Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-14 / 213. szám

l állalkosás a vállalaton belui Nyereségre ferdítotia a veszteséget lök elégedettek, s ez újabb megrendeléseket fiadzik. A dolgozók meg ragaszkodnak a főépítésvezetőséghez, mert tudják; utolsó fillérig meg­kapják a tízezrekben kiírt célprémiumot, ha korrektül teljesítik a feladatot... Host hányféléi kíséri fi­gyelem az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat két éve bevezetett új rendszerű munkamegosztá­sát, arról legfeljebb csak el­képzelésem van. Hogy azon­ban nagyon is figyelemre­méltó a kialakult szisztéma, arról — roppant szuggesz- tív módon — Molnár Pál íóépítésvezető győzött meg. Magabízó hittel magyaráz­ta el, miféle új, belső ér­tékeket sikerült mozgósíta­ni már csupán azáltal, hogy a vállalat vezérkara önálló- MtoUa a föcpítésvezelősége- ket. Molnár Pált az ÉÁEV Igazgatója — dr. Joósz Gá­bor — úgy jellemezte, mint •sikerembereik egyikét, aki arra adott példát az 5-ös tfóépfbésvezei őségen. hogyan ítehet 20 milliós veszteséget ©o miüiÓB nyereségre for­dítani. . m „MITŐL LESZ SÓS i A TENGER?“ ' A 45 éves főépítésvezető tiltakozik: el ne higgyem smár, hogy 150 emberes csa­patuk valóban jo eredménye az ő zsenijéből fakad ... Az azonban tény: aligha tud­ták volna produkálni, ha tnem kap szabadkezet. Arról van tehát szó, hogv « vállalaton belül önálló vállalkozási jogot kaptak a fóépítésvezetősegek. Míg ko­rábban a központ kiporci- sózta feladataikat, most ma­guknak kell szerezni meg- féndelést, készíteni hozza •versenyképes kalkulációt, programozni, szervezni a lebonyolítást, s lehetőleg úgy, hogy a megbízó a mun­kával, a vállalati központ a termelési eredménnyel és a jévedel mezősséggei, a fő­építésvezetőség minden dol­gozója pedig a fizetési bo­rítékjával legyen elégedett. — Meg kell tanulnunk, hogy mi a vállalkozás, hol a kockázat ésszerű határa, s azt is: hogyan lehet visz- szafordiíani a kudarcot... Sok álmatlan éjszaka és szorongás előzte és előzi meg Molnár Pál döntéseit. Igaz, ma már edzettebb — a rutin erősiti az önbizal­mat —, pontosabban tudja, hogy mihez kell nyúlni, ha elfogy „a csipetnyi só, ami­től sós lesz a tenger". Ö fo­galmazott így. s a Hungi- zollal példálózott. — Egyik szakipari felada­tunk a szigetelés. És mert nálunk jelenleg a legkor­szerűbb szigetelőanyag a Hungizol, ennek a techno­lógiájára rendezkedtünk be. Csakhogy leálltak a gyártá­sával, bennünket meg anyag­hiány fenyegetett. Meg kel­lett hát találni az új tech­nológiát, amit megrendelő­inknek bátran ajánlhatunk a Hungizol helyett. Persze sikerült rá lelnünk, az ag- i'abitban — olyannyira, hogy jelentős osztrák exportmun- kára is vállalkoztunk vele azóta —, s ez bizonyította, hogy jó húzás volt létrehoz­ni a stábot... • „BEOLTOTTÁK" AZ ÚJAKAT A főépítésvezető stábjáról van szó, amely három tagú: egy műszaki előkészítő, egy kalkulátor és egy lebonyolí­tó szakember alkotja. Az a feladatuk, egyebek között, hogy naprakészen ismerjék a szakipari munkákkal kap­csolatos új igényeket csak­úgy, mint az alkalmazható új anyagokat, eljárásokat, a korszerű technikát, technoló­giát, beszerzési forrásukat és megbízhatóságukat. Molnár Pál hittel vallja, hogy mit sem tudna kezde­ni saját önállóságával, ha nem adta volna tovább stáb­jának s építesvezetőinek, ami rájuk tartozik. Igaz, ehhez alkalmas embereKet kellett találnia. Tulajdon­képpen nem volt nehéz, mert hamar híre. futott a munkásvonatokon, munkás- szállókon. hogy „haladósaIr­hák” az ÉÁÉV szakipari fő- építésvezetóségen a dolgok. Mazsolázhattak hát a jelent­kezők között. Az alkalma­zottak 60, a fizikai állo­mány 30 százalékát cserél­ték ki ily módon, a vállal­kozói szemlélettel . pedig be­oltották az új embereket Ma már aligha kell körük­ben magyarázkodni arról, hogy mi ez.. S a precíz, jó minőségű és határidőre elvégzett munka kétfelé Is gyümölcsözik; a megrende­A bádogosok munkája kicsit olyan, mint a szabóké: pon­tos méretre és fazonra kell vágni az anyagot . .. (,Kerényi László felvételei) • SOKAKKAL - LÉPÉSELŐNYBEN A pénztárcán kai kíméli fémdefektoros kincsknlatás- ra senki sem kaphat enge­délyt. a víz keménysége? Mennyi Ű,j szolgáltatással rukkol elő lapunkban a Miskolci Vízművek: használati uta­sítást ad a vízhez. Arról van szó. hogy havonta közzé te­szik lapunkban, mennyi az ivóvíz keménységi foka a város különböző területein. Az adatok birtokában min­denki jobban kímélheti pénz­tárcáját — no meg a kör­nyezetet is. A keménységi fok a víz­nek olyan kémiai jellemzője. ami többek között befolyá­solja a mosás hatékonysá­gát. Magyarán: más mennyi­ségű mosópor kel! a (ágy es más a kemény vízbe. Ezért a mosóporok dobozain ada­golási táblázatot találunk, a keménységi fokozatoknak megfelelően. A keménységi értékek viszonylag lassan változnak, ezért, a most közölt adatok a mosószerfelhasználás szem­pontjából egy hónapra ér­vényesek. Ráadásul a mosószeres do­bozokon csak három kategó­riát találunk: lágy víz az, ami 10 keménységi fok alatt van, közepesen keménynek 10 és 16 fok fölött számít. Most nézzük, milyenek a szeptemberi adatok! A vasi lakótelep 17,2: Volog­da, Győri kapu. (a Perecesi elágazásig) 20.2; Szentpéteri kapui lakótelep 15; Killián- eszak és -dél 13; Diósgyőri városközpont és Diósgyőr 15.6• belváros és a belváros­tól keletre 17,1; Komlóste- tő 1 ii. Tehát ha a mosóporos do­bozokon megjelölt kategóriá­hoz igazodunk, akkor köze­pesen kemény a viz a Szentpéteri lakótelepen, a ; diósgyőri városközpontban és Diósgyőrben. Keménynek számít az Avason, a Killián- ban, a Komlóstetőn és a bel­városban. Azzal, hogy nem pazarol­juk a mosószert, nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, hanem a környe­zetet is. Persze jól tudjuk, hogy ez sokak számára elhanyagolha­tó szempont. De gondoljunk arra, hogy azt a vízkincset mérgezzük meg, amelyre fia­inknak, unokáinknak lesz szükségük ... (k—ó) Régészeti ásatásokat mi is csak központunk úgynevezett ásatási engedélyének a bir­tokában végezhetünk. A mu­zeológusok rendelkeznek olyan térképekkel, amelye­ken feltüntették a lelőhelye­ket. Valamennyit nem va­gyunk képesek felderíteni, a terepet mégsem engedhetjük át a laikus kincskeresőknek. Az areheológunak nem mindig a talált tárgyak az értékesek, hanem az azok­kal kapcsolatos körülmé­nyek. A régi csontok elhelyezke­déséből, a föld mélyén rejlő tallérok lelőhelyéből a szak­emberek fontos következte­téseket vonnak le. S szá­munkra ezek a lényegesek. Azok az emberek, akiknek kedvük van az ilyen kincskereséshez, szen­vedélyüket kiélhetik a ré­gészeti szakkörben, amelyek tapasztalt muzeoló­gusok irányításával! működ­nek. Sz. I. íz Ép'oipM lÉjlil Tokajban tartja ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége, szerdán délelőtt 10 órakor. Nem véletlen a helyszin. hiszen a testület éppen az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozik, olyan térségek­kel kapcsolatban, mint To­kai. Sárospatak. Sátoralja­újhely és Szerencs. Név és rang Kofakonyha nyílik a Búza téren — erről nemrég adtunk hírt lapunkban. A piacon dolgozókat, vásárlókat váró étte­rem építésének ötlete két okból is tetszik nekünk. Egyrészt azért, mert ha kevés is a pénz a város kasszájában, lám. az ötletes vállalkozások támogatásával mégiscsak lehet a Búza téri piacot fejleszteni, gazdagítani. És tetszik az elnevezés is. Nem árulunk el titkot azzal, ha elmondjuk, hogy a névadók hosszasan nyomoztak nyelvészeknél az ügyben, vajon nem sértö-e a kofa elnevezés. Nem fölös óvatosság ez, hiszen sok fodrász ma is kikéri magának, ha borbélynak nevezik. A kofakonyha név ízes. találó és sokkal ide illőbb, mint a las­san könyökünkön kijövő különféle „grillek, bárok". Jó vol­na. Iia az ősi mesterségnevek újra élednének, legalább a cég­táblákon. Mert senki ne higgye azt a mesterségek művelői közül, hogy attól növekszik a szakma rangja, ha másképp, „korszerűbben" hívják. Sőt: mintha épp fordítva lenne mind­ez. Mióta nincsenek suszterek, csak cipészek, és a boltost sem hívják rőfösnek, a hajdani szakmai erények is eltűntek a ne­vekkel együtt. Nem valószínű, hogy mindez fejtetőre állítva is igaz lesz: ha újra feltűnnek az ódon kifejezések a cégérek mellett, at­tól még aligha fognak hibátlanul számolni, udvariasan kö­szönni, a vevőt jó értelemben szolgálni az üzletekben, a pia­cokon. a műhelyekben. De legalább a szemnek kedvesebbek az ízes nevek, feliratok ... (kis») Az ÉÁÉV termelési ter­véből 75 milliós értéket az 5-ös főépítésvezetőség 150 emberére írtak ki idén. S, hogy az első félévben 36 milliós nyereséggel zárt a vállalat, abban benne van az általuk produkált több­let. Ahogyan benne van az is: a vállalkozói jogokkal fel­ruházott főépítésvezetőségek egymás között, olyan együtt­működést alakítottak ki. amellyel megteremtik a meg­osztott munka egységét. Az új szisztémának ugyan­is valahol ez a kulcsa: a vállalaton belül úgy képvi­selni egymással szemben sa­ját érdekeiket, hogy válla­laton kívül egységesen je­lesre vizsgázhassanak. Az ÉÁÉV-esek, várva az Országgyűlést, s a kormány­programot, sokakkal szem­ben kerültek lépésé ten y be. Megteremtették az alapot ahhoz, hogy napjainkban az ágazat vállalatainak legjobb harmadában jegyezzék őket. Elvégre nem csekélység: életrevalóságot bizonyítanak a regresszióban is. Csodál nem vártak, kipróbálták a maguk értjét- S kiderült: van neki ko­ttád vanyf) A festők „sminkelik” a Chinoin Ampullagyár munkatermeit Magáurégészek, íémkutatóval Tilos a kincskeresés Gyarapodó Nyékládháza Az év első hat hónapjá­ban mintegy 985 ezer forin­tot költöttek fejlesztési cé­lokra Nyékládházán. Ebből az összegből kezdték meg a 18 kilométeres gázvezeték el­ső négy kilométeres szaka­szának kivitelezését, vala­mint a tóparti parkrende­zést A tanács helyi forrás­ból az év végéig még 15 millió forintot fordít a gáz­vezeték építésére, és ez le­hetővé teszi az intézmények bekapcsolását a hálózatba. Elkészült a nagyközség ál­talános rendezési terve is, több mint 100 ezer forintos költséggel. Külföldön vásárolt, s há­zilag barkácsolt fémkutaló készülékekkel vallatták a földmélyét az ország egyik nagyvárosában. Az alkalmi „régésztársulat” kincsek, arany- és ezüstpénz után kutatott. Igyekezetüket siker koronázta, s az így szerzett régiségek egy részét jó áron értékesítették határainkon túl is. Am mivel mindezt illegálisan muvelíék. most a bíróság előtt felelnek tet­tükért. Vajon ki és műven módon kaphat engedélyt régészeti leletek feltárására? — kér­deztük dr. Veres Lászlótól, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettesétől. — A legfontosabb tudni­való, hogy a föld kincsei mindenkor az állam tulajdo­nában vannak. Ila, véletlenül bukkanunk rajuk, akkor is kötelessé­günk azokat beszolgáltatni. Tapasztalatunk szerint me­gyénkben tiszteletben tart­ják ezt a törvényt; értesítik a múzeumot, ha valahol munka közben régiségre buk­kannak. Jó, ha mindenki tudja, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents