Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)
1987-08-29 / 200. szám
Villantó A Stradivari titkai 1, Horgászat-krónika I cremonai Intézménynek elegendő feladatot teljesített a legismertebb hazai horgászíró, Vigli József azzal, hogy több évtizedes anyaggyűjtés után megírta A magyar horgászat krónikája című könyvet, amely most jelent me- az Interprets kiadásában. Ez a szép kiállítású kötet méltán nevezhető hézagpótló műnek, mert mostanig hiányolhatták az érdeklődök az össr Taglaló történeti tanulmányt a horgászatról. A könyv bevezetőjében olvashatjuk — „a horgászat, mint nagy tömegeket érintő mozgalom, mór Magyarországon is társadalmi tényezővé vált. A szervezett horgászok száma túlhaladta a háromszázezret. Így egy-egy hét végén, tekintetbe véve a családi kapcsolatokat, a gyerek" tői az aggastyánig, akár egy milliónyi magyar állampolgár is érdekelt ebben az egészséges és frissítő időtöltésben.” S a horgászok száma évről évre növekszik. Vigh József krónikásként is élvezetes stílusú író maradt. Egyszerre kínál olvasóinak számukra eddig ismeretlen információkat, s fordulatosán megírt, érdekes történeteket. S a felhasznált forrásmunkák között mindjárt az elején hivatkozik egy észak-magyarországi nevezetes kiadványra, Comenius Sárospatakon írt oktatási kézikönyve, az Orbis Pictus egy passzusára, amely pontos leírást közöl a 17. századi horgászfelszerelésről; „A halász fogdossa a halakat... horoggal, mely a horgászvesszőről cérnán (horogínon) függ, és amelyre vagyon téve az éte- tő maszlag”, azaz a csali. A régi idők horgászatáról azonban a legtöbb adatot ez a krónika is a Miskolchoz el- téphetetlen szálakkal kötődött Herman Ottó híres művéből, A magyar halászat könyvé bői veszi át. A legbensőségesebb vallomás is a Herman Ottóé; „az igazi élvezet, amely első helyet kér magának — nem más. mint a horgászat. A horgászat vaHAZIASSZONYOKNAK AJÁNLJUK! + TÓTH ZOLTANNÉ MESTERCUKRÁSZ RECEPTJE GOMBÁSRÉTES Hozzávalók: 2 csomag réteslap, 30 dkg gomba, 1 csomag petrezselyemzöld. 5 dkg vaj, 10 dkg reszelt trapista sajt, só, bors, ketchup — ízlés szerint. Elkészítése: kiterítjük a réteslapot, s olvasztott vajjal meglocsoljuk. A gombát apróra vágjuk, meg- dinszteljük. s ragut készítünk veié' az aptóra "Váífotf' petrezselyemzölddel, a sóval, a borssal, a reszelt sajttal és a ketchuppal. Ezt ráhintjük a réteslapra, majd feltekercseljük. A tetejét megkenjük olvasztott vajjal. Amikor félig kisült, a tetejére apróra vágott petrezselyemzöldet szórunk. Még melegen saeleteljük, s úgy tálaljuk. BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta szeptember 4-én a vasúti tisztképzés centenáriuma alkalmából 4 Ft névértékű, általános forgalmi bélyeget bocsát forgalomba. A bélyeg Forgács Miklós grafikusművész terve alapján több színű ofszetnyomással, 100 bélyeget tartalmazó Ivekben az Állami Nyomdában készül. A bélyegkép szélei felé sötétedő kék háttérben a tiszt- képző épülete látható, fölötte a MÁV korabeli és mai emblémájával. A „10Ó éves a vasúti tisztképzés” elnevezésű bélyegzőt szeptember 5-én a budapesti 4. számú postahivatal fogja alkalmazni, illetve a bélyeg megjelenésének napján az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon a 4-és és 10-cs — használni fogják az elsőnapi bélyegzőt is. ★ A mezőkövesdiek szervezésében, a bogácsi úttörőtáborban jól sikerült fi- latellsta előadást tartott a MABEOSZ Észak-magyar országi Területi iroda vezetője áugusztus 13-án. A tábor mintegy 45 tagjától számos kérdés érkezett az előadóhoz postatörténeti és közművelődési témákban. a nagy érdeklődés mellett elhatározás született, hogy Mezőkövesden és a vonzás- körzetéhez tartozó számos tanintézetben kívánatos lenne beindítani szervezetten a bélyeggyűjtő szakköröket. A rendezők ehhez megígérték a támogatásukat. ★ A MABEOSZ Észak-magyarországi Területi Iroda (Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emelet) kiállítótermében augusztus 31-ig dr. Lénárt László barlangos témájú, míg szeptember l-től Harmatja Artúr űrkutatás témájú gyűjteményében gyönyörködhetnek a látogatók. A tárlatok — szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével — naponta 8—15 óra között tekinthető meg díjtalanul, illetve csütörtöki napokon 17 óráig. ★ A közlekedési és postai múzeumok nemzetközi szervezete. az IATM konferenciája alkalmából augusztus 31-én az eseményre utaló bélyegzéssel látja el az ott feladott küldeményeket a Budapesti Közlekedési Múzeumban működő alkalmi postahivatal. A tatai 1. sz. postahivatal a rendezvény színhelyén működő alkalmi postahivatalban augusztus 28—23-én fogja használni a „Munkásfiatalok Országos Találkozója” feliratú bélyegzést. Szeptember 1-én Pécsen az ifjúsági házban müködö alkalmi postahivatalban lehet megszerezni a „100 éves a pécsi Postaigazgatóság” feliratú bélyegzést. Miután ez alkalmi levelezőlap megjelenésével is összefüggésben áll, így az arra kijelölt postahivatalok használni fogják az el- sőnapi bélyegzőt Is. A szóbanforgó bélyegzés szeptember 1—13. között a pécsi Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumban is beszerezhető. A budapesti 8. sz. postahivatal, a rendezvény színhelyén működő alkalmi postahivatalban szeptember 5-én fogja alkalmazni a „100 éves a MÁV Tisztképző és Továbbképző Intézet” feliratú bélyegzőt. A tatabányai napok elnevezésű ke- rékrendszerü bélyegzőt augusztus 27 —október 10, között használja a tatabányai 1. sz. postahivatal. A XXI. nyírbátori zenei napok bélyegzés még augusztus 29-én megszerezhető Nyírbátorban, a rendezvény színhelyén működő alkalmi postahivatalban. R. L, lóban az üdülés nemes módjai közé tartozik, s távolról sem az, amit a gúny szava körülbelül úgy fejezett ki, hogy a horog olyan szerszám, melynek csapó végén egy féreg. a fogó végén egy rüpők fityeg.” Érthető, hogy Herman Ottó ott bábáskodott az első országos horgászszervezet, s a horgászat ügyét is rendező halászati törvény létrehozásánál. Meglepőbb érdekesség azonban, hogy a legnépszerűbb mesemondónk, Jókai Mór is hasonlóképpen buzgólkodott ebben az ügyben. Akik zúgolódnak a mai tilalmi idők miatt, talán lecsillapodnak, ha megtudják, hogy száz évvel ezelőtt az általános tilalom sokkal hosszabb időre terjedt ki: április l-től június 15-ig tartott, a pontyfogási tilalom pedig július 15-ig! A méretkorlátozások megegyeztek a most is érvényben levőkkel. Bennünket közelebbről érintő adalékok; Észak-Magyarország első horgászegye- sülete Putnokon alakult, századunk elején. A legnagyobb hazai pisztrángot ebben az időszakban a Diósgyőrhöz tartozó Garadna-tóból fogták ki; 14 kilogrammot nyomott. Városunkban az első egyesület. a Borsod-Miskolci HE 1938-ban kapta meg működési engedélyét, .s az alakuláskor 180 tagja volt. (Jövőre lesz tehát a miskolci horgászélet félévszázados jubileuma!) Szűkebb pátriánk mostani horgászvizeinek országos népszerűségét jelzi, hogy a könyv színes táblái között ott szerepelnek a különösén vonzó tájkörnyezetű rakacai és lázbérci tározó tavakról kezűit felvételek. (berecr) A hegedűk királya, a Stradivari, évszázadok óta márka, híres zenészek, műgyűjtők vagyont fizetnek érte. Igazi kincs! Mióta az első nevezetes hangszerek kikerültek Antonio Stra- divári cremonai műhelyéből, azóta rejtély, hogy miért olyan szép hangzásúak. A világ egyik legnagyobb kultúrtörténeti, zenei titka ez, amelyet már sok százan próbálták megfejteni. Eddig sikertelenül. He- gedükészitök, fizikusok, laikusok és szakemberek foglalkoztak a kérdéssel, köteteket tennének ki a „tudományos" magyarázatok. Kémikus eddig még nem akadt a sorban. Dr. Joseph Nagyvary, amerikai biokémikus professzornak sikerült a Stradivári- rejtélyt megfejtenie! A világsajtót már évekkel ezelőtt bejárta a hír, hogy a texasi egyetem elismert kémikusa nagy lendülettel vetette bele magát a hangszer minden körülményre kiterjedő vizsgálatába, már figyelemre méltó eredményeket is elért, de a titokról csak nem került le a fátyol. Még hiányzott egy szó szoros értelmében pici bizonyíték — a lakk analízise. Mégis talán ez okozta számára a legnagyobb erőfeszítést, hogyan szerezzen belőle egy porszemnyi nagyságot? Ki az a Stra- divári-tulajdonos, aki hajlandó „megoperáltatni” hangszerét. .. Az idén, július végén sikerült a felbecsülhetetlen „lelethez” hozzájutnia. Dr. Joseph Nagyvary gyorsan munkához látott, s eredményeiről elsőként a világon lapunknak nyilatkozott. I • • . Köpenyben, csinosan A tanév „egyenruhája’1 Akárcsak tavaly, ez év nyarán is divatos volt a gyermekeknek az egyenruhastílus. A különböző uniformisok legjellemzőbb jegyeit felhasználva készültek a hétköznapi, és szabadidő-öltözékek. A jövő héttől igazibb egyenruhát öltenek fiúk és lányok: iskolaköpe- nyek takarják a már-már egyenruhának számitó farmernadrágot és -szoknyát. Gondot legfeljebb a számtalan divatos fazonból való választás okozott. Talán még soha nem volt ennyiféle modern szabású, sokszínű az iskolaköpeny. Csak az anyagukat illetően nehéz az újítás, hiszen sok szempontnak kell mégfelelnie; strapabíró legyen, ne változtassa se a méretét, se a színét a gyakori mosásnál, legyen köny- nyen kezelhető, kényelmes és szellős. Erre pedig legalkalmasabb a már jól bevált műszál, a nilprint. A lányok számára kék, piros és fehér színekben készült , huzatruhákat egyenes szabással, mell alatt, vagy derékon vágott vonalban, többféle ujj- változattal — mandzsettába fogott hosszú, könyökig érő, felhajtott szélű, japán ujjú. ujjatlan, vagy csak vállpán- tos — varrták. Még mindig van a boltokban egyszínűben, vagy kontrasztos, mintás, aszimmetrikusan elhelyezett betétrészekkel díszítve. A gallérmegoldások legalább olyan változatosak, mint a zsebek. Láttunk babagallérosat, spicces fazono- sat és gallér nélkülit is. Hogy legyen hová rakni a „kellékeket”, készültek rejtett-, egy vagy két rátett- zsebesek, és az eleje teljes szélességben ' „surc-zsebesek” Is. Aki szereti a gombokat, hordhat elöl, vagy hátul- gombolósat, mások bebújó- sat. Kinek-kinek ízlése szerint: ahány gyerek, annyiféle köpeny. tJc Számos világlap-irt dr. Nagyvary József kutatásaiból Dr. Nagvváry József a riportlehetőséget Szegeden, szülei otthonában teremtette meg a számunkra. Egy véletlen vezetett hozzá, mert csak néhány napot töltött itt augusztus közepén, s a családi látogatást természetesen nem erre szánta. Hogy mégis hajlandó volt nyilatkozni, ez- elsősorban annak szól, hogy magyarnak érzi magát' évtizedek távolából is... — Svájcban doktoráltam le Paul Korrer Nobel-dí- jas professzornál — mondta. — Két évvel később a2 Egyesült Államokban telepedtem le, és a texasi egyetemen főleg nukleinsav-ké- miáőal foglalkoztam. — Hogyan jutott eszébe, hogy pályát módosítson, és a Stradivári hegedűk titkának a megfejtésén fáradozzon? — Szó sincs pályamódosításról, legfeljebb arról, hogy már nem végzem olyan intenzitással kémiai kutatásaimat. Ebben segít az egyetem is. mert az utóbbi években elég nagy hírnevet szereztem az intézetnek az olasz hangszer vizsgálatával. A tudományos kutatások általában nem foglalkoztatják az embereket, őket csak a végeredmény érdekli. Ezért gondoltam arra, hogy megpróbálok olyannal foglalkozni, ami széles tömegeket is izgat, hiszen egy több évszázados kultúrtörténeti rejtély megfejtése szinte mindenkit érdekel. Izgalmas volt számomra például az a kérdés, hogy miért jobbak a cremonai hegedűk, mint a többiek? — És miért jobbak? — Tudományos magyarázat még erről eddig nem született, és én is csak később fogom közreadni, hiszen még frissek az eredmények. Az azonban már most is látható, hogy a fakezelésen túl. ezt már évekkel ezelőtt megvizsgáltam, a legnagyobb szerepe a lakknak van a csodálatos hangkepzésben. Erre eddig is sokan gondoltak, de azoknak nem sikerült hozzájutni egy mintához, és azt alaposan, mikroszkóp alatt analizálni. Kémikusokra ugyanis sehol a világon nem jel- i lemző. hogy ilyenek kössék 1 le az idejüket... Nekem is | igen sok fáradságba és i pénzbe kerültek az effajta | kutatásaim. Eddig körűibe- ' lül hetvenezer dollárom fekszik benne. — Gondolom, egyszer busásan megtérül ez a hatalmas összeg. — Ebben én is bízom, de évek telnek el addig. Ren- _ geteg publikációt, tudomá-,,7 nyos igényű munkát keliit- még közreadnom, éhhez pé-"' dig sok idő kell. — Miért olyan fontos a lakk? A fákról tudjuk, hogy különleges kezelést igényelnek. A lakk azonban csók- egyszerű színezés, illetve. „tartósítás” __ ~ .-tis: —e- Ez nagy tévedés, bár-.-, van ■ Hyéri széfépe is'. ’A*** hangokat vegyi anyagoknak lehet befolyásolni. A SfraT- , di vári-féle lakkozás abban a korban nem volt külön- ■ leges, mert jószerivel csak' olyan keveréket lehetett kapni, mint amilyen az volt. Minden hegedűkészítő mester ilyet használt. A ere,-.... monai lakkot azóta se tud^c y ják utánozni, talán majd most! Egyébként durva, por-* celánszerű volt, és nagyon'."1 pattant. A Stradivári hegedűk fájába, mint az apró:-1 szögek, úgy kapaszkodtak.^' meg ezek a lakkszemcsék. • — Elárulná, miből készül-] v. tek? — Ez még hadd marad- vjon titok! Először meg kell J, védeni, majd csak utána V adom a világ tudtára. Any** u nyit elárulhatok, hogy kris- \ tályporral van tele .. s — ön tud hegedülni? 1 — Igen. Még Einstein hegedűjével tanultam meg Zü- =. richben. A híres tudós rokonságával kerültem ott ’• jó’* viszonyba és adták kölcsön, a hangszert. Nem Stradivári volt... ' "• — Nem szeretne egy Stradivári hegedűt? — Dehogynem! Csak nincs egymillió dollárom rá. Igaz* , a legolcsóbbhoz már 300—. 400 ezer dollárért is hozzá-, juthatok . . — Hallottam hogy ön " is készít hegedűket. ép-, pen tudományos °--edmé- nyeit felhasználva, megközelítőleg Stradivári ha-agzá- súakat. Lesznek-e . olyan hí-, ., resek ezek a Nagyváry- éle hangszerek évtizedek múlva, mint az olasz mesteré? — Remélem egyszer ezek- ről is beszélni fognak a t‘j mesterek zenészek szakem- * berek. Yehudin Menuhin például dicsércleg hyilatkor ..'. zott róla a világlapokban. . Nekem ez roppant =okat ieleht. Mindenesetre az er)-1 ", hegedűim csak hatezer dől- - lárha kerülnek ... e (Folytatjuk) Tcmesi László
