Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-03 / 127. szám
A DH várospolitikai fóruma Jó voina, ha támogatnák... Vállalkozás a színház szomszédságában ■ Jegyiroda, mindenkinek u Ha ideér a rekonstrukció * ■ Újságos, könyvárus, teásó u 1 JSlt jk A központi jegyiroda nemcsak jegyeket árulna: lehetne üt például virágot, könyveket, újságot kapni. >k Mintha azon merengne Déryné: mikor lesz már végre körülötte rend, vendégvonzó, kulturált környezet... i Nem lehet ideiglenes Á vitrmek ürügyén Sokszor írtunk már a Széchenyi út rekonstrukciójáról, a belváros megújulásáról. Olyan vállalkozás ez, amelyre a miskolciak igencsak odafigyelnek. Van, akinek ötlete is támad; Szabó Gyula, a Miskolci Nemzeti Színház szervezőtitkára pedig a telefont is felemelte... Elmondta: milyen jó lehne, ha ki lehetne alakítani a színház mellett egy központi jegyirodát. A jelenlegit a színház a Miskolci Ingatlankezelő Vállalattól bérli, és több, kulturális rendezvényekkel foglalkozó szervezet is hasonló cipőben jár. Vajon nem lenne sokkal kifizetődőbb, ha létrehoznánk egy központi irodát, ahol a meccsjegyektől kezdve, a koncertbérleteken át a színházjegyekig mindent meg lehetne kapni egy helyen? — tette fel a kérdést a szervezőtitkár. Mindez azért jutott eszébe, rr.ert úgy érezte, azzal, hogy a Széchenyi út rekonstrukciója most már hamarosan a színház előtti szakaszon is megkezdődik, soha vissza nem térő lehetőség nyílik a jegyiroda kialakítására. Véleményével egyetértünk, hiszen a színházi jegyiroda melletti árkádos rész, ahol a virágbolt is működik, meglehetősen elhanyagolt. A viA hét végén befejeződött a kommunista műszakok több mint egy hónapon át tartó sorozata az Északmagyarországi Vegyiművekben. A legfrissebb összesítések szerint az akció során csaknem 1300 dolgozó, illetve szocialista brigádtag tett eleget önkéntes vállalásának. A dolgozók javaslatai- riak figyelembevételével döntöttek a befolyt összeg rág üzlet, mióta megnyílt az új bolt a Korvin Ottó utcán, sokat veszített a régi rangjából és nagyon is ráférne a felújítás. Csakhogy a szakemberek azt mondják, hogy nem is igazán alkalmas virágüzletnek ez az üvegkalic- ka. Ha mindehhez még azt is hozzátesszük, hogy a virágbolt. háta mögötti részt, a Déryné-kert elejét szeméttárolásra és nyilvános illemhelynek használják, akkor igazán könnyen belátható; itt tenni kell valamit. A szervezőtitkár véleménye szerint a központi jegyiroda létesítésével a színházzal szomszédos ház alatti teret építészetileg rendezni lehetne. De nemcsak annyi haszon származna ebből, hogy a sétálóutca felőli homlokzat szebb külsőt öltene. Legalább ekkora előny, hogy így zártabbá lehetne tenni a Dérvné-kertet, és a központi jegyirodához kapcsolódó szolgáltatásokkal eletet lehetne varázsolni a most igencsak elhanyagolt parkocskába. A jegyirodában ugyanis nemcsak jegyeket kellene, lehetne árulni. Betelepülhetne ide az árkádok alatt ázó-fázó könyvárus, de kínálhatnának itt hanglemezt, újságokat, s megmaradhatna egy kis vifelhasználásáról. Ezek szerint a vállalat számítógépet vásárol — körülbelül 50 ezer forintért — a sajóbábonyi általános iskolának. Mintegy 200—250 ezer forintot utalnak át a nagyközség Déryné Művelődési Háza központi fűtésének kivitelezésére, és csaknem 30 ezer forintot ifjúságpolitikai célodra használnak fel. rágüzlet is. S képzeljük el, muyen jó lenne, ha mondjuk az ide betérő miskolci poigár a programok böngészés» közben megihatna egy pohár teát, forró feketét, és ne adj’ isten, arra is mód lenne: a színházi előadások előtt csevegjen egy kicsit az ismerősökkel. Egy efféle kulturális centrum létrehozása a belváros szívében: sürgető igény. Nem hisszük, hogy például igazán jó döntés volt, amellyel a közelmúltban az Országos Filharmónia jegyirodáját a Tanácsház tér szomszédságából a Kossuth utcára száműzték ... Sokat beszélünk arról: a színház a város szellemi életének egyik gyújtópontja kell hogy legyen. Miért ne lehetne így is az? Azt már talán felesleges is leírnunk, hogy jó néhány külföldi színházban, kulturális intézményben árulnak plakátokat, feliratos trikókat, ki- sebb-nagyobb emléktárgyajkat, füzeteket, hangfelvételeket. Egy kis bevétel sem ott, sem itt nem árt a színházi kasszának. Tudjuk, hogy a színház épületének felújítása napirenden van, s az is eldőlt, hogy a főutca felújításával hamarosan elérnek erre a szakaszra is. Kíváncsiak lennénk rá, mit szólnak az illetékesek a jegyiroda ötleté- nez. Szívesen helyt adnánk véleményüknek lapunk hasábjain, abbRn a reményben, hogy támogatják ezt a vállalkozást. (kiss) Mit rejt a doboz? Különös sárga-fekete műanyag dobozkák tűntek fel a tapolcai park több pontján. A sétálók tippelgetnek, hogy vajon mi lehet ez? Van aki úgy véli, hogy a közvilágításhoz tartozó berendezéseket rejt a doboz, mások szerint a posta lenne a tulajdonos. Sem egyik, sem másik, mert a dobozokat a Miskolci Vízművek helyezte el. Annak a berendezésnek a részeit képezik, amely a korróziótól is védi az itt húzódó, nagy átmérőjű vízvezetéket. Ez a korszerű eljárás lényegesen nagyobb biztonságot nyújt, mint bármilyen bevonat, szigetelés a cső felületén. Ugyanis abba a kémiai folyamatba avatkozik bele, amely roncsolja a fémet. A dolog mindenki számára érthető lényege any- nvi. hogy így a korrózió következtében nem a cső rozsdái, hanem a földben elhelyezett speciális fémtest. Mindez elég rejtélyesnek tűnik így. de az eljárás lényege régi, a gypkorla+i alkalmazása azonban újdonság. Azt reméltük, hogy lezárhatjuk a Sötétkapu mellé elhelyezett vitrinek ügye körüli vitát, hiszen azt az információt kaptuk: néhány napon belül elhelyezik innen a kirakatszekrényeket. A vitrinek azonban most is ott állnak eredeti helyükön. Tény, hogy a főutcai rekonstrukció legkésőbb június közepén Itt is megkezdődik: ezért mondták azt az illetékesek, hogy a vitrinek elhelyezése „átmeneti jellegű”. A vitrin-ügy azonban nem tartozik az „átmeneti” kategóriába — és ezt már abból a levélből idézzük, amelyet Iglói Gyula építész írt szerkesztőségünknek a vitrinekről, pontosabban ezek ürügyén a Széchenyi út arculatáról. Levélírónk részletesen elemzi a Széchenyi út múltját, felsorolva azokat az adatokat, amelyek azt bizonyítMég emlékezhetünk rá, hogy fel kellett túrni a parkot, amikor elhelyezték az új acélcsöveket. A korszerű műszaki megoldással, reméljük, mindez elkerülhető. (k—ó) ják: városunk, és főutcája mindig is a nyüzsgő kereskedelmi élet színtere volt. Azzal egyidőben, ahogy az első vásáros kitette a portékáját, megszülettek azok a rendszabályok, amelyek a település rendjét, a városképet próbálták védeni. Ne higgyük azt, hogy Miskolc hátul kullogott a városok között a szépre vágyásban. 1960-ban például az Országos Építésügyi Szabályzat kiadásét megelőzve alkotott a városi tanács rendeletet az útvonalak esztétikájáról, az üzlethelyiségek kialakításáról, a cégtáblákról, a hirdetések elhelyezéséről. Még egy akcióra is sor került — Írja Iglói Gyula —, amikor a 60-as évek elején az építésügyi hatóságok egyszerűen leszedték az oda nem illő vitrineket és cégtáblákat. De levélírónk nem a kereskedők ellen érvel. Hiszen így ír: kereskedni kell, a kereskedéshez a cégér, a kirakat pedig hozzátartozik. És így folytatja: ha egy utat lezárnak, gondoskodni kell terelőútról is, hogy a forgalom ne bénuljon meg. Így gondoltuk ezt a cégtáblák esetében is. Ha valaki a rendeletnek megfelelő táblát vagy vitrint kíván elhelyezni, olyan választ kell kapnia a hatóságtól, amelyA város jövője szempontjából nagyon lényeges dokumentumot vitat meg pénteken a városi tanács város- fejlesztési és koordinációs bizottsága. A jelentés a Miskolc felsőfokú szerepköréből eredő feladatok ellátásáról nek javaslatait meg is valósíthatja. Ezt tettük szóvá lapunkban is, hiszen nem egyes kereskedők ellen, és nem általában a kereskedők ellen ágálunk, hanem ázt szeretnénk, ha a belvárosban egységes, érthető, a városképet szolgáló követelményrendszer alapján helyeznék ki a kirakatokat, cégéreket. Iglói Gyula, aki nemcsak építészként, hanem tanácsi vezetőként is dolgozott városunkért, ezekkel a gondolatokkal zárja levelét: ha a belváros rekonstrukciója időben elhúzódik is, azért már most rendelkeznünk kell egységes és maradandó elvekkel. Attól, hogy egyes útszakaszok átépülésére másmás időpontban kerül sor, nem lehet az itteni állapotokat átmenetinek minősíteni... Ezzel értünk egyet mi is! A niaci * áruellátástól az óvodákig Holnap reggel tárgyal a Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a diáksportkörök megalakulásáról, valamint a művelődési intézmények, iskolák, óvodák karbantartásáról, felújításáról. Szó esik a piaci áruellátásról és az üdülőhelyi díj módosításáról is. szól, különös tekintettel az infrastruktúrára. Ugyancsak ezen az ülésen teszik mérlegre a lakásépítések területelőkészítésének helyzetét, valamint megvitatják, hogyan alakulnak az idén a magánlakásépítés telekellátásának feltételei. Számítógépet vásárolnak az iskolának A felsőfokú szerepkör feladatai
