikált vadrecep­tekkel is megismerkedhet.

Next

/
Thumbnails
Contents