Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-29 / 175. szám

A DH várospolitikai fóruma * A falakon már ott az első réteg vakolat, s beépítették az új ablakkereteket is. A Pannónia Szállóban jártunk Felgyorsult a felújítás Hová kerüljön? „CS’-Iakótelen építését tervezik Miskolcon Miskolcon nem elhanya­golható azok szánta, akik ön­kényesen foglalnak el laká­sokat. A Széchenyi üti házak toldaléképületeiben élők pe- dik hovatovább gátjává vál­nak a rehabilitációnak: nincs hová kiköltöztetni őket. A különféle telepek lakóinak összetételéből, körülményei­ből eredő szociális problé­mák is megoldásra várnak, elegendő, ha csak a bollóal- jai kolóniára, a vár környé­kére, vagy a Béke Szállóra gondolunk. A városi tanács szakemberei úgy látják e gondok enyhíthetők egy ala­csony komfortfokozatú, úgy­nevezett „CS”-lakótelep lét­rehozásával. Elgondolásaik szerint a munkához már jövőre hoz­zálátnak. Pillanatnyilag a VÁTI szakemberei vizsgál­ják, hogy Miskolc közigaz­gatási határán belül, melyik is volna az a leginkább megfelelő — már meglevő lakóterülethez kapcsolt, vagy perifériális — terület, ahol körülbelül kétszáz családot helyezhetnének el a csök­kentett felszercllségű, min­den valószínűség szerint panelből készülő házakban. Ezekben lesz víz-, szenny­vízvezeték és villany, csak a fűtésről kell a majdani la­kóknak gondoskodniuk. A te­rület kijelölésével kapcsolat­ban várják a különféle tes­tületek javaslatait is. A majdani tervekről pedig több fórumon mondhatnak véleményt a miskolciak. A jelenlegi elgondolások szerint a dokumentációt elő­ször a városi cigánytanács vitatná meg, hiszen elsősor­ban a cigányok lesznek a szociális bérlakások lakói. Így a tervezőknek figyelembe kell venniük e réteg kultu­rális hagyományait, igénye­it is. Az államilag finanszíro­zandó építkezés persze nem fogja egy csapásra megolda­ni a gondokat. Kelemen Ist­ván, városunk főépítésze szerint az új telep otthonainak szá­ma nem teszi lehetővé az összes Széchenyi úti mel­lék- és toldaléképület fel­számolását, s ezzel a rehabilitáció üte­mének felpörgetését. De ha emberek százai a jelenlegi­nél elfogadhatóbb körülmé­nyek közé jutnak, már meg­érte. * Lehetséges, hogy a „CS”-la- kótclep ötlete nem találkozik mindenkinek az egyetértésé­vel. Szót emelhetnek ellene például azok, akiknek a kö­zelébe épül. Holott nagyon fontos ez a lakótelep, mivel földszintes, esetleg tetótér- beépítéses házai emberibb vi­szonyok közé juttatják az érintetteket. Helyesen cse­lekszik a tanács, amikor ilyesmire vállakozik. Meg kell adni ugyanis az igazibb otthon lehetőségét azoknak is, akiknek gondjai vannak a társadalmi beilleszkedéssel. B. A. A miskolci közlekedés története 8. Még nyolcat sem mutat az óra, de az épület körül öle- - lő hullámiemezek mögött a .dolgozók már lapátolják a törmeléket. A falak mentén felállított állványok alatt óvatosan lépünk be a Pannó­nia Szállóba Klusóczki Lajos­sal. a HungarHotels miskolci önelszámoló egységének igaz­gatóhelyettesével: a fejünk felett vakolnak. Ügy tűnik, a számtalan határidőmódosítás után a végleges kivitelezők, a MIÉP szakemberei most már ugyancsak rákapcsol­tak. Bent még igen nagy a fel­fordulás. Mindenütt törme­léket, téglakupacokat kerül­getünk. A földszinten né­zünk szét először. — Itt lesz a recepció — mondja kísérőm, , majd ki­csit lejjebb mutatva hozzá­teszi: — ott pedig a regge- . liizőt alakítjuk ki. Az asztalok helyén most három férfi guggol, egy tég­larakásból válogatják a használható darabokat. Fel­jebb megyünk, a fogadótér felett megépített galéria. Két ajtó nyílik innen. Az Mintegy 40 millió forintos költséggel épül Sajólád és Sajópetri községekben a ve­zetékes ivóvízhálózat. A 18 Jó! kihasználják a 37-est Június elején a Miskolci Közlekedési Vállalat a la­kosság kérésére az Engels és a Rácz György utcák kö­zött új járatot indított. A 37-es az avas! lakótelepet és a belvárost köti össze. A já­rat jelenlegi forgalma azt bizonyítja, szükség volt er­re az autóbuszra. Az utasok jól kihasználják, s főleg a műszakváltásokkor indulnak zsúfolásig telve a kocsik. egyiken a szálló leendő tele­fonközpontjába juthatunk, a másikon az emeletekre, a szobákhoz. A harmincnégy szobában van még mit csi­nálniuk a kivitelezőknek, bár mindegyiket lemeszelték, s a második emeleten már helyükre kerültek az ál­mennyezet gipszelemei is. • SPATEN-SÖRÖZÖ RORARIUS CUKRÁSZDA — Mindent pontosan le­mértünk, s készülnek a bú­torok, függönyök, karnisok Encsen — hallom mielőtt tovább mennénk a padlás­ra. Itt kapott helyet a gáz­kazán. Mint megtudom, a helyiség kialakítása óriási munkával járt, hiszen biz­tonsági okokból betonszer­kezetet építettek ide. Kicsit odébb műhelyeket látunk, az egyikben éppen szigetelik a tetőt. Persze a kazán nem csupán biztonsági okokból költözött a tető alá. Régi helyén, a pincében Spaten söröző nyílik majd, ahol 100 —120-an ülhetnek egyszerre asztalhoz. Ugyancsak furcsa kilométer hosszú vezeték át­vételt megelőző műszaki át­adása a közelmúltban meg­történt. Jelenleg a kivitele­zők az akkor feltárt hiá­nyosságok megszüntetésén dolgoznak, így várható, hogy a két települést augusztus végén bekapcsolják a háló­zatba. Először a közületeket, utána pedig a családi há­zakat kötik be. Ez évben várhatóan 392- vel nő Miskolcon az OTP- és tanácsi lakások száma. Az első fél évben 138-at műszakilag már átadtak, s közülük 90-be már beköltöz­hettek az új lakók. Július dolgot láthatunk itt: helyen­ként még szemrevételezhető a századelőn emelt épület régi alapja. A hatalmas kö­vek között a kötőanyag szét- porlik az érintéstől. Kész csoda, hogy eddig nem tör­tént baj. S most már nem is igen történhet, hiszen ren­geteg betonnal erősítették meg itt a szállót. Utoljára ismét a földszinten állunk meg. Az utcáról, de a reg­gelizőből, illetve a sörözőből is megközelíthető majd a Rorarius cukrászda. A Szé­chenyi út felőli részén he­lyezik el a múzeumtól visz- szakapott eredeti bútorokat. A másik részben, a Kossuth utca felől pedig modernebb berendezésű cukrászdába tér­hetünk be. S hogy mikor? Erről ezt mondja Klusóczki Lajos: © OKTÓBERBEN NYITNI AKARNAK — Az épületet az eredeti terveknek megfelelően, két lépcsőben adják át a kivi­telezők. A szállodát és a reggelizőt október 15-én, így ezeket a részeket mi az át­vétel után tíz nappal már meg is nyitnánk. Az első vendégek az orvoskongt esz- szus résztvevői lesznek. Ek­korra már lekerülhetnek az állványok a háromcsillagos Hotel Miskolc Pannóniáról, s ha minden igaz, a Kos­suth utcai fronton ott lesz­nek az utcát burkoló dísz­kövek is. A második sza­kaszban — december 31-ig — a sörözőt és a cukrász­dát adnák át a MIÉP-esek. Bízom benne, hogy mindkét határidőt tartani tuoják. Nagyon gyorsan dolgoznak, s az utóbbi egy hónapban is rengeteget haladtak. (bujdos) végéig jórészt az OTP-há­zak épültek, az év második felében a tanácsiakon dol­goznak majd. A tervezett, mintegy négyszáz új otthont év végére várhatóan átad­ják. __ Vezetékes vizet kapnak Átadásra váró lakások Csendrendeletek 3^c A zajtalan közlekedés kívánalmait szolgálta volna a ma már elfeledett villamos üzemű motorló. A közlekedő jármüvek és gyalogosok egymás testi ép­ségét, a közrendet és a csen­det is veszélyeztették, ezért a közlekedés szabályai közé bekerültek a „csendrendele­tek” is. Miskolc városában az 1913- ban életbe lépett rendelet szerint az utcán és köztere­ken kiabálni, lármázni, éne­kelni vagy más rendellenes zajt ütni, csoportosulással a közlekedést akadályozni ti­los volt. Ugyancsak tilalmas most a nyilvános járműve­ken másokat szóval, vagy cselekedettel és egyéb külső látható jellel megsérteni, esetleg gyalázni. A könnyebb érthetőség kedvéért a ren­delet további magyarázattal is szolgál, amikor megtiltja nyilvános helyeken a köz­szemérmet sértő szavak és kifejezések használatát és a közszemérmet sértő maga­tartást. Az iratokból ezekre a magatartásformákra rész­letesebb magyarázatot nem kapunk, annál inkább a „rendellenes zaj” kifejezés megszületésére. A szabály- rendelet közgyűlési tárgyalá­sa közben a rendőrkapitány javaslatára került ez a meg­fogalmazás a rendelkezések közé, aki így indokolta ja­vaslatát: „Olyan nagyobb forgalmú városban, mint Miskolc, számtalan olyan szükséges és mindennapi üz­leti élettel járó foglalkozás és tevékenység van, mely nagyobb zajjal jár, tehát már a közcsendet zavarja, de éppen a mindennapi élet szempontjából kihágásnak minősíteni nem lehet. Már­pedig. ha a közcsendzava- rást kifejezetten körül nem írjuk, akkor a szükséges te­vékenységgel járó zaj is büntetendő lenne. Ezért szükségesnek tartom a csendzavarást részletesen körül írni. amit teljes mér­tékben kifejeznek a »kiabál, lármáz vagy másként rendel­lenes zajt üt« szavak. Külö­nösen a »rendellenes« szó néAkülöabeteiliea’W A közrend és közcsend másik ellensége a század húszas éveiben elszaporodó új technikai csoda, az autó volt. Az autók műszaki és közrendészeti kérdéseit az Országos Automobilszakértő Bizottság intézte. A gépjár­műveknek — korabeli szó­használattal: gépjáróművek — 1922-ben már volt for­galmi engedélye és rendszá­ma. A rendszám a kerületet jelző két piros színű betűből és a fekete százas nagyság- rendű sorszámból állott. A miskolci kerület jelzése „M ’ volt, ebbe a kerületDe tarto­zott Heves, Borsod-Gömör, Abaúj-Torna, Ung és Zemp­lén megye és természetesen Miskolc város. A csend érdekében a gép­járműveket az égéslermékek eltávolodásának hangját tompító „hatásos” eszközzel kellett felszerelni, ez volt a kipufogó. A másik rendelke­zés, amely a motorok nagy fordulaton történő járatását, a túráztatást tilalmazta, a mai olvasó is szívesen fo­gadná, különösen a nem kí­vánatos hajnali ébresztés el­kerülésére. A „duda” használatának korlátozását is elrendelték elődeink; este 11 órától reg­gel 6 óráig lakott területen csak kézi kürtöt, vagy csen­gőt lehetett használni, azt is csak akkor, ha feltétlenül szükséges volt. Az autóközlekedésnek már akkor is sajnálatos velejáró­ja volt a közúti baleset. A balesetek számát és súlyos­ságát a húszas években még korlátozta a lakott terüle­tekre előírt 40 km-es maxi­mális sebesség. Ennek elle­nére már az első szabályza­tokban megtaláljuk a köte­lező segítségnyújtást és az ennek elmulasztása esetére előírt büntetést. Érdemes megjegyeznünk, hogy a se­gítés nemcsak a baleset oko­zójának volt kötelessége, ha­nem a jelenlévőknek is és azoknak is, akik sebesültet találtak. Seresné dr. Szegőfi Ama (Sorozatunkat jövő szerda• folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents