Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)
1987-10-28 / 251. szám
Külföldre utazik a vashulladék A váfo^atógép lesz a meg oldás Vashulladék-hegyek magasodnak a MÉH-telepeken országszerte. Az értékesítési gondokról a vállalat egyik vezetője beszélt a közelmúltban a rádió 168 óra című műsorában. A kohászati üzemek csökkentik a termelésüket. Mi lesz a vashulladék sorsa? A megyénkbeli hulladékgyűjtő és felhasználó vállalatoknak vannak-e ezzel kapcsolatos közös terveik? • CSÖKKENTETTÉK A FELVÁSÁRLÁSI ÁRAT Papp Lajos, az Északmagyarországi MÉH Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese elmondta, hogy az LKM-nek, az ÓKÜ-nek és a Dunai Vasműnek ebben az évben 150 ezer tonnával kevesebb vashulladékot szállítottak, mint néhány esztendővel korábban. A termékszerkezet-váltás már érezteti hatását, ezért jó minőségű hulladékra lenne szükség. Ám a lakosságtól és a vállalatoktól egyelőre még nem ezt kapják, s ez a helyzet nem is fog egyik napról a másikra megváltozni. Ebben az évben emiatt a felvásárlási árat is csökkentették. A lakosság eddig 1 forintot kapott egy kilo vashulladékért, most már csak 80 fillért az olyan minőségűért, amit a kohászat közvetlenül fel, tud hászhálni, s 60 fillért a zománcozott, a szeny- n.yezettebb darabokért. A készletek a nyár folyamán itt is felhalmozódtak. A gondokon a vashulladék exportja segített valamelyest. Az NSZK-ba. Ausztriába és Olaszországba szállítanak ebben az évben nyolc-tízezer tonnát. Ám ebben az exportban nincs túl nagy üzlet, hiszen a hulladék ára alacsony, a fuvar- költség pedig magas. Az igazi megoldás tehát mégis az, ha a hulladékot helyben hasznosítják. S erre az itteni MÉH Vállalatnak, és a Lenin Kohászati Műveknek van is közös elképzelése. • MEGŐRIZNI A SZÍNESFÉMET Varga Sándor, az LKM műszaki igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az idén a 3. sz. nagyolvasztó átépítése és az UHP-kemence váratlan meghibásodása miatt valóban kevesebb vashulladékot használtak fel. Ám a martinkemence leállítása nem befolyásolta volna ezt a mennyiséget, hiszen a kon- verteres és az ívkemencés- gyártás során emelkedett a napi termelés. A negyedik negyedévben tehát ugyanannyi hulladékra lesz szükség, mint korábban. Az viszont tény, hogy a korszerűbb gyártási mód és az előállítandó termékek is jobb minőségű hulladék-alapanyagot igényelnének. A tervek szerint a MÉH Vállalattal közösen akarják átvenni az NSZK-ból azt a technológiai eljárást, amely- lyel szét lehet válogatni az acél, a színesfém és a nem fémes anyagokat a hulladékból. Ez költséges beruházásnak ígérkezik ugyan, de egykét éven belül a gépet üzembe kell állítani, mert a kohászatnak szüksége lesz a jól hasznosítható hulladékra. O. E. Téli álomban a denevérek Szárnyasegérnek, bőregémek is nevezi a népnyelv a denevéreket, amelyekkel korábban igencsak gyakran lehetett találkozni az erdei túrákról az alkonyati órákban megtérve. Kifejezetten éjszakai emlősállat a denevér. Bőségesen találkozhatott vele a kiránduló például a Csa- nyik-völgyben a Kecs- kelyuk-barlangnál, de a Bükk többi részén is. Néhány éve a barlangkutatók a Bükk- fennsíkon feltárt földalatti üregekben is megtalálták őket. A denevér kifejezetten hasznos állat, ezért is helyezték szigorú védelem alá. A nappalt a denevér átalusz- sza, s csak az alkonyati órákban indul zsákmányszerző útra. Leheletvékony bőrből álló szárnyukkal gyorsan mozognak a levegőben. Az emberi fül számára hall hatatlan, nagy rezgésszámú ultrahangokat bocsátanak ki. Ezek a hangok a repülő rovarokba ütközve visszaverődnek, s ezt a denevérek kifinomult hallásukkal érzékéivé, a mozgó táplálékra repülnek. Nagyra tátott szájukkal akrobatikus ügyességgel kapják aztán el a rovarokat. A denevér a telet „rejtekhelyén” átalusz- sza, sziklahasadékokban, barlangokban, od- vas fák üregében szárnyánál fogva ,,felakasztva magát ’. Köly- keit tavasszal hozza a világra, s azokat a szárnyából alkotott zacskókban neveli fel. Fenyőgallyak, krizantémok, koszorúk Viráqelőzetes Közeledik november elseje, a halottak napja. Ilyenkor fenyőágak, krizantémok kerülnek a sírokra a gyertyák mellé a kegyelet jeléül. — Mit kínál a Kertészeti Vállalat? — kérdeztük a miskolci kertészet növényházában. — Bőséges a szín- és a fajtaválaszték, az idén mintegy 40—45 ezer szál krizantém jut el a vásárlókhoz. A nagy virága és hosszú szárúból kínálunk fehér és sárga színben snawdon fajtát, minőségi osztálytól függően 30—25—20 forintért. Ugyanilyen árban van a pók- és a tűzszínű fajta is. Olcsóbb a bronz és a rózsaszín, ez 18—20 forintért kerül a vásárlókhoz. A rövidszárú, fehér virágú blanche pedig 10 —12 forint között mozog. A fenyőágakból egy kiló 17 forint, az ilyenkor szintén kedvelt bordó levelű mahóniá- ból pedig 50 forint. Ezek az árak szinte biztos, hogy még nem véglegesek. Az áremelés a felhozataltól és a kereslettől függ. Egyelőre szinte óránként változnak az árak. Talán 20—30 százalékos árnövekedésre kell számítani. A Búza téri piacon már lehet válogatni a krizantémok között. Dargai Lásziónét, a vásárcsarnok piacfelügyelőségének gazdasági vezetőjét az itteni árakról kérdeztük. — A tavalyi és a tavaly- előtti árakhoz képest egyelőre még olcsó a virág. A krizantémból a legdrágább a nagyfejű sárga és a fehér, ez jelenleg 20 forint körül mozog. A legolcsóbb a blanche, féle 6—7 forintért. A műanyagkoszorúkat minőségtől és mérettől függően 120—200 forintért vásárolhatják meg a piacon járók. A fenyógaly- lyakbói egy kiló 14—15 forint. Most még nehéz lenne megjósolni, hogyan változnak majd az árak. Hamar nyíltak a virágok, sok már elvirított. Ha kevés lesz a virág, az árak is nőnek majd. A vasgyári piacon a vágott virágok mellett a koszorúkból is nagy a választék. Jelenleg olcsó a krizantém, 10—15 forint között mozognak a nagyon szép, nagyfejű sárga és fehéreik. A koszorúkból a tobozból készültet 100—120 forintért, a szalma- virágból valót 100 forintért kínálják a kereskedők. A műanyagból a legolcsóbb a 90, a legdrágább 300 forint A fenyőcsokrokat 100—150 forintért kaphatják meg a vasgyárban vásárlók. Mivel a virág szabadáras termék, a hétvégi árakat az egyéni árusítók is döntően befolyásolják. F. H. Itt valóban laboratóriumi tisztaság uralkodik. Még nem hoz nyereséget Biotechnika a Patyolatnál Több éven át veszteséggel zárták a mérleget a miskolci Patyolat Kisvállalatnál. Az új vállalatirányítási rendszerben a küldöttgyűlés új igazgatót választott a vezetőség élére, akinek a vezetésével 1986-ban már 3 millió 700 ezer forintos nyereséget könyvelhettek el, s jelentős részesedést is fizettek. Az alaptevékenységet, a ru- hatisztitást természetesen tovább folytatták, de több forrásból igyekeztek rentábilissá tenni az önmagukban nem kifizetődő szolgáltatásaikat. Erről beszélt dr. Veszprémi Géza igazgató: Sikerült elérnünk,' hogy dolgozóink a jó gazda szemével nézzék vállalatunkat. Nem feszítettük túl a normát, de nagyobb figyelmet fordítottunk a munkaidő jobb kihasználására. Világossá vált számunkra, hogy csupán a-z alaptevékenységből megélni, fejleszteni nem tudunk. Ezért kerestünk más, jövedelmezőbb munkalehetőséget, így vállaltuk az importból származó, olcsó ruházati cikkek értékesítését. — Ennyi elég volt ahhoz, hogy megoldják gazdasági gondjaikat? — Időlegesen kihúzott bennünket a csávából. De szükség volt rá, hogy más utakat is keressünk. Amikor tudomásunkra jutott, hogy a Meriklon GT biotechnikai laboratóriumának kialakításúra keres lehetőséget, megragadtuk az alkalmat, hiszen a mikroelektronika mellett, a biotechnológia a jövő tudománya. — Mi a lényege ennek az eljárásnak? — A Meriklon GT ad számunkra növényi alapanyagot, amit tovább szaporítunk. Szövettenyésztéses eljárással hoztunk létre eddig burgonyát, aknát és spárgát. Most „Dunsztolt” növénykék készülünk arra, hogy banánt és gerberát tenyésszünk ezzel az eljárással. A Meriklon GT-n keresztül külföldre is exportálnak növényeinkből. — Az új eljárás forradalmasíthatja a mezőgazdaságot? — Igen, mert biztosítja a növények utánpótlását. Mi egy steril, vírusmentes laboratóriumban állítjuk elő ezeket. Tizenkét munkahely található a laborban, ahová még most is várunk érettségizett lányokat három- és négyezer forintos kezdőfize- tessel. Egy ilyen úgynevezett boxban egymillió forint árbevételt kell egy év alatt megteremteni, így a labor éves bevétele tizenkétmillió forint lesz. — Mennyire gazdaságos a labor? — Ez év május elsején kezdtük meg a termelést, s valójában azóta próbaüzemnek minősíthetjük a termelést. Tizenkétmillió forintból honosítottuk a technológiát, és még további egymillió kellett a felszerelésekhez» Nem nehéz kiszámítani, hogy a labor telepítésének költségeit majd egy év alatt be tudjuk hozni, ha minden rendben megy. Sajnos e? nem így volt májustól au? gusztusig, amikor fertőzés ütötte fel a fejét. Mindent meg kellett semmisíteni, mert így nem adhattuk tovább a növényeket. Ez elvitte az addig termelt 1,5 millió forintot. — Mi volt a fertőzés oka? — A technológiai fegyelmét nem tartották be a dolgozók. Azóta személycsere történt a laborvezetésben, s szigorúbb intézkedéseket vezettünk be, hogy az eset ne ismétlődhessék meg Jövőre jelentős árbevételt és hasznot várunk a biotechnikai labortól. (vadas) Vége felé jár a betakarítás Megyénk mezőgazdasági üzemei jó ütemben haladnak az időszerű munkákkal. Ennek eredményeként befejezéséhez közeledik mintegy 90 ezer hektáron az őszi búza vetése és a kukorica betakarítása is, melyből már csak 400—500 hektárról beli leszedni a termést. Ugyanakkor a közös gazdaságok, benne a városunk környékiek is, teljes kapacitással megkezdték az őszi mélyszántást, melyet 150 ezer hektáron kell elvégezni. Tanácstagok io*adóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Fényes Tibor, a Szikra mozi kistanácstermében (Marx Károly u. 49. sz.) 16 órától: Gajdos Rezső, a Szikra mozi 111/7. sz. HNF-helyiségében (Marx Károly u. 49. sz.) 16 órától.
