Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-11 / 134. szám
várható garanciája, megté* Az 1885-ös országos iparkiállítás, majd a millenniumi bemutató után a budapesti Városligetben számos épület maradt kihasználatlanul. A liget szélén álló kupolás épületben a MÁV összegyűjtötte a kiállításokról visszamaradt rásütés hajómodelleket, távirógépeket. Ez volt a mai Közlekedési Múzeum őse, amelyet 1899. .majus elsején avattak fel. Az eredeti épületet mára kinőtte a múzeum; a bővítés öt évig tartott. A napokban ismét kinyitott, a technika iránt érdeklődő közönség nagy örömére. Regionali» központ # A Nehézipari Műszaki Egyetem ez ideig tíz külföldi és nyole magyar kutatót, oktatót fogadott tiszteletbeli doktorává. Tegnap, tói újabb három, nemzetközileg is elismert külföldi professzor viselheti a miskolci egyetem magas kitüntető címét. Képünkön János M. Beér átveszi az erről tanúskodó okmányt dr. Kovács Ferenc rektortól. (Tudósitás a 6. oldalon.) (Fejér Ernő felvetele) Beíölti-e Miskolc a szerepkörét? •• L lést tartott a városi part-vb Ma meleg idő lesz Ma reggel kellemesen meleg idő. helyenként felhős égbolt fogadta városunkban és környékén a koránkeiő- ket. Napközben felszakadozik a felhőzet,' s esőre' szinte sehol nem kell számítani. Meleg lesz. a legmagasabb hőmérséklet 25—29 fok kozott várható. Rövidesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül az a jelentés, melyet tegnap vitatott meg a városi part-vegrehajtóbizottság. Miskolc felsőfokú szerepköréről és infrastrukturális adottságairól számolt be a városi tanács, e testület előtt most azért, hogy okos véleményekkel, észrevételekkel egészíthesse ki anyagát, mielőtt a megyei fórum elé kerül. Dr. Kovács László, a városi tanacs elnöke szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: nem az a cél, hogy számlát nyújtsanak be a megyei tanácsnak, illetve a népgazdaságnak. amikor az eredmények mellet taglalják azt is. milyen fogyatékosságai vannak Miskolc infrastruktúrájának. E gondokat hosz- szü éveken keresztül jótékonyan elfedte a nagyarányú lakásépítés. Ám miközben tízezrével épültek az új otthonok, és lakótelepek nőttek ki a földből, sok évi késedelmet szenvedett a belváros rekonstrukciója, egyre nehezebben tesz eleget feladatának a helyi közlekedés, több. minden igényt kielégítő boltra, kulturális intézményre és sok más egyébre lenne szükség. E számla benyújtása ma semmiképpen sem időszerű, hiszen mint az ország többi városának, településének, Miskolcnak is kevesebb jut az állam kasz- szájából, mint a korábbi evekben. A vita a továbbiakban két kérdés körül zajlott: hogyan értelmezzük ma ezt a bizonyos felsőfokú regionális központ szerepkört; eleget tehet-e Miskolc ‘jelenlegi adottságai mellett azoknak az elvárásoknak. melyeket vele szemben támasztanak a város- környéki községek és az ■egész régió’’ A végrehajtó bizottság ülésén részt vett és felszólalt Juhász Péter, a megyei párt- bizottság titkára. Egyebek között arról beszélt, hogy bár a megyeszékhely közlekedési gondokkal küzd, s nem olyan gazdag intézményekben, mint amilyet szerepköre megkívánna, egyre élénkülő szellemi élete kisugárzik a megyere. Jó példaként említette a közoktatás, a közművelődés és a zenei élet fellendülését. Dojcsák Janos arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentéshez mellekeit statisztika szerint a többi nagy vidéki város számos mutatója (egészségügyi ellátás stb.) semmivel sem jobb, mint Miskolcé, ehhez képest lehetne jobb a közhangulat, lehetnénk büszkébbek városunkra. Dr. Romvári Pál — több más felszólalóhoz hasonlóan — azt. fejtegette, hogy elsősorban gazdasági gondjain kell úrrá lennie városunknak. E gondok jórészt az ipar szerkezetéből adódnak, ám a fellendüléshez nem csupán pénzre, hanem jó ötletekre, vállalkozókedvre. új gyártmányokra lenne szükség. Szűcs Erika, a városi párt- bizottság titkára — hangosan gondolkozva — arról beszélt, hogy napjainkban mást jelent a regionalis központ szerepkör, mint jelentett a hetvenes években. Egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, hogy milyen szellemiséget sugároz Miskolc a régiónak és az országnak. Fedor Vilmos, a városi KISZ-bizottság titkára a miskolci fiatalok gondjai között említette a lakáskérdést. Az otthonteremtés lehetősége alapvető követelmény, ha meg akarjuk tartani a jól képzett — például az egyetemről kikerülő — ifjú szakembereket. Az ülésen elnöklő Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára vitaösszeloglaló- jában kiemelte: igen fontos, hogy egy ilyen szerepkört betöltő városnak önálló arculata és programja legyen. E programnak azonban szervesen kell kapcsolódnia a megyei és az országos törekvésekhez. Egyetértett azokkal, akik a gazdasági élet fclpezsdítéset tartattak a legelső teendőnek, emellett azonban tovább kell javítani a város infrastrukturális ellátottságát is. Kívánatos, hogy a város és környéke harmonikusan együtt fejlődjön. Ami jó a miskolciaknak (korszerű iskolák, boltok, egészségügyi ellátás stb.), annak hasznát veszik a környező községekben élók is. Ugyanekkor a községek ellátottságának javulása enyhíti a város gondjait. XIX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1987. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,80 FORINT Reform és kibontakozás Fejti György a MAB klubjában Elénk érdeklődés kíséri politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk korszerűsitési törekvéseit. A Miskolci Akadémiai Bizottság székhazában tegnap délután sok kérdés hasonlóan fogalmazódott meg, mint amelyekre Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára az előző napon a Pataki István Szakmunkásképző Intézet pártalapszervezetében is választ adott. A MAB Klubtanácsának felkérése úgy szólt, hogy az átfogó korszerűsítési törekvésekről, tervekről tájékoztassa Fejti György a hallgatóságát. Előadásában a- leghangsúlyosabb részt annak szentelte, hogy milyen okok sürgetik a politikai intézményrendszer megújítását. A társadalomban ma már az érdekek automatikus egybeesését nem lehet elvárni. S az idő túlha- ladita. hogy ennek feloldását csupán a központi szervektől lehetne kívánni. A társadalmi töke hatékonyabb mozgatására, a tulajdonfonnák szabadabb kezelésére lenne szükség, miközben változtatni kell az elosztás és ösztönzés rendszerén, hogy ne a teljesítmény visszatartása legyen a gazdálkodóegységek, egyének érdeke. A politikai intézményrendszer szélesebb demokratizálását, a bürokratikus elemek visszaszorítását kellene szorgalmazni. Az egységet korrekt vitákban kell kialakítanunk, s e vitáknak ' nagyobb társadalmi nyilvánosságot szánnak a jövőben — mondotta Fejti György. Az ezt követő véleményekből, kérdésekből nem hiányzott a történelmi visszatekintés, a gazdasagilag fejlettebb országokkal valóösz- szehasonlítás, a nyíltság szorgalmazása, a reformok — konkrétan az adórendszer — Munkamegbeszélésre érkezeit ma reggel Miskolcra Ballai László, az MSZMP KB tkgja. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Először Józsa TmszIó. a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tájékoztatja a szervezet itteni munkájáról, majd fogadja Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. £ Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszolöki vízlépcső és hajójavító üzemében új vili járműveket is gyártanak. Hegesztők, lakatosok, kovácsok dolgoznak a 400 tonna teherbírású usralyon, amelyet a szegedi központtal működő Alsö-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság rendelt meg. (Tudósítás a 3. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Ma reggeli telefon rülési ideje. Fejti György hangsúlyozta: az új adórendszer célja, hogy tisztább tükröt tartson gazdasági életünk elé; egyszerűbbé. összehasonlíthatób- bá tegye a gazdasági viszonyokat,. Ne a pénzek elvonása. hanem a beruházási koncepciók versenye döntsön. Kérdés az is: miben vegyük fel a versenyt a gazdaságilag fejlett országokkal? Sokkal tisztességesebb, ha egy nyugodt és fejlődőképes társadalmi modellt vázolunk fel, mintha ésszerűtlenül ..trappolnánk’’ valaki után. A reformoknak úgy kell bekövetkezniük, hogy tisztelve a múlt és a ma erőfeszítéseit — nagy katarzisok nélkül —, követhető eszmei és cselekvési programot adjanak. És ennek valóra váltásában nagy feladatok várnak az értelmiségre — mondotta befejezésül Fejti ^György. Ma ismét meles időre számíthatunk. és sok embert érdeklő filmet játszanak a Kos- isuth moziban. A két dolos úgy függ össze, hogy kánikulában szinte megfő á kö- -zönseg , a nézőtéren. Miért nem oldották meg a terem szellőztetését, ha már több mint negyvenmilliót költöttek rá? — kérdeztük Andrásy Károlytól, a Miskolci Beruházási Vállalat csoportvezetőjétől, a felújítás műszaki ellenőrétől. — Nem rajtunk múlt, hogy a természetes szellőzésen kívül más lehetőség nincs. Amit a városi tanács művelődési osztálya kért és várt tőlünk, teljesítettük. Jelenleg két 70 centiméteres nyíláson távozik a teremből az elhasznált levegő. Ez nagyon kevés, jószerével nem is érezni a hatását. Az ablakok hő- és hangszigeteltek, emiatt még iobban beszorul ide a meleg. A megoldás a klímaberendezés lennie —r a ventilátor hangos és "kis -tel- iesitményü —. amely óránként háromszor-négyszer cserélné á -levegőt; De ez több millió forintba ■ kerülne, s érre az idén nem - jutott pénz. * A városi tanács művelődési osztályán elmondtak, hogy eredetileg az épület felújítására harmincmillió forint állt rendelkezésre, és a legszükségesebb munkák is ennél tízmillióval többet emésztettek fel. Gond volt ennek az összegnek az előteremtése is, ezért nem gondolhattak klímaberendezes- re. Jövőre azonban szeretnének valamilyen megoldást találni, hogy kellemesebb legyen a levegő a Kossuth moziban.
