Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

1987-11-24 / 273. szám

Ónálló területi iroda az Avason 3ft A technikai színvonal alapvető meghatározója a műjaj lehetőségeinek A technika nagyon tontos Videósok találkoztak Gondosabb városgondnokságot Tanácskozásra hívták nem­régiben a Városgondnokság­ra a lakóterületek párt- és tömegszervezeteinek képvise­lőit. Az eszmecsere célja az volt, hogy a megfogalmazott tapasztalatokkal javíthassák, bővíthessék az egy éve dol­gozó területi irodák munká­ját. A téma nem teljesen új olvasóinknak, hiszen a terü­leti irodák munkáját nem­rég értékelték a Hazafias Népfront városi elnökségé­nél, s akkor részletesen be­számoltunk róla. Annyit azért nem árt leírni a mos­tani tanácskozáson elhang­zottakról, hogy a résztvevők általában Nőtt ugyanis a távolság a hivatal és az állampolgár között a kerületi tanácsok megszűntével. A területi iro­dák — mint e kapcsolat közbeiktatott állomásai — elősegíthetik, hogy a mis­kolciak az általuk fontosnak tartott, és felpanaszolt ügyek­re minél előbb orvoslást ta­láljanak. Persze, nemcsak a tapasz­talatokról esett szó hanem arról is, mit kell még csi­nálniuk a szervezeteknek, hogy még hatékonyabb le­gyen ez a fajta rendszer. Legalábbis ez tűnt ki mind­abból, amit Varga Zoltán, a Városgondnokság vezetője terveikről elmondott. A kö­vetkező esztendőtől például más és más előadóhoz kel­lett fordulni az illetékes vá­rosgondnoksági osztályon. Ezen a részlegen kialakítják az úgynevezett területfelelő- si-rendszert. Vagyis ezután például az Avason élők nevében a tanácstag­nak csak egy személyt kell felkeresnie, ha járdalapot, ásót, vagy facsemetét sze­retne beszerezni. Gyakran halljuk, hogy erre meg arra nincs pénz. Ha ezen nem is lehet változtat­ni, azt megteheti a Város­gondnokság — s szándékuk szerint így cselekszenek majd —, hogy egy-egy fon­tosabb feladatra nagyobb tartalékokat képeznek, s Nemzetközi tanácskozást tartottak Nyíregyházán no­vember 19—21. között, a vi­deóműsorok készítésének és terjesztésének kérdéseiről, különös tekintettel a fiata­lok körében gyakorolt hatá­sokra. Három napon át peregtek a versenyprogramok, a beér­kezett háromszáz videóal­kotásból a szakmai zsűri ál­tal kiválasztott mintegy 100 futott a Váci Mihály Városi és Megyei Művelődési Köz­pontban elhelyezett monito­rokon. A szemle négyszáz­nál több résztvevője, hazai és külföldi szakemberek, az amatőr és hivatásos videó­műhelyek képviselői ismer­Mol parkoljanak a taxisok? MA a Sira partial Nem először Írunk arról, milyen áldatlan helyzetet te­remtett az Arany Janos ut­cai taxiállomás átalakítása. Mióta csupán három kocsi várakozhat egyszerre a stan­don, a többiek ott állnak meg, ahol tudnak. Jobb hí­ján fölmennek a járdára, emiatt a babakocsival köz­lekedők az úttestre szorul­nak, s elállják a Lottóház melletti parkológarázs bejá­ratát. A héten is két autó koccant össze a meredek lejtőn várakozó taxisokkal. Hiába tiltja a KRESZ a ko­csibejárat előtti várakozást, idáig minden vita meddőnek bizonyult a személyfuvaro­zókkal. Korábban úgy döntöttek, hogy a Miskolci Rendőrka­pitányság elköltözése után a taxiállomást a Rudas László utcára helyezik. Miért kés­nek ezzel? — kérdeztük Tóth Csabától, a városi ta­nács közlekedési csoportve­zetőjétől. — Sajnos, az áthelyezés nem tartozik a legegyszerűbb tennivalók sorába. Jómagam is arra járok munkába, s ta­pasztalom: a taxisok zöme szabálytalanul parkol, ahol csak tud. Ezért most több­féle terv készül az ottani stand áthelyezésére. Koráb­ban szóba került, hogy az Avas; Kávéhaz előtt, ahol most az autóbusz-megálló van, oda helyezzük át, ám ennek is ugyanannyi akadá­lya van, mint a Rudas Lász­ló utcai elképzelésnek. A ta­xisok s a Lottóház környé­kén lakók közös érdekében mielőbb szeretnénk végső megoldást találni. * A Szirrva partján estén­ként 25—30 taxis vár utas­ra. S hogy az idő jobban teljen, egymással is beszél­nek a CB-rádióikon. Ezt az éteri káosz olyan térerőt te­remt, hogy még a központi televízióantennákat is „meg­szédíti”. Az Arany János ut­cán lakók gyakran tapasztal­ják, hogy nemcsak a be­mondó, hanem valamelyik taxis hangja is bejelentke­zik, zavarva a műsorvételt. Ezek a gondok külön-külön is elegendők ahhoz, hogy mielőbb orvosolják a taxi­sok és a stand mellett élők gondjait. Se. I. Történeti Gyűjtemények Osztálya az egyetemen Bárki megtekintheti Az NME Egyetemi Tanácsa határozatot hozott a Központi Könyvtár keretében működő, különböző intézmények egysé­ges muzeális gyűjteménnyé szervezéséről. A Történeti Gyűjtemények Osztálya magá­ban foglalja a selmeci Műem­léki Könyvtárat, az Egyetemi Levéltárat, valamint az Egye­temi Múzeumot. Az új gyűjte­ményi együttes nyilvános mú­zeumként is működik, amely munkanapokon délelőttönként látogatható. A három rész jól kiegé­szíti egymást. A látogató a Műemléki Könyvtárban ta­nulmányozhatja a hajdani selmeci oktatás professzori és hallgatói jegyzeteit, megte­kinthetik azokat a könyvrit­kaságokat, amelyeket közép­kori szerzők munkájaként maradtak ránk. A levéltár egyre gyarapodó anyagával pedig nemcsak a hazai bá­nyász-kohász oktatás múlt­járól, de a miskolci egyetem alapításáról az egyes karok tevékenységéről, a hajdani hallgatók emlékeiről is fon­tos dokumentumokat őriz. Mindehhez, kapcsolódik a „legfiatalabb” rész, a múze­um, amely szemléletes képet ad a bányász-kohász hallga­tók életéről, a korabeli diák­szokásokról, az egykori egyenruhákról csakúgy, mint számos, az oktatással össze­függő emlékről. A három együttesből álló muzeális gyűjteményt széles körű gyűjtőmunkával to­vább gyarapítják. . _ kedtek az ország minden ré­széből benevezett műsorok­kal. Eredményt vasárnap hirdettek. Nemcsak a versenyfilmek, a videós produkciók mutat­koztak be, hanem az e mű­fajhoz nélkülözhetetlen tech­nika is. Hazai gyártók és forgalmazók profi és félprofi berendezéseiket állították ki. Ott volt a Sony stúdió tech­nikája, és a Skála az ITT televíziókkal. Néhány stan­don megmutatták, hogyan lehet a számítógépet a video szolgálatába állítani. Az egyik teremben a műholdas televíziózásba engedett be­pillantani a Parabola Szö­vetkezet a saját fejlesztésű berendezéseivel. A szemle sajtókonferenci­áin a versenyműsorok meg­ismerése után a szakembe­rek egyetértettek abban, hogy az 1983 óta kétéven­ként Nyíregyházán tartott szemlén egyre színvonala­sabb, tartalmasabb anyago­kat vonultatnak fel a műso­rok készítőt. A hazai videó­zásban mind tisztábban lát­szanak a műfaj sajátosságai. Az amatőrök a maguk lehe­tőségeinek határai között ke­resik útjukat, mig hivatásuk lényegét kezdik felmutatni a kábeltelevíziók, vállalva a kisebb közösségek kommu­nikációs eszközeinek szere­pét. 'herényi) elégedettek voltak a terü­leti irodák eddigi műkö­désével, hiszen ezek a szervezetek meglehetősen nagy hiányt pótolnak. Tízezer árazógép A kereskedelem technikai segédeszközei közül nap­jainkban az árazógépek és tartozékaik váltak a legke­resettebbekké, hiszen ezek nélkül az üzletekben nem tudnák elvégezni az év végi átárazás amúgy sem könnyű munkáját. Az árazógépeket sem ha­zánkban, sem más szocia­lista országokban nem gyárt­ják, ezért a szükséges meny- nyiséget a forgalmazó válla­latok tőkés importból szer­zik be. s a megnövekedett igények kielégítésére a Bel­kereskedelmi Minisztérium biztosítja a devizát. Az ÁPISZ, a PIÉRT és a MŰÁRT csaknem 10 ezer árazógépet importált az idén, kétszer annyit, mint a korábbi években. A kereskedelem egyéb — olcsóbb — lehetőségeket is kínál partnereinek az év vé­gi átárazásokhoz. Az ÁPISZ például — elsősorban az élelmiszerkereskedelem szá­mára — öntapadós címkéket készíttetett. Az üzletek ren­delkezésére állnak kellő mennyiségben az árbélyeg­zők is, amelyek a dátumbé­lyegzőkhöz hasonlóan hasz­nálhatók. meghosszabbítanák a no­vembertől márciusig tartó — téli — ügyeletüket. Ezentúl tavasztól is hívha­tó volna a 81-848. S hogy ne csak munkaidő­ben mondhassák el a mis­kolciak ami a szívüket nyomja, üzenetrögzítő készü­léket szerelnek fel a Város- gondnokságon. A következő tervbe vett változás elsősorban a tanács­tagok munkáját könnyítheti jelentősen. Arról van szó, hogy a társadalmi munka szervezésekor eddig jószeri­vel minden egyes anyagért a tartalékpénz felhaszná­lásának céljára kikérik majd az adott területen működő szervezetek véig; ményét is. Az is köztudott, hogy jelen­leg négy területi iroda mű­ködik Miskolcon. Az ezekhez tartozó körzetek nem egy­formák. Így most azt terve­zik, — s erre az igény ezéh a tanácskozáson is megfo­galmazódott —, hogy az Ava­son önálló irodát nyitnak. R. A »■ ' £■ Üres a csónakázótó medre Elhordják az iszapot At utóbbi években akko­ra volt a tapolcai csónaká­zótó szennyeződése, hogy a vízműveknél úgy döntöttek: leengedik a mederből a vi­zet, s így látnak hozzá a takarításához. Megvárták az idegenforgalmi szezon végét, s csak körülbelül három he­te kezdtek hozzá — tudtuk meg Major Ádámtól, — a vízművek főmérnökétől. A főmérnöktől arról is értesültünk, hogy a tó med­rének kitisztítása cseppet sem számít olcsó mulatság­nak. A teljes összeg kétmil­lió forintra rúg. Érthető, hogy a vállalat szeretné csök­kenteni a költségekben saját részét. Ezért nevez­tek egy környezetvédelmi pályázaton. Ha itt nyernének, lényegé^, sen kevesebbet kellene sáp­ját forrásból a tóra fordíta­niuk. 'K\ Akik a napokban jártele Tapolcán, láthatták, hogy a'Z üres tómederbe gépkocsilé- járót építettek ki. S a jáK szótér felőli részen egy sza­kaszról már le is hordták air iszapot. Persze bőséggel lesz még dolguk a szakemberek--' nek, mire mindenhol elérik’ a meder eredeti alján lévő agyagréteget. Jellemző adat, hogy az iszap helyenként 40—80 Esy életmentés fröccsei Valamikor olyan világosszőke volt a ha­ja, szemöldöke, szempillája — távolról néz­ve mintha nem is lett volna —, hogy csak közelebb lépve lepődött meg mindenki, aki először látta, hogy bizony dús haja van, méghozzá egészségesen fényes. Több mint fél évszázad után teljesen megőszült, látszat­ra tehát semmit sem változott. Gyerekko­rától dolgozott, egyedüli fiúként az apja mellett a nyolctagú családban. Nővéreit, húgait férjhez adta, nem volt nehéz, a lá­nyok szorgalmasak és takarosak voltak. Ö is a bányában dolgozott, mint mindenki a telepen. Jozsóként kezdte, Józsiként foly­tatta, Józsi bácsiként fejezte be életét. A híres életmentés még akkor történt, amikor a bánya iparosai fehér inget, nyak­kendőt, mellényt, a zsebében hosszú lán­cos zsebórát viseltek a vasárnapokon és ün­nepnapokon. Azon a vasárnap délután kite­lepültek a Vándortelep lakói a közeli ér- dőbe hűsöini. Egy-egy pokróc a füvön, egy- egy család. Az idősebb asszonyok külön ül­tek, rőzsafüzért morzsoltak ujjaik között, a nyugdíjas bányászok is külön táboroztak, pipáztak és kártyáztak. A gyerekek nem tisztelték ezt a templomi rendet, fogócskáz- tak a bokrok között, vállukig ért a magas fű. Az idilli nyugalmat Jóska rekedt-ijedt kiáltása törte össze. Mindenki arra fordí­totta a fejét, ahol a fiatalember egy vastag bottal hadakozott, ütött, csapott szaporán a magas fűben. A férfiak ugrottak oda elő­ször. Az egyik pokrócon fehér párnában egy csecsemő sirt éktelenül. Nem messze a fűben még ott tekergett a „kígyó”, mintás teste tele volt sérülésekkel. — A gyereket akarta! — lihegte Józsi — és ismét ütni akart. Az ütésre rendült Dot nem sújthatott le. Vasmarok szorította a fiatalember csukló­ját, a bot a fűbe esett. — Megbolondultál?! — kiáltott az öreg Vincze. — Nem kígyó ez, csak egy sikló, vízisikló, embert sose bánt. — Cúgos cipője orrával arrébb tolta a már élettelen csúszómászót. — Kár érte — mondta még, aztán rákacsintott a komájá­ra: — Na. menjünk kártyázni ... A rémült fiatal anya magához szorította a pólyáscsecsemőt. Az odagyűlt öreg asszo­nyok keresztet vetettek és suttogva a Sátánt emlegették... Jozsó, Józsi még Józsi bácsi korában is magával hordta azt a pálcát, amelyre annak idején ráhúzta a „kígyó” bőrét. Az italmé- résben sokáig szívesen mesélte a nagy ka­landot. Mindig úgy kerekítette a történetet, hogy legalább három fröccs kerüljön az asztalára. A legtöbb fröccsöt azok az egy­kori fiúk fizették, persze külön-külön, akik ott lehettek pólyában, azon a nyári vasár­nap délután a Vándortelep fölötti erdőben. A Vándortelepen pedig akkortájt sok gye­rek, fiú született... (otavee) centiméter vastag, és gyor­sabban haladnának a munkával, ha már fagyna. A hidegben ugyanis kiala­kulna egy keményebb felső réteg, amin könnyebben la­vírozhatnának a járművek. A vízmüvek illetékeseinek szándéka szerint a takarí­tást még az idén befejez­nék. De bármi jönne is köz­be, a következő szezon kezde­téig — a korábbinál lé­nyegesen tisztábban — is­mét víz csillog a meder­ben. Ha már ekkora munkába kezdtek, szeretnének egy ka­lap alatt más tennivalókon is túl lenni. Így például szükség van a csónakázó­tőhoz tartozó közműhálózat megjavítására, egyebek kö­zött a túlfolyatás megol­dására. S ha minden jól megy. a tó déli oldalán védőidomot' helyeznének el. Ennek az lesz a szerepe, hogy útját, állja a dombról a nagyobb esőkkel lefolyó hordaléknak. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents