Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)
1987-08-12 / 187. szám
A DH várospolitikai fóruma ' ** ................. .................... ........ I I .......................... ..................» I. ■ , II Válasz levélírónknak A miskolci temetőkről 0-if Összehasonlítva más városokkal A korlátozások oka ■ Kegyeleti park, urna ^ A templomhoz hasonlóan érték az avasi temető is. (Fejér Ernő felvétele) Uj vakolat a síneknél Felújítják a Tar esi Lajos, levélírónk — lelkes lokálpatrióta — terjedelmes levelet küldött szerkesztőségünknek, melyben a miskolci temetők helyzetét kifogásolta. Mint írja, nem ért egyet a temetőkről szóló miskolci tanácsrendelet több kitételével sem. A levelet olvasónk hozzájárulásával továbbítottuk a városi tanács építési és közlekedési osztályához, ahol azt Jirkovszky Imre, osztályvezető főmérnök mondott róla véleményt. Mivel a téma sok-sok miskolcit érint — s hisszük, érdekel is —, úgy gondoltuk, közreadjuk a levélre adott válasz lényegét. — Tarcsi Lajost jószándék vezette: értékeink megóvása, a kegyeleti szempontok fokozott figvelembevétele miatt emelt szót, azonban nyitott kaput dönget, hiszen a városi tanács és a miskolci egyházak érdekei azonosak: a régi temetők építményeit, a sirjeleket, síremlékeket, a levekő kondicionáló növényzetét óvni és gondozni kell. Ennek szellemében született a 3/1987. számú, a temetőkkel és a temetkezéssel foglalkozó tanácsrendelet is. Az a célja, hogy a központi szabályokat a helyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazva olyan egységes előírás álljon a temetők kezelőinek, illetve fenntartóinak rendelkezésére, amely elősegíti a temetkezési kultúra és szolgáltatás színvonalának emelését. — Ha a megyei városokat ilyen szempontból összehasonlítjuk, megállapítható, hogy amíg Miskolc 35 sírkertjéből jelenleg 25-ben A városi közlekedés leghangulatosabb eszköze a dalban is megénekelt „fess fiá- ker”, a bérkocsi volt. Miskolcon az első megbízható híreket a fiákéiról 1884-ből kapjuk, ekkor ugyanis az 1884. évi 17. te. alapján kötelező érvénnyel elkészült az engedélyhez kötött iparok rendtartása, köztük a bérkocsiiparé is. A szabályrendeletből egy jól működő iparágat ismerhetünk meg, Miskolcon 50 fiáker volt ebben az időben. Az 50 kocsiból tíz egvfo- gatú és negyven kétfogatú. Ezek a kocsik kizárólag személyszállítást végeztek, a teherszállító szekeresek más kategóriába tartoztak. A bérkocsik a városi hatóság által kijelölt állomáshelyeken tartózkodtak fuvarra várva, nyáron reggel 6-tól este 11- ig, télen pedig 7-től este 9- ig. A két vasúti indóháznál, a Korona és a Három Rózsa szállodánál éjszaka is volt egy-egy kocsi ügyeletben. Az állomáshelyeket és a kocsikat a kocsisoknak kelleti tisztán tartaniuk, ezt sűrűn ellenőrizte a város. Az ál- : ".másokon zárt szemeteslá- <' :kban gyűjtötték a szemelet. és a bérkocsisok pénzbírságot fizettek, ha a tisztaság ellen kifogás merült lehet temetkezni (köztük 10 egyházi), addig Debrecenben mindössze 2, Pécs. 1 Szegeden 5, Győrött 7 temetőt kezeinek. Ez. valamint a temetők szétszórta' a, a kezelők nagy száma éo «mzdasági helyzetük, temetőink elhanyagoltságához vezetett. Hadd hívjam fel a figyelmet például arra, hogy Debrecenben 1932-ben a városi köztemető átadásával egy időben bezárták az összes felekezeti temetőt. Budapesten 1949-ben, amikor létrejött a Fővárosi Temetkezési Intézet — ugyancsak megszűntek a felekezeti temetők, arról már nem is beszélve, hogy a korábbi 87 temetőből mindössze 15 működik ... Miskolc Város Tanácsa nem tervez hasonló intézkedéseket nem zárjuk le a régi temetőket, s nem sajátítjuk ki a felekezeti temetőket. — A korlátozott „működtetésre”, illetve a temetők megszüntetésére (néhány sírkertről van szó) a városi általános rendezési terv, a városrendezésről szóló tanácsrendelet, a központi jogszabályok, a környezetvédelmi, közegészségügyi, gazdasági és városrendezési vonatkozások kényszerítettek, illetve kényszerítenek bennünket. Az ezzel kapcsolatos döntések javarészt még 1976-ban születtek. Hogy példát is említsek: a Mindszenti római katolikus és evangélikus temetőket 1977. január 1-től 1980. december 31-ig korlátozottan lehetett igénybe venni, majd 1981. január 1-től a Nagyleány evangélikus temetővel I együtt teljesen lezártuk. A fel. A városnak arra is volt gondja, hogy kollektiven tegye felelőssé a kocsisokat, a bírságot is valamennyien fizették. Ennek ellenére sok panasz érkezett az állomások rendjére, a lovak állapotára, és a bérkocsisok öltözetére, magatartására célozva. A bérkocsisoknak a város valamennyi közlekedőjére vonatkozó közlekedési szabályok mellett még további szabályokhoz is alkalmaz- kodniok kellett. Az állomáshelyeket csak fuvar esetén volt szabad elhagyniok, bárkit el kellett vinniök, de a közönséget a kocsi használatára felszólítani tilos volt. Ha az utas megállást parancsolt, a járda mellett várakoztak, hogy a gyalogosközlekedést ne zavarják. Forgalmas, vagy szűk téren nem állhatták meg, a közelben kerestek alkalmas helyet; ezt az utassal előre megbeszélték. A kocsit nem volt szabad felügyelet nélkül hagyni, és a gyeplőt másnak átadni. A gyalogosokat kiáltással figyelmeztették arra, hogy kocsi közeledik, térjenek ki. Éjszakára — a közúti lámpák meggyújtásától számították az éjszakát — a kocsikat kivilágították. A bérkocsi viteldíját a város belterületén a tanács határozta meg, a külterületen döntést a temetőfenntartők megfellebbezték, de a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fellebbezést elutasította, nem engedélyezte a szóban forgó temetők korlátlan használatát. Ugyanakkor 1982-ben kérelemre engedélyezte — egészen 1996-ig — az urnaelhelyezést. A városi tanács ezt a döntést tudomásul vette, s mivel az OESZ 1986- ban nem módosult olyan mértékben, hogy három temető további korlátlan használata lehetővé vált volna, ennek megfelelően rendelkezett a végrehajtó bizottsága 3/1987-es számú tanácsrendelet megalkotásánál. Szerintünk ez nem sérti a lakosság igazságérzetét, mint ahogyan azt Tárcsái Lajos állítja. — A kegyeleti parkokban — a nemzeti pantheonokhoz hasonlóan — a temetők lezárása után is a temetői jelleg dominál. A hozzátartozók továbbra is ápolhatják szeretteik sírhelyeit. A gazdátlan sírhelyek, és az egész temető intenzív kertészeti gondozásával, az értékek megóvásával lehetőség adódik rá, hogy a területet bekapcsoljuk, a város zöldfelületi rendszerébe. Ez természetesen nem a meglevő sírhelyek és síremlékek felszámolását jelenti. Ami pedig az urnás temetés kiterjesztését illeti: az egyházi szervek és a lakosság kérésének eleget téve. ahol a városrendezési tervek és jogszabályok lehetővé teszik, az új tanácsrendelet szerint alkalmazható ez a temetkezési mód. (nyikes) szabad afku tárgya volt a díj. A századfordulón a bérkocsiiparág még jövedelmező volt, az adófizetőkről készült kimutatásában a bérkocsisok a „középmezőnyben” találhatók; az iparszerű vállalkozások előzik meg őket. A gazdasági változások, a technika fejlődése nem kedvezett a bérkocsisoknak, az állandó viteldíjemelések — 1903-ban, 1921-ben, 1923-ban — nem segítettek, az 1897- ben elinduló villamos is erősen csökkentette a jövedelmüket, végül az automobil megjelenésével elhalt ez az iparág Az autótaxik 1925-ben jelentek meg a város utcáin, az akkori időkben gyorsnak számító sebességgel, óránként 10 lcm-rel „száguldoztak”. Az első taxitulajdonosok. akik felismerték az autóban rejlő nagy lehetőséget. megérdemlik, hogy név szerint megemlítsük őket; Sípos Gézáé volt az első 5 autó, az ő nevével a teherfuvarozás és az autóbusz- közlekedés kapcsán is találkozhatunk. Nagy Géza és a Fürpasz-testvérek ugyancsak szállítási vállalkozók voltak. Seresné rtr. Szegöfi Anna (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk) Nemsokára furcsa látványban lesz részünk: a díszlet az utcára kerül. A darab címe: a Miskolci Nemzeti Színház felújítása ... A városi tanácson mér korábban tervbe vették az épület homlokzatának felújítását. Indokolt is volna a munka, hiszen több helyen — az utcai fronton, az árkádnál — pereg a vakolat. Időszerű lenne a tetőzet korszerűsítése is. Az egészet pedig célszerű mielőbb elkezdeni, hiszen jelenleg pontosan itt tartanak a kivitelezők a Széchenyi út rekonstrukciójával, s most „egy füst alatt” végezhetnék a felújításokat A színház tatarozásáról Boncsér Lászlótól, az ÉÁÉV építésvezetőjétől érdeklődtünk. A munkákra kiírt versenytárgyalást az ő vállalata nyerte meg. • MEGGYENGÜLTEK A PILLÉREK A pályázat kiírásai szerint egyebek között az . árkádos rész meggyengült, de még nem veszélyes pilléreit kell megerősíteniük. Ezért 1,20 méter mélységig leásnak ezek mellett, s 15 centiméter vastag betoníallal támogatják meg a szerkezetet. Ezután megfúrják a pilléreket, amikbe betonacélt húznak. A művelet utolsó fázisaként az oszlopok úgynevezett beinjektá- lását végzik el. Üj műkő- lábazat, friss vakolat a munka vége. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy csupán a villamossínek felé eső homlokzati részt, s a pillérek három oldalát — a színház bejárata felőli oldalon már nem végzik el ezt a munkát — vakolják át a mesterek. • díszlet az utcán így az egész — ha elkészül —, úgy néz majd ki, mint egy hatalmas, az utcára tolt díszlet, ami részben takarja csak el a valóságot : Thália templomának viseltes köntösű épületét. Kíváncsiak voltunk, miért ez a fél megoldás? Harsányt József, a városi tanács beruházási főelőadója szerint az alapvető ok: kevés a pénz. Most csak a legsürgetőbbekre futja. Az említett résszel pedig az útrekonstrukció jelenlegi szakaszának befejezéséig készen kell lenni a kivitelezőknek. Egyszerű belátni, hogy még egyszer nem állhat meg itt a villamosközlekedés. Persze, jogos a kérdés, ha egyszer már úgyis belekezdenek, nem kellene helyrehozni mindjárt legalább a teljes árkádos részt? • MÁJUSIG AZ ELSŐ RÉSZT Mint megtudtuk, ez azért nem volna célszerű, mert a rekonstrukció során ki kell majd cserélni a társalgó födémét is. Egy ilyen munka pedig sok kárt okozna az idejekorán elkészült homlokzatban. Most tehát a pillérek, a homlokzat említett részének vakolása, illetve az itt található három ablak cseréje várható. Folytatása jövőre következik, s ha nem lesz gond az anyagiakkal, a többi részre — az udvar, illetve a Déryné utca felöli falakra, a tetőzet megerősítésére — is sort keríthetnek. Az építésvezető szerint a színházon akkor kezdenek el dolgozni, ha a Széchenyi úton már kiváltották a közműveket, s helyére kerül az új vágány is. Jövő májusig a színházi felújítás első szakaszával is végeznek. B. A. + Reméljük, hamar lekerül a tábla a pillérről. Ez legalábbis azt jelentené, hogy elkezdődött a felújítás. A miskolci közlekedés története 10. „Fess fiálKerefr"
