Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-17 / 216. szám

A kibontakozás és a közművelődés Kihasználni a hátrányt is ★ Néhány évtized alatt sokat változott a világ: a palatáb­lából rajztömb és speciális füzetek garmadája lett, a pala­vesszőből sokszínű ceruzakészlet, mindenféle ravasz golyós­toll Egy dolog nem lett könnyebb: a házi feladat a kis- iskolások számára. Ők most is így tanulják, szokják az önálló munkát... (Herényi László felvétele) Kissé rendhagyó interjút tart most a kezében az ol­vasó: a formája azonos a megszokottal, kérdésekből és feleletekből áll. Utóbbiak azonban gyakran nem igazán határozottak, sőt néha kér­désnek hatnak, nem válasz­nak. A válasz határozatlan­sága nem óvatosságból fakad, hanem a téma természetéből következik. Az interjú Halmai László­val, a Városi Művelődési Központ igazgatójával Ké­szült, a téma pedig városunk közművelődési helyzetképe, de legfőképpen az. mi vár­ható ezen a területen a kö­zelebbi és távolabbi jövő­ben. Az interjúalany kivá­lasztásában nem a „szolgá­lati út betartása” játszott szerepet, mint azt bárki gondolhatná, hanem a Vá­rosi Művelődési Központ az az intézmény, melyben so­kat tudnak Miskolc közmű­velődéséről, sót a legtöbbet tehetnek érte a jövőben is. ♦ A kormány kibontakozó- si programja nemcsak a gaz­dasági élet területén hoz majd hamarosan újat, hanem közvetlenül és közvetve alap­vető befolyással lesz a kul­túrára és a közművelődésre. Milyen „állapotban” éri ez a változás a városunk közmű­velődését összefogó intéz­ményt? — Hozzánk tartozik a Molnár Béla Ifjúsági Ház, a Gárdonyi, a Radnóti, a Bu­dai Nagy Antal, az Ady mű­velődési ház, újabban az Akropolisz Tapolcán. Ezek mind kisebb, vagy legfeljebb közepes méretű házak, így nincsen olyan nagyméretű színpad, melye igazi nagy rendezvényt lehetne megva­lósítani. Olyat, amely költ­séges. de visszatérülő, sőt nyereséges vállalkozás ma is. + Talán igaz vélekedés sze­rint a kifogás az a szociá­lis „kenőanyag”, mely ola­jozza mindennapjainkat, csök­kenti a súrlódásokat. Nem egyszerű kifogás az úgyneve­zett „objektív körülményekre való hivatkozás”? 1 — Nem. Mi igyekszünk következetesen — ez a mun­ka már 1981 óta folyik így — két lábbal a földön áll­ni, s az említett tárgyi fel­tételeket mint meghatározó tényezőt vesszük figyelembe, belőlünk indulunk ki, de nem takarózunk velük. Visszatérve a nagyobb ren­dezvényekre: az Ady szín­pada alkalmas — ugyan szerény szcenikai megoldá­sokkal — közepes .,méretű” szórakoztató műfajú rendez­vényekre, ezt ki is használ­juk. ♦ Sok vita folyik arrő* hogy mennyire áru a kultúra, mennyire nem, egy azonban bizonyos: pénz nélkül nehéz, yagy lehetetlen megvalósítani a közművelődési célkitűzése­ket. A tapasztalat is azt ma­tatja, hogy a kisebb méretű, ebből következően sokrétű te­vékenységre képleien műve­lődési házak önállóságából in­kább magárahagyottság lett. Nem tudnak létrehozni olyan produkciókat, melyek eltart-* ják a többit... — Van kivétel. Ilyen pél­dául a Gárdonyi Művelődési Ház. Anélkül, hogy a szük­ségből erényt kovácsolnánk, az ott működő díszítőművé­szeti csoportok rendezték be az egész házat, sőt az azt körülvevő parkot is. Ez több, és minőségiieg is más, mint á „felülről kapott’ pénzek elköltése, noha természete­sen arra is szükség van. A Gárdonyi jó példa egy má­sik törekvésünk illusztrálá­sára is: ne legyen átlagos művelődési ház, mindegyik legyen valamilyen szem­pontból más. + Mindenki előtt ismert té- nyék: sok a különmunka, ke­vés a szabadidő, mind keve­sebb a kedv és az idő. hát­rányt szenved az önművelés, de még az igényes szórakozás is. Sikerült-e megtartani, s főleg ezután hogyan tartják meg a művelődési házak a közönségüket? — A tények szerencsére kissé ellentmondanak a köz­hiedelemnek. Azok a cső- portjaink, ahol alkotómun­ka folyik, ahol szó szerint a kultúra ápolása és tovább­vitele a cél ott igazán nincs ilyen gondunk. Sőt — sze­rénytelenség nélkül állítha­tom — igen jól működik évek óta az a modell, me­lyet következetesen igyek­szünk megvalósítani. Ennek lényege, hogy az előbb em­lített, jól működő „kemény mag” köré hamarosan és spontán csapódnak az ér­deklődők, családtagok, isme­rősök. Belőlük aztán előbb- utóbb aktív közreműködők is lesznek, vagy lehetnek, de már az is nagy ered­mény, hogy közülük kerül­nek ki az alkotó csoportok — jó értelemben vett — szereplési vágyát megvalósí­tó kiállítások, bemutatók lá­togatói is. ♦ Nem kötekedés, csak to­vábbgondolom ezt a sziszté­mát: nincs mindenkinek kéz­ügyessége, valami különleges képessége, sőt, azt hiszem, utóbbiak vagyunk többen. Mi lesz velünk? — A mod"ú éppen attól vált be, hogy jól működik más területen is. Évekkel ezelőtt — mivel a városban néptánccsoport már három is volt — elindítottuk a di­vattánccsoportjainkat. Min­den korcsoport számára megpróbáltunk lehetőséget teremteni a mozgáskultúra fejlesztésére. Ennek a mun­kának eredményeképpen ?ótt létre a Ködmön együttes, sőt belőlük .sarjadt ki” o Majorett-együites, de van már Kis Ködmön is. Az előbb említett visszacsatolás ott kezd működni, mikor valaki „csak” szórakozásból eljár a Molnár Béla Ifjúsági Ház diszkójába, s együtt táncol az ugyancsak oda já­ró „profi” Ködmönösökkel: óhatatlanul követi, vagy megpróbálta követni az esz­tétikus mozgást. ♦ Ezek tehát a megőrzendő módszerek. Pontosan még nem tudni, milyen feladatok Ha szabad azt mondanom, történelmi kaiundfilm a Ma­lom a pokolban. Kalandfilm, nem egyszerűen azért, mert mindvégig roppant izgalmas, hanem mert amúgy „moldová- san" egymást követik o várat­lanabbnál váratlanabb fordu­latok a történet szereplőinek életében. A szovjet unióbeli ösztön­díjra pályázó jogha’lgató Flandera János egyik pil­lanatról a másikra egy épít­kezésen találja magát, mint segédmunkás, hogy azután később egyik legfőbb „el­lenlábasa”, a katonai ügyész Altschuler testi hibás lánya „emelje fel magához”, akit végül korábbi szerelme, il­letve közös gyermekük mi­att hagy el. És történelmi a film, mert a magánéleti konflik­tusok mélyen beágyazódnak a korba, az ötvenes évek elejébe. Jellemtorzító világot ábrázni regényében Moldo­va György; a könyv alap­ján (nem lényegtelen módo­sításokkal az eredetihez ké­pest) ő és a rendező, Maár Gyula Irta a forgatókönyvet. Flandera előtt szabaddá válna az út a fényes kar- aer leié, de —■ bár tuüma elé állítja a kibontakozás kor­mányprogramjának végrehaj­tása a „közművelőket”, egy biztos azonban: ennek a programnak fontos eleme lesz a változás. Van kidolgozott stratégiája a Városi Művelő­dési Központnak? — Van. A pontos igénye­ket még nem ismerjük, de inkább elébük megyünk. A kultúra és a munkakultúra kapcsolata szorosabbá válik, nagy lehetőségeink nyílnak majd a felnőttek számára indítandó átképző tanfolya­mok megvalósításában: mi népművelők jobban értünk a felnőttekhez, mint a peda­gógusok, hisz ez a hivatá­sunk. Remélem és reméljük, nem szűkülnek lényegesen anyagi lehetőségeink, mert ha — és ez várható —, az életszínvonal átmenetileg csökken, nekünk kell azt kompenzálnunk a mi terü­letünkön, hogy a közös tu­lajdon ne csökkenjék. El­képzelhetetlen lenne kibon­takozás anélkül, hogy bárki ne férhessen hozzá a tech­nikai lehetőségek színejavá- hoz, legyen az video, vagy számítógép. Ha ezt nálunk megtehetik az emberek, úgy nem szakad meg a kapcso­lat. észrevehetetlen, de szo­ros szálakkal kötődnek a közművelődés célkitűzései­hez. Még egy fontos dolog, mely a jövőben sokkal na­gyobb jelentőséggel bír majd. Divatos sajnálkozni afelett, hogy Miskolc ipari város, a humán értelmiség hiánya gátolja a közműve­lődési munkát. Sajnálkozás helyett meg kellene próbál­ni (s ez elsősorban nekünk szól...) kihasználni, ezt a műszaki jelleget: Nem a legfontosabb, de példának jó: más városokban már csi­náltak mikroprocesszoros vezérlésű mobilszobrot. Mis­kolcon egy pár kilométeres oldalhosszúságú háromszög­ben található a Művészte­lep (az alkotók), a nagyüze­mek (magae színvonalú ki­vitelezők) és a műszaki egyetem (a komputerek). Őket kellene például össze­hozni Kéjé kefl, hogy életveszélye? 4 ka­landra” vállalkozik — visz- szatér kedveséhez, contot téve ezzel felesége, Altschu­ler Nagyezsda, és saját éle­tére. Hús-vér figurákat terem­tenek az alkotók, kiváló teljesítményt nyújtva for­málják n>eg a történet bő­seit a szereplők: a Flaode- rát alakító Funtek Frigyes, Garas Dezső, mint Altschu­CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A remény faluja. — 13.00: Klasszikusok üélidőben. Az MRT Szimfonikus Zenekara játszik. — 14.00: Hírek. — 14.10: A magyar széppróza százada*. — K.25: Verbunkosok, nóták. — 15.05: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szüzieányról. — 16.00: Hírek. — lfi.05: Révkaiauz. — n.o«: Etű­dök hangszalagra. — 17.30: Ma­gyar operettekből. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Lotto­sorsolás. — 19.25: Remekíróit, hangszalagon. A fekete város. — 20-21: Népdalok, néptáncok. — 21.02: Emanuel Feuermann gordonkázik, Franz Rupp és Gerald Moore zongorázik. — 21.30: Múltidéző. — 22.00: Hí­rek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Kapaszkodó. — 22.55: Barangolás régi hangle­mezek kozott. — 23.15: Yehudi Menuhin vezényel. — 24.00: Hí­rek. Petőfi -rádió; 72.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: A pécsi Vasutas Fúvósze­nekar felvételeiből. — 12.25: Útikalauz üdülőknek. — 12.30: A népművészet mesterei. — 13.00: Hírek. — 13.05: Nose™ ler. Ráckevei Anna (Na­gyezsda) és Vlahovics Edit (Flandera szerelme). Márk Iván operatőr hite­les környezetet mutat be, az ő érdeme is — és a ren­dező mellett a film sok munkatársáé —, hogy még 9 kevés, látszólag derűsebb pillanatban is nyomasztó ér­zéssel éljük át a szereplők sorsát. (szabados) jjj| ■’ talgirihullám. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Le­látó. — 15.00: Hírek. — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Sláger- filmek — filmslágerek. — 16.4«: A Mákvirág együttes felvételei­ből. — 17.00: Hírek. — 17.06: A varsói Oldtimer zenekar . ját­szik. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Slágerlista. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Operettkecívelők­nek. — 20.00: A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek. — 2Í.05: Nyertem 7 órát! — 21.41: Kapcsoljuk a (>-os stúdiót. Nép­szerű dallamok —. esti hangver­seny. — Kb. 22.45: Verbunkos muzsika. — 23.00: Hírek. — 23.20: A Smiths együttes nagy­lemezei. Bartók rácTrú: 13.00: Hírek. — 13.05: Magyarán szólva. — 13.20: A megkoronázott forradalom. — 14.18: Zenekari muzsika. — 15.00: Pophullám. — 16.00: Clau­dio Arrau zongorázik. — 17.01: Szimfonikus zene. — 18.30: In limba matema. — 19.0Q: Hírek. — 19.05: Barokk operareszletek. — 20.05: Évfordulók nyomában. — 21.96: Nagy slágerek, változó témák a popzene világából. — 21.46: Halottairn, élőim. — 22.04: Napjaink zenéje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. — Zenés magazin. — Közben: 18.00 —18.15: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25—18.30: Lap- és mű sor előzetes. Televízió, 1. műsor: 15.00: Dixie­land ’87. — 15.30: Az Országházból jelentjük. — 17.30: Sportmúzeum. — 18.00: Az Országházból jelent­jük. — 18.25: Képújság. — 18.40* Tom és Jerry-sllow. — 15.05: Esti mese. — 19 1>: Lottó­sorsolás. — 19.30: Híradó. — 20.05: Az Országházból jelent­jük ... — Kb. 21.00: A hét mű­tárgya. — Kb. 21.10: Jean-Paul Belmondo-sorozat. Az arany­csempész. — Kb. 22.50: Híradó 3. Televízió, 2. műsor' 16.50: Képújság. — 16.55: Digit-alk. — 17.25: Tévétorna. — 17.30: A ba­ranyai modell. — 18.00: Pannon Krónika. — 19.00: Gyémánt-dí­jasok fesztiválja. — 19.20: Ko­rok, szobrok, alkotók és alko­tások. — 20.05: Idegen feleség és férj az ágy alatt. — 21.15: Híradó 2. — 2: .30: Telesport. — 23.45: Képújság. Szlovák televízió: 15.30: Ipari tanulókról. — 16.00: Dokumen­tumműsor. fiatalokról. — 16.55: Katonákról. — 17.55: Közép­szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Kék fény. — 19.30: Híradó. — 20.00: Ho­gyan halt meg Tereza? — 21.10: Vetélkedő. — 22.00: A prágai vár. — 22.20: Operettmelódiák. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Máger Agnes f estmén vei. — Fotógaléria no—19): A Me­csek FotóWnb ‘koüek+ív kiállí­tása. — Magyar Ortodox F^v- házi Múzeum (10—18): A Ma­gyar Ortodox Egyház művésze­ti és kulturális öröksége. — Kös-bár <14—18): F.m'té^ettnr- féneti kiállítás. — Borsnd-mi«:- kolci MúZfMirn a 0—181 • Koudnr ■BéiD-^mipkktárif+ás. — ..A tö­redékek — a sá­rospataki rémai katolikus aö^- ház gvíP törpénkéből. — Her­man Ottó Emlékház (io—*81 : Herman Ottó élete és munkás­sága. — A Bükk élővilága. — Malom a pokolban Holnap a MAB-székházban Kerpely professzorra emlékeznek Kerpely Antal professzor a XIX. század második fe­lében kiemelkedő érdemeket szerzett a vaskohászat taní­tásénak megteremtésében. Hatévi üzemi gyakorlatot követően 18BB—1881 kőzett megalapította Selmecen a Vaskohászat-vasgyártás tan­széket, s mint akadémiai tanár is dolgozott. Szakmai tevékenységéért 1892-ben lo­vagi címmel tüntették ki. Születésének 150. évforduló­ja alkalmából emlékülést tartanak pénteken a MAB- székházban. Az OMBEE. az NME, az MVAE, valamint az MTA metallurgiai bizottsága által rendezett emlékülésen a program szerint több elő­adás hangzik majd el Ker­pely professzor munkásságá­ról, publikációinak ielentö- ségéről. Az emlékülésre mintegy 110 hazai és 12 kül­földi szakembert, valamint Kerpely Antal még élő le- S7ármazottait is meghívták. Diósgyőri vár (9—17): A diós­győri vár története. — Her­man Ottó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Szemere Bertalan- cmlékkiálUtás. — Déryné-báa (9—17): A miskolci fotográfia története. — A miskolci színé­szet emlékei. RÓNAI VIDEOMOZI Meztelen ököl Amerikai erotikus kung-fu film Fsz.: Ji Illan Kosner, Dorby Hinton 18 éven felülieknek! Kezdés: 15, 17 és 19 órakor a klubteremben! Filmszínházak: Kossuth (hn5): Malom a pokolban (szí. ma­gyar) . — (f3): Macskafogó (szí. magyar, felemelt helyár!) — (7 és 9): Most és mindörökké (mb. amerikai, felemelt helyár, 14 év!) — Hevesy Iván Filmklub (f5): Az álarcos lovas legendá­ja (mb. szí. amerikai, 14 év, felemelt helyár!) — (±7): Ször­nyek évadja (szí. magyar, IS év!) — Hevesy videomozi (f3): Chikara árnyéka (szí. ameri­kai). — Táncsics <f4, £6 és £8): A legyőzhetetlen vutang (mb. szí. kínai, 14 év, kiemelt. 1. helyár!) — Táncsics kamara (£5): Műit Romeo és Júlia (szí. bolgár rajzfilm). — Táncsics video (Í3, f5 és f7>: Jessi és barátnői (szí. amerikai). — Szikra (fS) : Szépleányok (szí. magyar. 14 év!) — (£7): Víz és szappan (mb. szí. olasz, fel­emelt helyár!) — Fáklya (4): Asterix és Kleopátra (mb. szí. francia). — (6 és 8): A zsaru szava (szí. francia, kiemelt. 1. helyár!) — Fáklya kamara (f5): Pucéran és szabadon (mb. szí. francia, 14 év, felemelt helyár!) — Fáklya video (f3 és f7) :Mez- telen ököl (szí. amerikai). — Petőfi <f5 és f7) : Az ifjú Fran­kenstein (amerikai, 14 év, fel­emelt helyár!) — Ady Művelő­dési Ház (7): Segítség fel­szarvaztak! (mb. szí. olasz, 14 év. kiemelt., 1. helyár!) — (5): Miért kell szárny az ember­nek? (mb. szí. szovjet). — Ne­hézipari Műszaki Egyetem (5): V etélytársnők (mb. szí. szov­jet). — (7): Moziklip (szí. ma­gyar, felemelt helyár!) — Há­mor. bükk (f6): Most és mind­örökké (mb. amerikai. 14 év, (elemeit helyár!) — Pereces, Bányász (6): Becéző szavak (mb. amerikai, felemelt helyár!) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.90: Hírek. — 8.20: Ütközőpontok. — 8.50: Nóták. — 9.29: Halásztánc. — 9.40: A görögdinnye nagyon jó. — 10.00: Hírek. — 10.05: Bará­tom arany trikóban. — 10.10: Barokk zene. — 11.10: Gondo­lat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet húsz perce. — 8.25: Símándv József operettdalokat énekel. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. Bartók rádió: 8.00: Hírek. — 8.12: Zenekari muzsika. — 9.17: XX. század! operákból. — 10.10: Csak flata’oknak! — 11.05: Janácek-kórusok. — ti.17: Nagy mesterek kamaramuzsi- kájábol. Miskolci rádió: 5.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hí­rek tudósítások. Információk szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád medvéből. Televízió. 1. műsor: 9.00: Té­vétorna nyugdíjasoknak. — 9.05: Nyugati országhatár. — 10.15: stúdió ’87. — 11.15: Moz­gató. — 11.25: Képújság. & Moór Marianna és Funtek Frigyes a film egyik jelene­tében

Next

/
Thumbnails
Contents