Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)
1987-08-08 / 184. szám
A könyvtárnak csak egyik feladata a sok közül az olvasni vágyók igényeinek kielégítése. Tudományos-közműve- lodési műhely (is lehet), olyan, amely péidául segítheti a napjainkban mind többek által folytatott helytörténeti kutatást. Milyen részt vállal ebben a Városi Könyvtár? - erről beszélgettünk Hernádi Istvánné- val, az intézményhálózat igazgatójával. — Jól gondolom,, hogy hasznos divattá vált a hely- történeti kutatás? ;— Nem divatnak nevezném, inkább igénynek szőkébb pátriánk múltjának megismerésére. A Herman Ottó Múzeum pályázatai, a napi sajtó cikkei, kiállítások is segítik ennek a felkeltését. Néhány iskolában hozzáértő pedagógusok irányításával folyik ilyen munka. Szép számmal vannak olyan idős miskolciak, akik saját ifjúságuk emlékeit szeretnék felidézni, az otthont magába foglaló városrész múltját jobban megismerni. — Mi módon tud segíteni nekik a Városi Könyvtár? — Mielőtt magunkról beszélek, szükségesnek tartom elmondani, hogy más intézmények — esetleg más módon, más eszközökkel — szintén sokat tesznek a dokumentumok gyűjtéséért, rendszerezéséért, publikálásáért, a közönség tájékoztatásáért. Ilyen — többek között — a múzeum, a megyei könyvtár, a levéltár, az SZMT, az egyetem, vagy az Irodalomtörténeti Társaság helyi csoportja. Ami a Városi Könyvtárat illeti, ésszerű munka- megosztás alapján a diósgyőri Petőfi Könyvtár gyűjti elsősorban a helytörténeti dokumentumokat. Drezdától a hegyekig Két hét az NDK-ban A Borsod megyei tanáes j évek óla szervez csereüdültetést a Német Demokratikus Köztársaságba miskolci —borsodi úttörők részére. A mi gyerekeink a szép kör- t^ezetben levő Annaberg- ben, a német gyerekek Sárospatakon töltenek két hetet. A negyvenhárom miskolci—borsodi iskolás Tóth Anna vezetésével szerdán délután érkezeit haza Miskolcra. Gyerekeinknek igen gazdag programban volt részük most is. Annabergben meg tekintették az ottani Érchegység múzeumát, valamint a híres német matematikus, Adam Reis házát. Bejárták a környező városokat és hegyeket is. így például Drezdában láthatták a világhírű Zwingert, a Kincstárat és a Képtárat. Megismerkedtek Kari Marx Stadttal. A világhírű meisseni porcelán városában látták a Porcelánmúzeumot és a gyárat. Innen még aznap elmentek a nem kevésbé ismert Kari May Múzeumba, ahol megelevenedett előttük a hajdani Vadnyugat romantikája. Seifenben csodálatos élményt nyújtott a Játékmúzeum, ahol talán egy hétig is elnézelődíek volna. Eljutottak Oberwi- seníiialba, az NDK legmagasabban fekvő városába, a téli sportok paradicsomába. Itt megmásztak az ország legmagasabb csúcsát is. Igaz, az időjárás nem fogadta teljes mértékben kegyeibe a miskolci—borsodi iskolás csoportot, ám a sok élmény feledtette velük az esőt. afc Az osztrák „Wien Theater” tagjai Nyugat-Berlinben mulatják be a világsikerű Macskák musical-t. — Miért éppen a Petőfi? — A történelmi Diósgyőrre vonatkozó számos emlék miatt, és mert a belvárosban több intézmény is az érdeklődők rendelkezésére áll. Mintegy hétszáz fotót dolgoztak fel munkatársaink Diósgyőrben, ezekről pontosan tudni, hogy mit ábrázolnak, ki és mikor készítette őket. Vannak diaképeink is a közelmúltból, — ezeket ki is kölcsönözzük —, és a Miskolc Városi Televízióval együttműködve videokazetták készülnek a mai Miskolc eseményeiről, érdekesebo helyszíneiről. Folyamatosan tárjuk fel az úgynevezett rejtett adatokat. Könyvek, térképek, kéziratok tömegét kutatják szakembereink, de szép számmal vannak birtokunkban hajdani plakátok, meghívók, prospektusok, egyéb kisnyomtatványok. Gazdag anyaggal rendelkezik a Lévay József Könyvtár is, a helyi vonatkozású dokumentumok ott hét-nyolcféle cédulakatalóguson találhatók meg. — Ez utóbbiak azonban nem kölcsönözhetők ki. — Valóban, a Lévay csak helybeli munkára ad lehetőséget. E két könyvtár mellett a többi fiókkönyvtárunkban is folyik a gyűjtés, feldolgozás. — Milyen szerep jut a Hazafias Népfront Városi Bizottsága honismereti munka- bizottságának? — Szervező-koordináló feladata van, ami a jövőben talán még jobban összehangolja az egyes intézmények tevékenységet. Rengeteg kiadványunk van, de mások is rendszeresen megjelentetnek dokumentumgy ű j teménye- ket, feldolgoznak irodalomtörténeti emlékeket. Véleményem szerint az iiyen jellegű kötetek, füzetek kiaaása nem elég tervszerű, aminek egyik legfontosabb oka itt is, mint a közművelődés más területein, a pénz. Sz. G. * A heavy metal egyik legkiválóbb hazai képviselője: a Pokolgép együttes. Novemberben Miskolcon A Pokolgép a Petőfi Csarnokban Pokoli színjáték címmel nagyszabású show keretében mutatja be második nagylemezének anyagát a Pokolgép együttes a budapesti Petőfi Csarnokban. A műsorra — amely e hó 21- én, este 7 órakor kezdődik — Miskolcon is kaphatók jegyek. a Vasas Művelődési és Oktatási Központban. A koncerten egy NSZK-beli és egy holland együttes is fellép, a műsort rögzíti a Magyar Televízió, és egy amerikai tévétársaság. Angol nyelvű élő felvétel is készül a helyszínen. A Pokolgép egyébként novemberben Miskolcon is bemutatkozik; a Vasasban rendezik meg koncertjüket. Dzsessztánc Az Ady Endre Művelődési Házban szeptembertől dzsessztánctanfoiyarn indui. Azokat a 14—18 éves fiatai lányokat várják, akik kedvet éreznek, hogy elsajátítsák az alapokat. Érdeklődni, illetve jelentkezni személyesen, illetve az 51-823- as telefonszámon lehet. , Kulcsos ” gyerekek a kön y v tárak ban Kötelező olvasmányok videón Érezhetően kevesebbet járnak a nyári szünidőben könyvtárakba a gyerekek, mint a tanév során. Pedig sok gyereknek telne hasznosabban a szünidő, ha üres óráit, az esős napok délelőttiéit, vagy délutánjait a könyvtárakban töltené el, és nem céltalanul csellengve... De mit kínálnak a legfiatalabb korosztálynak most, a vakáció közepén ezek az intézmények? Hernádi Istvánná, a városi könyvtár igazgatója elmondta, hogy júniusban, a dédestapolcsányi olvasótáborban ismerkedhettek a tanulók olyan fogalmakkal, mint hazaszerertet, honismeret, természetszeretet. A könyvtárakban rendszeresen nézhetnek diafilmeket, részt vehetnek nekik rendezett foglalkozásokon. Az igazgatónő szerint, sok náluk a „kulcsos” gyerek, akiket szüleik, mint afféle napközibe, ide küldenek. Persze, ez még mindig jobb a céltalan lő- dörgésnél. A megyei könyvtár gyerekkönyv tárának vezetője, Tóth Gyuláné, arról beszélt, hogy június közepén — Szemere Bertalanra emlékezve Az augusztusi Napjaink Születésének 175. évfordulója alkalmából Szemere Bertalanra, az első magyar felelős minisztérium belügyminiszterére, majd később a forradalmi kormány elnökere, a korábbi borsodi aljegyzőre, azután főszolgabíróra emlékezik két írással a Napjaink című irodalmi folyóirat augusztusi száma. Sárközi Györgynek az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában őrzött nyolclapos gépirata az egyik, Wittman Tibornak, az elsősorban Latin-Amerika-történész- ként ismert egykori szegedi professzornak a Valóság 1948. májusi számában megjelent történeti esszéje a másik adalék Szemere portréjához. „Szemere Bertalan műveltsége és tehetsége, eszméinek szigorú rendezettsége és nem közönséges helyzetérzéke révén minden korban elsőrendű politikus lehetett volna. A maga korában azonban kénytelen volt a második sorba vonulni; hiszen a reformkorban Széchenyi hatalmas nyugtalansága, a forradalomban Kossuth patetxkus szenvedélye és Görgey ironikus szenvedélytelensége a történelemmel találkozott ember olyan nagyméretű megnyilvánulásai, amely-ak mellett tehetség, buzgalom, műveltség megsápad és szerényebb rangot kap” — így kezdi írását Sárközi György. Wittman Tibor kérdései, amelyekre részint válaszol: „Ki volt ez a szabadságharcos köztársasági miniszterelnök, kinek demokratizmusa az eiső köztársaság egyik legnagyobb vívmányát alkotta meg, az első közép-európai nemzetiségi törvényt, mely az autonómia elvére épült? Ki ez a politikus, aki 1848 szeptemberében Jellasichot Deákkal közösen kidolgozott tervével... javaslatok útján akarta leszerelni? Ki volt Szemere Bertalan, akit hol Kossuth ellenfelének, hol egyik legfontosabb munkatársának tekintenek? Születésnapi megemlékezés a lapot indító terjedelmes írás is. Fábry Zoltánról, arról a csehszlovákiai magyar íróról, akinek „nevét méltán jegyzi Romain Rolanddal, Thomas Mann-nai, Bertolt Brechttel és Julius Fucikkal együtt az egyetemes európai kultúrtörténelem úgy, minta szellemi antifasizmus első vonalában harcolókét.” Az idézet a tanulmányszerző Máté László cikkéből való. Számos fotó illusztrálja a kilencven éve született íróról szóló megemlékezést. Czinke Ferencnek Sárospatakon nyilt a közelmúltban kiállítása. (Korábban a Miskolci Galéria rendezett nagyszabású tárlatot a grafikusművész munkáiból.) A pataki kiállításon Fejti György mondott megnyitót. Az ott elhangzottakat közli a lap, majd következő oldalain Czinke Ferenc Amerikas nagyapám legendája című írását, részleteket egy készülő önéletírásból. A Miskolci Nemzeti Színház évadzáró társulati ülésén a fenntartó megye és város nevében Gápelné Tóth Rózsa, a városi tanács elnök- helyettese értékelte színházunk munkáját. Arról szólt — és szól beszédének a Napjainkban megjelent szövege —, nogy a színház mennyire váltotta be a szíházbarátok széles táborának „elvárásait”, hogy kié a színház — csak a kísérletező kedvű rendezőké, vagy azoké. akik a városban és a megyében élnek —. hogy miért nem elegendő a költségvetés, hogy mit mutat a tartozik-követel mérleg. Szugyancsak Dédestapolcsánv- ban — a nemzetiségi olvasótáborban szlovák anyanyelvű gyerekek tökéletesíthették szlovák nyelvtudásukat. míg a tagozatos iskolákból érkezettek angol, orosz és német nyelven társaloghattak. A gyerekkönyvtárban a társasjátékok, a lemezek óriási választéka várja az iskolásokat. A földszinten — az információs részlegben — videón nézhetnek népszerű történelmi filmeket, kötelező és ajánlott olvasmányok feldolgozásait. Néhány cím, a folyamatosan bővülő kínálatból; Egri csillagok. Robinson, Ludas Matyi, Pál utcai fiúk. fl „fóti Ityf A hazai turisták, természetkedvelök, iskolai csoportok mellett jelentős számban lát vendégül külföldieket is a Bükk „keleti kapuja”, a Bükki Nemzeti Park kezelésében levő Herman Ottó- emlékpark. A látogatók véleményét erről a vidékről, a természet védelméről alkotott felfogásukat híven tükrözik azok a bejegyzések, amelyek az emlékpark vendégkönyvében sorakoznak. Noha az emlékpark épitményei a hazai látogatókból vegyes érzelmeket váltanak ki. a külföldiek, elsősorban a hollandok és a Nyugat-N émetország- ból érkezettek elragadtatással szemlélik a „bizarr” építészeti megoldást. A vendégkönyvi bejegyzések tanúsága szerint a nem szakembereket, a botanikához keveset értőket is magával ragadja a bükki növényzetet bemutató természetes környezet. és azok a fényképfelvételek. művészi fotók, a bükki településeket és kismertersé- geket bemutató látnivalók. amelyek a szem- lélődőket fogadják. Erről tanúskodnak az. olyan „egzotikus" bejegyzések, mint a lapónul írt dicsérő sorok. vagy pedig annak a vendégnek a véleménye, aki az afrikai Tógából került erre a vidékre. Fotók, térképek, kéziratok Helytörténeti dokumentumok a könyvtárakban
