Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)
1987-10-24 / 248. szám
+ Tolnai Gyuláné, akinek módszerét saját iskolájában, a 42-esben, három kolléganője is alkalmazza. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés menedzseli Tolnai Gyuláné anyanyelvi munkaterme tette el és propagálja, áruKözérthető modern zene A Fiatal Zeneszerzők Csoportja hangszeres együttesének koncertje Több alkalommal irtunk már arról, hogy Tolnai Gyuláné vezető tanítónő, a 42. Számú Általános Iskola pedagógusa az általa évtizedek alatt kifejlesztett módszerrel oktatja az alsósokat, akik - egyebek között - hat hét alatt tanulnak meg olvasni és írni az első osztályban. A tanítás az úgynevezett matematikai logikára épülő anyanyelvi munkateremben folyik; a diákok kiemelkedő eredményt értek és érnek el helyesírásban, környezetismeretben és matematikában is. Tolnai Gyuláné —. akinek tizenhat országosan elfogadott újítása van — a munka termi módszerét is beA Rónai Művelődési Központban hétfőn - két előadásban — a budapesti Thália Színház vendégjátékát láthatja a színházkedvelő közönség. Németh László Harc a jólét ellen című darabját adja elő a társulat. A szerző ismeretében különös a műfaj: kétrészes vígjátékról van ugyanis szó. Németh László egyetlen vígjátékát Kazimir Károly rendezte, a főszereplő házaspárt Drahota Andrea és Kozák András alakításában láthatjuk. A darab — a Németh Lászlótól megszokott nyelvezetnél kissé könnyedebben — egy magyar kisváros életéről szól, az időpont 1945. A mű alapgondolata: „akinek humora van, az mindent tud, akinek nincs humora, az mindenre képes ...” A szerző a tudományok természetpusztitó erejéről fejti ki aggodalmait, ennek eszköze a fekete humor, melynek segítségével a kinevetett kisvárosi légkörben ismét komollyá válnak a komoly kérdések. További szerepekben Zsurzs Katalint, Bitskey Tibort, Mécs Károlyt, Szabó Gyulát, Voith Ágit láthatjuk. Zenei vezető Prokopius Imre, a díszleteket Szinte Gábor, a jelmezeket Székely Piroska tervezte. Jegyek a Rónai Művelődési Központban, a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában. valamint az üzemi közönségszervezőknél válthatók. Nyugdíjasok és diáadta újításként az Országos Pedagógiai Intézethez, ahol ezt el is fogadták. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés észak-magyarországi képviselete 1984-ben karolta fel a témát. Az újítás hasznosításának jogát megkérte — és megkapta — az OPl-tól, és azóta — állandó munka- kapcsolatban Tolnai Gyulá- néval — ennek elterjesztésén munkálkodik. A Művelődési Minisztérium engedélye alapján ma már ez is egy a választható módszerek — eszközrendszerek — között. amelyek az olvasástanítást segítik. Az egyesülés a Tolnai Gyulánéval kötött újítási szerződés értelmében készíkok a délutáni előadásra kedvezménnyel — féláron — válthatnak jegyet. sitja az úgynevezett programfalat (huszonnégy színes tablót), valamint nyomtatta ki az újításleírást, a tanári kézikönyvet. Az idei tanévben kezdték meg a terjesztését, és nem egészen két hónap alatt az ország 150 iskolájában vették meg, alkalmazzák. (Miskolcon négy iskolában.) A megyei tanács is tartott tájékoztatót az iskolák vezetőinek, akik közül mind többen érdeklődnek az eszközrendszer iránt. Anyagi haszonról egyelőre nemigen lehet beszélni, hiszen a tablókészlet ára 3400 forint, a kézikönyvé 400; ezek az összegek nem sokkal haladják meg azt, amennyibe előállításuk kerül. Mindenekelőtt azért foglalkoznak vele az Alkotó Ifjúság Egyesülésnél, mert — mint az eddigi felmérések, ellenőrzések is igazolják — olyan módszerről van szó, amely kimagasló eredA7 Országos Filharmónia kamaraestjeinek sorában a román Ars Nova együttes helyett a Fiatal Zeneszerzők Csoportjának koncertjét hallhatta az a néhány érdeklődő, aki betévedt a Bartók-terembe. Elsősorban azért sajnálom a közönség hiányát, mert ritkán tapasztalható magas színvonalon, lényegretörö magyarázattal csendültek fel a kortárs művek, s így kiválóan szolgálhatta volna ez az est az alkotók és a befogadók sokszor emlegetett közeledését. Sugár Miklós zeneszerzőtől, az együttes vezetőjétől megtudtuk, hogy 1976-ban alakultak. Céljuk: a fiatal komponisták kezdő lépéseinek segítése koncertekkel, beszélgetésekkel. A főiskola utolsó évétől nyolc esztendőn át tart a formális tagság. Jelenleg 19—20 zeneszerző tartozik hozzájuk. A hangszeres együttes sokszor változik, összetétele függvénye a kompozíciónak. A koncert ismeretterjesztő, népszerű válogatás volt, de egyben meggyőzhette a hallgatót: nem üres szólam, hogy az utóbbi években a fiatal zeneszerzők a dallamosság, a jó hangzás igényével élnek. A minimál zene jegyében keletkezett Dukay Barnabás Rondino, ami a szívhez szól című darabja. Ezt és Tihanyi László francia ihletésű Ballade című művét Eckhardt Gábor szólaltatta meg zongorán. Ugyancsak az új egyszerűség hatotta át Hollós Máté Feltekintés a csillagra című, két cimbalomra írt zenéjét, Szeverényi Ilona és Vékony Ildikó előadásában. A Rácz Aladár emlékét idéző mű mellett még két cimbalomdarab jelezte e hangszer népszerűségét a mai zenében: Vajda János kollázstechnikát használó Gregorián éneke és Orbán György újromantikus Himnusza, mindkettőt Szeverényi Ilona kitűnő előadásában hallhattuk. Sugár Miklós három évvel ezelőtt zárta le saját avantgarde korszakát. Ezt idézi a háromtételes Rimi- nistences — visszaemlékezések. A kamarazenét Horn András (klarinét), Fejér vári János (brácsa), Eckhardt Gábor (zongora) pontos és ihletett összjátéka tette vonzóvá. Érdekes megoldás Nagy Árpád Ikebanája, mely a címnek megfelelően utal a japán zenére, a dzsesszre és az avantgarde-ra is. Az előadók (Horn András—Eckhardt Gábor) ezúttal is kiemelkedően játszottak. Párbeszédre és szólókra épül Szigeti István fuvolára &s gordonkára írt Duója, melyet Gyöngyössy Zoltán és Vass Katalin szólaltattak meg. Végül a teljes — hétA Táncsics téren, a református templom bejárata fölé emléktábla került, melyet holnap délelőtt negyed 12-kor avatnak fel. Az emléktábla a tudós lelkipásztornak, Pápai Tóth Mihálynak állít emléket. Az 1700 és 1786 között élt lelkész és tudós geológus volt a kezdeményezője a diósgyőri kohászat megalapításának. Tudományos érdeklődéstől hajtva bejárta a A tavalyi közgyűlésen határozta el a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság, hogy az alsóregmeci Kazinczy-por- tán emlékjelet és táblát helyez el. A telken, az egykori apai ház maradványai mellett, most a görögkatolikus parókia áll, ennek utcafronti kerítésvonalában helyezték el a kétszer égetett klinkertéglából emelt, pantheonos kiképzésű emlékjelet, amelyet Szabó József miskolci kisiparos épített fel, díjtalanul. A tavalyi közgyűlésen tett ígéretének megfelelően, • tagú — együttes Sugár Miklós vezényletével bemutatta, hogyan hangzik a repetitjv technika segítségévei Madarász Iván műve. a Repetici- ók. A 29 ütemes kotta a minimalzene iegyében készült, és nagy szabadságot biztosít az előadóknak Az érdekes, szemléletes megoldás — hasonlóan a koncert többi műsorszámához — kedvező benyomást keltett Barta Péter hegyvidéket, feltérképezte s Borsodban található érceló- fordulásokat. a felszíni fejtésre alkalmas széntelepeket, az alkalmas vízfolyásokat. Alapos megfontolás után levelet írt Mária Teréziának, javaslatot téve a kohászat megalapításéra. Érvelt komolyan vették: Fazóta Henrik hamarosan megkapta a hivatalos megbízólevelet, s megkezdődött a diósgyőri vaskohásziat története ... ugyancsak ingyen tervezte meg és készítette el Pócsik István azt a bronz emléktáblát, amelynek felső részén az apai ház Kazinczy Ferenc álal rajzol, s a Fogságom naplója című művében közreadott alaprajza látható, alatta ezzel a szöveggel: „Itt állt az avai ház, amelyben Kazinczy Ferenc ifjúkp- rát töltötte, több művét alkotta, s ahol 1794. december 14-én mint jakobinust elfogták.” Az alsóregmeci emléktáblát, Kazinczy születésnaniá- hoz igazodva október 23-án »vatták fel a Szabadság ú£ 35. szám alatti telken. ményeket hoz az oktatásban. Sz— Türelemüveg A bányabeli baleset után sokat aludt a kórházban. Az egyik napon meglátogatta a szakszervezeti titkár, naranccsal és kólával felszerelten. Ekkor már tudta, hogy rokkantnyugdíjba küldik. Nem volt kedve beszélgetni, estére már meg is bánta. Mégiscsak együtt kezdték, csillésként. A munkásszálló akkor egyszerű fabarakk volt, emeletes vaságyakkal, viaszosvászonnal letakart asztallal és néhány hokedlivel. A szobában volt velük egy idősebb ember, fodrász létére szivattyú-gépkezelő. Állandóan zöld svájcisapkát viselt a fején, két fülében pedig fehér vattacsomót. Kevés beszédű ember volt, állandóan az ablak mellett ült, és a maga készítette szerszámokkal dolgozgatott. Egy nagyobb, négyszögletes fehér üvegben az esernyődrótból és a bicikliküllőkből készített hosszú tűkkel, vésőkkel, fogószerkezetekkel annak az aknának a miniatűr mását formálgatta, amelyben dolgoztak. Néha odaültek a hokedlikkal Peti bá’ — egymás között így nevezték el — köré és bámulták, milyen ügyesen faragja, vágja, festi a csilléket, a felvonókat, a drótköteleket, a pirinyó bányászfigurákat, a gyufaszálból ácsolt munkahelyeket. Akkor ők, a fiatalok meg-megmoso- lyogták egymás között, de magukban irigyelték. Főleg a türelmét. Amikor hajnalban csapzottan. ittasan, fáradtan megjöttek az utcabálból, Peti bá’ zöld színű sapkája Bivalynak szemet szúrt a fehér fejpárnán. Odatámolygott az emeletes vaságyhoz, vállánál fogva megrázta az alvó férfit, aki azonnal felnyitotta a szemét és fel is ült. — Igyék, tata — gajdolta Bivaly, és nyújtotta a literes üveget, amiben kisüsti volt. — Nem, nem szoktam — motyogta Peti bá’, és eltolta magától az üveget. — Büdös ... — Büdös a maga — szitkozódott Bivaly. Peti bá’ lekászálódott az emeletes ágyról, fapapucsba bújtatta a lábát, és elindult az ajtó felé. Bivaly eléállt, és ismét nyújtotta az üveget. Egy darabig farkasszemet néztek, de azután Peti bá’ lesütötte a szemét, és elindult. Bivaly utánakapott, megfogta a vállánál és visszahúzta úgy, hogy az idős ember nekivágódott a szürkére festett vasszekrényeknek. A szekrény tetejéről azonnal leesett a négyszögletes fehér üveg, és darabokra tört. A benne levő függőleges akna. az összes építményével, szanaszét gurult. — Te őrült! — ordított valamelyikük. — Mit műveltél a bányánkkal? — és már ütött is. Ha az öreg nem áll közéjük, nagy verekedés kavarodott volna. — Nem baj, kérem — mondotta Peti bá’. mikor végre csönd lett. — Majd készítek másikat. Nem kell ehhez semmi más, csak türelem... Felült a kórházi vaságyon. Körülötte már mindenki aludt. Kerít egy négyszögletes, fehér palackot — határozta el magában, és megépíti a bérháznak azt a lépcsöházát, az összes szomszédokkal, ahol családjával lakik. Balesete óta ekkor mosolyodon el először . „ (oravcc) II Tliália vendégszereplése 4 kohászkodás kezdeményezője Pápai lóth Mihály emlékéi« Alsóregmecen Kazinczyemléktáblát avattak
