Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-09 / 260. szám
a miskc-ciake a szó Kwm, ■ -* .■'mtMummrv -1 n lu^iMiMMBPEPIWWPWPe^arWilwPlipWWfgJBWB^ Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8— 14 óra között keressenek fel bennünket. Megoldást kell találni Nem szeretnek Moczó Tibor és felesége helyében lenni. Akikre —. hacsak nem történik valami, nem találnak megoldási az illetékesek — az a veszély vár, hogy három kisgyerekükkel együtt kilakoltatják őket a nyolcévi várakozás után, névsorra történő felvétel alapján megkapott Engels utcai, bérházi lakásukból. Kár részletezni ezt az ügyet, amelyet városunk valameny- nyi hivatalos fórumán ismernek, s amely eljutott már a párt Központi Bizottságához, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalába is, s amellyel e sorok papírravetésekor éppen az ügyészség is foglalkozik. A lényeg azonban talán mások számára is okulásul szolgálhat. Mint mondottuk, Moczóék sok évi várakozás után — miközben embertelen körülmények között éltek — kapták a tanácstól a lakást hivatalosan. Ám elkövettek egy hibát. Nevezetesen azt, hogy ezt a lakást vissza akarták adni a tanácsnak, megfelelő, a városban szokásos lelépési díj ellenében, hogy aztán ezen és a megtakarított pénzükön családi házat vásároljanak. Amihez is joguk lett volna, joguk van. Ám a lakásügyi hatóság ezt a lépést úgy értelmezte, hogy az öttagú család jogtalanul akar anyagi előnyökhöz jutni, nyerészkedik, s visszavonta a lakáskiutalást. Annak ellenére, hogy a család két éve ott lakik az Engels utcai bérházban, ám a tanácsi határozat óta jogcím nélküli, rosszhiszemű lakáshasználóként. Elrendelték kényszerkiköltözésüket, amit — hacsak nem lép közbe valaki — néhány napon belül végrehajtatnak. Aligha hisszük azonban, hogy ez lenne az egyetlen megoldás egy három kisgyerekkel rendelkező házaspár esetében. akiknek nincs hová menniük. Véleményünk szerint minden bizonnyal lehet és kell is kiutat találni. Annál is inkább, mivel az általuk kiszemelt családi ház régesrég elkelt, s ők maradnának már törvényesen kiutalt lakásukban. A csúnya ügy cifra is. Tudniillik a napokban Moczóék felhívást kaptak a lakásügyi hatóságtól, hogy nyilvántartott lakásigénylésükhöz szerezzenek he munkaadói véleményezést. Most már csak az a kérdés, melyik lakásigénylésről van szó? Arról-c, amit a tanács nyolcévi kivárás után már régen teljesített, avagy arról, amit be sem adtak, ami nem létezik, hiszen nekik — egyelőre, s ki tudja meddig — van már lakásuk. Ny. L Jól számolt a Távhö Felesleges udvariasság Az Avas—III. ütem területéről járok Diósgyőrbe. A 36-os busz- szál utazom leginkább. Erről szállók át az LKM X-es kapunál az 1-esre, vagy a lOllB-s járatra. Azaz csak sz&llnék . .. Nemegyszer megtörtént már ugyanis, hogy a Kiss Ernő utca felé kikanyarodó 1-est — noha nekünk van elsőbbségünk — a 36-os vezetője maga elé engedte, nem tudtuk utolérni, s így elszalasztottunk egy járatot. Az effajta udvariasság szerintem felesleges. S az is bosszantó, amikor a 36-os utoléri az 1-est, beáll mögéje, de a vezető nem nyitja ki az ajtót csak akkor, amikor az 1-es mar kiment a megállóból. Sz. Nándorné Miskolc Cz. B. miskolci. Jókai utcai olvasónk panasszal fordult hozzánk. Ennek lényege: náluk nem jól számolta el a Borsodtávhő a pótfűtés diját. Levelét továbbítottuk a vállalat műszaki igazgató- helyetteséhez, Torma Ivánhoz, aki az abban foglaltakat tüzetesen kivizsgáltatta, s válaszolt. Mivel ez a válasz nem csupán Cz. B.-re vonatkozhat, hanem mások is okulhatnak belőle, az alábbiakban teljes egészében közöljük. „Vállalatunk Miskolcon, illetve a vidéki üzemegységek területén a próbafűtést 1987. szeptember 29-én reggel 8 órától indította be. Ettől eltérés csak ott volt, ahol a műszaki vagy egyéb okok miatt erre nem volt lehetőség. Ezeken a helyeken természetesen nem 9 nap pót- fűtés lett leszámlázva az érintettek felé, hanem a fűtésbeindítás függvényében változó időszak. Ezek az egyedi számlákban jelentkeznek. A beindulás az Országos Meteorológiai Intézet mért adatai alapján történt, mivel a külső hőmérséklet nagymérvű lehűlése ezt indokolttá tette. A pótfűtés 1987. október 6-ig tartott, azaz vállalatunk október 7-én reggel a szolgáltatással leállt, mivel a külső hőmérséklet 12 Celsius-fok fölé emelkedett. Szolgáltatási feladatunk, hogy a távfűtött lakások helyiségeiben reggel 8 óra és 20 óra között a rendeletben előírt hőmérsékletet biztosítsuk (pi. lakószobákban 20 Celsius- fok). A radiátorok hőmérséklete a külső hőmérséklet függvényében változó, ezért a kedvező külső meteorológiai körülmények között biztosítható „langyos” radiátorokkal is a meleg. A panaszos beadványában nem említette, hogy lakáséban nem volt meg az előírt hőmérséklet, csak azt, hogy 29-én és 30-án volt fűtésszolgáltatás. Vállalatunk a jelzett épület lakásaiban 1987. október 2-án belső hőmérséklet-ellenőrzést végzett. A mérési adatok értékeléséből egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás a jogszabályi előírásnak megfelelt, amit a lakók aláírásukkal igazoltak. (Mérési jegyzőkönyv.) Az ismételt pótfűtés 1987. október 14-én reggel indult be, melyet panaszosunk beadványában is elismer. Megjegyzem, hogy az olvosó- juk lakására vonatkozó folyószámla-kivonatot díjkönyvelési csoportunk 1987. május 1-től november 30-ig elkészítette (melyet szives felhasználás vegett mellékelünk). Ebből látható, hogy a levélben említett 12 nap, karbantartás miatt az októberi számlán került jóváírásra. A jogszabályok értelmében, a szolgáltatási dij a hó elején fizetendő, s így szeptember elején nem kerülhetett jóváírásra, mivel a karbantartás előtt a ténylegesen kiesett napok száma még tómetclka-j Százezrek a kisvasútoii Az idei esztendőben is népszerű volt a Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút. Újra bebizonyosodott: azoknak volt igazuk, akik fenntartása mellett kardoskodtak. Amint azt Kiss Attila üzemvezetőtől megtudtuk, szeptemberrel bezárólag 236 240 utast számláltak. A szép ősz miatt a nyári menetrend néhány nappal tovább volt érvényben. Október 4-től előreláthatólag április 24-ig közlekedik téli menetrend szerint a kisvonat. Még nem tudni, mennyi pénzt kap fejlesztésre 19SS-ban az üzem, ám szinte bizonyos, hogy tovább folytatódhat a farkasgödöri szárny átépítése. Ami jövőre még az tiemcl is nagyabb jotgalnuU jeleni majd- a LAEV-nek, Gimnazisták a sportcsarnokban Az elmúlt csütörtök délután öt miskolci gimnázium és az óvónői szakközépiskola — az ünnepségek sorozatában először — együtt köszöntötte a városi sport- csarnokban a nagy október 70. évfordulóját. Olyan újszerű kezdeményezés valósult meg, amely — hisszük — hagyomány lesz, s a közös ünneplés öröme mellett arra is jó alkalom, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az iskolák. Sarlai Péterné, a Miskolc Városi Pedagógus Pártbizottság titkára ünnepi beszédében az ünneplő diákok, pedagógusok és meghívottak előtt szólt arról, mit jelent a ma tizenéveseinek, gimnáziumaink diákjainak november 7. tanulsága. „Azt keressük — mondotta —, mit mond ma, itt nekünk 1987- ben, Magyarországon, az a századeleji nap? Mit vállalhatnak a tanulságokból a felnőtt korhatár még innenső oldaján állók? Ma ma is, de a későbbiekben is sokat. Mert október parancsa az: csak akkor lesz jobb ez a világ, ha minden új nemzedék okulni képes apái hibáiból, s épít sikereire.” A bemutatott produkciók, a szavalatok, a táncok, a sportakrobatikai számok után méltán dübörgőit a taps, méltán összegezték a beszélgető igazgatók, tanácsi vezetők: nagyszerű kezdeményezésnek bizonyult november 7. ilyetén való köszöntése, ünneplése, s ebből hagyományt kell teremteni. A magánszemélyek termőföldtulajdonáról A főidről szóló, TÓ87. évi L (örvény és végrehajtási jogszabályai tartalmazzák a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket is. A föld rendeltetését tekintve : termőföld, építmény elhelyezésére szolgáló föld, különleges rendeltetésű föld és hasznosításra alkalmatlan föld. A föld fekvése szerint pedig belterületi vagy külterületi — ez utóbbin belül zártkerti — föld lehet. Termőföld az a föld, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban (régi elnevezéssel telekkönyv) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló, vagy különleges rendeltetésű földnek. Magánszemély (illetve egy család) átlagos minőségű termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb hatezer négyzetméter termőföld legyen. A szerzés szemponíjából — a korábbi szabályozással szemben — már nincs jelentősége a tulajdonos foglalkozásának, és a föld művelési ágának sem. Az átlagostól eltérő minőségű termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályok kimondják, hogy magánszemély kiemelt település (város, városi jogú nagyközség, országos jelentőségű üdülőterülettel «aadeffcea» község) belterületén ezerötszáz négyzetméter, kedvezőtlen adottságú település (ahol mező- gazdasági nagyüzem nem működik) és egyéb település belterületén háromezer négyzetméter föld, kiemelt település külterületén háromezer, kedvezőtlen adottságú település külterületén pedig három hektár termőföld tulajdonjogát szerezheti meg. A rendelkezések alkalmazása szempontjából család: a házastársak és kiskorú gyermekeik. A család tagjainak tulajdonát együttesen kell figyelembe venni. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermek azonban a jogszabályokban meghatározott mértékig további termőföldet szerezhet. Magánszemély tanyát, a hozzá tartozó termőfölddel együtt — ha ilyen tulajdonnal nem rendelkezik — a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezésekre tekintet nélkül szerezhet. Amennyiben az ekkénti szerzés adásvétellel történik (nem például ajándékozással), azt a mező- gazdasági nagyüzemet, amelynek területén a tanya fekszik, elővásárlási jog illeti meg. A termőföld tulajdonszerzésével kapcsolatos korlátozás valamennyi tulajdonszerzésre vonatkozik, kivéve az örökléssel, elbirtoklással és ráépítéssel történő tulajdon- szerzést. A tulajdonszerzési korlátozás alól; kérelemre a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatal — jogszabályban meghatározott esetekből — felmentést adj Magánszemély (családi * megszerezhető mértéket meghaladó tulajdonát a többlettulajdon keletkezésétől számított két éven belül köteles elidegíteni. Ha azonban a többlettulajdon öröklés, elbirtoklás, ráépítés, házasságkötés, vagy örökbefogadás folytán keletkezett. a tulajdonos azt olyan mértékig köteles elidegeníteni, hogy a család tagjainak tulajdonában maradó termőföld mértéke ne haladja meg a tizenöt hektárt. Dr. Kárpáti Zoltán Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Dr. Kárpáti Zoltán legközelebb november 11-én, szerdán délután 4—6 óra között tart fogadóórát a Sajtóház III. emeleten, rovatunk szobájában. j Szerkesztői feÉiéiiilifei Sz. Istvánné (Miskolc); Elképzelni sem tudjuk, hogyan lehetett a tíznapos vállalási időből négy hónap!... Levelet elküldtük a vállalathoz, ahol az ai>ban foglaltakat kivizsgálják*
