Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-06 / 259. szám
A gazdasági-társadalmi kibontakozás feladatterve III. Az MSZMP Miskolc I árost Ili sott sr.g ónak határozata a városi és városkörnyéki teendőkről kerének elengedhetetlen feltétele a társadalmi közmegegyezésnek a program alap- ; jan történő megteremtése. I Az elvi-politikai egyetértés- . hez, a cselekvő egység ki- ) alakításához stílus- és ritmusváltásra van szükség a politikai munkában. 1. A helyi politikai erők — a pártszervek és -szerve- I aetek, a szakszervezetek, a tanács, a társadalmi és tö- megszervezetek — feladata, hogy tudatos szerepvállalással segítsék elő a változások elfogadását El kell érni a : gazdálkodó szervezetek és a j lakosság megfelelő gondola- j ■ ti és magatartásbeli alkal- : mazkodását a kialakuló új közgazdasági környezethez, a politikai irányítási mechanizmusokhoz. Ehhez a politikai irányító munka minden szintjén újfajta felfogássá és magatartásra van szükség: I — Növeftecfíék a munkahelyi, lakóterületi pártszervek. alapszervezetek szerepe, önállósága és felelőssége, közreműködésükkel bontakozzon ki az aktív kezdemé- nyesiökészség. egy erőteljes alulról építkezés a közösségi ügyek eldöntésében. Következetesen munkálkodni kell a pértegvségnek a program és a helyi feladattervei: alapján történő megerősítésén. í — Erősödjek a városi párt bizottság munkájának mozgalmi jellege. Tovább kell erősíteni a választott párt- testületek szerepét, a testületi ülések, viták nyilvánosságát Növelni kell a testületi ülések, a nyilvánosság fórumainak szerepét az érdekegyeztetésben. Ügyelni kell arra, hogy a döntéseló- készítés megszervezése biztosítsa az eltérő érdekek felszínre kerülését már az előkészítés szakaszában. — Szorosabbá kell tenni a küldő pártszervek és a párt- bizottsági, munkabizottsági tagok sok helyen formálissá vált kapcsolatát A velük való rendszeres kapcsolat- tartással, információik hasznosításával a párttagok ke-1 rüljenek közelebb a döntésekhez, érzékeljék a munkahelyt városi vagy magasabb szintű kérdésekben alkotott véleményük hatását. — Elemezni kell arz érdekképviselet és az érdek- egyeztetés, valamint a nyilvánosság kiterjesztésének kialakult helyi módszereit rendszerét. A további fejlődés irányainak kijelölésével a lehető legteljesebb mértékben teret kell nyitni az alulról jövő kezdeményezéseknek. Az alulról felépülő szervezetek, mozgalmak, egyesületek számara biztosítani kell a tartós működés politikai feltételeit. Ki kell dolgozni a városi közéletbe való bekapcsolódásuk rendszeressé tételének módszereit — A városi tanács folytassa és szélesítse a nyitottság, a lakossággal történő alapos és rendszeres párbeszéd gyakorlatát minden fontos várospolitikai kérdésben. Új megoldások kialakításával fokozni kell az állam- polgári kontrollt a tanács apparátusa, a városüzemeltető és -ellátó vállalatok tevékenysége fölött. Üj jogo- sttuanyuik kialakitásaual növelni keH a tanácskozási központok szerepét, alkalmassá kell tenni őket arra, hogy hatékonyan őrködjenek a közösségi élet szabályainak betartása fölött 2. A kibontakozási programhoz és a végrehajtást szolgáló helyi feladattervhez nem nélkülözhetjük a közvélemény egyetértő, aktív támogatását, amit csak a nyilvánosság fokozásával lehet megszerezni: — A város párt-, társadalmi, állami vezetői a Városi Televízió, a sajtó (Déli Hírlap, üzemi lapok) nyilvánosságával sűrűoben élve vállalkozzanak ervelő, vitatkozó szerepre. Legyenek gyakoribbak a személyes találkozásom kötetlen eszmecserék a város lakosságának különböző csoportjai es vezetői, tisztségviselői között. Ezek témáját és formáját a politikai szükségleteknek megfelelően, negyedévenként programoz™ kelL — A város tömegkommunikációs intézményei (elsőnek a Déli Hírlap es a Vá- ; rosi Televízió) alakítsanak ki szorosabb szervezeti es tartalmi együttműködést. Egyeztessék folyamatosan sajtótaktikai céljaikat, mondanivalóikat, és azok megközelítési elgondolásait. A tartalmi. módszerben) megközelítések sokszínűségének-fenntartásával állandó jelleggel foglalkozzanak: — a gazdaságpcíftrkai célok teljesítésében élen járó gazdálkodó szervezetek, a korszerűen működő intézmények eredményeivel, a magas egyéni és közösségi teljesítmények, az alkotó módon végzett munka közkinccsé tételével, küzdésük, normáik megismertetésével, — a tudás, a műveltség, a korszerű közéleti és szakmai szerepvállalás kiemelkedő példáinak népszerűsítésével, — ellenkező oldalon: a rossz, a felelőtlen munka és irányítás, a lélektelen ügyintézés és bánásmód, a visz- szaélés, a közömbösség bemutatásával és elítélésével. Ezt a felfogást általánossá kell termi a városban és a városkörnyéken végzett és irányított tömegpohtikai munka teljes rendszerében. Mindezekhez a sajtó- és a tömegpolitikai munka minden intézménye, fóruma kapjon hatékonyabb politikai támogatást, illetve jobb feltételeket. Ennek érdekében: — a városi pártbizottság folytassa és emelje magasabb színvonalra a varosban működő sajtóintezmények tájékoztatását, — a városi tanács alakítsa at tájékoztatási gyakorlatát. Már a döntések előkészítése során használja ki a sajtó lehetőségeit, és fordítson nagyobb figyelmet a döntések hátterének ismertetésére. — a lapkiadó és a posta közreműködésével tovább kell bővíteni a Déli Hírlap terjesztési körét (pl. intézmények, városkörnyéki községek). Növelni kell a Városi Televízió adáskörzetét. Mindkét területen szükséges a technikai feltételek javítása. 3. Új elemeket kell bevinni a kibontakozás során előtérbe került rétegek, csoportok — ifjúság, értelmiség, vezetők — és a párt kapcsolatába* — Az értelmiség körében a politikai bizalmat erősíteni kell meggyőző, kulturáltan érvelő vitákkal is. Ki kell alakítani, illetve megerősíteni a politika és a tudományágak helyi intézményes kapcsolatát. Ez terjedjen ki az információk áramlására, rendszei es konzultációkra, a döntések előkészítésében való részvételre és a végrehajtás tapasztalatainak közös kiértékelésére. — Többet kell foglalkozni az ifjúságot, ezen belül a fiatal értelmiséget és a tanulóifjúságot foglalkoztató problematical. A város vezetői keressék a párbeszédet az ifjúsággal, szervezzék közős kérdésekben az együttműködést. — A szerkezetváltás és a reform kibontakoztatásának kulcskérdése a vezetői munka színvonala. Fontos feladat ezért káderpolitikái na- tározatunk következetesebb végrehajtása, a számonkérés erősítése, a követelményeknek megfelelő gazdasági, állami és politikai vezetők támogatása, illetve az újszerű vezetői munkára alkalmas emberek felkutatása és vezetői megbízása. — A különböző szakmai területek és vezetői szintek, rendszerek találkozási fórumait bővíteni szükséges. A városi pártbizottság támogassa a Gazdasági Kamara területi képviseletét az igazgatók érdekvédelmében, segítse az Igazgatói Klub megszervezését, működésében aktívan vegyen részt. 4. A gazdasági-társadalmi megújulás jobb felkészültségű, kezdeményező szemléletű fiatal nemzedék nevelését igényli. Üj hangsúlyt kell adni egyes, az oktatásban már meglevő elemeknek: — A város és a városkörnyék általános iskolái — az oktatási törvény által adott lehetőségek kihasználásával — alakítsák ki a széles értelemben vett tehetséggondozás hatékony rendszerét és tartalmát. Az állami irányító szervek szorgalmazzák, ösztönözzék a speciális képzést, ismeretet is nyújtó osztályok, tagozatok szervezését, a nyelvta- nítás eredményességének fokozását. Hasonlóan megkülönböztetett figyelmet és megújuló képzési, nevelési rendszert, eszközöket igényel a hátrányos helyzetben levő, az ismeretek megszerzésében elmaradottabb tanulók felzárkóztatása. — A középfokú szakemberképzés, a továbbképzés és az átképzés területén javítani kell az iskolák és a termelőüzemek szakmai együttműködését. Szélesebb körben kell bekapcsolni a képzésbe a korszerű elméleti-gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalati szakembereket, áj formákat kell találni a vállalatok korszerű eszközeinek bevonására a gyakorlati oktatásba. — A gimnáziumokban a továbbtanulni nem szándékozók részére alakítsák ki a fakultációs képzés olyan rendszerét, amely elősegíti egy-egy szakterület megismerését, s felkészít a pályaválasztásra, a munkába allatra. — A Nehézipari Műszaki Egyetem vezetése a műszaki karain kialakított csoportos (moduláris) rendszerű képzés további alkalmazásával és fejlesztésével járuljon hozzá a város iparszerkezetében várható változásokhoz is igazodó felsőfokú szakemberigény kielégítéséhez. Az általános iskolákban folyó technikai oktatás és a középiskolai szakemberképzés személyi feltételeinek javítása érdekében az NME dolgozza ki — a pedagógiai tudományok oktatásának meghonosításával — a mér- noktanárképzés megteremtésének lehetséges rendszeret, feltételeit oly módon, hogy ez alapul szolgálhasson — hosszabb távon — a pedagógusképzés szélesebb körű megteremtéséhez. A műszaki-technikai, a technológiai fejlődést és a város iparszerkezetében várható változásokat figyelembe véve vizsgálja meg a számítástechnika és robottechnika fejlesztésére, tervezésére is felkészült mérnökképzés kialakításának, beindításának lehetőségét Az üzemgazdászképzésre építve — egyetemi karrá fejlesztése mellett —, ki kell alakítani párhuzamos képzés vagy „áthallgatás” formájában a műszaki-közgazdász és a közgazdász-műszaki képzés feltételeit szervezett rendszerét a nappali tagozat keretében. Kezdeményezni ke« jogász-köegazdasz, illetve közgazdász-jogasz posztgraduális képzés (már megszerzett egyetemi végzettség utáni képzés) beindítását. — A városi pártbizottság a Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottságává! közöse* vizsgálja meg a posztgraduális képzés iránti igény csökkenésének hátterét, tegyen javaslatot a helyi gyakorlatban meglevő ellenérdekeltség felszámolására. — A szerkezetátalakítás, struktúraváltás velejárója a különböző szakmák iránti igények változása. Ezek zökkenőmentes kielégítése érdekében ösztönözni kell a vállalatokat, hogy az átképzés és továbbképzés váljék szerves részévé gazdasági tevékenységüknek. A városi pártbizottság kezdeményezze és segítse a felnőttoktatás keretében az átképzés, szakmunkás-továbbképzés regionális rendszerének kialakítását. A városi pártbizottság meggyőződéssel vallja, hogy a feladattervében foglalt elgondolások és a tennivalók, valamint a csatolt ellenőrzési terv, továbbá a vállalatok, intézmények saját íet- adatterveinek végrehajtásával biztosítható a térség gazdasági-társadalmi viszonyainak stabilizálása, megújulása. E törekvésében kéri a társadalmi és tömegszervezetek, a tudományos és érdekképviseleti szervezetek, a párttagok és a lakosság tevőleges közreműködését es számit arra. * A város pártbizottság tervet dolgozott ki, és hagyott jóvá a szervezési és ellenőrzési feladatokra is. Társadalompolitikai feladatok i : A megújulási folyamat siTávirat Vologdába ALEKSZEJ NY. PLEHANOV elvtórsnak, az SZKP Vologda Városi Bizottsága első titkárának NYIKOLAJ M. LJUBIMOV elvtársnak, a Vologda Városi Tanács elnökének KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága, c városi tanács, Miskolc dolgozói és a magunk nevében meleg szereiéitől, tiszta szívből üdvözöljük Önökéi, s küldjük legjobb kívánságainkat, személyükön keresztül testvér- városunk, Vologda minden polgárának a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából. A történelem e nagyszerű diadala új korszakot teremtett, hatalmas ösztönzést adva a nemzetközi munkásmozgalom harcának, a nemzeti felszabadító mozgalmak küzdelmének. A kizsákmányolással leszámolni kívánó, a békéért küzdő, haladó emberiség e nagy ünnepén további kimagasló sikereket kivonunk Önöknek, a testvéri szovjet népnek, a kommunista társadalom építésében, az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak következetes megvalásitásában, hazájuk felvirágoztatásában és a népeink, városaink közötti barátság ápolásában. Elvtársi üdvözlettel: TÍMÁR VILMOS, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára DR. KOVÁCS LÁSZLÓ, Miskolc megyei város tanácselnöke Április hetyett novemberben Visszakaptuk a hidat A miskolci Vörösmarty Bírál a Martiiitelepről és a Tiszai pályaudvarról tavasztól csak kerülővel lehetett megközelíteni. Ez év elején az Y-hidat ugyanis felújítási munkák miatt lezárták a forgalom elől. Ma — lapunk megjelenésével egyidő- ben — az építők visszaadták az autósoknak az átépített felüljárót. A MwfcöM KőzMoedési Vállalat és Metró Építő Vállalat szakemberei tavasztól megerősítették a szerkezetet, kicserélték a híd támasztópilléreit. A 7 méter 60 centiméter széles úttest mellett két új, 1,40 méter széles járdát építettek. A sóié, valamint az olajos és vegyi anyagok eile* védi a .jövőben az utat egy különleges nyugatnémet burkolat. A Conkre- ton-BA-t a budapesti központú Mezípszolg miskolci kirendeltsége szórta fel festékhez hasonlóan a hídra. Az új réteg 15—20 éven át nem engedi a burkolatba szivárogni a nedvességet. A munkák közben nerrt várt gondok is felmerültek. Kiderült ugyanis, hogy a Martintelepről érkező gép- kocsisávok keskenyebbek, mint a híd új úttestje. Ezért a szakembereknek a tervektől eltérően még a rézsűt ts szélesített! kellett. Azonban ez a pluszmunka serr* tolta el az építők által kitűzött határidőt, mely a szerződésekben megállapítottnál mintegy fél evvel volt rövi- debb. Az eredeti megállapodás szerinti 1988. április 15-a helyett már ma visszakapta a város a Vörösmarty felüljárót F. H. £ Fél esne! hamarabb végeztek az építők i
