Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-11 / 160. szám

Megszorult a kalász, szomjas a dinnye... ^ Kánikulában csak az a ruha kellemes, amelyik nem követi szorosan a test vonalát, és minél nagyobb felületen engedi levegőzni a bőrt. Aszály sújtja a bocsi földeket Alig hogy sikerült elűzni a kalászosokból a szinte jár- ványszerűen támadó vetésfe­hérítő bogarakat, újabb el­lenséggel, az aszállyal kell szembenézniük a mezőgaz­dáknak. Bár megyénk dom­borzati és éghajlati adottsá­gai miatt az évi csapadék- mennyiség magasabb az or­szágos átlagnál, mégis elő­fordul, hogy egyes térségek­ben sokszor heteken át szom­jas a föld, sínylődnek a nö­vények. így van ez a bocsi Haladás Termelőszövetkezet szántóin is, ahol lassan már egy hónapja nem látták eső­nek még csak a nyomát sem. táron vetett napraforgók tá­nyérjai is kisebbek, mint ta­valy ilyenkor. Virágzásuk most kezdődött el, s a na­piokban várjuk, hogy a mé­hészek kihelyezzék kaptár­jaikat. — Szövetkezetünk e baljós előjelek ellenére felkészült az aratásra — mondotta Gar­bói Attila, a szövetkezet mű­szaki főmérnöke. — A na­pokban megtartott gépiszem­lén mind a 76 gépünk si­kerrel vizsgázott. Üj beren­dezések is segítik szövetke­zetünket a betakarításban. A termelők és az irányítók, il­letve a betakarítok, a szál­lítók, a szárítóüzem, a gép­műhely és a központ között kilenc CB-rádió teremt ál­landó kapcsolatot. A B1—15- ös szárítóüzemünk a Digép- ben készített, DM—50-es tí­pusú magtisztító berendezés­sel gazdagodott. Ennek se­gítségével idegen anyagoktól mentes terményt tudunk szállítani a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. (bonta) Az előrejelzés hitele Slagét lesz-e 1 Valahogy úgy lehetnek a divat tervezői az előrejelzés- sal (mit fogunk egy év múl­va viselni), mint a dalszer­zők, amikor papírra vetik a melódiát: sikeres lesz-e, fü­tyülik-e majd az utcán? Nem mindig ugyanaz a papíron, ami az életben, hiszen kü­lönböző korosztályok legkü­lönfélébb ízlésének kell megfelelni. A Magyar Divat Intézet­nek sikerült: amit egy évvel ezelőtt erre a nyárra tervez­A Magyar Posta az 1912- ben alapított híradástechnikai szakközépiskoláról megemlé­kezve, május 8-án alkalmi le­velezőlapot hozott forgalomba. A 2 Ft értékbenyomású, 2,40 Ft eladási árú lap egyszínű of­szetnyomással, 20 000 példány­ban, az Állami Nyomdában ké­szült, s Zsitva Szabolcs grafi­kusművész tervezte. A bélyeg­képen „Puskás Tivadar 1844— 1893’* felirat, a feltaláló portré­ja szerepel. A címoldal bal ol­dali részén „1912” és „1987” év­számok alatt a szakközépiskola épülete látható, alul: „75 éves a Puskás Tivadar Híradástech­nikai Szakközépiskola” felirat olvasható. ★ A salgótarjáni Kohász és a miskolci Kazinczy bélyeggyűj­tő körök által rendezett bé- lyegbemiitató — szombat, va­sárnap és ünnepnap kivételé­vel — naponta 8—15 óra kö­zött, csütörtökön 17 óráig te­kinthető meg díjtalanul a MA3EOSZ Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítóter­mében. A július 31-ig nyitva tané tárlaton a nógrádi fila- telisták t-T,ihász T-ászló és fele­sége, Pédár András. Simon László. Valet Nándor), oJvan anvíigai szereuelnek, melyek máshol ir*'’r eredményesen sze­repeltek kiállításokon. Miskolcon, a Felszabadítók n. 11. sz. alatti, it. Rákóczi Fe­renc Megvei Könyvtár föld­szinti galériájában dr. Kisvár­kon vj Arnold iő’roPéből szchb- nét-szebh festrrénvbélvegek>en elletnek a. látogatók jlii’lK Vé«»Ai«r_ f, Itffrivvtár ndt­va aW*. a köuvvtár támogatásával, a jtílvpn’henrtfőfrtf a miskolci Borsodi Szénbányák Igazgató­sé" és a. Kazinczy bélyeggyűj­tő körök rendezték. ir ..le»} éves a Máfra-Kőrösvidé- ki HÍV»» elnevezésű bélyegzést a ]ri«ví hí vasú íáll ott» ásón működő alkalmi nostahivatal foeia alkalmazni, július 11-én. JiVios 15-én az Fger 1. sz. pos­tahivatalban lehet megszerezni „A szőlő és bor éve” bélyeg­zést. Szarvason július 17-én emlékeznek meg a távhívás be­kapcsolásáról postai bélyegzés­sel az ünnepség színhelyén mű­ködő alk-lmi postahivatalban. A „7IUNC- * ”''11. ’87. — férfi vl­lágbe.moki zónaközi döntő” fel­iratú bélyegzővel látják el a neiriUi kastélyban működű al­tek anyagban és szabásvo­nalban, bejött, viszontláthat­juk az utcán. A kifejezetten nyári öltözékek egyenes vagy „V” formájú, szinte szabás­vonal nélkül készülő ruhák. A kánikularuhák gyakran szabadon hagyják a hasrészt, vagy merész geometrikus, olykor aszimmetrikus kivágá­sok vannak a háton, a vál­lon. Sok a rövid megoldás — ebben a nagy melegben, amit csak lehet, kitakarunk — szoknyánál, felsőrésznél kalmi postahivatalban az ott fel­adott küldeményeket, július 17- én, 28-án, augusztus 1-én, 8-án és 11-én. Rajzos, kerékrendszerű bélyegzéssel köszönti a Nemzet­közi Hagyományőrző Tábort a nagykáliói postahivatal július 19 —27. között. „Halas napok” el­nevezéssel Tiszafüreden lesz kerékrendszerű postai bélyegzés, július 10—12. között. R. L. Villantó Ékesség — beszennyezett keretben. Tömören így jel­lemezhető a Csorbatelepi tó. Más nagyvárosok irigylik Miskolcot, hogy néhány busz­megállóra a központtól olyan terebélyes tó várja a felüdül­ni vágyókat, ahol a parton ezrek férhetnek el kényel­mesen, anélkül, hogy zavar­nák egymást, s ahol a nagy vízen békésen osztozhatnak az evezés kedvelői meg a horgászat hívei. Am éppen nyaranta, amikor a legtöb­ben élvezhetnék ennek a vá­rosközei olcsó üdülési lehe­tőségnek az áldásait, kese­rítik meg a jobb ízlésúek kedvét a vízparti barbárok. Amilyen látvány a hétvégi csúcsforgalom után fogad­ja a tóparton körültekintő­ket, arra enyhe kifejezés a „tájkép csata után”. Az al­kalmi bográcsállások kör­nyékén tarkáink a környék a szerteszét dobált csomago­lópapíroktól. műanyagzacs­kóktól, kiürített konzervdo­bozoktól, italos flakonoktól. S ami méginkább szemet szúró és orrfacsaró: az*a tö­mérdek ételhulladék. A víz­szegély piroslik a sebtiben beleőblített zsíros, paprikás létől, s a vízbe öntött ételma­radékon, a férsz men úszkáló egyaránt. A fiatalos divat valóban minden lehetőséget felhasznál: élénk színek, provokáló, feltűnő vagy vic­ces ötletek, végletek, meg­lepő részletekkel fűszerezve,, divatos, nyomott mintázatok­kal, falfirkákat, képregé­nyeket idéző jelenetekkel A legjellemzőbbek a pamut tí­pusú alapanyagok. A férfias elemek felhasz­nálása a kábátoknál, kosz­tümöknél és blézereknél érezhető leginkább. A váll kissé tömött, a derék a fel­sőruházatnál nem határozott. A tört, fakó árnyalatokban megjelenő finom szövetek, jó tartású vásznak alig szabot­tan divatosak. Csak a kalapokkal és a kesztyűvel barátkozunk ne­hezen, ezeket csupán a di­vatlapokból gusztálhatjuik. A manökenek magasított tok­kalapokat, elegáns, csillogó szalagokkal ellátott szizol- és szalmakalapokat viselnek. A kezükre csipkéből, plasz­tikból, festett mintájú szö­vetből készült kesztyű simul. Ezek a kiegészítők még nem nyertek polgárjogot,... — A száraz, meleg, sziéles időjárás kritikus állapotot te­remtett növényeink számára — tájékoztatott Prókay Ist­ván, a szövetkezet növény- termesztési ágazatvezetője. — Az aszály leginkább a ka­lászosoknak árt. Az őszribú- za-szemek több helyen meg­szorultak, azaz víz hiányá­ban összefonnyadtaik, asza- lódtaik. A csak néhány mil­liméter csapadékot adó eső­felhőik is elkerülték táblá­inkat, s a szomszédos köz­ségek határát öntözték. Alig egy hónapja még remény­kedtünk abban, hogy a csak­nem 680 hektár őszi búza és a 480 hektár tavaszi árpa az idén 4 és fél tonna termést hoz hektáronként (0,2 ton­nával többet, mint tavaly), Most azonban — a határ­szemlék is azt mutatják — a négytormás átlagnak is örülhetünk. A régi mondás, miszerint „ha fehér a ta­karmány fekete a kenyér’', úgy tűnik, most igaz lesz. De nemcsak a kalászosa­ink, hanem a harminchek­táros dinnyésünk is veszély­be került. Noha köztudott, hegy a dinnye aránylag szá­razságtűrő, most mégis szom­jazik. Jelenleg naipi 110—120 ezer liter vizet locsolunk ki lajtkocsikból a gömbölyödő nyári csemegékre. A talaj ví^iiánya miatt a 431 hek­A Csorbatelepi tó csúfítói fél kenyereken kisebb kon- dát lehetne jól tartani. Es orcapirító az is, ami a parton közvetve a tó halbő­ségét jelzi: levágott halle­jek, csillogó halpikkelyek árulkodnak a helyi halász- léfőzésről — s az alkalmi szakácsok és hozzátartozóik jelleméről. Ne mutogassunk mindig másra! Jól tudom, nemcsak a horgászok vernek tanyát ilyenkor, tikkasztó kánikulá­ban a hűsítő viz partján, s nem írható minden környe­zetcsúfító szemét a horgá­szok számlájára. De egyet­len szemetelő, felelőtlen hor­gászt sem menthet fel az a • ény, hogy mások is disznó­ólát hagynak maguk után a Csorbatelepi tónál. Mert mégis leginkább a miénk horgászoké ez a víz. A mi intéző bizottságunk körülte­kintő halgazdálkodásának, az évről évre több millió fo­rintért ide telepített pon­tyoknak, süllőknél-:, dévérek- nek köszönhető, hogy aki kellő felkészültséggel veszi kézbe a halfogó felszerelé­sét, az innét nem távozik üres szákkal. A víz kitűnő természetes minőségét tanúsítja, hogy az emberemlékezet óta legzor­dabb telet is halpusztulás nélkül vészelte f t ez a nagy tó. A kényes pkustcáng tö­megéi még a vizében. Még — húzom alá. Mert a bele­dobált, mindegyre több sze­szemét, a bomló ételhulla­dék tömege a vízminőséget veszélyezteti. A Csorbatele­pi tó tisztaságának megőr­zése az egesz horgászközós- ség érdeke. Azért nem bíz­ták ezt a nagy értékű vizet egyetlen egyesület kezelésé­re, mert nem akartak sen­kit kizárni a használatából. Ám mintha visszájára for- tíu.t volna az üdvös szán­dék, s a keserű honi tapasz­talat igazolódnék, ami min­denkié, az senkie. Az egye­sületek a saját kezelésű vi­zeiket nagyobb becsben tart­ják, törődnek a parti kör­nyezet védelmével. A Csor­batelepi tó ebben az érte­lemben gazdátlan. Beszélünk ugyan a közös horgászvizek védnökségi le­hetőségeiről, de a gyakor­latban, ezért édeskevés tör­tént. Pedig Miskolcon él az észak-magyarországi horgá­szok többsége. Elsősorban az itteni egyesületek feladata, hogy szót ért-lenek egymás­sal a közös ügyben, s való­ságos védnökségét vállalj? nak a Csorbatelepi tóért ad­dig is, amíg végre-valahára intézményesen rendezik a régóta tervezett ottani üdü­lőövezet sorsát. (bérét*) BÉLYEGGYŰJTÉS Az Öj lyukói légakna mé­lyítésének előkészületei so­rán a próbafúrásoknál kide­rült, hogy hét erős vízdús rétegen úszóhomokom kell keresztülhaladni. Ezért a Bányászati Aknamélyitő Vállalat kazincbarcikai kör­zete a fagyasztásos techno­lógiát választotta. A három méter belső átmérőjű füg­gőleges aknában a kőzet hő­mérsékletét átlagosan mí­nusz 12 Celsius-fokon tart­ják. A szűk munkaterületen kétórás váltással hárman- hárman dolgoznak, megfele­lő védőöltözetben és felsze­reléssel. A fagyasztott kőzet állapotát rendszeresen ellen­őrzik. Erre e héten is sor ke­rült. A lengyel Polservice szakemberei látják el ezt a feladatot a szükséges mű­szerek segítségével. ., Az akna biztosításához a. vállalat által gyártott acéls^ lemezből készült Tübbing- elemeket használnak (ké-1 pünkön), ebből alakítják ki k- belső gyűrűt. A bizton­ság fokozása érdekében a. gyűrű és a fagyasztott kőzet közé vegyszere anya­got juttatnak be a külszín^,’ ről, injektálással, amely a. korrózióvédelmet is szolgál ja- A tervezett 241 méterbő’ az akriamélyítők e héten már. több mint 130 métert telje­sítettek (Kerényi László felvétele) HÁZIASSZONYOKNAK AJÁNLJUK! i süssünk, mil főzzünk? ♦ KANDIK FERENC MESTERSZAKACS RECEPTJE TORMAKRÉMES TÖLTÖTT VIRSLI Hozzávalók (5 személyre): 5' pár virsli, 15 dkg' ecetes torma, K dkg besamelmár­tás, 0.5 dl tejföl, ízesítésre: só, cukor, ecet. díszítésre: fe­jessaláta. Elkészítése: megcsináljuk az eíetes tormát (vagy ké­szen vásároljuk) és a besa­melmártást. Ez utóbbit az alábbi módon: vajban átfor- rősítjuk a lisztet, majd ál­landó keverés közben forró tejjel feleresztjük, annyira, hogy öt perc forralás után az edény faláról leváljon. Sóval és borssal ízesítjük. Amikor készen van, a virs­lik bőrét eltávolítjuk, majd az egyik végüket kétharmad részben bevágjuk. A tormát, a besamelmártásl a tejfölt és az ízesítő anyagokat óva­tosan összekeverjük, s eloszt­juk arányos részekre. Gom­bóc alakúra formáljuk, s a virslik megnyitott részébe helyezzük Salátalevéllel dí­szítjük, s lehűtve tálaljuk. TI a százharminc Éra

Next

/
Thumbnails
Contents