Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-19 / 243. szám

Sport és reklám 2. Ha már a sört nem lehet... A jövő évtől köl lsenként számol ható el Amikor egy alkatrészre szükség van, a „hivatali idő” lerövidíthető A szervezés nem boszorkányság Dollárral mérték az időt Sorozatunk előző részében arról esett szó. hogy a gaz­dasági nehézségek, az ár­emelések hatása a sportban — különösen az élsportban — is érződik. A felszerelé­sek, az utazási és szállás- költségek drágulása, az ét­kezések összegének növeke­dése oda vezetett, hogy gyen­gélkedő. de utánpótlás-ne­veléssel talpra állítható szak­osztályok sorát szüntetik meg. vagy működését szü­neteltetik egyesületek. Pedig, ha lenne szponzor, mely megfelelő reklámtevékeny­séggel segítene, nem kelle­ne ilyen drasztikus lépések­hez folyamodni. A borsodi vállalatok kö­zül az egyik legnagyobb szponzor a Borsodi Sörgyár. Mint sebtiben összeszámol­tuk, sporttámogatásra 1 mil­lió 35 ezer forintot — rek­lámkeretük 10 százalékát — fordítottak az idén a bé­csiek, s emellett további 80 ezer forintért hirdettek kü­lönféle, kimondottan sport­jellegű kiadványokban. Bog­nár Gyulától, a vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyette­sétől azt kérdeztük: mennyit jelent nekik a sport támo­gatása, azaz mit várnak cserébe ? — Magyarországon a sze­szes italok — s ebbe a ka­tegóriába tartozik a sor is — reklámozása tilos. Mit te- | hetünk mást: mivel a cége- '■ Szérum helyett eiektrosokk Kígyómarás ellen The New Sciential rttnú «raklap beszámol egy új el­járásról: a mérgeskígyók ma­rását elektrosokkal keze­lik. A módszer kidolgozása az ecuadori Quito városi kór­háza orvoscsoportjának ne­véhez fűződik. A kezelés fo­lyamán az orvos egyszerű­en a marás okozta sebhez érint egy szigeteletlen ve­zetékvéget és rövid ideig tartó eiektrosokknak veti alá a beteget. Elegendő eh he« tárán erősségű áram, amely pél­dául egy íűny írógépét üze­meltet. Az első 34 így ke­zelt kígyómarásos betegnél az elektrosokkoíás után nem jelentkeztek a tipikus szimp- tómák: a megmart végtagok felpuffadása, ájulás, vese­elégtelenség. Annál a 7 be­tegnél, akik az áramütéstől rettegve nem vetették alá magukat az elektrosokkolás- nak. va .amennyi ismert szímptóma jelentkezett sőt, kettőjüknél a megmart vég­tagot amputálni is kellett. Az elektrosokk-keaeiés pontos mechanizmusát ez ideig nem ismerjük minden részletében. A tudósok sze­rint az áramütés hatására a marás helyén a« apró vér- edények összehúzódnak, ity módon a kigyóméreg nenn juthat ei a test különböző részeibe. A marós helyén .bezárt" mérget azután a test kűlönböaő enzimjei le­bontják. teljesítésére még az év ele­jén megalakult a gyárban egy komplex brigád, s ez most állt igazán hivatása magaslatán. Például egy csapágyért nem kellett a ha­gyományos hivatali utat vé­gigjárnom, amikor megállt a nagyteljesítményű sodrógép. Korábban kiírtam, azaz kér­vényeztem egy ilyen alkat­részt, és a papír elindult egyik íróasztaltól a másikig. Mire sorra került a javítás, három műszakon át i6 állt ! a masinánk. Mast úgy jött a csapágy, mintha mentö­vei érkezett volna. Pár óra múlva termelt a gép. S mindehhez nem kellett „for­radalmi” változásokat beve­zetni: ugyanazok a beren­dezések, ugyanazok az em­berek dolgoztak, csupán fel­pörgettük a termelést. • TARTALÉK ­AZ IRÁNYÍTÁSBAN Ennek az egész rendkívü­li exportprogramnak egyik fő szervezője és irányítója: Selling Emil, a termelési osztály vezetője. — Az em­berektől, a gépektől az ere­deti terv szerint is csaknem a maximumot követeltük — mondja. — Meg kellett te­hát keresni, hol vannak még tartalékaink. És ezt az irányítási rendszerben talál­tuk meg. Végigelemeztük a belső kooperációt, s a rések megmutatták magukat A programozók segítségével így készítettünk aztán olyan tervet, hogy óramű pontos­sággal igazíthattuk egyik gyáregység termelését a másikéhoz. Ezért valameny- nyi vezetővel nemcsak a sa­ját területe célját, hanem az egészei, láttatni kellett. A tmk sok is jó közgazdász­ként gondolkodtak: nem kel­lett tartani attól, hogy egv tartalékalkatrészt csak ak­kor kezdjenek el gyártani, amikor az üzemzavar már bekövetkezett... Bizony, jó volna, ha a .szervezésben, még sokszor megismételhet­nénk ezt a szeptemberi re­kordot OTah F.r werbet Csillagfény a sportcsarnokban Csitlegfént wrpee dfcu-o shorn — ez a teljes neve an­nak a műsornak, melyet szerdán láthat a nrviskólai kö­zönség a váróéi sportcsar­nokban. Este 7 órától éjfé­lig a népszerű hazai együtte­sek metVett a „Csillag szü­letik” wnú zenes »ersenye» ic fellépnek. Lézer-bemutató és fti«7*cotí6rkTk xt szórakoz­tatják a táncolokat. A mű­sor héagawdája Dvomesek Cpörg^f ée a rádióból jól is­mert B. Tóth László lesz. Jeepek a Szépben jrl irt: £>crLäUrbaa waMtalók. ^ „Anyagra egy percet sem vártunk ...” A rirótgyáriaA trljesít- menrmeró órája eddig is jói Járt. A nyár végétől azon­ban mégis egy áj időmérő­höz igazodnak. Ez abban különbözik a régitől, hogy jelképesen dollár a peremu- tatója, és szeptemberben gyorsabba» járt as elődjé­nél. A December 4. Drótmű­vek 15,7 millió dolláros ex­porttermelést tervezett eb­ben az év-ben. Évközben azonban jöttek az újabb és újabb megrendelések a ke­resett termékeikre. A piaci pozíciójuk sürgette tehát az ■időt, mert ha ezt bírják és győzik, 18 millió dollárra kerekedhet az összeg. : Bodnár Béla főmérnök: "■ — A termelési tanácsko­zásoknak most tóazi tétje volt. S a meggyőző érvek ínellé pénzt, is tudtunk igér- hi. Az országos ösztönzési el­vek úgy alakultak, hogy az export túlteljesítéséért meg­pályázhattuk az l.B millió forintos bérpreferenciát. FŐMUNKAIDŐBEN * KERESTEK TÖBBET r Szeptemberben minden ed­digi rekord megdőlt a De­cember 4. Drótművekben. Ki mit tett ennek érdeké­ben es mit kapott a többlet “lejében? Ez iránt érdeklőd­tünk. Balázs László szakmunkás, á betonfeszitő-pászmahuzal- 'gyártó gépen dolgozik: — Négy-öt tagú kis kor- lektíva állt össze, és mi a 'folyamatos műszakra tér- i-ifi-r ai. Ez meleg váltást jelen-tett, azt, hogy nem állt le a gép. Amiatt nem ber­zenkedtünk, hogy a szom­bati és a vasárnapi pihenő­napról le kellett mondani, mert megkaptuk hétközben. Az anyagellátástól már sok­kal jobban tartottunk, de kellemesen csalódtunk. Mi nem is túlóráztunk, főmun­kaidőben mégis többet ke­restünk: és személy szerint 1000—2000 forinttal. És az 500 forintos jutalom is jól­esett, amit nem a pénztár­ban vettünk fel, hanem a gyáregység vezető személye­sen adta át • CSODA TÖRTÉNT? Szabolcsi József, a huzal­mű I. .szocialista brigád ve­zetője : — Ml más módszert vá­lasztottunk. A túlórapótlék dupláját ajánlott-'1 fel a ve­zetőségünk, s a szombat- vasárnapi műszakokat vál­laltuk. Ráadásként a szemé­lyi órabérünket emelték egy forinttal. Ezt látták a leg- ösrt önzőbbnek; nekünk ez volt a jutalom. 8 hogy flot­tul ment minden, annak kö­szönhető. hogy valami „cso­da” történt: mindig kéznél volt az anyag, és olyan jó minőségben, hogy selejtmen- tesen dolgozhattunk. Batta Béla, a sodrómű gyáregység művezetője: — A mi gyáregységünkben három vgmk működik. Most azonban nemcsak őket sike­rült megnyerni a hétvégi munkára. Ám a készség ke­vés lett volna, ha a szer­vezésben nem történik ek­kora .waUoádA Az estporUery két szabad népszerűsíteni; a Borsodi Sörgyár nevét, emb­lémáját igyekszünk felhasz­nálni erre a célra, s ez szükséges is ahhoz, hogy szem előtt legyünk. Ráadá­sul a közelmúltban változ­tattuk meg emblémánkat, ezért 1987-ben annak érde­kében. hogy új „címerünk” rögződjön a köztudatban, többet költöttünk ennek pro­pagálására. Az üdítőital-pia­con nagy a versengés, hi­szen a közelmúltban vég­zett felmérés szerint csak­nem százféle üdítő van for­galomban. A Pepsi Cola cég igényli is. hogy jelentős ösz- szeget fordítsunk sportrek- lámra. Gyöngy üdítőnkkel pedig éppen a reklámtevé­kenység révén szeretnénk meggyökeresedni a piacon. Ebben az esztendőben tv- reklámot nem is rendeltünk, a sportreklámmal igyekez­tünk minél nagyobb töme­gekhez eljutni. Ez egyébiránt azért is gazdaságos, mert a sajtóban is megjelenik pél­dául a Gyöngy Kupa autó- crossverseny, a Pepsi Kupa vívóverseny' tudósítása. s mert ezekről többször is ír­nak. közölnek képet az új­ságok. biztos, hogy ha ezt a felületet reklámmal tölte­nénk meg. többe kerülne, mint a sportra Ordított ~á- mogatás révén az indirekt reklámunk. Mi csak azt vár­juk el ezekért cserébe: jól láthatóak legyenek az emb­lémáink. felirataink Ügy tűnik, megyénkben is megtört a jég mind több vállalatvezető ismeri fel a sportreklám jelentőségét. S mert jövőre ezt a költségke­ret terhére, adómentesen ír­hatja le a vállalat, remélni lehet, hogy még nagyobb számban vonul be a sport­ba a reklám, ily módon is segítve a még eredménye­sebb minőségi sportot. (Vége) Tóth Zoltán Már v*n bátor vátUfkozó, tervekkel c« reményekkel — adtuk hírül az év elején, azon örvendezve, hogy az avasi tevetorony presszója hamarosan vendégeket fo­gadhat. A toronypresszó azonban mind a mai napig zárva van, egy percre sem nyitották ki. Egyhamar nem is fogunk feketét kortyolni fenn, a város tetején... Amikor a tv-pre*«*ó «árva tartását fájlaljuk, leggyakrab­ban azt szoktuk mondani: a torony idegenforgalmi attrak­ció, és ezért sem engedhető meg, hogy zárva legyen benne a presszó. De a toronyból igazi idegenforgalmi látványos­ság, a presszóból pedig üzlet csak akkor lehelne, ha a pusz­ta panorámán túJ lenne miért idehozni a turistacsoporto­kat. A szomszédos országokban a hasonló kilátótornyokban pénzbedobós távcsöveket szerelnek föl, diákat, emléktárgya­kat árusítanak, van ahol előadást lehet hallgatni, vagy vetített képeken látni a város látnivalóit. 8 hogy mellesleg meg lehet inni egy feketét is. az már csak járulékos szol­gáltatás. Az avasi tv-presszó ügye azzal, hogy kijavítják a hibákat, s átveszik majd a helyiséget, megoldódna. A vá­rosban érdekelt idegenforgalmi szervezeteknek, vendéglátó­soknak, a város idegenforgalmi bizottságának kellene együtt ötleteket kiagyalniuk, ■ megoldást találni arra, hogy a kényszerhelyzetből üzletet lehessen teremteni. Az sem el­képzelhetetlen, hogy pályázatot írjanak ki, támogatást sze­rezve a* ötletekhez, hiszen azok többnyire pénzbe kerül­nek. De mozdulni kell, ugyanúgy, mint ahogy a végve­szélybe került kisvasúiért nem is olyan régen. tk-o* Nehéz eldönteni, hogy hon­nan érdemes kezdeni a tör­ténetei: onnan-e, hogy mi­ért nem épült a toronypret./- szóho/. legalább egy áruszál­lító lift, vagy hogy miért ázik be a felújított kilátó. A tevetornyot ugyanis nem­rég felújították. Sokat írtunk akkoriban a munkálatokról, hiszen a szakértők meg­mondták: meg kell védeni a tornyot a további korróziós károk ellen, különben baj lesz. A munkát el is végez­ték az ÉÁÉV szakemberei, de ezután megkezdődött a huaavona a presszó körül. A Miskolci Vendéglátóipart Vállalat meghirdette szerző­déses üzemeltetésre, és akadt is vállalkozó, mint ahogy azt megírtuk. A megállapodást mégis vissza kellett csinál­ni, mert a presszó helyisé­gét nem tartották üzemelte­tésre alkalmasnak. A legfőbb baj a beázás, de vannak más, apróbb-na- gyobb hibák is — tudtuk meg a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatójától. (Egyébként nemcsak a preez- szó helyiségével vannak gon­dok, hanem a televíziósok ál­lomásával is.) Az ingatlan­kezelő vállalat végül is igaz­ságügyi szakértői véleményt kért, amely tisztázza a hi­bákat. Ha ezeket a kivite­lező kijavítja, akkor várha­tóan Jövőre nem Venne aka­dálya a presszó megnyitásá­nak. Az ügy azért mégsem ilyen egyszerű ... Sokak szerint a vendéglá­tósok ódzkodnak a tv-presz- szó üzemeltetésétől. Való igaz, hogy kockázatos üzlet­nek tartják. Balázs Bertalan, a MIVÉ igazgatóhelyettese elmondta, hogy amikor meg­hirdették az üzletet, eleve úgy kalkuláltak, hogy csak a költségek térüljenek meg, olyan nagynak ítélték a vál­lalkozó üzleti kockázatát. Azt pedig aligha kell bárkinek is magyarázgatni, hogy mit je­lent mindennap ölben fel­hordani az árut a presszóba. Ráadásul az a furcsa szi­tuáció alakult itt ki, hogy a torony tövében levő Pano­ráma söröző is a Miskolci Vendéglátóipari Vállalaté. Ügy tűnik, hogy a jelenlegi vendégforgalom fenn, az Avas-tetőn aligha tudja el­tartani a két üzletet. A tv-prcsszó ügye Özltli kiáll a lányi

Next

/
Thumbnails
Contents