Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)
1987-10-05 / 231. szám
Látlelet a lakástigénylőkről I. if Mindenki teszi a dolgot (Kére nyi László jele ételeb) Az LKM melegüzemeiben Befejezés előtt a nagyjavítás Több, mini két hú nappal ezelőtt, augusztus 3-án koncentrált, tizenegy egységre kiterjedő nagyjavítás kezdődött a Lenin Kohászati Művek meleg üzem eiben. A négyezer ember összehangolt tevékenységét, tíz külső kivitelező vállalat közreműködését igénylő munka a befejezéséhez közeledik. Fkirmtká Ernő fömérrtfík- hetyeíies, afci a munkálatokat hangolja össze, elmondotta: jól haladnak a nagyjavítással. A durvahengerdé- ben már működik a buga- és a gerendasor, s egy fontos berendezés, a svédektől vásárolt. oltó telepítése is befejeződött, próbaüzeme folyik. Aa. acélműben szeptember 28-án kezdődött, s 12 napig tart az LD-konverter, 16 napig pedig a folyamatos öntőmű javítása, felújítása. A légi oniosahhraa-k mégis a nagyolvasztóit, a HI-as kohót tekintki. Itt most egymást érik a fontos események. Ilyen volt: csütörtökön a két léghevítőnél megkezdődött a szárítós, amely öt napig tart. Ezután következhet magának, a kohónak a szárítása. Megkezdődtek az üzembe helyezési próbák is. Pénteken a vízrendszert helyezték nyomás alá, 6—7-én pedig a hatósági nyomáspróba kezdődik. Az elmúlt hét végén helyére került a torokzáró szerkezet is. Akik közreműködnek ebben a nagyszabású fe+új: fásban, szinte valamennyien példamutatót produkáltak ... »y. L Majd’ hétezer lakásigény- löt kerestek meg a közelmúltban személyesen és kérdőívek útján a tanács szakemberei Miskolcon. A szokatlan mélységű és részletességű felmérésre azért kerítettek sort, hogy tisztán látva a kialakult helyzetet, elkészülhessen a cselekvési program a lakáshelyzet javítására. A felmérés eredményével. tényeivel ismertetjük meg sorozatunkban olvasóinkat. FIKTÍV BEJELENTÉSEK ÉS ZUCALBÉRLETEK Elsősorban a kiemelt kategóriába tartozókat — sok- gyermekesek. fiatal házasok, gyermeküket egyedül nevelők — kerestek fel személyesen is a kérdezőbizottságok. Több mint háromezer családnál jártak. A felmérés során derült ki például, hogy viszonylag sokan — több mint 250-en — nem töröltették lakásigénylésüket. holott lakásgondjaik mar megoldódtak. Olyan eset is volt. hogy az igénylők elfeledkeztek arról: be van adva a lakásigénylésük. Mintegy TTO fiktív bejelentőt is felderítettek. Ezen áftempolgárok életvitelszerűen nem tartózkodnak a városban, azaz Miskoicttfl távo* a munkahelyük. Varrnak, akik Miskolcon dolgoznak, de a bejelentett lakóhelyükön az ott lakók és a szomszédok sem tudtak arról, ki is az az illető, aki oda bejelentkezett • -. Találtak otya'.i- taraácsi bérlakásokat is, amelyeket teljes egészében kiadott f-óbér tőjük albérletbe. .. Az érem másik oldala az, hogy majd fél- S0áiz esettje« a rendkívül enttwrteie« lakáskörülményekre való tekintettel, azonnali intézkedést javasoltak a kérdezőbiztosok. MEGDŐLT A HIEDELEM Mint mór említettük, az adatok gyűjtésekor a legnehezebb helyzetben élőkre koncentráltak. A kiemelt kategóriában élőkön túl vizsgálták a 30 év feletti egyedül áltó. és a 35 év feletti gyermektelen házaspárok, életközösségben élők helyzetét is. Az a tény aligha lephetett meg bárkit is, hogy sok ebben a körben a nagyon régi lakásigénylés. Az átlagos várakozási idő több mint 5 év, de vannak Ki évnél régebbi. sőt akadt 17 éves lakásigénylés is. A közhiedelem szerint OTP-lakáshoz gyorsabban lehet hozzájutni, mirat tanácsi bérlakáshoz. A felméréskor épp az ellenkezője derüft ki. Tanácsi bérlakásra ugyanis átlagosan 5— 3 évet, OTP-fakásra pedig 6—5 évet várnak az igénylők. Érdekes azon is el morfondírozni, hogy milyen a lakásigénylők összetétele a különféle jellemzők alapján. A legszembetünőbh, ba az eleik ont vizsgáljuk, hogy az igénylők több. mint 60 százaléka 30 éven felüli. Ez azt jelenti, hogy több, mirat kétezren vannak a városban, akik 30 éves korukra sens rendelkeznek önálló lakás* sál. AKI A VÁROSHOZ KÖTŐDIK Érdekes, és sokat vitatott témakör a lakásigénylők Miskolchoz való kötődése Ügy találták, hogy az igény-, lök háromnegyede öt évnél hosszabb ideje Miskolcon lakik, és itt is dolgozik. Ezen belül 50 százalék a tősgyökeres miskolciak részaránya. Ezek az adatok szépen hangzanak, ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy sok a fiktív lakcím-, bejelentés — mondják a kérdezőbiztosok. A felderített 170 fiktív bejelentőn kívül nem tartják kizártnak; hogy a több, mint félezer Miskolcon bejelentett lakással rendelkező, de nem itt dolgozó igénylő között is akadnak szép számmal, akik valótlan adatokat közöltek, valójában nem élnek a városban. (gvrfjgrrf j®fc>) Éves bériét a szerencséseknek Megszámolták az utasokat Ismeretes, hogy nem mindennapi utasszámlálás volt Miskolcon szeptember közepén. A Miskolci Közlekedési Vállalat kérdőívet küldött szét a városba«, s ezt az Színe Jk Állvány erdőben a III-as kohó lljabb városkörnyéki községekben Egészséges ivóvíz Az udvaron levő kerekes, vagy szivattyús kutak helyett már közaifolyókból kapja a vizet a városkörnyéki hat község lakossága. A sajóládi víztermelő telephez kapcsolva üzembe helyezték azt a vezetékrendszert, amely egészséges ivóvízzel látja el Bocs, Berzék, Sajóhídvég, Köröm, Sa jólád és Sajópetri községeket. A Borsod megyei tanács hetedik ötéves tervi előirányzatának megvalósítása során kapcsolták be a hálózatba ezeket a települése- kf't. ahol több. mint 6000 lakost látnak el. A Vízügyi Alap. valamint a megyei tanács anyagi támogatásán kívül, a lakosság saiát pénzügyi befizetéseivel is hozzájárult a wzmöSrátózal. kiépítéséhez. A községi hálózat, valamint a közkifolyók íétesí- tésénez a megyei tanács több mint 70 millió forint hozzájárulást adott. Folyamatban van a vezetékes rendszer kiépítése a város szomszédságában fekvő Kisfokai községben is. Itt is állami támogatásból, és a község lakosainak hozzájárulásából valósítják meg az egészséges ivóvízellátást. A tervek szerint, még az idén. Az egészséges ivóvízellátást más községekben is szorgalmazzák. így többek között Kisgyőrben, ahol a Vízmütársulás irányításával építik a hálózatot, amelyet a tervek szerint jövőre helyeznek majd üzembe. Korám ébredő ember lévén. azzal dicsekedhetek, hogy hosszú évek óta rendszeres hallgatója vagyok a rádió mezőgazdasági műsorának. így kísérhettem figyelemmel azokat a riportokat, beszélgetéseket is, melyek Málna-háború címen futottak néhány napig. Az alapkérdés valahogy így hangzott: miközben a málna, különösen a „gurulós'’ — azaz mélyfagyasztásra alkalmas, kiváló minőségű málna — ára a világpiacon emelkedett, a gyümölcs ex- jportja nem nyereséget, hanem veszteséget hozott a népgazdaságnak az idén. Miért? Nem irigyeltein az oknyomozást vállaló kollégákat, mert bár szívós kitartással faggatták a termelőket, felvásárlókat, exportőröket — ahogy az már lenni szokott — mindenki védte a maga igazát, bizonygatta, hogy mindent megtett, ami tóle telt, a válaszok nem csengenek össze, s az istennek nem akart kikerekedni az igazság. (Legalábbis a cikk megírásáig, azaz a múlt hét péntekéig.) Annyit azért sikerült kibogozni a hallgatónak a válaszgubancból, hogy amíg kézen-közön vándorolt, hihetetlenül megdrágult a málna, s az is gyanítható, hogy a „lánc-lánc”-játék nem tett jót a minőségnek sem. Mint köztudott, rendkívül sérülékeny ez az ízletes gyümölcs, az a jó, ha szedés után azonMálna-ügy r»íl bűtőkam-ionokba rakják, s így teszi meg az utat a feldolgozó üzemig, illetve a fogyasztóig. Nos, a felvásárlók között szerepeit egy olyan szövetkezet is. melynek — neve után ítélve — a profilja az épices lenne, bár a megszólaltatott vezető szerint jogosítványuk van gyümölcsíelvásárlásra is. Ezt vonakodva ugyan, de elfogadta a riporter, ám azt hiába firtatta, milyen járművön szállították el a földekről a málnát, tekintettel arra, hogy kamionuk nincs. Nem taglalom tovább a málna-háború fejleményei'-, azt hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy hozzám hasonló következtetésre jusson az is, aki nem hallgatta a riportokat: sokan jó pénzt kerestek a málnán, miközben közös nagy bukszánk lapos maradt. Pedig ugyancsak nagy szükségünk lenne mostanság azokra a dollármilliókra, melyekre — a mezőgazdaság és a külkereskedelem berkeiben járatos — kollégáim szerint szert tehettünk volna. Ismerősem mutatja nvár végén vásárolt, divatos vászoncipőjét. Csaknem bizonyos, hogy exportra gyártoí- ták — mondja —, hiszen tavasztól idáig egy szálat sem lehetett látni belőle a boltokban. és most is csak néhány párat kapott az egyik üzlet. Gyanúsan olcsónak találta, de megörült neki, hiszen egy rejtett kis hibára — ami miatt exportálni nem lehet — a hazai fogyasztó fittyet hány. Öröme mindössze két napig tartott, akkor ugyanis levált a cipő laipa, azaz kilépett rejtőkéből a hiba. s így megvan a magyarázat rá, miért maradt vissza — ha exportra szánták. (Persze akkor sincs rendben a dolog, ha egyszerű, avagy mezei magyar vásárlónak készült a topán.) Nem győzünk panaszkodni — mi tagadás, van is rá okunk — életszínvonalunk romlása miatt. Közben szemünk előtt zajlik a lánckereskedelem, s emelkednek a zöldség-gyümölcsárak. Szeretnénk, ha nehezen megszerzett forintjainkért olyan árut kapnánk, amelyet elvár az is — vásárlóként—, aki a szóban forgó cipőt ragasztotta. itt a talppal van baj, másutt a fejjel. Szóval, ki kell nekünk bontakozni tetőtől talpig, ha nem akarjuk, hogy kilógjon a lábunk a cipőből, a nadrágból meg kikandikáljon valami más. Erre koccintanék en szívesen egy nagy pohár — málnával. Egye fene, kivételesen azt sem bánom, ha exportból visszamaradt a szörp, csak legyen jó édes, mert ez az íz — a magas cukorfogyasztás ellenére — néhanapján hiányzik az életünkből. (békés) utasoknak masuknak kottöfl kitölteniük, szeptember l«-i utazásaik adataival. A beküldés határideje a hónap vége volt. Sikeresnek bróowvwlt-e ez a mintavételes számlálás1? — kérdeztük Pauliczkyné Ze- lenák Zsuzsannát, az MK? forgalomtechnikusát. — Az 50 ezer kiküldött borítékból Hl ezer 400 érkezeit vissza vállalatunk címere. Ezekben összesen 11 ezer «03 hasz- nálhatóan kitöltött kérdőívet találtunk. A két szám közö eltérésnek az az oka, hogy bontkonként barom adatközlő lapot is elhelyeztünk, gondolva ana, hogy az utazási szokások egy családon belül is eltérőek lehetnek. Azokat a kérdőíveket persze, ahol három vagy több lapon is megegyezik az adatközlő neve, nem értékeljük csak egyszer. Azt mondhatom, hogy a visszaküldési arány a mi szempontunkból jónak nevezhető. Összesen ugyanis 30 ezer utazásra lett volna szükségünk ahhoz, hogy a forgatóm szempontjából hasznosítható tények birtokába jussunk. A., , 17 ezernél több kérdőív 30 ezernél több utazás adatait .' tartalmazza. A kiértékelést megkezdtük, egyelőre kódoljuk a lapokat. A munkát várhatóan decemberre fejezzük be. ígértük egyébként, hogy az 1 értékelhetően kitöltött és visszaküldött kérdőívek beküldői között 15 darab, egész évre szóló MKV utazási igazolványt sorsolunk ki. A sorsolás kedden délelőtt lesz, közjegyző jelenlétében. A szerencsések hamarosan érte-1 ’ sülnek róla, hogy jövőre in-”0 gyen utazhatnak járműve- inken. Fél évtizedet várnak
