Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

1987-11-04 / 257. szám

A gazdasági-társadalmi kibontakozás feladatterve I.

Az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának határozata a városi és városkörnyéki teendőkről

Az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-i állásfoglalása „A kibontakozás gazdasági-társadalmi prograrriáról” egy felfokozott társadalmi várakozásra adott politikai állásfoglalás és válasz. Ennek szellemében kell saját helyzetünket áttekinteni és feladatainkat meghatározni. A program különös jelentőségét számunkra az adja, hogy régiónkban az országosnál mélyebbek a feszültségek.

A város és a városkörnyék iparszerkezete kedvezőtlen. Jellemző az alapanyaggyártás és tömegtermelés túlsúlya és az erőteljes nagyüzemi koncentráció. Kevés és csak szigetszerűen van jelen a korszerű technikát, technológiát alkalmazó üzem. Alacsony a termékek feldolgozottsági foka, gyenge a piaci versenyképesség. Egészségtelen, növekvő gondokkal terhelt a foglalkoztatási szerkezet.

A lakosság életkörülményeinek fejlődése elmaradt a nagyarányú ipartelepítéssel járó népességbővülésből adódó követelményektől. Az ellátás számos területén hiány van (pl. lakás, közművek, telefon). Magas az elavult épületek és vezetékhálózatok aránya, leromlott a tömegközlekedés járműparkjának állapota. A város különböző térségei között az életfeltételekben indokolatlan különbségeik maradtak fenn, és újak keletkeztek. A városkörnyék infrastruktúrájának fejlődése az utóbbi időben felgyorsult, de ezt a folyamatot jelentős és helyenként tarthatatlan differenciálódás kíséri (víz- és telefonellátás, kereskedeiem).

A város es a városkörnyék társadalmi szerkezetét több vonatkozásban határozott változás jellemzi. A korábbi nagyütemű — jórészt betelepülésből származó — lakónépesség-növekedés a nyolcvanas évek közepére megállt. Érzékelhetően erősödött a lakosság egy részénél a Miskolchoz való kötődés, ugyanakkor ez még sok ember életvitelében és aktivitásában' nem tapasztalható. Jelentős a fejlődéshez szükséges tudással és szakmai ismerettel rendelkezők száma, de nagy teher a képzetlen, rossz munkaerkölcsű és életszemléletű réteg magas es növekvő aránya.

Aránytalanságok vannak politikai gyakorlatunkban. Nem fejlődött kellően az önszervező, önigazgató képességünk. Együtt él tudatunkban a központi irányítással szembeni bizalmatlanság és a központi irányításra várás.

Az elmúlt években fokozatosan nőtt a különbség az igények és a lehetőségek között, s ez rányomta bélyegét a közhangulatra.

A jelenlegi helyzet kialakulásában többirányú hatásmechanizmus érvényesült. Többek között: a város és a városkörnyék gazdaságföldrajzi történelmi adottságai, a korábbi központi gazdaságfejlesztési koncepció, a gazdaságirányítási rendszer belső ellentmondásai. Ezen túl szerepet játszottak a helyi politikai, a közigazgatási és vállalati vezetés színvonalának, igényességének és vállalkozási készségének fogyatékosságai éppúgy, mint a végrehajtás hatékonyságának alacsony szintje és a számonkérés következetességének hiányosságai. Ide tartozónak tekinthetők a társadalmi értékrendben megjelenő zavarok is.

Az 1985. évi városi pártértekezlet a legfontosabb tennivalókat jól ismerte fel, és sokirányú — eredményekben is megmutatkozó — gazdasági-politikai munkát indított meg.

A város- és községfejlesztésben — a termelőszférához képest — előbbre tartunk a kívánatos váltás megvalósításában. Mérséklődő anyagi eszközökkel, de növeKvó döntési szabadsággal közvetlenebbül es egységesebben tudtuk az új koncepciót érvényesíteni. Érzékelhetőek a jó irányú változások a településfejlesztésben, üzemeltetésben, valamint a város- és községpolitika gyakorlatában, a tanács es a lakosság kapcsolatában.

A térség gazdaságának változása elmarad a tervezettől. Az átalakuló közgazdasági környezethez még nem alkalmazkodtunk megfelelően. Stratégiánk követő jellegű, befolyásolási képességünk a szükségletekhez képest gyenge, illetve az eredmények elérése aránytalanul nagy energiabefektetést igényei. Mindezek mellett születtek úttörő kezdeményezések és egy-két figyelemre mél- "tö 'eredmény a gazdálkodásban, a helyi'érdekeket szolgáló szervezeti megoldások építésében és a pártaktíva gazdasági gondolkodásának formálásában.

A gazdasági-társadalmi kibontakozási program új lehetőségeket, tágaba mozgásteret nyit az 1985. évi városi pártértekezleten kitűzött célok eléréséhez, eadigi kezdeményezéseink végjgviteléhez. Miután a végrehajtás feltételei több területen jelentősen módosultak, szükséges ezeket egy feladatterv keretében az új helyzetnek megfelelő, újfajta magatartást, egységes cselekvést elősegítő rendszerbe foglalni.

Fő célok és irányok

1. A térség szempontjából alapvető, hogy az új lehetőségekkel élve, saját munkánk gyengeségeit felszámolva gyorsítsuk fel a gazdasági szerkezetátalakítást, teremtsünk biztosabb gazdasági alapokat az új koncepciójú város- és községfejlesztéshez, és vegyen új lendületet a politikai gyakorlat megkezdett korszerűsítése. Az elkövetkező években számolnunk kell az átalakítással járó feszültségekké!, de meg kell állítani ezek halmozódását. Gazdaság- és társadalomszervező munkánk középpontjába a kollektív és egyéni teljesítmény kibontakoztatásához szükséges feltételrendszer kialakítását kell állítani.

2. A gazdaságfejlesztésben a legsürgősebb feladatunk az újrarendeződő gazdaság- politikához való igazodás, a továbbfejlesztett gazdaság- irányításhoz történő alkalmazkodás a helyi szellemi, műszaki, gazdasági értékek ; kibontakoztatásával.

Ennek érdekébeii:

— A gazdálkodó egységek megalapozott műszaki és gazdasági fejlődés: programok alapján gyorsítsák fel a termékszerkezet korszerűsítésére, a termelési szerkezet és gazdasági magatartás racionalizálására irányuló munkát. Saját feladataik kijelölésekor törekedjenek arra, hogy — adottságaik és lehetőségeik függvényében — a lehető legteljesebben szolgálják az alapvető célokat: a jövedelmező konvertibilis export volumené;

nek növekedését és a jövedelemtermelő képesség javítását.

— Az Állami Tervbizottság határozatai által érintett gazdálkodó egységek dolgozzák ki a megváltozott követelményeket kielégítő és megvalósítható megoldásokat, és kezdjek meg a végrehajtásukat.

— Meg kell alapozni az érzékelhető változást a térség gazdasági szerkezetének arányosabbá tételében. A meglevő hagyományos termelő tevékenységek gyorsuló ütemben modernizálódjanak, a nemzetközileg is versenyképes tevékenységek, a tőke és a munkaerő számára vonzó vállalkozások szaporodjanak.

— Ki kell aknázni a reform továbbfejlesztésével kínálkozó új gazdasági megoldásokat. Szükséges a bankoknak és vállalkozásmenedzselő szervezeteknek a szerkezetátalakításba történő aktívabb bekapcsolása, a térségben igénybe vehető pénzügyi-kereskedelmi szolgáltatások bővítése. Nem halasztható a vállalatok külkereskedelmi kapcsolatainak megújítása.

— A teljesítmények fokozásához kedvező közeget biztosító, rugalmasabb szervezeti, irányítási formációkat és differenciált anyagi ösztönzést alkalmazó rendszereket kell működtetni. Erősödjön a tulajdonosi érdekeltség. Ki kell használni az új vállalatirányítási formák adta lehetőségeket. Nagyobb

mértékben kell támaszkodni az új típusú munkamozgalmakra.

— Az oktatás, a képzés és továbbképzés készüljön fel a megváltozott szakemberszükséglet kielégítésére.

— El kell érni, hogy a szükséges munkaerő-mozgásokat biztonsággal kezeljük, irányítsuk.

3. A város fejlődése érdekében a végrehajtásban is érvényesíteni kell azt az áttörést, ami gondolati és tervszinten már végbement. A tanácsi gazdálkodás egyensúlyát úgy kell helyreállítani, hogy ez ne borítsa fel teljesen az ágazati és térségi kiegyensúlyozottságra törekvő városfejlesztési gyakorlatot. Átmenetileg sem mondhatunk le a város kiemelt felsőfokú központ szerepkörének erősítéséről, erre anyagiakat kell áldozni, és mozgósítani a szellemi erőket.

Ki kell alakítani a város

sajátos, miskolcinak és idegennek is egyaránt vonzó építési, szellemi arculatának fő körvonalait.

A városkörnyéki községek fejlesztésében erősíteni kell Miskolc és a városkörnyék kölcsönös érdekeltségének szemléletét, ennek érvényesítését.

4. A megjelölt fő irányokon belül az egyes, konkrét területekre vonatkozó legfontosabb célok a következők:

Térségünkben továbbra is az iparé a meghatározó szerep. Modernizálásához, szer;

kezeti arányainak lényeges módosításához hosszabb idő szükséges. Ennek elősegítése azonban megköveteli, hogy módszereiben, eszközeiben gazdagítsuk, hatásában erőteljesebbé tegyük a város és városkörnyék gazdasági szerkezetének átalakítását célzó fejlesztő, szervező munkát.

— A fejlődés meghatározó feltétele a meglevő nagyüzemek minden irányú megújulása. A technikai, termékszerkezeti váltással azonos fontosságú a belső felépítés átalakítása, a vállalkozásnak, az emberi alkotó, kezdeményező és együttműködési készségnek tágabb teret adó, a teljesítményt ki- kényszerítő és felismerő szervezeti forma megteremtése.

— Fontos feladat a gazdasági környezet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodni tudó kis- és középüzemek, vállalkozások számának gyarapítása. Ez egyik feltétele a régióban a vertikálisan egymásra épülő magas szintű kooperációnak, egyik lehetséges útja a termelés intenzifikálásának és racionalizálásának, valamint a teljes foglalkoztatás fenntartásának.

— A város gazdaságában növelni kell azon iparágak arányát, amelyek a jövedelmezőség és a piaci perspek-. tíva alapján a .fyvgr<?$0y ágazatba tartoznak, nem terhelik a környezetet, és a bevonható, átképezhető munkaerő jellemzőinek megfelelnek. Ilyen a korszerű, az anyag- és energiatakarékos felhasználást lehetővé tevő alapanyaggyártás, a gépipar, a finomvegyipar.

— A fejlesztésnél azokra a termékcsoportokra kell az erőket koncentrálni, melyek katalizátorai lehetnek a város és a városkörnyék meglevő ipara modernizálásának, kiválthatják, ösztönözhetik új tevékenységek telepítését. Ezek lehetnek: finommechanikai alkatrészek, részegységek, a számítás- technika, a hírközlés, távközlés elektronikus alkatrészei, részegységei. Hasonló szerepet tölthetnek be a vegyiparban az intermedierek, a gyógyszer- és kozmetikai alapanyagok.

— Fel kell gyorsítani az új kutatási és fejlesztési eredményeknek a termelésben való alkalmazását Ehhez erősíteni kell az innovációs lánc minden elemében az eredményérdekeltséget.

Az építőipar az összetételében és minőségében változó építési igényeknek megfelelően alakítsa tevékenységét. Erősödjön tovább a vállalkozói magatartás. A területi és szakmai társulások eredményeire építve, bővüljenek a kölcsönös érdekeltség alapján álló közös piaci vállalkozások.

A tervezés és kivitelezés igényesen tükrözze, hogy az építés a társadalom életét befolyásoló környezetalakító, esztétikai és közművelődési tartalmat hordozó összetett tevékenység.

A mezőgazdaságnak növekvő szerepet kell betölteni a térség élelmiszerellátásában, az élelmiszeripar alapanyagának megtermelésében, és a városkörnyék népességmegtartásában. Ezért szükséges, nogy

— a mezőgazdasági üzemek törekedjenek jövedelemtermelő képességük fokozására, gazdasági stabilitásuk megteremtésére: a termelési, ágazati szerkezetnek a termőhelyi, közgazdasági és piaci lehetőségekhez iga;

zításával, az adottságaiknak megfelelő változatosabb szövetkezeti formák, belső vállalkozási rendszerek kialakításával, a vezetés színvonalának emelésével;

— az új megyei agrár- koncepciónak megfelelően, határozott lépéseket kell tenni a térségi kooperáció szintjének javításában. A szemléleti változás kezdeti pozitív lépésein túlmenően, bővíteni kell a mezőgazda- sági üzemek közös érdekeltségen alapuló termelő, feldolgozó, vagy közös eszközhasznosító együttműködését;

— a háztáji és kisegítő gazdaságok, kisvállalkozások szerepe nő. A nagyüzemek úgy integrálják sáját tevékenységükbe ezek munkáját, hogy az egyaránt feleljen meg a területükön élő lakosság és a vállalat érdekeinek;

— az élelmiszeriparban váljon általánossá a vállalkozó típusú termeltető magatartás. A feldolgozó üzemek növeljék, formájában bővítsék részvételüket az alapanyag-termelés pénzügyi anyagi, adott esetben szakmai feltételeinek megteremtésében.

A termelő infrastruktúrát fontosságának megfelelően, a termelő gazdaság célkitűzéseihez igazodva kell kezelni. A fejlesztési forrásokat azokra a területekre kell koncentrálni, amelyek a szűk keresztmetszetek a célok elérése útjában. Fokozni kell a környezetvédelmi problémák — elsősorban a vízvédelem, a veszélyes hulladékok kezelése — regionális összefogással történő oldását. ,

A.. .. város és környéke adottságai , lehetővé teszik, hogy növekedjék az idegen- forgalom szerepe a térség gazdaságában, a foglalkoztatási szerkezet javításában. Az idegenforgalmi alapintézményekre építve, kiegészítő

programokkal és szolgáltatásokkal meg kell teremteni a szakmai és speciális érdeklődést kielégítő ven-, dégforgalom alapjait is.

A nem termelő infrastruktúrában fokozottabban érvényesüljön a költségtakarékos, hatékonyabb gazdálkodás. Ezt kell szolgálnia a tanácsi gazdálkodási gyakorlat racionalizálásának és a szervezet korszerűsítésé- nék. Mérséklődő tanácsi forrásképződés esetén is bizto- . sítani kell a városüzemelte- . tés zavartalanságát, az intézményhálózat ésszerűbb működtetésével az alapella- tást, a lakossági eszközök arányában juttatott állami t forrásokkal a meglevő tér- - ségi feszültségek oldását, valamint a következő terv- időszak megfelelő indításának feltételét.

Megkülönböztetett figyel- j met kell fordítani a stabili-, zációs szakaszban várható - életszínvonal-romlás ellen- i súlyozását célzó intézkedésekre: *

— a megfelelő foglalkoz- ■ i

tatás feltételeinek tudatos - alakítására: *

— a kiemelt kategóriába •

tartozók (fiatal házasok, nagycsaládosok, gyermekű- ' két egyedül nevelők) lakás- * hoz jutási esélyének javító- = sára: .- r.

— olyan helyi szociálpoli- ■ tikai rendszer és hálózat ki--, alakítására, amely lehetővé =, teszi, hogy önhibáján kívül? - senki ne kerüljön kilátásta-.v lan helyzetbe:

— a differenciálódó, ke-= reseti viszonyokhoz igazodó \ árukíná’atra, és a fogyasz- tói érdekvédelem megerősi- * < tésére. A városi pártbizottság ál-ns lásfoglalása, hogy mindezen célok következetes végrehajt - tásával kell biztosítani a r párt gazdasági-társadalmi programjának helyi megva- - lósítását.

(Folytatjuk)

Öröme, lia segíthet

A kitüntetés köteles...

Olexa Jőzsefné, a Miskolci Postaigazgatóság pártbizottságának titkára tegnap vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát a pártszékházban a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen.

Akik régóta ismerik, azok számára ez a kitüntetés korántsem jelent meglepetést. Olexáné 1957 óta dolgozik a postán. A postaforgalomban kezdett, majd végigjárta a hivatalban szokásos ranglétrát. Szociálpolitikai csoport- ‘ vezető volt, amikor 1982- ben a pártbizottság titkárává * választották. Ennek is előz-' - ménye van: 1968 óta párt- ‘ tag, s kezdettől aktívan részt,s> rész a mozgalomban.

Még a munkaügyi osztá- lyon dolgozott, amikor meg- : iJ kedvelte az emberekkel való foglalkozást. Mint visszaemlékszik, eiőször itt találko- ' zott a „klasszikus” munkaügyi problémákkal. Munkatársai megszerették bátor ki- * állásáért, a közösség gondjainak önzetlen felvállalásé- ' ’ ért. Nem tagadja, örömét le-' ' li benne, ha segíteni tud a hozzá fordulókon. Ügy tartja, ha sikerült elintézni égy- egy több embert érintő ügyet, ha megnyugtató meg- , oldást talált, az a nap már nem telt hiába.

Férje a 2.' sz. postahivatal i vezetője. Neki is köszönhető, hogy Olexánénaic mindenre jut ideje a hivatalban. Ott- ' hon a konyha a birodalma: büszkén mondta, hogy szeret sütni-főzni, s nagy elismerés számára, ha megdicsérik, amit föltálalt. Együtt laknak lánya családjával és most két háztartás gondja hárul rá. Ugyanis hamarosan nagymama lesz Olexáné.

A kitüntetés átadása után csupán egyet kért. írjuk meg, : hogy ez az elismerés még lelkiismeretesebb, odaadóbb munkára kötelezi őt.

Sz. I. )

Lobogózzuk fel

Miskolc Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit, a város lakosságát,

9z épületeket!

hogy november 7. tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. - - A zászlódisz november 6. és

10. között köszöntse az évfordulót.