Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-03 / 204. szám

Orari Olvasóink közül többen is szóvá tették, hogy a belvá­ros kereskedelmi létesítmé­nyei közül csupán a Széche­nyi úti IBUSZ-irodában van légkondicionálás, ám a nyá­ron az sem üzemelt. Mint megtudtuk, még júliusban elromlott, s alikarészhiány miatt csak augusztusra javí­tották meg. Pontosan a leg­melegebb nyári hónaDokban hiányzott a levegő hűtése a forgalmas irodában. Mire pótolták az alkatrészt, ad­digra nem volt annyira me­leg, hogy szükség lett volna a működtetésére. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Dávid. Béla, a Süketek és Hallássérültek Klubjában (Klapka György u. 32. szám), 18—20 óra kö­zött. A kellemes őszi időjárás segíti az építőket a Széchenyi úton is. A most munkába fogott szakaszon a csapadékcsa­torna, valamint az ivóvíz- és gázvezetékek árkainak kiásá­sával gyakorlatilag elkészültek. Jól haladnak a villamospá­lya alapozását előkészítő munkálataival is. A miskolciak pe­dig már egészen hozzászoktak ahhoz, hogy fahidakon, szűk­re szabott járdákon kell közlekedniük. Szinte furcsa lesz majd, ha elkészül a Széchenyi út, s az Ady hídtól a Ta­nácsház térig faltól falig sétaihat, az út teljes szélességében zavartalanul mindenki. A sietségnek ára is van Pontosan csenget a mester Egy elromlott mosógép, hű­tőszekrény vagy televízió ja­víttatása akár két-három na­pi szabadságunkba is került. Mit tehettünk, ha a szolgál­tató vállalat diszpécsere csak annyit mondhatott: kedden házhoz megy a szerelő. Vár­hattuk reggel 7 érától este 7-ig, ha csak nem akadt egy vállalkozó kedvű nyugdíjas szomszédunk, aki helyettünk fogadta a mestert. Ügy tű­nik, ma már mindez a múl­té. Már kora tavasszal beje­lentették, hogy szeptember 1- jétől új rendelet szabályozza a munkavállalási határidők megadását. Pontosabban: a szerviz diszpécserének négyórás eltéréssel kel! megadnia a szerelő ház­hoz érkezésének időpont­ját. S ha késne, legkevesebb 200 forintot kell fizetni az ügy­félnek, vagy 10 százalékos árkedvezményben kell része­síteni a megrendelőt. Egy nap után aligha lehet elemezni az új rendelet gyakorlatát. Mégis milyen volt a premi­er? — kérdeztük Darab Jó­zseftől, a miskolci Gél ka Vállalat igazgatójától. — A rendelet nyilvános­ságra hozatala óta készül­tünk erre, s azonnal megpróbáltak az ehhez való alkalmazkodást. Már a nyár eleje óta erre a szigorú szabályra figye­lünk. Tapasztalatunk, hogy ügyfe­leink közül sokan félreértel­mezték a rendeletet Ügy gondolták, hogy négy órán belül kell elvégeznünk a te­levíziók, háztartási gépek javítását. Valójában a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell megjelölnünk azt a négy órás napszakot. amikor a javítást elvégezzük. Szeptember első napján már „élesben”' dolgoztak. Fi­zetniük azonban sehol nem kellett. Ennek persze ára van, a Gelka igazgatója sze­rint: húsz százalékkal kevesebb javítanivalót vállalnak na­ponta. Tíz televízió és négy háztar­tási gépszerelő van a válla­latnál, akik Miskolcot és von­záskörzetét járják. A jármű­park felében már felszerelték a CB-rádióte- lcfont, hogy alkalom adtán újabb címekkel láthassák ei a szerelőket. Ezzel valamelyest javítható a termelékenység. Am még így is elmaradnak a régi munkatempótól. Korábban egy telev í zi ószerelő naponta 15 címet kapott. Most óvatosabbak, csak 10-et vállalnak, hogy min­denhová idejében érkezze­nek. A szakemberek szerint ez az óvatosság nem mindig az ügyfelek érdekét szolgálja. Például egy-egy televízió ja­vításra 25—30 percet tervez­nek a városban, az utazási idővel együtt. Van amikor ez az idő sok, ám gyakran elő­fordul, hogy kevésnek bizo­nyul. S ha a szerelő úgy látja, hogy kifut az időből, gyor­san dönt, abbahagyja a ja­vítást, s a készüléket be­szállítja a szervizbe. Ez a megrendelőinek többlét­költséget jelent, ám a mester nem kockáztatja a kötbérfi­zetést a következő megren­delőnél. Arról nem is szó­lunk, hogy a kapkodás akadályozza az alapos, lelkiismeretes mun­kát. Hogy máshol milyen tapasz­talatok adódnak a rendelet bevezetésével kapcsolatban, arról majd ismét beszámo­lunk. Úti élmények Az Utazó nyugdíjasok klubja soron következő ren­dezvényét pénteken délután 4 órakor tartja az Adv Mű­velődési Házban. Bartha Ist­ván számol be élményeiről Erdély és Moldva, szebeni havasok címmel. Hol érdemes faéttodni? Miskolc távfűtéses lakásaiban beköszöntött a vödrözés, fa­zékban való vízforralás időszaka, ugyanis a távhőszolgálta- tó-rendszer karbantartása miatt két hétig nincs meleg víz. Ezt a kényelmetlen, de kényszerű üzemszünetet használják fel arra a miskolci vízművek szakemberei, hogy megmér­jék, most mennyi ivóvíz fogy az otthonokban. A dolog azért érdekes, mert a meleg víz is ivóvíz, ráadásul ha pazaroljuk, elvész az a-’, energia is, amit felmelegítésére fordítottak. Egy­re pontosabb látlelet készül a városban arról, hogy hol, mi­ért és mennyi ivóvíz fogy. Takarékoskodni ugyanis csak ak­kor lehet, ha tudjuk, hol van értelme a beavatkozásnak. A televízió legutóbbi Hatvanhat műsorában elhangzott állam- titkári válaszokból is kiderül: a jövőben aligha lesz mód arra, hogy korlátlanul pazarolhassuk az ivóvizet. Ez nem egyszerűen pénzkérdés, hiszen az egész világon fogynak az egészséges ivóvízkészletek és a takarékos ivóvíz-felhaszná­lás néha többet nyomhat a latban, mint a víztermelésbe, -tisztításba ölt milliárdok. (kiss) A városi pártbizottság napirendjén A társadalmi-gazdasági kibontakozás programtervezete (folytatás az 1. oldalról) A városi pártbizottság teg­napi ülésén élénk vita bon­takozott ki a társadalmi és gazdasági megújulásunk programtervezetéről. Sokat ígérő indítása volt ez annak a széles körű eszmecseré­nek, mely a következő he­tekben zajlik le különböző városi fórumokon, mielőtt összekovácsolódik a prog­ram. Nem véglegesen és örökérvényűen, hiszen — mint Szűcs Erika titkár hangsúlyozta szóbeli kiegé­szítőjében — nem szabad dogmaként kezelni, nyitott marad, hogy rugalmasan vál­toztatni lehessen, ha a tár­sadalmi-gazdasági mozgá­sok ezt kívánják. Kolláth Sándor, a Krszöv elnöke egyebek között arról beszélt felszólalásában, hogy a külföldi tőke fogadására, hasznosítására számos vál­lalat és szövetkezet hajlandó­nak mutatkozna, ám ez nem csupán elhatározás kérdése. Van. ahol a saját tőke ke­vesebb, mint amennyit a külföldi partner megkíván­na, van, ahol nincs elég ga­rancia a megtérülésre, mi­vei hiányzik a határon, túl is piacképes gyártmány. Zsuga József, a hernádné- meti pártvezetőeég titkára szenvedélyes szavakkal hívta fed a figyelmet arra, hogy a nyilvánosság előtt politi­zálni, nem lehet a kívülálló szenvtelenségével. Sok olyan programunk volt már, ami nem valósult meg. A párt óriási felelősséget vállal magára akkor is, ha a kor­mány dolgozza ki — részle­tesebben — a kibontakozás programját, és mert így van, nem kockáztathatjuk, hogy nem hajtjuk végre. Követ­kezetesnek kell lenni a szá­monkérésben, és nem szabad időt, módon adni senkinek arra, hogy gyenge munká­ját, nemtörődömségét ma- gyarázgassa. Mindenkinek eS toefl végez­nie saját területén az ön­vizsgálatot: mit mulasztott eddig, s hogyan kell követ­kezetesen haladni a reform útján — e gondolatokkal kezdte felszólalását dr. Ko­vács László, a városi tanács elnöke. A továbbiakban egyebek között azt fejteget­te, hogy bár körülbelül 250 millió fóréit hiányzik a ta­nács költségvetéséből, sirán­kozás helyett arra kell kon­centrálni, hogyan lehet a leghasznosabban elkölteni a rendelkezésünkre álló milri- árdokat. A városfejlesztés koncepciója nem változik: az alapellátás színvonalának megőrzése mellett a komp­lexitás, az igényesség jegyé­ben folytatódik például a belváros rekonstrukciója, a sétálóutca kialakítása. A la­káshelyzet hasonló a buda­pestihez, azaz rendkívül rossz. Négyezer igénylőt ke­restek fel, és a velük folyta­tott beszélgetés egyik tanul­sága az, hogy számosán még mindig úgy hiszik: az ál­lamnak kell megoldania la­káskérdésüket, ők maguk ezért nem tartoznak semmi- fel. Igen sokan egyáltalán nem ismerik a vállalati tá­mogatás rendszerét, vagy ha ismerik, nem akarják igény­be venni. Meglehetősen sok az önkényes lakásfoglaló. Kiköltöztetésük nem megy egyik napról a másikra azért sem, mert kevés az er­re alkalmas alacsony kom­fortfokozatú lakás. Ä jövő­ben több ilyen lakást kell építeni. tudomásul véve, hogy nem mindenki érett még meg a szőnyegpadlós- tapétás-h ideg-meleg vizes otthonok használatára. A kibontakozási program- tervezet meglehetősen nagy teret szentel annak, hogy a felsőfokú szakemberképzést is hozzá kell igazítani az egyre növekvő követelmé­nyekhez. Dr. Romvári Pál, a Nehézipari Műszaki Egye­tem rektorhelyettese, egyet­értve ezzel, arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás­ügyben minden reform vég­rehajtása meglehetősen hosz- szú időt vesz igénybe. Ha például szakjogászokat kí­vánnak képezni — mert er­re is van igény —, akkor olyan úton indulnak el, mely hazai viszonylatban telje­sen járatlan. Az első lépé­seket mielőbb meg kellene tehát tenni. Foglalkozott a termékszerkezet-váltással is. Sokan jelszóként használják ezt a fogalmat, és nem gon­dolják végig, mi mindennel jár együtt. A teljesen isme­retlen, új gyártmányok be­vezetése meglehetősen nagy anyagi és szellemi befekte­tést igényel, ráadásul koc­kázattal jár. Az első felada­tunk az legyen, hogy végig­gondoljuk: hogyan lehetne olcsóbban, hatékonyabban előállítani azokat a termé­keket, melyeknek már van hagyománya Miskolcon, és nem igényelnek tetemes be­ruházást. Várbíró György, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának munka­társa helyeselte, hogy terve­zetként kezelik az anyagot, és további vitára bocsátják. Igaz, hogy hatalmas munkát jelent ez, ám így juthat a városi pártbizottság olyan programhoz, melyben sok ember véleménye testesül meg, és így sokan érezhetik magukénak. Ugyanez a gondolat más oldalról megvilágítva: talán jobb lett volna, ha mér a tervezet összeállítása előtt szélesebb körben tájékozó­dik a pártbizottság — mond­ta Szirbik Sándor, a BVM Alsózsolcai Gyárának igaz­gatója. Tőle hallottuk azt a nem éppen vidám történetet is — illusztrációjául a ter­mékváltás bürokratikus aka­dályainak —, hogy még min­dig azok az oszlopok tartják a villamos távvezetékeket országszerte, melyeknek a terveit ő dolgozta ki ifjú mérnök korában, azaz évti­zedekkel ezelőtt. Azóta ter­veztek jobbakat, célszerűb­beket is, ám ezek alkalma­zása elől a megrendelő kö­vetkezetesen elzárkózik. Később tavaszoőott — ké­sőbb hullatják szirmukat a Bükk későnyári virágai. A kirándulók ezekben, a már szeptemberi, de még verőfényes napokban meg­csodálhatják például a hár- sas, kőrises erdők szegélyén nyitó halványsárga méreg­ölő sisakvirágot, csakúgy, mint a barnás bíbor virágú kosbort, amely a karsztokon megkapaszkodott erdők hu­muszban gazdag foltjain ta­lálható. Jávorkút közelében, a csurgói réten a kirándu­lók még fel feder’-.étik az ibolyáskék virágú északi sárkányfű, valamint a kar­csú sisakvirág és az élénk liláspiros, bandeláfcerszerű virágú havasi tisztesfű dú­san pompázó virágait. Ám hogy az ősz feltartóz­tathatatlanul közeledik, azt Gáspár József, a Digép pártbizottságának közel­múltban megválasztott tit­kára „szűzbeszédében” arról adott számot, hogy közel tíz évi töretlen fejlődés után némi megtorpanás tapasztal­ható a gépgyár gazdálkodá­sában: fokozatosan csökken a jövedelmezőség. Az alap­anyag-igényes termékeket korszerűbb, magasabb fel­dolgozottsági fokú cikkekkel kell felváltani. Ám ehhez új gépek, berendezések szük­ségeltetnek. Foglalkoznak azzal, hogyan lehetne külföl­di cégekkel kooperálva elér­ni e célokat. Dr. Tóth József — foglal­kozásánál, beosztásánál fog­va — belülről ismeri a mű­szaki kutatás gyengéit. Sze­rinte az. az egyik hiba, hogy nem elég eredmény-centri­kus a munka számonkérése, s nem eszerint dotálják a kutatókat. Mint sok más fel­szólaló, ő is hangsúlyozta: a kibontakozási program vég­rehajtását folyamatosan el­lenőrizni kell, ezért szük­ség van a gyors, megbízha­tó visszajelzésre. Szűcs Erika összefoglalóra után Tímár Vilmos első tit­kár zárta le a vitát. Tőle most azért nem idézünk, mert hétfőn közöljük a vele készült interjút a társadal­mi és gazdasági kibontako­zás programtervezetéről. * A pártbizottság jóváhagy­ta a párttagsági könyvek cseréjének intézkedési ter­vét. és személyi kérdések­ben is döntött. n<rr Kiss Bélát — munkája el­ismerése mellett — felmen­tették pártbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tagságából, mivel korábban a megyei pártbizottság és annak vég­rehajtó bizottsága tagjává választották. Dr. Jánváry Annát — munkája elisme­rése- mellett — felmentette pártbizottsági tagságából, mert munkakörének válto­zása miatt a megyei tanács városi jogú pártbizottságá­hoz derült át. Zimmermann Ferencet, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat igazgatóját, a Szolgáltatói pari Pártbi­zottság társadalmi titkár­helyettesét a városi pártbi­zottság és a végrehajtó bi­zottság tagjává, Gűr Nán­dort, a KISZ városi bizott­ságának első titkárát pedig a városi pártbizottság tagjá­vá választották. a színesedő táj mutatja. Ve­resük már a cserszömörce levélzete, amely élesen elüt az erdők lombozatának zöldjétől, a törzsek barnás színétől. Érleli termését a Nagymező bükköseiben a piros bogyójú havasi ri­biszke, messze környékről csábítva őszi lakomára az erdők madarait. A Bükk kü­lönlegessége a bérei rózsa, amelynek jellegzetessége, hogy nincsen rüskéje, azaz nem szúr. Most érleli na­rancsvörös színű bogyóit, amelyet szívesen gyűjtenek az erdők közelében települt falvak lakói, már csak azért is, mert szedésénél nem szurkálja össze a kezüket Köhögés ellen teának, egye- helyeken lekvárnak főzik. Van, ahol kierjesztik, s csipkebort készítenek belőle. Érleli termését a havasi ribiszke Bükki virágpompa

Next

/
Thumbnails
Contents