Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

1987-11-27 / 276. szám

A rppedt (alá bölcsedéből Kiköltöztetik a gyerekeket Lapunk olvasói biztosan emlékeznek még arra a iu- dósításunkra, melyben az Avaso ; megrepedt faiu böl­csőde ügyével foglalkoztunk. Az eset újabb fejleményei­ről kaptunk tájékoztatást dr. Juhász Barnabástól, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetőjétől. Az előzményekről csak annyit: két évvel ezelőtt, 1985 végén repedések je­lentek meg az Avason, az Elek Tamás u. 2. szám alatt található 22. számú bölcső­de talán. Az okok kideríté­sére bírósági eljárás kezdő­dött. Ez még jelenleg is tart. A napokban viszont bírósá­gi végzést kapott az egész­ségügyi osztály. Dr. Juhász Barnabás: — A bírósági szakértők véleménye szerint — mivel időközben újabb és na­gyobb kiterjedésű repedések is megjelentek az épület­ben — élet- és vagyonbiztonsági okokból ki kell üríteni. Ennek a határidejét idén december 2-ra szabtuk meg. A 22. számú bölcsődében jelenleg 34 gyerekről és 120 időskorú étkeztetéséről gon­doskodunk. A kiürítés a szü­lőkkel való megbeszélés, egyeztetés alapján történik. A gyerekeket a kívánságo­kat figyelembe véve a környékbeli avasi böl­csődékben helyezzük el. Ugyancsak a környéken oldjuk meg az öregek ét­keztetését is. Szombati, vasárnapi műszakok, irányvonatok Több szenet kap a lakossás A borsodi szén igen köz­kedvelt a háztartásokban, a Borsodi Szénbányák Vállalat termelésének nagy része ezt a célt szolgálja. A terv sze­rint az idén 1 millió 100 000 tonna szén szállítására kö­töttek szerződést a Tüzépek- kel. Az elmúlt telek tapaszta­latai arra késztetik a válla­latot, hogy — főleg hét végi műszakokkal — az eredeti terven felül az év végéig még több. mint 150 ezer tonna sze­net termeljenek, és bocsát- sanak a lakosság rendel­kezésére. Ennék jelentős hányadát a vállalat Miskolci Bányaüze­mében, Lyukóbányán terme­lik ki. Az üzem egyetlen aknájá­ban a terv idén 1 millió tofina szén termelését írja elő, amelyből 220 ezer ton­na a lakossági szén. Szőcs Elemér, az üzem főmérnöke arról tájékoztatott, hogy a jó ellátás érdekében túl­teljesítik ezt az előirány­zatot, jelenleg már 300 ezer tonna szenet továb­bítottak, az év végéig pedig várha­tóan még 10—15 ezer ton­na kerül Lyukóból a Tüzép- teiepekre. A három nagy tö­megtermelő munkahelyen, a komplexen gépesített fron­tokon, szombatokon és va­sárnapokon kimondottan a lakosság részére termelnek. A vállalat a MÄV-val kötött megál­lapodása alapján irányvo­natokkal szállíttatja ter- melvényét más megyékbe. A Miskolci Bányaüzemben, Lyukóbányán jól halad a frontok előkészítése is. A A terv szerint az idén összesen több, mini 1000 méter hosszú­ságban készítenek el uj vágatokat.- A • - hat. gépesített- t etövájó munkahelyeken dolgozó bri­gádok vállalták, hogy az év végéig terven felül még 600 méter új vágatot „hajtanak ki". Decemberben kezdődik meg a termelés a III 3-as új fronton, melynek jövesztő. biztosító és szállító berendezéseit most készítik elő az üzem gépészeti, villamossági és a frontszcrelö körlet iparosai, dolgozói. (oravec) ifíA korszerűen gépesített bányában sem nélkülözhető a fő­leg biztosításra használt bányafa. A külszínen a biztosító jmáglyához” készítik elő az anyagot. (Kerényi László fein.) Valószínűleg sokakban fel­merül a kérdés, hogy mi lesz a bölcsőde további sor­sa. Erre ma még nagyon nehéz volna válaszolni. Csak­úgy, mint arra, hogy végül is mitől keletkeztek ezek a repedések. Tovább tart a bírósági eljárás, ami eldöntheti: tervezői, esetleg kivitelezői hiba tör­tént-e, vagy más okokkal állunk szemben. Ennek kide­rítésére egyébként újabb szakértői megfigyelésekre is szükség lesz. B. A. 3^ A jó minőségű guruló málnát nagyon szívesen vásárolják a külföldi piacokon. Társulnának a borsodi téesxekkel Önálló lesz a hutohaz Ha málna, gurulós legyen Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc M. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, intéz­mények, szövetkezetek vezetőit és a város lakosságát, hogy Miskolc város felszabadulása évfordulója tiszteletére lobo­gózzák fel épületeiket A zász- lódisz november 27-decemper 4. között köszöntse az évfor­dulót. Vezérigazgatók, igazgatók, főkönyvelők gyűltek össze tegnap a miskolci pártszék­házban, hogy részt vegye­nek a Borsodi Szervező-, Továbbképző és Racionáló Leányvállalat szemináriu­mán. A jövő évi szabályozókra való felkészülés fontos lánc­szeme a gazdaságirányítási és költségvetési politika részleteinek megismerése. A plenáris előadások a szabá­lyozók minden lényeges te­rületét érintve juttatták lé­nyeges ismerethez a részt­vevőket Fontos, hogy jól értsük egymást — mondotta beve­zetőjében dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes —, mert erőinket ma már nem a vitákra, hanem a fel­adatok végrehajtására kell koncentrálnunk. A jövő évi gazdaságpolitikai célkitűzé­sek ismertetése után felvá­zolta azt az eszközrendszert, mely a gazdasági egyensúly kialakításának érdekében alkalmazható. Szólt a jöve­delemszabályozás korszerű­sítésének fontosságáról, majd A Magyar Hűtőipari Vál­lalatnak tíz gyáregysége mű­ködik az országban. E mos­tani felállás 1988. január 1-jétől megváltozik. A Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ügyi Minisztériumban szer­vezeti korszerűsítést határoz­tak cl: a Magyar Hűtőipari Vállalatot, mint önálló válla­latot. megszüntetik. Milyen változásokat hoz ez a mis­kolci gyár életében, hogyan készülnek az önállóságra, előnyét látják-e majd a fo­gyasztók mindennek? Kér­déseinkre Pataki Pál, a mis­kolci hülöház igazgatója vá­laszolt. Az átszervezés terveiről el­mondta: a vállalat tíz gyár­egységéből hét újonnan szer­veződő vállalat alakul — közülük az egyik miskolci az árrendszer átalakításának halaszthatatlan megvalósítá­sát hangsúlyozta. A szünet után dr. Nagy István, a Pénzügyminiszté­rium vállalati főosztályának vezetője tartott előadást a vállalati jövedelemadó-szabá­lyozásról. Délután a szabá­lyozás belkereskedelmi sajá­tosságairól beszélt dr. Edvi József, a Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági osztályának vezetője. Ezután Rednágel Jenő, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium terv- és közgaz­dasági főosztályának veze­tője a mezőgazdasági jöve­delemszabályozás sajátossá­gait ismertette. Az új és az átmeneti szabályozók befo­gadásáról tartott előadást dr. Angyal Ádám, a Ganz Da­nubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója. A plenáris előadások sora Popper Lász­lónak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal bérpoli­tikai osztályvezetőjének az átmeneti bérszabályozásról szóló előadásával ért véget. A kétnapos szeminárium szekcióvitákkal folytatódik. V. Zs. székhellyel —, s ezek köz­vetlen állami irányítás alatt működnek majd. ♦ BÁRKI BELÉPHET A szakemberek az átszer­vezéssel kapcsolatos előké­születek során azon a véle­ményen voltak, hogy kár lenne azt a szellemi tőkét veszendőbe hagyni, amely a Magyar 1 Hűtőipari Vállalat központjában felhalmozódott. Ezt — új módon — kama­toztatni kell. A MÉM tehát megbízta a vállalat vezető­séget, hogy az export, az „import”, a kutatási és a kooperációs feladatokra hoz­zon létre közös vállalatot. Ez jövőre várhatóan Mirelit Külkereskedelmi Vállalat né­ven kezdi meg működését. Ebbe betársul a miskolci gyár is, mint a többiek, 10 millió forint tőkével. Ez a vállalat nyitott lesz, és tag­jai sorába belephetnek mind­azok a vállalatok, szövetke­zetek, amelyek termeléssel tartósítással és élelmiszerke- reskedelemmel foglalkoznak. A miskolci gyár és a társ­cégek a külkereskedelmi jo­gaikat ezen a vállalaton ke­resztül gyakorolják majd, s felhasználják a kutatási, fej­lesztési eredményeiket, ami­ért szolgáltatási díjat fizet­nek. + VERSENY AZ ÁRAKBAN IS A közös vállalattól azt várják, hogy könnyebben tudnak majd alkalmazkodni a külföldi piaci igényekhez, hogy minden exportképes termékükre vevőt találnak a tőkés, vagy a szocialista országok piacán. Várják ezen túl azt is. hogy egységesebb lesz a verseny a külkeres­kedelmi árak kialakításakor, aminek a népgazdaság is hasznát látja. A belföldi pi­acon is megváltozhat a hely­zet. s egészségesebb ver­senyszellem alakulhat ki. A vevőket meg kell nyerni a mirelitek választékával, új termékekkel, a csomagolás minőségével, és nem utolsó­sorban az árakkal Azt viszont egyik üzem sem tudja felvállalni, hogy a mirelitkészítmények közül a gyorsfagyasztott gyümöl­csök. zöldségek és más tar­tósított élelmiszerek teljes skáláját gyártani fogja. A nagykereskedelmi tevékeny­séget tehát tovább folytat­ják, és a vállalatok közötti árucserével biztosítják, hogy ide például gesztenyepüré. Miskolcról pedig hasábbur- gonva kerüljön az ország más részébe. Az új miskolci vállalatnak egyelőre még csak tervez­getik a nevét. A mirelit már­kajelzést itt is szeretnék megtartani, hiszen ezt már megkedvelték és elismerték külföldön és belföldön egy­aránt. Amikor önálló válla­lattá szerveződnek, elsősor­ban nem a létszámot akar­ják növelni, hanem a ter­melőkkel fűzik szorosabbra a kapcsolataikat. Nevezete­sen a termékszerkezetváltás­ra ambicionálják a termelő- szövetkezeteket, a gazdasá­gokat. + AZ ÁFONYA A SLÁGER Korlátlan felvevőpiaca len­ne a gurulós málnának, a nem túl nagy méretű, min­den oldaláról pirosra érett szamócának, a szomolyai cseresznyének, a besztercei szilvánál:. Üjabban igen sok szedret és fekete áfonyát tudnának eladni. A csokva- ományi és a bekecsi téesz- szel, közös érdekeltségi ala­pon már társultak is. A nádudvari termelőszövetke­zet ugyancsak megkezdte egy részvénytársaság szerve­zését, amelybe szintén betár­sulnak a miskolciak. Az igazgató nagy lehetőségeket lát a hagymaexportban is. Ha a téeszek a megyénkben vállalkoznának a termesztés­re. a békéscsabai gyárral együtt, több száz vagonnal garantáltan átvennénk, és megtisztítva, vagy frissen is exportálhatnánk. A burgo­nyát szinten más megyéből hozzák egyelőre, pedig jó lenne megtermelni közelebb. Az újonnan vásárolt, illetve ielújítandó gépsorukon ugyanis 1200—1300 vagon burgonyát és más burgonya alapanyagú, konyhakész élelmiszert gyártanak. De csak olyan minőséget tudnak átvenni a termelőktől, ami­lyet a tőkés piac is átvesz tőlük. A borsodi termelőszövet- kezetexkel is szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait a miskolci hűtőház: szakembe­reik termelésszervezéssel és anyagiakkal is hajlandók se­gíteni a közös munkát. A mirelitek minősége nem a fagyasztósoron dől el; a me­zőgazdászoknak azt kell be­látni, hogy a mag, a facse­mete kiválasztásán, a földe­ken alkalmazott technológi­án és nem utolsósorban a jól időzített betakarításon múlik a minőség. A hűtő- iparral karöltve csak így termelhetnek közösen, jól eladható árut. Vállalatvezetőknek Szeminárium a gazdasági szabályozókról Oláh Erzsi J

Next

/
Thumbnails
Contents