Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-11 / 160. szám

Lehotka Gábor orgonaestje Az avasi templomban hét­főn este 7 órától kezdődik Lehotka Gábor orgonaestje. A műsoron Bach: C-dür toc­cata. adagio és fuga; Franck: A-moll korái; Károlyi: Triphtongus I.: Bach: g-moll fantázia és fúga; Lehotka: Cinq chansons hongroises. Szillel a Magányosok Klubja Az Ady Művelődési Ház­ban működő Magányosok Klubja technikai okok mi­att nyári szünetet, tart. Leg­közelebb szeptember 5-ére várják a tagokat. ill Dalai a; egyeli» iübarban Megszokták o környezetet, s lelkesen dolgoznak a miskolci egyetemi építőtáborban azok a külföldi fiatalok, akik a Szov­jetunióból, Lengyelországból, il­letve Csehszlovákiából érkez­tek. Az idén 30. alkalommal rendezték meg az önkéntes építőtábort — mondotta Kiss Bertalan, a tábor parancs­noka. — Jelenleg ötven szov­jet, valamint tíz-tíz lengyel, illetve csehszlovák fiatalt lá­tunk vendégül. Mellettük húsz most végzett elsőéves hallgatónk is dolgozik. A szovjet fiatalok a Széchenyi úti rekonstrukció útépítésé­nél, »a^mint a zsoicai épü­lete: erngyárban tevékenyked­nek. A külföldi fiatalok megtalálható!' pélűéül a iv*. kói bánvvüzem fatelepén, míg a mi egyeíum hallga­tóink az ÜKM-ben végz’c szakmai gyakorlamak is ne­vezhető m inkájukat A há­rom hetes táborozás alatt nap) 8 óra a munkaidő. Utána változatos program varia a fiatalokat: például módjuk van teniszezni, lo­vagolni, s felkeresik váro­sunk nevezetességeit. A tá­borozás befejeztével a kül­földi diákok egy hétig la­zánkkal ismerkednek majd. A következő turnusokban azok a fiatalok vesznek reszt, akik most nyertek ielvételt egyetemünkre, de újabb kül­földi csoport is munkába áll: ők az NDK-ból és Bul­gáriából érkeznek. ♦ Szalay Lajos egyik legújabb munkája — Miskolc tulajdo na —: az Emmaus. Újabb negyven Szalay-rajz Miskolcon Adomány a városnak Állandó kiállítóhelyet teremtenek a gyűjtemény számára Mondandójához a művész gyakran veszi a történelemből a Néró című grafika. n i 3 k n. 5 0 n s r­■ ■ To • TI w a C • ■ 15 I 16 • & I TT w~ 2t0 d u n w~ / 1 ! s k" Ts n 20 m 3c" 37“ 31 ísr~ u bs E • 3* 5» « J9 ■ W m W~ ■­□ jJ Autóklubrejtvény — 3. a példát. Reprodukciónkon: Vörösünk tanácselnöke, dr. Kovács László, arról értesített minket, Hogy Sialay Lajos gra­fikusművész negyven rajzot ajándékozott a városnak. Ezek­nek az elhelyezésére -, vala­mint a mór korábban Miskoic- nak adományozott negyven grafikának és a vásárlással szerzett munkáknak a bemuta­tására - állandó kiállítóhelyet biztosit a tanács a belváios- bon. A világhírű művész alko­tásainak ilyen gazdag gyűjte­ményével egyetlen magyar vá­ros sem dicsekedhet. És hogy miért éppen Mis­kolc a kitüntetett város? A művész pátriánkhoz való kö­tődése miatt. Az 1909-ben Őrmezőn szü­letett Szalay Lajos 1927 és 1935 között járt a főiskolá­ra. Tehetsége, zseniális rajz­tudása korán megmutatko­zott. Nem sokkal a főisko­la elvégzése után albuma je­lent meg itthon (1941). 1946- ban a nagyvilágot választot­ta hazájául, de mindvégig megmaradt magyarnak. Pá­rizsban élt és alkotott 1949- ig, onnan Argetínába költö­zött. Előbb a tucumani egye­tem professzora, majd — 1958-tól — a Buenos Aires-: Képzőművészeti Főisko a ta­nára. 1960-tói az USA ban él. Számos kiáhüása volt Észak- és Del Amerikában. Biblikus mitoioe-a* és törté­nelmi témájú, expresszionis­ta, szürrealista hangvételű. szimbolikus jelentésű, össze­téveszthetetlenül egyéni tech­nikájú, vonalvezetésű rajzait magasan jegyzik szerte a vi­lágon. A Rózsa Sándor-regény és a szárszói gondolat — ez az alcíme Szabó András tanul­mányának, amely a híres Móricz Zsigmond-mű és ja háborút közvetlenül megelő­ző kor kapcsolatáról tesz ér­dekes megjegyzéseket. Szabó András véleménye szerint a regény közvetlen bizonyítéka annak, hogy Móricz is fel­ismerte —. mint annyian kortársai közül —, hogy a háború megkérdőjelezheti a magyarság létét, és ezért nemzeti egységre van szük­ség Rózsa Sándor korában, a XIX. század közepén az egység nem valósulhatott meg. Németh László írja a Kisebbségben című alapmű­ve és a Rózsa Sándor pár­huzamáról szólva: „Ügy érez­tem. nem hatvanhét, nem negyvennyolc: az egész szá­zad fejlődésében ott volt a fogantatási hiba. Kihagyta mohó lendületéből a múltat és a népet, a mélységet.” Munkássága meghatározó a magyar grafika fejlődésé­ben: iskolát teremtett. Az utóbbi évtizedekben több ki­állítása volt Magyarországon — 1981-ben a MískoIcí Ga­lériában —, két gyönyörű könyve jelent meg itthon: a Genezis és a Babits Mihály verseihez, versfordításaihoz készült Erato. Rajzait több alkalommal bemutatta a Miskolci Képtár Í6. Hosszú évek óta hazajár Miskolcra Szalay Lajos —a város vendégeként Tapolcán tölt alkotó heteket. Erre a nyárra is meghívta őt dr. Kovács László — a kapcso­latot többszöri levélváltás tartotta fenn —, de a mű­vész betegsége megakadá­lyozta abban, hogy Miskolc­ra jöjjön. Jelenleg Budán lakik, testvére házában. In­nen küldte baráti üdvözletét és negyven rajzát Miskolc- nak. A Herman Ottó Mú­zeum gyűjteményét gazda­gító alkotások hamarosan a közönség elé kerülnek; az adományt megköszönni a jö­vő hé:en a fővárosba utazik tanácselnökünk. Egyben el­mondja Szalay Lajosnak, hogy a város örömmé': biz­tosit helyet a miskolci Sza- lay-koliekció állandó kiállí­tásának. Amelynek megnyi­tójára a művészt is várják. Sz. G. A tanulmányíró a szárszói konferenciáról és az 1942-es lillafüredi írötalálkozóról szólva szemléleten módon ragadja ki a téma szempont­jából legfontosabb problé­mákat. Nevezetesen azt, hogy Rózsa Sándor alakja miért lehetett példaértékű a népi Írók körében. A szer­ző idézi Németh Lászlót, aki szerint a háborúba sodort magyarság legfontosabb cél­ja egy lehetséges... és kö- vethetőnek vélt magatartás etikai-politikai lényegének a kidolgozása. „A maga Írói eszközeivel erre vállalkozott Móricz is a Rózsa Sándor­ban. Útmutató cselekvési program híján a történelmi idő területére helyezte a hangsúlyt... Az utolsó kép: Rózsa Sándor Selyem Katá­val kivonul az események­ből. a történelmi időt átvé­szelni igyekvő, ösztönei mé­lyébe húzódó, s arra ha­Vizszintes: 1. A megfejtés el­ső része. (A 17. kockában ket­tős betű.) 1«. Község Nógrád megyében. 11. Y. Z. ÍZ. Női név. 14. „Az" autóklubnál ezek is bérelhetők. 17. A bőr és a vas vegyjele. 18. Belső szerv — névelővel. 19. Inhalálni kezd! 20. Lead — egynemű betűi. 21. J-vel az elején: márkás bőr­kabátanyag. 23. Kicsinyítő képző. 24. Nemzetközi hitelle­vél. 25. országos Rendező Iro­da. 2t>. Erdőben van. 78. Ten­geri tündért, az ógörög mito­lógiában. (Az első kockában kettős betű.) 31. Kubái és nor­vég gépkocsik jdízése. 22. 1984-ben elhunyt jeles színmű­vészünk (Lajos). 34. Vissza; — értékén. 35. I. H. O. 3«. Ez is műszaki állomás. 39. ... Ist­ván — színész és rendező. 4*. Igekötő. 4L Egyforma mással­hangzók. Függőleges: 2. Község Bara­nya megyében. 3. Visszafelé gvatlkoaó magyarság útját, esélyeit szimbolizálja.” A júliusi Napjaink recen­zió-kínálatából feltétlenül ki­emelést érdemel Kerékgyártó T. István munkája, amely az utóbbi időszak alán leg­fontosabb könyvét, Hankiss Elemér Diagnózisok 2. című publicisztika-esszé gyűjtemé­nyét elemzi, Ancsel Éva új kötetével egyetemben. A júliusi számot Pető Já­nos, Mezey István, Szenti Er­nő és Bálványos Huba raj­zai, illetve Dómján József fametszetei illusztrálják. A hátsó borítón Laczó József felvétele látható. Olvasha­tunk verset Tornai Józseftől, Szokolay Zoltántól, Ivan Ca- nevtől, Balla Lászlótól, Ma­rín Georgievtől. Petar Anasz- taszovtól, Bartis Ferenctől, Simor Andrástól, Hatvani Dá­nieltől és Dúsa Lajostól. B. V, féfig — elénk jön-! 4. D. R. A. 5. összevissza nyaló! 6. Név- elős képzőművészeti alkotás. 7. Vissza; — kettévágott déligyü- mölcs! 8. Becézett női név. 9. Az arc kifestése, maszkíro- zása. 13. A megfejtés befejező része. 15. Használati cikkeket is árusító katonai, vagy üze­mi étkezdéi, is. Ellentmond, ellenkezik valakinek a vélemé­nyével vitába száll. (Lat.) 21. Visszs/; — indián törzs. 22. Aranka — becézve. 27. Névelő­vel; — hasznos szárnyas állat. 29. A tetejére lép. 30. Napi jel­ző! 31. . .. ey nénje. (Brandon Thomas zenés játéka (+'.) S3. E. I. G. T. 35. Férfinév (+’). S7. Félig nitrós! 38. Ilyen támadás is van. Beküldendő sorrendben a Vízszintes 1. és a függőleges 13. sorok megfejtése. A megfejtéseket július 15-én, szerdán, 14 óráig kell postára adni a Magyar Autóklub Bor­sod Megyei Szervezete címere (Miskolc. Pf.: 22.). vagy sze­mélyesen lehet bevinni a klub­irodára (Miskolc, Szemere u. 16. szám) 16-án, csütörtökön délig, a mellékelt szelvény fel­használásával. A helyes megfejtők között most is 10 darab kétkötetes „Autóval — motorral külföld­re 1987” című kiadványt sor­solunk ki. Akik mind a három rejtvényt h” /esen fejtették meg, jutalomsorsoláson vehet­nek részt. Itt 10 darab, a Győ­ri kapui Műszaki Állomáson érvényesíthető, közlekedésbiz­tonsági felülvizsgálatra (elő­vizsgára) jogosító utalványt sorsolunk ki, egyenként 160 fo­rint értékben. Ezenfelül azok között, akik klubtagok is, egy 800 forint értékű autós utazó­bőröndöt sorsolunk ki. A he­lyes megfejtést és a nyertesek nevét egy hét múlva, július 18-án, szombaton közöljük. A 2. sz. rejtvény helyes meg­fejtése : Ütőn-útfele, segíti a sárga angyal. összesen 312-en küldtek be helyes megfejtést. Az Autóklub ajándékát az „Autóval-motorral külföldre — 1987” című kétkö­tetes kiadványt nyerték: Mé­száros Árpád (Miskolc, Kuruc u. 81.): Jakubik Ildikó (Miskolc, Vászonfehérítö u. 12.); Csere Jánosné (Miskolc, Kun Béla út 8.); Szincsák Gyula (Miskolc, Park u. 14.); Tassl István (Mis­kolc Rét u. 21.); Tompa Sán- dorné (Miskolc. Ady E. u. 18.); A 151. Sz. öra- és Ékszerbolt kollektívája (Miskolc. Rákóczi u. 2.); dr. Vitányi Andor (Mis­kolc, Kőris K. u. 20.); Hegedűs Gábomé (Miskolc. Ifjúság u. 12.); Szltovszky Péter (Miskolc, Tátra u. 33.). A nyeremények az Autóklub irodájában vehetők át (Miskolc, Szemere u. 1«. sz.). A júliusi Napjaink y

Next

/
Thumbnails
Contents