Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-10 / 133. szám

: -K Üf sorozatunk Lapunkat az aktualitások jegyében igyekszünk szerkeszteni, ám emellett kedves kötelességünknek tartjuk Mis­kolc gazdag múltjának feleleveníté­sét is. Számos ilyen sorozattal talál­kozhattak olvasóink a DH hasábjain az elmúlt években. Legutóbb például Eleink emlékezete címmel azokat a kiemelkedő személyiségeket mutattuk be, akiknek az életútja Miskolcról in­dult, vagy ide torkollott. (E sorozatot egyébként — szándékunk szerint — még folytatjuk.) Ezzel párhuzamosan a miskolci szobrok történetéről szóló írásokat olvashattak. Szíves figyel­mükbe ajánljuk ma induló soroza­tunkat, melynek témája: Miskolc köz­lekedésének története. Minden héten egyszer, szerdán találkozhatnak a folytatásokkal. Szerzője: Seresné Sze- gőfi Anna levéltáros. (Cikk a 3. ol­dalon.) • A villanyrendőrtől a Tanács­hoz térig ismét megbolydul a főutca. Az ÉÁEV folytatja az útrekonstrukciót és a közműcse­rét a Széchényié. Egyúttal el kell végezni a színház homlok­zatának a tatarozását is. Ha minden az elképzelések szerint halad, két év múlva valóban sétálóutcával büszkélkedhet Miskolc. (Cikk a 3. oldalon.) »# * 0&>I.TI8£A1 f* A ? j j, A 41 XIX. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1987, JÚNIUS 10., SZERDA ÁRA: 1,80 FORINT Ma reggeli telelőn # A szerszómkészitök mindig is a legjobb lakatosok közül ke­rültek ki. Tőlük, munkájuktól, az áltoluk készített eszközöktől függ a gyár termékeinek minősége, értéke is. Minden üzemben orra törekszenek, hogy a legjobb szakembereket gyűjtsék össze, al­kalmazzák erre a célra. így von ez a felsőzsolcai Mezőgépnél is, ahol a kísérleti és szerszámkészítő műhelyben 16 jól képzett szakember dolgozik. Művezetőjük, Tóth Béla, maga is szerszám- készítő lakatos, a jók közül a legjobbak közé tartozik, A vasas- családból származó szakember elvtársai bizalmából pártalap- szervezeti titkár is. (Képünkön: helyettesével, Kemény Ferenccel műszaki rajzot tanulmányoz.) (Riport az 5. oldalon.) (Kerényí felv.) Nyilvánosság és politikai kultúra Fejti György a Pataki pártalapsservezetében A megyei képviselőcsoport ülése A Btk. módosításáról tárgyaltak Javaslat készült a Btk. 1973-as első és az 1978-as negyedik törvényének módo­sítására. Dr. Szolyák Ferenc, a megyei bíróság elnöke ér­tékelte az ebben foglaltakat a jogász szemével, a megyei képviselőcsoport tegnap dél­előtti ülésén. A képviselők érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót, majd egymást érték a témával kapcsolatos kérdések, észrevételek. A két törvényjavaslatban szerepel, hogy a jelenlegi büntetési rendszer börtön- centrikus. A bírók többsé­ge akkor is alkalmazza a szabadságvesztés kiszabását, amikor a javító-nevelő mun­ka is arányban állna a bűn­cselekmény súlyával. Ennek az is az oka, hogy a javítód nevelő munka alkalmazása nem mindenütt megfelelő, csekély mértékben tart visz- sáa az újabb bűncselekmé­nyektől. tízért, ha a törvény- javaslat hatályba lép, a ' közérdekű munkára való kötelezés büntélésmóddal is élhetnék. Ez azt jelenti, hogy sz elítélt a hét végi pihe­nőnapján közérdekű munkát köteles végezni, díjtalanul. Bizonyos bűncselekmé­nyek elkövetőit mellékbün­tetésként kényszerelvonó­kezelésre lehet ítélni. Je­lenleg ugyanez nem alkal­mazható a kábítószeres ál­lapotban bűnözőkre. Miután hazánkban is terjedőben van a kábítószerezés — az ebben a betegségben szen­vedők számát harmincezer­re becsülik —. ugyanilyen l^nyszerintézkedést kellene alkalmazni a saját érdekük­ben velük szemben is. Szó volt az előzetes letartózta­tással kapcsolatos szabályok változásáról is: a javaslat szerint, a jövőben nem le­het alapja a letartóztatás­nak, ha valaki nem tudja igazolni a kilétét. Lényege­sen egyszerűsíteni akarják az ezzel kapcsolatos jogsza­bályt. Dudla József, a képviselő- csoport vezetője, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára vitazárójában hang­súlyozta, hogy a törvényja­vaslat célja a büntetések nevelő és visszatartó erejé­nek a hatékonyabbá tétele. Ezért az Országgyűlésen tá­mogatják a javaslatot. (Folytatás a 6. oldalon) Uj Ikarusok Miskolcon Mikor találkozhatnak a miskolciak az Ikarus-gyár legújabb autóbuszaival? — kérdeztük Oláh Jenőt, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat forgalmi osztályvezetőjét. — A legújabb Ikarusok egy részét már május máso­dik felétől forgalomba állí­tottuk, így már ki is próbál­hatták őket a miskolciak. A tervek szerint 35 új buszt ál­lítunk forgalomba az idén. Közülük 33 lesz csuklós. Je­lenleg 12 autóbuszunk rója a kilométereket Miskolc és Leninváros között, próba- útón. Erre azért van szük­ség. mert városunk utcáira csakis kellően bejáratott, műszakilag hibátlan, vizsgá­zott járművek kerülhetnek. Első pillantásra nem sok vál­toztatás fedezhető fel az új buszokon. A tervezők főleg az utasok biztonságát, ké­nyelmét tartották szem előtt, de nem feledkeztek el a mű­szaki korszerűsítésről sem. Az Ikarus 280-as (csuklós) és 260-as (szóló) típusaira többek \közt az első ajtó és ülés közé, balesetmegelőzés végett, píexitlemezt szerel­tek fel, s ugyancsak előre, a gyerekek számára is elérhető leszáilásjelző-gombot helyez­tek fel. Sokakat foglalkoztató ideo­lógiai és politikai kérdések megválaszolására kérte fel Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei párt­bizottság első titkárát a 100-as Számú Pataki István Szakmunkásképző Iskola pártalapszervezete. Tegnap délután Nagy Sándorné, pártalapszervezet titkára üd­vözölte az előadót, akitől őszinte és egyértelmű vá­laszokat kaptak a hozzá in­tézett kérdésekre. Volt aki szóvá tette: tár­sadalmunkban az ideológiai Az Értelmiségi Tanácsadó Testület megvitatta A Miskolci Városi Partbi­zottság mellett működő Ér­telmiségi Tanácsadó Testület a Kós-házban ülésezett Dr. Kovács László, a városi ta­nács elnöke időszerű város- politikai kérdésekről tartott előadást, amelyet élénk esz­mecsere követett. Ezután a Tanácsadó Testület vezetője. Kovács József, a városi pártbizottság titkára előter­jesztette a testület idei prog­ramját, amelynek során át­tekintik, véleményezik az időszerű város- és értelmi­ségpolitikai kérdéseket. 9 A miskolci oktatási, művelődési intézmények közül a Nagy- váthy utcai 1 Számú Általános Iskola azok sarában van, ame­lyeknél sikerült elvegezni a teljes rekonstrukciót az elmúlt évek­ben, (Képünkön az iskola régi és új szárnyának találkozása.) Az eredmények azonban nem fedhetik el a gondokat, amelyeket a pénzszűke okoz a felújításoknál. (Cikk a 2. oldalon.) elbizonytalanodás jelei ta­pasztalhatók. Fejti György válaszában kifejtette, hogy a többfelé valóban tapasz­talható tétovaság oka nem a marxizmus—leninzmus el­méletében keresendő. Ez so­hasem akart kész recepte­ket adni. A XX. század nagy kérdéseire bátran fel lehet vállalni azt a szemlé­letmódot, amelyet a Szovjet­unió képvisel, háborúellenes, korrekt, szavahihető politi­kájával — hangsúlyozta. Belpolitikai kérdésekre válaszolva, a megyei párt­bizottság első titkára ki­emelte: a politikai kultú­ránk színvonalát maga­sabbra kellene emelni. Lé­nyegesen nagyobb társa­dalmi nyilvánosságra volna szükség. Arra. hogy a jó állampolgári kezdeményeze- seket hatalmi szóval ne tör­jék derékba, a megalapozott kritika ne szüljön retorziót. A megfelelő vitafórumokat kellene megtalálni, hogy a különböző nézetek, érdekek képviselői egy asztál mellé ülhessenek. A meggyőző ér­vek hatására pedig tudjon mindenki fejet hajtani es méltósággal visszavonulni. A vezetők megítélésével kapcsolatban a helyi kont­rolinak hangsúlyosabbnak kellene lennie —-, mondotta —, ahelyett! hogy a köz­ponti vezetésen kérnek szá­mon az egyes gazdasági egységekben fellelhető veze­tői hibákat. A szóbeszéde­ket pedig ne hagyják any- nyiban: párttaghoz illő mó­don. nyíltan, maguk járja­nak utánuk. Befejezésként arra kérte hallgatóságát: ne engedjék a rossz közérzetet eluralkod­ni- — hiszen pedagógusok lévén, ez tanítványaikra is hatással lehet —, hanem konstruktív, kritikai javas­latokkal segítsék elő a nyíl­tabb politikai légkör meg­tér etfitteát. —

Next

/
Thumbnails
Contents