Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-24 / 273. szám
Ónálló területi iroda az Avason 3ft A technikai színvonal alapvető meghatározója a műjaj lehetőségeinek A technika nagyon tontos Videósok találkoztak Gondosabb városgondnokságot Tanácskozásra hívták nemrégiben a Városgondnokságra a lakóterületek párt- és tömegszervezeteinek képviselőit. Az eszmecsere célja az volt, hogy a megfogalmazott tapasztalatokkal javíthassák, bővíthessék az egy éve dolgozó területi irodák munkáját. A téma nem teljesen új olvasóinknak, hiszen a területi irodák munkáját nemrég értékelték a Hazafias Népfront városi elnökségénél, s akkor részletesen beszámoltunk róla. Annyit azért nem árt leírni a mostani tanácskozáson elhangzottakról, hogy a résztvevők általában Nőtt ugyanis a távolság a hivatal és az állampolgár között a kerületi tanácsok megszűntével. A területi irodák — mint e kapcsolat közbeiktatott állomásai — elősegíthetik, hogy a miskolciak az általuk fontosnak tartott, és felpanaszolt ügyekre minél előbb orvoslást találjanak. Persze, nemcsak a tapasztalatokról esett szó hanem arról is, mit kell még csinálniuk a szervezeteknek, hogy még hatékonyabb legyen ez a fajta rendszer. Legalábbis ez tűnt ki mindabból, amit Varga Zoltán, a Városgondnokság vezetője terveikről elmondott. A következő esztendőtől például más és más előadóhoz kellett fordulni az illetékes városgondnoksági osztályon. Ezen a részlegen kialakítják az úgynevezett területfelelő- si-rendszert. Vagyis ezután például az Avason élők nevében a tanácstagnak csak egy személyt kell felkeresnie, ha járdalapot, ásót, vagy facsemetét szeretne beszerezni. Gyakran halljuk, hogy erre meg arra nincs pénz. Ha ezen nem is lehet változtatni, azt megteheti a Városgondnokság — s szándékuk szerint így cselekszenek majd —, hogy egy-egy fontosabb feladatra nagyobb tartalékokat képeznek, s Nemzetközi tanácskozást tartottak Nyíregyházán november 19—21. között, a videóműsorok készítésének és terjesztésének kérdéseiről, különös tekintettel a fiatalok körében gyakorolt hatásokra. Három napon át peregtek a versenyprogramok, a beérkezett háromszáz videóalkotásból a szakmai zsűri által kiválasztott mintegy 100 futott a Váci Mihály Városi és Megyei Művelődési Központban elhelyezett monitorokon. A szemle négyszáznál több résztvevője, hazai és külföldi szakemberek, az amatőr és hivatásos videóműhelyek képviselői ismerMol parkoljanak a taxisok? MA a Sira partial Nem először Írunk arról, milyen áldatlan helyzetet teremtett az Arany Janos utcai taxiállomás átalakítása. Mióta csupán három kocsi várakozhat egyszerre a standon, a többiek ott állnak meg, ahol tudnak. Jobb híján fölmennek a járdára, emiatt a babakocsival közlekedők az úttestre szorulnak, s elállják a Lottóház melletti parkológarázs bejáratát. A héten is két autó koccant össze a meredek lejtőn várakozó taxisokkal. Hiába tiltja a KRESZ a kocsibejárat előtti várakozást, idáig minden vita meddőnek bizonyult a személyfuvarozókkal. Korábban úgy döntöttek, hogy a Miskolci Rendőrkapitányság elköltözése után a taxiállomást a Rudas László utcára helyezik. Miért késnek ezzel? — kérdeztük Tóth Csabától, a városi tanács közlekedési csoportvezetőjétől. — Sajnos, az áthelyezés nem tartozik a legegyszerűbb tennivalók sorába. Jómagam is arra járok munkába, s tapasztalom: a taxisok zöme szabálytalanul parkol, ahol csak tud. Ezért most többféle terv készül az ottani stand áthelyezésére. Korábban szóba került, hogy az Avas; Kávéhaz előtt, ahol most az autóbusz-megálló van, oda helyezzük át, ám ennek is ugyanannyi akadálya van, mint a Rudas László utcai elképzelésnek. A taxisok s a Lottóház környékén lakók közös érdekében mielőbb szeretnénk végső megoldást találni. * A Szirrva partján esténként 25—30 taxis vár utasra. S hogy az idő jobban teljen, egymással is beszélnek a CB-rádióikon. Ezt az éteri káosz olyan térerőt teremt, hogy még a központi televízióantennákat is „megszédíti”. Az Arany János utcán lakók gyakran tapasztalják, hogy nemcsak a bemondó, hanem valamelyik taxis hangja is bejelentkezik, zavarva a műsorvételt. Ezek a gondok külön-külön is elegendők ahhoz, hogy mielőbb orvosolják a taxisok és a stand mellett élők gondjait. Se. I. Történeti Gyűjtemények Osztálya az egyetemen Bárki megtekintheti Az NME Egyetemi Tanácsa határozatot hozott a Központi Könyvtár keretében működő, különböző intézmények egységes muzeális gyűjteménnyé szervezéséről. A Történeti Gyűjtemények Osztálya magában foglalja a selmeci Műemléki Könyvtárat, az Egyetemi Levéltárat, valamint az Egyetemi Múzeumot. Az új gyűjteményi együttes nyilvános múzeumként is működik, amely munkanapokon délelőttönként látogatható. A három rész jól kiegészíti egymást. A látogató a Műemléki Könyvtárban tanulmányozhatja a hajdani selmeci oktatás professzori és hallgatói jegyzeteit, megtekinthetik azokat a könyvritkaságokat, amelyeket középkori szerzők munkájaként maradtak ránk. A levéltár egyre gyarapodó anyagával pedig nemcsak a hazai bányász-kohász oktatás múltjáról, de a miskolci egyetem alapításáról az egyes karok tevékenységéről, a hajdani hallgatók emlékeiről is fontos dokumentumokat őriz. Mindehhez, kapcsolódik a „legfiatalabb” rész, a múzeum, amely szemléletes képet ad a bányász-kohász hallgatók életéről, a korabeli diákszokásokról, az egykori egyenruhákról csakúgy, mint számos, az oktatással összefüggő emlékről. A három együttesből álló muzeális gyűjteményt széles körű gyűjtőmunkával tovább gyarapítják. . _ kedtek az ország minden részéből benevezett műsorokkal. Eredményt vasárnap hirdettek. Nemcsak a versenyfilmek, a videós produkciók mutatkoztak be, hanem az e műfajhoz nélkülözhetetlen technika is. Hazai gyártók és forgalmazók profi és félprofi berendezéseiket állították ki. Ott volt a Sony stúdió technikája, és a Skála az ITT televíziókkal. Néhány standon megmutatták, hogyan lehet a számítógépet a video szolgálatába állítani. Az egyik teremben a műholdas televíziózásba engedett bepillantani a Parabola Szövetkezet a saját fejlesztésű berendezéseivel. A szemle sajtókonferenciáin a versenyműsorok megismerése után a szakemberek egyetértettek abban, hogy az 1983 óta kétévenként Nyíregyházán tartott szemlén egyre színvonalasabb, tartalmasabb anyagokat vonultatnak fel a műsorok készítőt. A hazai videózásban mind tisztábban látszanak a műfaj sajátosságai. Az amatőrök a maguk lehetőségeinek határai között keresik útjukat, mig hivatásuk lényegét kezdik felmutatni a kábeltelevíziók, vállalva a kisebb közösségek kommunikációs eszközeinek szerepét. 'herényi) elégedettek voltak a területi irodák eddigi működésével, hiszen ezek a szervezetek meglehetősen nagy hiányt pótolnak. Tízezer árazógép A kereskedelem technikai segédeszközei közül napjainkban az árazógépek és tartozékaik váltak a legkeresettebbekké, hiszen ezek nélkül az üzletekben nem tudnák elvégezni az év végi átárazás amúgy sem könnyű munkáját. Az árazógépeket sem hazánkban, sem más szocialista országokban nem gyártják, ezért a szükséges meny- nyiséget a forgalmazó vállalatok tőkés importból szerzik be. s a megnövekedett igények kielégítésére a Belkereskedelmi Minisztérium biztosítja a devizát. Az ÁPISZ, a PIÉRT és a MŰÁRT csaknem 10 ezer árazógépet importált az idén, kétszer annyit, mint a korábbi években. A kereskedelem egyéb — olcsóbb — lehetőségeket is kínál partnereinek az év végi átárazásokhoz. Az ÁPISZ például — elsősorban az élelmiszerkereskedelem számára — öntapadós címkéket készíttetett. Az üzletek rendelkezésére állnak kellő mennyiségben az árbélyegzők is, amelyek a dátumbélyegzőkhöz hasonlóan használhatók. meghosszabbítanák a novembertől márciusig tartó — téli — ügyeletüket. Ezentúl tavasztól is hívható volna a 81-848. S hogy ne csak munkaidőben mondhassák el a miskolciak ami a szívüket nyomja, üzenetrögzítő készüléket szerelnek fel a Város- gondnokságon. A következő tervbe vett változás elsősorban a tanácstagok munkáját könnyítheti jelentősen. Arról van szó, hogy a társadalmi munka szervezésekor eddig jószerivel minden egyes anyagért a tartalékpénz felhasználásának céljára kikérik majd az adott területen működő szervezetek véig; ményét is. Az is köztudott, hogy jelenleg négy területi iroda működik Miskolcon. Az ezekhez tartozó körzetek nem egyformák. Így most azt tervezik, — s erre az igény ezéh a tanácskozáson is megfogalmazódott —, hogy az Avason önálló irodát nyitnak. R. A »■ ' £■ Üres a csónakázótó medre Elhordják az iszapot At utóbbi években akkora volt a tapolcai csónakázótó szennyeződése, hogy a vízműveknél úgy döntöttek: leengedik a mederből a vizet, s így látnak hozzá a takarításához. Megvárták az idegenforgalmi szezon végét, s csak körülbelül három hete kezdtek hozzá — tudtuk meg Major Ádámtól, — a vízművek főmérnökétől. A főmérnöktől arról is értesültünk, hogy a tó medrének kitisztítása cseppet sem számít olcsó mulatságnak. A teljes összeg kétmillió forintra rúg. Érthető, hogy a vállalat szeretné csökkenteni a költségekben saját részét. Ezért neveztek egy környezetvédelmi pályázaton. Ha itt nyernének, lényegé^, sen kevesebbet kellene sápját forrásból a tóra fordítaniuk. 'K\ Akik a napokban jártele Tapolcán, láthatták, hogy a'Z üres tómederbe gépkocsilé- járót építettek ki. S a jáK szótér felőli részen egy szakaszról már le is hordták air iszapot. Persze bőséggel lesz még dolguk a szakemberek--' nek, mire mindenhol elérik’ a meder eredeti alján lévő agyagréteget. Jellemző adat, hogy az iszap helyenként 40—80 Esy életmentés fröccsei Valamikor olyan világosszőke volt a haja, szemöldöke, szempillája — távolról nézve mintha nem is lett volna —, hogy csak közelebb lépve lepődött meg mindenki, aki először látta, hogy bizony dús haja van, méghozzá egészségesen fényes. Több mint fél évszázad után teljesen megőszült, látszatra tehát semmit sem változott. Gyerekkorától dolgozott, egyedüli fiúként az apja mellett a nyolctagú családban. Nővéreit, húgait férjhez adta, nem volt nehéz, a lányok szorgalmasak és takarosak voltak. Ö is a bányában dolgozott, mint mindenki a telepen. Jozsóként kezdte, Józsiként folytatta, Józsi bácsiként fejezte be életét. A híres életmentés még akkor történt, amikor a bánya iparosai fehér inget, nyakkendőt, mellényt, a zsebében hosszú láncos zsebórát viseltek a vasárnapokon és ünnepnapokon. Azon a vasárnap délután kitelepültek a Vándortelep lakói a közeli ér- dőbe hűsöini. Egy-egy pokróc a füvön, egy- egy család. Az idősebb asszonyok külön ültek, rőzsafüzért morzsoltak ujjaik között, a nyugdíjas bányászok is külön táboroztak, pipáztak és kártyáztak. A gyerekek nem tisztelték ezt a templomi rendet, fogócskáz- tak a bokrok között, vállukig ért a magas fű. Az idilli nyugalmat Jóska rekedt-ijedt kiáltása törte össze. Mindenki arra fordította a fejét, ahol a fiatalember egy vastag bottal hadakozott, ütött, csapott szaporán a magas fűben. A férfiak ugrottak oda először. Az egyik pokrócon fehér párnában egy csecsemő sirt éktelenül. Nem messze a fűben még ott tekergett a „kígyó”, mintás teste tele volt sérülésekkel. — A gyereket akarta! — lihegte Józsi — és ismét ütni akart. Az ütésre rendült Dot nem sújthatott le. Vasmarok szorította a fiatalember csuklóját, a bot a fűbe esett. — Megbolondultál?! — kiáltott az öreg Vincze. — Nem kígyó ez, csak egy sikló, vízisikló, embert sose bánt. — Cúgos cipője orrával arrébb tolta a már élettelen csúszómászót. — Kár érte — mondta még, aztán rákacsintott a komájára: — Na. menjünk kártyázni ... A rémült fiatal anya magához szorította a pólyáscsecsemőt. Az odagyűlt öreg asszonyok keresztet vetettek és suttogva a Sátánt emlegették... Jozsó, Józsi még Józsi bácsi korában is magával hordta azt a pálcát, amelyre annak idején ráhúzta a „kígyó” bőrét. Az italmé- résben sokáig szívesen mesélte a nagy kalandot. Mindig úgy kerekítette a történetet, hogy legalább három fröccs kerüljön az asztalára. A legtöbb fröccsöt azok az egykori fiúk fizették, persze külön-külön, akik ott lehettek pólyában, azon a nyári vasárnap délután a Vándortelep fölötti erdőben. A Vándortelepen pedig akkortájt sok gyerek, fiú született... (otavee) centiméter vastag, és gyorsabban haladnának a munkával, ha már fagyna. A hidegben ugyanis kialakulna egy keményebb felső réteg, amin könnyebben lavírozhatnának a járművek. A vízmüvek illetékeseinek szándéka szerint a takarítást még az idén befejeznék. De bármi jönne is közbe, a következő szezon kezdetéig — a korábbinál lényegesen tisztábban — ismét víz csillog a mederben. Ha már ekkora munkába kezdtek, szeretnének egy kalap alatt más tennivalókon is túl lenni. Így például szükség van a csónakázótőhoz tartozó közműhálózat megjavítására, egyebek között a túlfolyatás megoldására. S ha minden jól megy. a tó déli oldalán védőidomot' helyeznének el. Ennek az lesz a szerepe, hogy útját, állja a dombról a nagyobb esőkkel lefolyó hordaléknak. B. A.
