Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)
1987-09-18 / 217. szám
As újat el kellett fogadtatni Légi sebességgel n 3(r A jövő a repülőgépes szerelésé. A tulajdonos jogával és kötelezettségével Birtokba kerül a tartós föld Mint ismeretes, az építés céljára tartós használatba adott föld minden külön eljárás nélkül, az új jogszabály erejénél fogva a beépítéssel, a mar beépített föld pedig e rendelet hatályba lépésével, vagyis szeptember elsejével ellenérték fizetése nélkül, a tartós földhasználó tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Miskolci Földhivatalban is megkezdték az ilyen ingatlanok bejegyzését. Azokat az ingatlanokat veszik nyilvántartásba először, amelyeknek a használatbavételi engedélye és az úgynevezett épületfeltüntetési vázrajza már beérkezett a földhivatalba. Csupán Miskolc területén 3000. ilyen aktát keli földolgozni. Bernáih Gábor, a Miskolci Földhivatal csoportvezetője elmondotta: számítottak arra, hogy az új földtörvény hatályba lépésekor többen kérnek majd tulajdoni lapot. Ám ez nem így történt, legalábbis idáig csupán né- hányan keresték a hivatalt emiatt. Akik ilyet kértek. s az okmányaik rendben voltak, negyedórás várakozás után megkaphatták az ingatlant igazoló tulajdonlapot. Mivel az úgynevezett ingatlanszerzői képességet a tartós földhasználat megszerzésekor is igazolni kellett, most sem fordulhat elő, hogy egy család tulajdonába a megengedettnél több kerüljön. Miskolcon a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket csak haszonbérbe adta a tanács. Ezek most sem kerülnek magántulajdonba. És jó, ha mindenki tudja, hogy egy család újabban nem szerezhet Ö000 négyzetméternél nagyobb mezőgazda- sági termelésre alkalmas területet, ám a 14 évesnél idősebb gyermekek már önálló jogon is birtokolhatnak ugyanilyen nagyságút Miskolc és Bükk- szentkereszt. kiemelt kategóriába tartozik, itt belterületen 1500, zártkertben 3000 négyzetméter lehet a megszerezhető legnagyobb földterület egy család számára. A szeptember 1. utáni szerzéseknél a már meglévő tulajdont be kell számítani. A mezőgazdasági termelés, vagy más gazdasági tevékenység céljából tartós használatba adott földet is — kérelemre — a tartó« földhasználó tulajdonába kell adni. í Nem kerülhet erre sor okkor, ha ezáltal a tulajdonában lévő termőföld a korábban említett, magánszemély által megszerezhető mértéket meghaladná. Egyébként a földek tulajdonba adása ily módon illetékmentes. A földtörvény szerint a tartós használatban maradó földekre a földhasználót — ha a rendelet másként nem intézkedik — megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tutlajdo- nos kötelezettségei. A magánszemélyek lakótelek és üdülőtelek, illetve termőföld tulajdonára vonatkozó rendelkezéseket a tartós föld- használatban maradó földekA kérelmet a. tartós föld- j re is alkalmazni kell. használatba adóhoz (tanács, j tsz) kell benyújtani. Sz. I. Ami új, ami hatékonyabb a régi módszereinknél, az viszi előbbre közös dolgainkat. S akik felvállalják a kísérletezést, vagy mindig azon vannak, hogy lendítsenek valamit, azok most a ,.mi embereink”. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kollektívájában több ilyen is akad. Közülük mutatjuk most be Szepesi Istvánt, a miskolci üzemigazgatóság hálózatszerelési osztályvezetőjét. A szakközépiskola elvégzése után, mint szakszolgálati villanyszerelő kezdte a szakmát, majd technikusi minősítő vizsgát tett. A munkahelyi vezetői már ekkor felfedezték képességeit, szorgalmát, s ők javasolták, hogy főiskolán folytassa tanulmányait. Kedvezményekben sem volt hiány. Ugyanazok az előnyök illették meg, mint a SZET- eseket, akik nem rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal. Tehát nappali tagozatra járt, és ez idő alatt fizetést is kapott. Így szemelték ki aztán az osztályvezetői tisztségre, s mint mondja, jól képzett, kitűnő gárdát örökölt. De a merőben újat önmagával is, s munkatársaival is el kellett fogadtatni. • AZ NDK-BAN TANULTÁK — Először magunkat győzködtük a helikopteres oszlopállítás és vezetéksz.ereles előnyeiről. Néhány an Drezdában jártunk tanulmányParlamenti beszélgetések Borsodra odafigyelnek Különvonatok az eskütételre A MÁV Miskolci igazgatósága tájékoztatja az utazóközönséget, hogy szepte-nbér 25—26-án Debrecenből Nyíregyháza—Szerencs —Miskolc—Tiszai pu.—Hatvan— Budapest Terencváros—Székes- fehérvár—Tapolca—Ukk—Zalaegerszegen át Lentibe, majd onnan vissza azonos útirányokon át szeptember 26—27-én Debrecenbe, továbbá szeptember 26- án Miskolc Tiszai pu.-ról Hatvan—Budapest-Ferencváros— Székesfehérvár—Veszprém—Boba —Szombathelyen át Körmendre és onnan vissza szeptember 26 —27-én azonos útirányon át Miskolc Tiszai pu.-ra katonai eskütételre külön gyorsvonatokat közlekedtet. A különvonatokkai kapcsolatban részletes felvilágosítást az állomások, MÁV-tudakozök és menetjegyirodák adnak. (Munkatársunk jelenti) Az Országgyűlés csütörtöki napját az éles «posztokkal tűzdelt és konkrét javaslatokkal teli heves vita jellemezte. A tisztelt Ház néha közbetapsolt, néhányszor nevetett, és időnként méltatlankodott is. Egyszóval pezsgetl a parlamenti élet. A képviselők az országos ügyek megvitatása mellett felszólalásaikban és a folyosói beszélgetésekben is sokat latolgatták szűkebb pátriájuk sorsát, a kormány- program nyújtotta otthoni esélyeket. Grósz Károlyt, a Minisztertanács elnökét a miskolci régióról és Borsodról kérdeztük: — Hamarosan áttekintjük a körzet kohászati problémáit a helyszínen. Természetesen az egyes tárcák vezetőinek bevonásával: A ré- I gióval kapcsolatban másik fontos ügynek tartom a lakossági vízellátás helyzetéi. Ez ugyan nem szerepei a programban, hiszen mindenre nem terjedhetett ki, de kiemelten foglalkozunk vele. Borsod is az aprófalvas térségek közé tartozik, melyek sorsával 1988-ban szándékozunk foglalkozni. Úgy vélem, hogy itt elvi kérdéseket is tisztázni kell, hiszen olyan gazdagok sohasem leszünk, hogy 30—50 emberért teremtsünk teljes infrastruktúrát. Az ellátást inkább körzetenként kell megszervezni. A kohászat sorsával foglalkozott felszólalásában dr. Lotz Ernő borsodi képviselő. A másik nehéz helyzetben lévő ipari ágazat sorsáról pedig így vélekedett a vita szünetében Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, képviselő: — A borsodi bányászatnak 1990-ig el kell érnie, hogy az állami támogatást meg lehessen szüntetni. Én ezt lehetségesnek tartom akkor, ha a kormányzat a szénben megtestesülő munkaérték et összhangba hozza a termelői árral. Természetesen 1990-re a létszámot is csökkenten ünk kell. De ezt nem ! elbocsátásokkal oldjuk meg, j hiszen erre nincs szükség. | A vállalatunknál dolgozó bányászok átlagéletkora elég magas, sok «. nyugdíjba vonuló. Ezért továbbra is várjuk a fiatal szakembereket. Több képviselő is elmondta a beszélgetések során, hogy a borsodiak úgy érzik: ebben az országrészben hamarabb és súlyosabban jelentkeztek a gazdasági gondok. Dr. Ladányi József képviselő, a megyei tanács elnöke erről így vélekedik: — Való igaz, országrészünk különösen nehéz helyzetben van. De az is :gaz, hogy a gondok felismerésevei, feltérképezésével talán egy kicsivel hamarabb kezdtünk foglalkozni, mint másutt az országban. Sajnos, a megoldások fellelésével még nem járunk elöl, de a jól szervezett, becsületes munka itt is meghozza majd eredményét. Nyilatkozatot kértünk dr. Medgyessy Péter pénzügy- minisztertől: vajon mi lesz a településfejlesztési hozzájárulás sorsa? Városunkban többféle pletyka kering a küszöbön álló döntésekről. — Az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatban nem foglalkozunk külön a településfejlesztési hozzájárulással. Nincs kapcsolat a két ügy között: az új adórendeletek nem is szorgalmazzák, nem is ellenzik a tehót. Olyan központi intézkedést nem tervezünk, ami eltörölné. Ügy látjuk, ez elsősorban helyi döntés kérdése; találnak-e olyan célt, amiért a lakosság hajlandó anyagi áldozatot vállalni. Kiss László úton. ahol kikísérletezték ezt a módszert. Mi az országban elsőként vettük át, s nemcsak nyelvileg kellett lefordítani, hanem a mi viszonyainkhoz, a mi hálózatképünkhöz is igazítani kellett. Amíg hagyományos módszerrel egy nap alatt 3 oszlopot állítottunk fel, a helikopteres „bevetéssel” harmincnégyet. Ezek persze rendkívüli munkanapok, a hétköznapokon, földközelben nem mindig lehet ezt a légi sebességet produkálni. — Ezt a tempót szorgalmazná máskor is? — Már amennyire lehet, hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Mégis az a véleményem, hogy ebbe nem szabad beletörődni, s ennek okán kibúvókat keresni. A terveinket, a mindennapi programunkat nagyon gyakran megakasztja valamilyen anyag-, vagy alkatrészhiány. De tétlenül várni mégsem lehet. Az embereknek munkát kell adni, mert ha kevés a fizetés, elpártolnak. A gyors és ésszerű átcsoportosítás híve vagyok, így a munkánkban a szervezés rendkívül sokat nyom a latba. • EGYÜTT A RÉGI SZAKEMBEREKKEL — A rapszódikus anyag- és alkatrészhiányon túl van-e még olyan kerékkötő, amelyet szívesen megoldana? — Szerintem a túlszabályozás és a túlzott ellenőrzés. Néha úgy érzem, hogy amit csinálunk — pedig csinálni kell —, ellenkezik néhány merev szabállyal. És nem az ésszerű ellenőrzést kifogásolom, csak azokat, amelyeknek nem sok gyakorlati haszna van. Szerencsére én megbízhatok azokban a műszaki vezetőkben, akik a falu villamosításának idején kezdték, s fölpörgetett munkaritmusban dolgoznak azóta is. A munkafegyelem ellen sem lehet kifogásom, hiszen ez egy olyan csapatmunka, amely nem tűri el, hogy valaki a pohár fenekére nézzen, vagy pihen- gessen szerelés közben. O. E. + Szepesi István a földi tempót is felgyorsítja. Kicsi a termés Szüret: szeptember végén A téli fagyok okozta károsodáson kívül a felelőtlenül végzett vegyszerezés is jel- lentös terméskiesést okozott a város környékén működő úgynevezett vörösboros szakcsoportok szőlőiben. A becslések szerint a korábbi évek termésének még nem is a felét, hanem hektáronként csak 20—30 mázsa szőlőt szüretelnek majd a szakcsoport tagjai. A szüretre a hónap végén, október elején kerül sor. A négy szakcsoport a korábbi években összesen megközelítőleg 120 hektárt telepített a bíkavérprogram keretében a jó bort adó vörösszőlő-fajtáköól. A termés értékesítése érdekében a szakcsoportok még tárgyalás-! ban állnak a felvásárlókkal A szőlő ugyanis a szabadé áras termékek közé tartozik^ miként a bor is, s most aa egyezkedés során alakítjáll ki az átvételi árakat. A téré mést borszőlőként értékes*») tik. A gyengének ígérkező sziF? rét ellenére a szakcsoport! tagok továbbra is a gondos gazda figyelmességével k&* zelik az ültetvényeket. Kéé szülnek a kipusztulások pötJ lására is, hogy a dél-borsodi jó bort termő vidék a közeljövőben ismét bírébea méltóan termelhessen.
