Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-07 / 156. szám

Kis bolt, de bolt... 4 Skála az A vason Jön a Skála Miskolcra — ilyen és ehhez hasonló cí­mekkel adtuk hírül tavaly, hogy az Agro-Skála megje­lent a Búza téri piacon. Az­óta a csoda első három nap­ja elmúlt, és beláttuk: ha forradalmian nem is válto­zott meg a miskolci zöldség­gyümölcspiac, de a Skála jó­voltából gazdagodott a vá­laszték. javult az áruellátás, mérséklődtek a szeszélyes ármozgások. Ez pedig nem kevés! A Skála most az Avasra tör ... Már régebben is írtunk róla, hogy az Agro-Skála nem csupán a Búza téri és a vasgyári piac keretei kö­zött maradva akar keres­kedni. Bekapcsolódtak a kö- zületek zöldség-, gyümölcs­ellátásába, és jelezték, hogy részt kívánnak venni az avas-déli városrész ellátá­sában is. Ügy hittük, hogy már tavasszal láthatjuk a Skálát az Avason, azonban csak mostanára sikerült megfelelő helyiséget találni. Az első Agro-Skála üzlet fenn. a városrész „tetején” nyílik majd meg, a Ma­tyó étteremmel szemközt, a Klapka György utcán, egy tízemeletes panelház föld­szintjén. Ügy tervezik, hogy elsősorban olyan árucikke­ket kínálnak itt, amelyek Tisza­virágzás „Gyönyörű a Tisza, mikor kivirágzik...” mondja a nóta, s ezek­ben a napokban ki­rándulók és horgászok százai gyönyörködhet­tek a ritka természeti jelenségben. A kánikulai meleg­ben a folyó iszapjában levő lárvák, kikeltek, s egyes helyeken, a Ti­sza középső folyásánál valóságos felhőként lepték el a víz tükrei, szivárványos színben játszó áttetsző szár­nyaikkal csodálatos lát­ványt nyújtva. A meg- termékenyülés befejez­tével visszahullottak a vízbe, bőséges cseme­gét nyújtva az oda se­reglő halaknak, pon­tyoknak, kecsegéknek. A Tisza virágzása nem egyszerre követ­kezik be az egész fo­lyón, hanem szakaszo­san, Tiszakarádtól, Le- ninvárosig. Különösen sok nézője akad min­dig a bodrogkeresztúri, a tokaji részeken. A korábbi néhány évben kimaradt, illet­ve pár órára korláto­zódott ez a látványos­ság. a hideg, hűvös, esős időjárás miatt. A halászok szerint az idei gazdag ,,tiszavirágzás” bőséges haltermést je­lent. Skála-moTHjpolárunak szá­mítanak. azaz másutt nem vásárolhatók meg. Az új üzlet egyben kísérlet: ki­váncsiak rá, milyen lesz a forgalom, időről időre vál­toztatják majd az árukíná­latot, hogy kitapasztalják, mi kell az avas-délieknek. Meglehetősen picike üzlet- helyiségről van szó, úgyszól­ván egy pult és néhány polc az egész. De a Skála kitelepül majd az üzlet elé, és szemben, az út másik ol­dalára is egy-egy zöldség­gyümölcs standdal. Egyelőre nem kívánnak túl sokat markolni, ám nem zárkóz­nak el a további üzletnyi­tások elől sem. A városi tanács illetékeseitől megtud­tuk: ha kell, további lehe­tőségeket is keresnek a Skála számára, hogy üzletet tudjon létesíteni az Avason. (kiss) Reggeli előtt 10 perces kocogás” Acélszürke mundérban Munkás-örökség Az agy-jogging tulajdon­képpen a kocogáshoz ha­sonlóan, agytorna. Az egyik válfaja abból áll, hogy hosz- szú számsorból egy~ négyje­gyű számot kell felismerni. A másik feladat pedig az, hogy egy hosszú, alapjában véve értelmetlen betűsorból, fordított sorrendben vissza­felé olvasva fel kell ismerni egy értelmes szót. Az átlagos szelienri képes­ségű felnőtt 5—6 másod- percnyi megfigyelés után képes 13 szóból álló monda­tot áttekinteni és megérteni. Ha ezt a kísérletet reggeli előtt 10 percig gyakorolták az emberek, akkor nemcsak a megértés gyorsasága, ha­nem az elolvasott mondat hibátlan megismétlése is ja­vult. Gyakorlás céljára elég egy ceruza és egy papiros. A különböző játékkártyák­hoz használt kártyalapok is alkalmasak ilyen agytréning- gyakorlatok végzésére. Dr. H. Glqvaczki az NSZK-beli Nordach szanatóriumában 90 betegen vizsgálta két héten keresztül az ilyen agytorna hatását. Kiderült, hogy az agytornában részt nem ve­vők intelligencia-mutatója változatlan maradt, az agy­tornában részt vevőknél pe­dig 2 hét után 12—15 pont­tal javult. De nemcsak az intelligencia-szintjük, hanem emlékezetük is javult, ref­lextevékenységük gyorsabb és pontosabb lett. Javult a logika, a problémamegoldá­si készség és a kreativitás. Mindez pedig azt eredmé­nyezte, hogy az agytornát rendszeresen művelők mind otthon, mind munkahelyü­kön jobban szervezték a munkát, nőtt a magab'ztos- ságuk és ezáltal javult a helyzetük. Az NSZK-beli Erlangen- ben egy idősek számára be­rendezett szociális otthonban dr. S. Lehrl is hasonló ered­ményekről számolt be. Kí­sérleti alanyai mind 50 év felettiek voltak. 49 kísérleti személy közül 9 személy ab­Szembe, a hármason Hátborzongató élményben volt része néhány autósnak az elmúlt hétvége szombatjának forró délutánján, amikor a 3-as út városi szakaszán, a Népkertnél egy kisgyerek szem­be biciklizett a forgalommal a kifelé vezető sávban. Nem szándékos virtuskodásról, kaján csínytevésről volt szó, hi­szen amikor az egyik autós rákiabált a kerekező srácra, az olyan ijedten ugrott lé a bicikliről, hogy látszott rajta: nem volt tudatában annak, mit csinált... Ezerszer is elkoptatott téma már, hogy a nyár különösen veszélyes időszak az úton lévőknek, mert gurul a labda, jön a gyerek, cikáznak a kismotorok és a biciklik. Ezért elgon­dolkoztató, hogy manapság, amikor együtt kell élni sok ezer autóval, még a minimális közlekedési ismereteket sem ta­nítjuk meg a gyerekeknek. Hogy mi a jobbkézszabály és mit jelentenek a tiltó táblák, ezek ma létfontosságú isme­retek. A KRESZ-analfabétizmus életveszélyes: jó lenne vég­re felszámolni. tk—ó) bahagyta a tréninget, de a többiek, akik a 8 hetes prog­ramot végigcsinálták, fizi­kailag és szellemileg egy­aránt jobban érezték magu­kat. Miután ezt a módszert szaksajtóban ismertették, 80 orvos magánpraxisa keretén belül többszáz betegen vég­zett vizsgálatot úgy, hogy idős betegeknek, akik fele- dékenységről és szellemi ké­pességeik romlásáról panasz­kodtak, az agy vérkeringé­sét javító gyógyszerek mel­lett még csoportos agytornát is kellett végezniük. Az agy­tornát végzők szellemi tel­jesítőképessége és testi köz­érzete lényegesen jobbnak bizonyult, mint azoké, akik kizárólag a gyógyszersze­déstől várták agyműködésük javulásét. (szende!) Vannak szakmák, amelyek figyelemre, fegyelemre, pon­tosságra is nevelnek. Külö­nösen így van ez a nagy­ipari munkásoknál, ahol apá­ról fiúra öröklődött a vasas szakma, ahol a gyári duda­szó szabta meg az élet rend­jét. Varga János egykori ko­hászati dolgozó három fia ma is munkásember. A leg­idősebb. Lajos gépkocsiveze­tő, a legfiatalabb, I.ászló he- . geszté a kohászatban, a kö­zépső, Sándor már harminc­ötödik éve esztergályos, har­minckét éve a December 4. Drótművekben a tmk-ban dolgozik. — Sajnálom, hogy a szí­vem miatt ideiglenes nyug­díjas lettem — mondta ott­honában, amikor az Opren- dek Sándor munkásöregység parancsnokhelyettese, a szol­gálatban egykori közvetlen parancsnoka, Draskóczy Gá­bor meglátogatta a családot. A feleség, Erzsébet asszony, aki a Digép gyártáselőkészí­tésének egyik megbízott cso­portvezetője, szintén mun­kásőr, nemrégen tért haza a kórházból. Azokba a műhelyekbe, ahol tervszerű megelőző karbantartás folyik, általá­ban a legjobb szakembere­ket szokták összegyűjteni, így van ez a drótgyárban is. Talán a tekintélyt pa­rancsoló ősz baja miatt, Sanyi bácsinak nevezik itt Varga Sándort, még idő­sebb kollégái is. Ideiglenes nyugdíjasként is rendszere­sen megfordul a gyárban, a műhelyben. Itt dolgozik lá­nya, Katalin, Kármán Imré­vé elektrolakatos, motorte­kercselő, már hatodik éve. A 14 tagú, többszörösen ki­tüntetett Hámán Kató szo­cialista brigád . vezetője, a vállalati kiváló dolgozó jel­vény tulajdonosa. A kollek­tívából most négy munka­társával a munkásőregység előképzőse. A tmk-ban dol­gozik Kármán Ernő villany- szerelő aki szintén munkás­at Virággal köszöntötte a kórházból hazatért Varga Sándor, nét a parancsnokhelyettes. őr volt amíg egészsége en­gedte. Fia, Imre ugyancsak villanyszerelő és aktív mun­kásőr. Ott ülünk mi is, króniká­sok, vendégségben, és hall­gatjuk a halk szavú, csen­des beszélgetést. Mert a pa­rancsnokhelyettes is család­tagnak számit a régi isme- rettség, a közös munka nyo­mán. Az asztalon hűsítő, kávé, aprósütemény és ki­tüntetések, A Haza Szolgá­latáért Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozata a családfőnek, de a feleség­nek is, Kiváló Dolgozó és Kiváló Munkásőr kitünteté­sek. Ebben a családban ez utóbbiak együtt járnak a fiataloknál is. Természete­sen, nem a szülők jóvoltá­ból érték el ezeket, hanem saját erejükből, igyekeze­tükből. Életük négy színte­re a gyár, a Munkásőrség, Bátor miskolciak az osztrák Alpokban Nyári sítúra a gleccseren Jó utat — mondta a számítógép Tizenhárom miskolci turis­ta elindult a kánikúlai for­róságban, hogy kipróbálja a szomszédos Ausztriában a gleccsersielést. Csaknem ezer kilométeres autózás után megérkeztek a világhírű sí- paradicsom kapujába, Kap- runba. Innen Gletscherbahn (gleccservonat) segítségével lehet feljutni a 3204 méter magas Kitzsteinhorn alatti sípályákhoz, ahol a szezon június végéig tart. — Negyedik éve már. hogy miskolciak a gleccserein sí­elnek — mondja Kiss Zol­tán, a Digép számítástechni­kai vezetője, a turistacsoport szervezője. — A Győr-Sop- ron-Ebenfurti Vasút Rt uta­zási irodájának, a Locomo- tív Touristnak a segítségével, viszonylag olcsón, hat napot tölthetnek a sí szerelmesei az osztrák Alpokban. Tavaly negyvenen Dachsteinenben voltunk. Ez a sívilágbajnok­ságok színhelyének a szom­szédságában van. Ekkor szin­te fürdőruhában lehetett sí­elni, hiszen tűző napsütés volt. Most kedvezőbb terepet fogtunk ki: a háromezer mé­teres magasságban levő sí- paradicsom a világ egyik legkedveltebb és legcsodála­tosabb helye. A Pinzgau Salzburg tartomány székhe­lye környékén, a Zell am See melletti Kaprunban volt a szállásunk 2—3 ágyas, pa­rasztosan berendezett, fürdő­szobás lakrészekben. Itt mí­nusz három fokos hőmér­séklet és frissen hullott por­+ A gleccseren különböző nehézségű pályákat alakítottak ki, s így mindenki a tudásának megfelelően síelhetett. hó fogadott berniünket. Töb­beknek már a hegybe fúrt alagútban közlekedő, 1500 méter szintkülönbséget le- küzdő gleccservonaton való utazás is feledhetetlen él­ményt nyújtott. Az igazi azonban a kitűnő levegőn, a festőién szép környezetben való síelés volt. A síliftek hibátlanul működtek, így naponta lehetőségünk volt 30—40 kilométert is siklani,. A felvonók csúcsidőben órán­ként 80 ezer embert (!) ké­pesek feljuttatni a hegytető­re ... Újdonság volt, hogy a síbérleteket a centrumba lé­péskor számítógép ellenőriz­te. S ha mindent rendben talált, akkor monoton hang­ján jó utat kívánt __ (soltész) a család és a pingyomi te­lek, rajta a kalákában épülő hétvégi ház. Évek, évtizedek óta teljesítik mun­kásként és munkásőrként kö­telezettségeiket. Mint 1970- ben — most már emlékszem — az évszázad árvizénél, amikor Varga Sándor teher­gépkocsi-vezetőként teljesí­tett szolgálatot, és az 1974- es árvíznél is találkoztunk. A munkásőrök ezekben a nehéz hetekben, hónapok­ban nemcsak biztosították a rendet, őrizték a társadal­mi és a személyi vagyont, hanem ténylegesen is részt vettek a mentési és védeke­zési munkákban. — Engem munkatársaim ajánlottak 1965-ben a párt soraiba — emlékezik visz- sza a családfő. — Ekkor lettem munkásőr is. Annak szellemében, hogy nem elég dolgozni, meg is kell tud­ni védenünk, ha erre sor kerülne, amit eddig elér­tünk. Szerencsére nemcsak szűkebb családom gondolko­dik így, hanem a nagyob­bik család, a műhely, a gyár java is. A párt most meghirdetett kibontakozási programja rajtunk, munká­sokon nem múlik. Végre kell hajtani minden szin­ten, méghozzá maradéktala­nul. Mi, egyszerű emberek a munkánkkal, a minőségi­leg kifogástalan munkánk­kal kell, hogy politizáljunk. Nagyon sajnálom, hogy az infarktusok nyugdíjba kény­szerítettek, de ott segítek, ahol tudok. Vargáék — ezt a fele­ség, Erzsébet asszony mond­ta el —. sokat köszönhet­nek a Munkásőrségnek. A családfő betegsége idején „a munkásőrtársak tartották benne a lelket” — fogalma­zott az asszony. — A feleségemet olyan sebész operálta, aki társunk a testületben — folytatta a férj. — Ügy érzem, túl vagyunk a nehezén. Az a sajnálatos, hogy közben megöregedtünk. Pedig ifi koromban, ipari tanulóként, de még utána is évekig tag­ja voltam a vasgyári népi tánccsoportnak. Eljárt az idő. Átadjuk a stafétabotot lányainknak,- fiainknak, az­zal az örökséggel egyéb hí­ján, hogy családjaink mun­kásvoltához hűen éljenek... ■ ■ Véletlen-e. hogy ezek az emberek a munkatársi kap­csolaton túl a barátságnál szorosabb családi kapcsola­tot alakítottak ki? Bizonyá­ra nem. A világról, az élet­ről, a munkáról, a munkás­emberek társadalmáról al­kotott felfogásuk hasonló, gondjaik, örömeik közösek. S mint gyermekkoruktól kö­zösségi emberek, pontosan tudják, hogy egyéni boldo­gulásuk a nagy közösség, a társadalom boldogulásától függ. Oravec János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents