Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)

1987-08-24 / 195. szám

Több helyre is elkelne az új típusú pavilonokból Miskolcon. Még a főutcán is akad, »lei csak a ládáiról árulja a hírlapokat. (Fejér Ernő felvétele) Találkozók városszerte Vélemények a kibontakozásról Aligha van napjainkban az "egész országot jobban érintő kérdés, mint az MSZMP nemrégiben közzé­tett' gazdasági és társadalmi kibontakozási programja, valamint az adóreform-ter­vezett bevezetése. Városunk országgyűlési képviselői már készülnék a Parlament őszi ülésszakára. Szeretnék, ha minél megalapozottabban, vflffiSZtőik véleményét, .‘.tol­mácsolva fejthetnék 'ki né­zeteiket a nagy horderejű . kérdésekben; S erre meg lesz minden alapjuk, hiszen a Hazafias Népfront Városi Bizottságának szervezésében a közeljövőben olyan talál­kozókat szerveznek, ahol az adott’' Választókerületekben élők képviselői elmondhat­ják észrevételeiket, javasla­taikat ezekről a témákról. Az első. találkozó .augusztus 31-én, hétfőn délután 6 óra­kor kezdődik, a II/7-es párt- szervezet helyiségében, a Klapka György utca Í2. szá­mú házban.-Ide a 4-es szá­mú .választókerület ország­gyűlési képviselője, dr. Vel- key I^ászló várja a résztve­vőket. Az Országos Egészségneve­lési intézet augusztus 29-én, szombaton délután 1 órától rendezi meg a családok ta­lálkozóját a Családi feszti­vált, a Népstadionban. Versenyezni lehet a leg­nagyobb, a legsportosabb, a legegészségesebb család, a legszebb kismama, a legerő­sebb apuka, a legügyesebb’ gyermek • címért. Természe­tesen miskolci résztvevőket is várnak a rendezvényre. Augusztus 28-ától 30-ig díj­talan kempinghelyet biztosí­tanak-a vidékieknek, a Nép­stadion, • Fehér utca 9.szám alatti sporttelepén. Pótbeíratás Pótbeíratás lesz a mis­kolci Dolgozók Gimnáziu­mában augusztus 24-én és 25-én. A, tanévnyitót az ösz- szes tagozatnak egységesen augusztus 31-én, hétfőn tart­ják. Az ünnepség délután 3-kor kezdődik a Déryné utca 11. szám alatt. A programban szerepel­nek családi játékok, lábte- nisz, kispályás labdarúgás, divatbemutató, kóstolóvál egybekötött ételbemutatók és kvízjátékok, értékes nyere­ményekkel. Előadást hall­hatnak a fittség titkáról, az AIDS-betegség megelőzésé­ről, s az egészséges táplál­kozás szabályairól. A részt­vevők első ízben találkoz­hatnak a különféle Egész­ségvédő szervezetek, egye­sületek klubok, mozgalmak képviselőivel és bemutatkoz­nak az Országos Egészség- ügyi'Intézetek is. 4 legszebb kismama, a legerősebb apuka Diósgyőrött az utolsó pillanatban Műemléki védettség a munkáslakótelepnek Az egri műemlékvédelmi nyári egyetem több mint egy évtizedre tekinthet vissza. Méltán mondhatni, hogy hí­re van a világban, hiszen év­ről évre sok külföldi szak­ember, érdeklődő vesz részt a kurzusokon. Idei program­jában különleges témájú elő­adásra figyelhettünk fel; Pusztai László, az Építészeti Múzeum igazgatója tartotta „A munkáslakótelepek, mint műemlékek" címmel. — Építészettörténeti szem­pontból új és eddig periféri­ális területről van szó. Azo­kat a munkáslakótelepeket kell műemlékké nyilváníta­ni, ahol a stílus- és szerke­zetjegyekben különösségek találhatók. Jelenleg két he­lyen történik ilyenforma ér­tékmentés — Diósgyőrött és a budapesti Wekerle-telepen — amelyek a múzeológia számára a legfontosabbak. Diósgyőrött szinte az utolsó pillanatban kerültek kezelé­sünkbe a munkásházak, ame­lyeket 1868-tól 1910-ig hoz­tak létre. Több mint 40 éve — valódi gazdaként — sen­ki sem törődött velük. A töl- dozgató-foldozgató tataroz- gáíások ellenére a fokozatos sorvadás jellemezte a koló­niát. S ezt a folyamatot csak a közelmúltban sikerült meg­állítani, amikor műemléki megőrzésükre döntés szüle­tett. — A Diósgyőri Vas- és Acélgyártás Rt. építette la­kások a maguk , idéjeherú korszerűek, közép-európai Ftttten a Éipliédeleiiérl Ülést tart kedden délelőtt 9 órától a megyei tanács környezet- és természetvé­delmi bizottsága A tanács­kozáson ismertetik Borsod- Abaúj-Zempién VII. ötéves környezetvédelmi feladatter­vét. Ezenkívül véleményezik a környezetvédelmi pályáza­tos támogatását is. színvonalúak voltak. Ehhez hasonló alig akadt, s Ma­gyarországon pláne ritka ki­vételnek számított. A koló­nia villamosított és csator­názott volt; a 380 házban egy-kettő-három szoba-konv- hás lakásokkal, vízöblíléses mellékhelyiséggel. S a házak mellől nem hiányzott a kis­kert sem. Külön érdekesség a galériás építészeti megol­dás. amely a munkás élet­módhoz alkalmazkodott. Az éjszakai műszakból hazatérő apa az emeleten pihente ki magát, hogy ne zavarja a családját és a család se za­varja az apa pihenését. Iga­zi kuriózum a telep szociális és kulturális kiépítettsége. Az 1905-ben épült kórház európai színvonalon funkci­onált. Kád-, iszapfürdő, uszo­da, sőt strand szolgálta a munkások gyógyítását. A se­bészeti műtő ugyancsak kor­szerű és színvonalas volt, 6 már a 10-es években alkal­mazták a kva rclámpás gyógy­kezelést is. Vólt a kolóniá­nak temploma, óvodája, sportpályája és vendéglője. Virágzottak az egyletek, egyesületek, és szakkörök. A tanonciskolások klubjától az olvasókörökig sok mindenfé­le megtalálható volt itt. — A gondoskodás magas színvonalát az a jól megfon­tolt tőkés felismerés indo­kolta, hogy egy gyár csak akkor tud produkálni, ered­ményesen dolgozni, ha képes megtartani kollektíváját. Az a letelepedett munkásgárda, amely viszonylagos anyagi és szociális jólétben él, köny- nyeToben - k'ézeífiető," irányít­ható, és nem engedetlen. Le-' hetett még a gyerekekre is számítani, mint munkásután­pótlásra. Azt, ahogyan az em­berekkel bántak, ahogy a munkásokról és családjukról gondoskodtak, tehát gazda­sági érdek diktálta. A mun-- káskolónia nem alvó telep volt, az itt élők nemcsak aludni jártak ide . . A laká­sok ma is működőképesek s fokozott törődéssel, anyagi ráfordításokkal sokáig meg­felelő otthont nyújtanak — mondotta Pusztai László. * A diósgyőri munkáslakó-’ telep sorsáról érdeklődtünk a városi tanácson is. Jir- kovszky Imre, az építési- és közlekedési osztály vezetője elmondotta, hogy nemcsak á múltban törődtek az ilyen jellegű épületekkel. (Érré utalt egyébként nyilatkoza­tában Pusztai László is.) A tanács megbízásából tavaly" készített egy tanulmányter­vet a VÁTI. Vizsgálatuk — mely az LKM és a DIGÉP' közötti teljes területre kitér-:, jedt — végén javaslatot tét-, tek arra, hogy melyek a jobb; sorsra érdemes munkáslakó-' telepi házak. Javaslatul? alapján döntött úgy még a£ elmúlt évben a tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy eze­ket a házakat jellegükben meg kell tartani, védetté; kell nyilvánítani. Ezzel tu­la jdonképpen elkezdődött^ ÍC kolónia arra érdemes épüle­teinek a védelme. A prog­ram következő lépése az lesz, amikor a kijelölt házaknak kezelőt keresnek. Azt ma még ugyanis nem lehet tud­ni, hogy ezek továbbra is la­kásként szolgálnak-e majdv vagy más lesz a funkciójuk.. Azt sem lehet teljességgé! kizárni, hogy majdan a di­ósgyőri munkáshagyományo- kat bemutató múzeum mű­ködik itt. P. D. Jönnek a szerelvények 1 jövfi héten: meleg víz nélkül Kenyér, kovászos uborkával A cigarettavéget először Czár Já­nos, a csapatvezető vájár taposta el ormótlan gumicsizmájával, aztán ránk nézett, mintha csak azt mondta volna, gyerünk, aztán eltűnt a lejtős akna szájában. Utána indultunk, sorban, egyesével. A meredek lejtőn úgy tűn­tünk el,, mintha az akna magába szip­pantotta volna az egész brigádot. Hétfő reggel volt. A hűvös akna elején Berács Tóni megbotlott egy talpfában és rögtön szidkozódni kez­dett. Nem a maga ügyetlenségén, nem is az útjába kerülő talpfát kárhoztatta, hanem a hétfői napót általában. Az­tán részletesen azt a hétfőt, amely vasárnap után következik, azt a hét­főt, amelyik a hétköznapok keserves legeleje, azt a hétfőt, amelyen haj­nalban csörög a vekker. Azt a hétfőt, amelyen hajnalban jó lenne még az embernek ágyban maradni az asszony melege mellett és szundítani még egy órácskát. Mikor leértünk a munkahelyre, nyomban leültünk egy hosszú fenyő­gerendára, sorban, mint a fecskék a vezetéken. Kilihegtük magunkat, aztán rágyújtottunk. Egy darabig senki sem szólalt meg közülünk. Jól esett ülni, jól esett a föld. mélységének hűvössé­ge és a nagy csend. Még nem dolgo­zott a bánya még nem jártak a gépek, csak a távoli ventilátor szorgalmas surlogása hallatszott. Ültünk, és már normálisan vert a pulzusunk. Csend volt, a karbidlámpák is csak félerő­vel égtek a földön, gumicsizmás lába­ink mellett. — Most kellene tán enni — szólalt meg Kecskés Tóni —, mert később tán nem lesz idő. — Rendben — egyezett bele kis gondolkodás után Czár. — De jegyez­zétek meg, később egy percre sem állunk meg. Az ennivaló nem esett jól senkinek. Zörögtünk a papírokkal, bicska is kat­tant, de a vasárnapról maradt ma­gunkkal hozott kirántott hús, sült csirkecomb és fasírozott nem nagyon fogyott. Az öreg Vargát néztük mind­annyian, aki kovászos uborkát szele­telt beretva éles bicskájával. Kis sze­let kenyerekre tűzte az uborka dara­bokat, megsózta, úgy ette ottan, ko­mótosan. Egy-egy falat után a kulacs­ból ivott hozzá vizet. Mindannyian a kovászos uborkákat néztük égy kis be- föttös üvegben, amelyen megcsillant a lámpa fénye. — Hétfőn mindig száraz a kenyér — szólalt meg váratlanul Tarján Ta­más. — Nem száraz, igazította ki az öreg Varga —, csak szikkadt. Ez az élet rendje. A búzából liszt lesz, a lisztből kenyér. Ha a kenyeret megszegjük és a kendőkbe fektetjük is, szombattól hétfőig megszikkad. De megszáradni már nincs ideje, mert miegesszük, hogy dolgozhassunk. Ha pedig elfogy a ke­nyér. új után kell nézni, vagyis dol­gozni kell akármilyen nap is legyen... — Akárhogy is van, nekem vasár­nap után, soha nem akaródzik dolgoz­ni — szólt közbe Tarján. — Neked soha nem akarózik me­lózni — bökött rá bicskájával Czár. Más esetben bizonyára nevettünk volna ehhez, de most egy mosoly sem sikeredett. — Pedig így vagyok én is a munká­val hétfőnként — szólt ismét az öreg Varga. — Ki szeret hétfőn reggel dol­gozni? Én ugyan nem, De hogy szel­jünk friss kenyeret jövő vasárnap, ha máma, hétfőn nem dolgozunk ,.. Az akna szájánál váratlanul megin­dult a hatalmas villanymotor, amely a végtelen kötelet mozgatja, üres csil­lék ütközése és dobbanása hozzánk is eljutott. Czár János felállt, nyújtózott, megropogtatta csontjait, aztán csak ennyit mondott. — Na, lássuk, miből élünk!... — és elindult a munkahelyre. Az öreg Varga indult elsőként Czár után. A fejtésből hozzánk hallatszott villamosfúró surrogása. Czár már dol­gozott. Egymás után felálltunk, kézbe vettük a lámpát és a szerszámokat. Mindannyian tudtuk, hogy ezután műszak végéig nincs megállás ... Oravec János Az eredeti program sze­rint már meg kelleti volna kezdődnie a belvárosi táv- hószolgáltató rendszer kar­bantartásának. Hogy mégis még mindig folyik a csapok­ból a meleg víz, egy kény­szerű halasztás következ­ménye, ugyanis nem érkez­tek meg a javításhoz szük­séges import szerelvények. Erről nemrég írtunk lapunk­ban, de most jobb hírekkel szolgálhatunk. Balogh Árpád, a Borsod- távhó igazgatóhelyettese: — A legfrissebb informá­ciók szerint a szükséges anyagokat felpakolták a Hungarocamion autójára az NSZK-ban és a napokban meg kell érkeznie a szállít­mánynak. Ez azt jelenti, hogy a jövő héten a kivite­lezők beépíthetik a hiány­zó szerkezeti egységeket. Ügy tervezzük, hogy jövő héten hétfőtől, azaz augusz­tus 31-től az avas-déli lakó­telepen és a belvárosban szüneteltetjük a melegvíz- szolgáltatást. Az Avas-délen egy hétig, a belvárosban vár­hatóan két hétig tart a kar­bantartás miatti szünet. Az idén bonyolultabb dol­ga volt a távhősöknek, mint tavaly, és nemcsak azért, mert várni kellett az im­port szerelvényekre. Az idei nyáron három különféle­munkát kellett összehangol­niuk, a fűtőmű, az Avas és a belváros fűtőrendszerének karbantartását, valamint az új nagy átmérőjű fűtőveze- ték építését. Azokat a mun­kálatokat, amelyeket a fűtő­mű leállítása nélkül el le­hetett végezni, megcsinálták az elmúlt hetekben — pél­dául az Avas-délen — ám a jövő héten most már sorra kerül a fűtőmű is. Bár egé­szen bizonyosat akkor lehet tudni, ha már valóban itt lesznek a várva várt im­portszerelvények. a szakem­berek remélik, hogy nem kell újabb határidőket ki­tűzni. Ha mégis, erről a saj­tó és a rádió útján értesítik a lakosságot. Sokán kérdezték, hogy va­jon mikor tűnik el az a deszkákkal befedett nagy gödör, az MSZBT tér sar­káról, amelyet akkor kel­lett kiásni, amikor a tél leg­hidegebb napjaiban kivi­telezési hiba miatt eltört itt a vezeték. Akkor a fűtő- rendszer leállítása nélkül csak gyors hibaelhárításra } volt mód. Most. hogy a fűtő­mű kikapcsolása után lehűl a vezetékben a forró víz, Jtt J is megcsinálják véglegesen a hibás szakaszt és eltűnik a gödör. <k-ó>

Next

/
Thumbnails
Contents