Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-12 / 108. szám

Mézes­kalács ftcm lesi torlódás a hűtőházban Elvetették a programozott borsót Csak nyugdíjasoknak hir­deti május 25-én délután 5- től és 7-től kezdődő rendez­vényét a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Köz­pont. A Pest luda Színpad mutatja be itt Szirmai Al­bert—Ernőd Tamás—Kardos C. György Mézeskalács, avagy „Szív küldi szívnek szívesen” című kétrészes daljátékát. A darab érde­kessége, hogy Szirmai és Ernőd művét 1923-ban mu­tatta be először az akkori Király Színház, s a címsze­repeket Honthy Hanna, Gő­zön Gyula és Rátkai Márton alakította. A műsorismerte­tő tanúsága szerint a zene hangulata és a szöveg bája nem fakult meg a keletke­zés óta eltelt idő ellenére sem. Számítógéppel dolgozták ki a Miskolci Hűtőházzal kö­tött termelési és értékesítési szerződésben levő mezőgaz­dasági nagyüzemekben, szö­vetkezetekben a mélyhűtés­re szánt étkezési borsó veté­sének ütemét. A beéréshez viszonyítva számították ki, hogy melyik az az időpont, amikor legal­kalmasabb elvetni a magokat a nagyüzemi táblákon. Szá­mítógépek segítették a szak­embereket különböző betaka­rítási idejű borsófajtáik ki­választásában is. A hűtőház több termelő- szövetkezettel és állami gaz­dasággal kötött termelési szerződést, így például a har­sány! Petőfi Téesszel és a Szerencsi Állami Gazdaság­gal. Az idén csaknem 1070 hektáron termesztik ezt a külföldön is igen keresett mirelitnek valót. A várható termést — ha az idő is ked­vez — 3768 tonnára becsü­lik. S naprakész az a prog­ram is, hogy pontosan mi­kor, melyik nap, milyen mennyiségben és melyik kö­zös gazdaságból kell a hű- tőházba érkeznie a nyers­anyagnak. Ezzel biztosítják ugyanis a feldolgozás folya­matosságát, elkerülve a tor­lódást. Így mind a hazai, Itt marad a Rónaiban? ^ Nem mindig az Agro-Skála az olcsóbb a piacon, de jelenlétükkel hozzájárultak a csil­lagászati zöldségárak letöréséhez. A% Agro-Skála miskolci premierje után Video a vásznon A hazánkban gombamód szaporodó videomozik egyik legnagyobb gondja az, hogy a tévékészülékek ernyőmé­rete miatt legfeljebb húsz néző élvezheti a műsort. Ha több vendéget akarnak fo­gadni, akkor a teremben több készüléket kell elhe­lyezni. Emiatt már régóta foglalkoznak a nyilvános té­vévetítések számára videó- vetítők kifejlesztésével. Ezek méretben és műszaki meg­oldásban jelentősen külön­böznek egymástól, egy azon­ban közös bennük: nagyon drágák. Áruk többszöröse a videomagnókénak, és né­hány tévé megvásárlása is olcsóbb, megoldás, mint egy ilyen projektoré. A nagy er­nyőnek azonban több előnye van a sok kicsivel szemben, „mozisabb a képe”. Jól időzítve — a 27. Mis­kolci Filmfesztiválon, a VI. közművelődési filmfórum idején — mutatták be a Rónai Sándor Művelő­dési Központban egy kor­szerű, kitűnő képminőséget adó videovetítőt. Az osztrák Stenger cég hozta Miskolcra, ők forgal­mazzák a Thomson (francia gyártmányú) berendezést. A Stenger cégről tudni kell, hogy elsősorban színházvilá­gítási eszközöket fejleszte­nek, gyártanak, forgalmaz­nak. Munkájuk megtalálható néhány budapesti szórako­zóhelyen, de részt vettek az Operaház felújításában is. Ezt a bemutatót a Mokép, a River gazdaságszervező iro­da és a művelődési ház szer­vezte. A Thomson cégnek ez a legújabb "videovetítője most a Rónai klubjában te­kinthető meg. Nagy előnye több, ismert berendezéssel szemben, hogy nem igényel különleges anyagú, illetve geometriá­id vetítőernyőt. Bármilyen vászonon éles, színhelyes képet ad. A leg­nagyobb kép mérete 2,3x1,7 méter. Ez elegendő egy ak­kora teremben, mint a Ró­nai videomozija, ahol egy­szerre 120 embert fogadhat­nak. Ez a készülék az első és eddig az egyetlen példány hazánkban. Hogy miképp lehet majd belőle vásárolni, azt az il­letékes szakemberek most tárgyalják. A Stenger cég­nek van már kapcsolata ma­gyar termelővállalattal, ezért elképzelhető: találnak megoldást arra. hogy mihamarabb, minél több videomozi valóban mozijellegű legyen. Ezt a berendezést nemcsak a fesztivál idején láthatjuk üzem közben, mert itt ma­rad még júniusban is; a Ró­nai Sándor Művelődési Ház videomozijában ezzel vetí­tenek. Elképzelhető — a Ró­nai vezetői mindenesetre ezt szeretnék —, hogy ezt a Thomson-projektort már nem kell visszaszállítani. (kerényi) mind pedig a külföldi piacra kiváló minőségben kerülhet a közkedvelt mélyhűtött bor­sói Műszaki vizsga, szombaton Ú ' ; ,'í,T?'rfő három fehér kör a valóságban szép szí­nes. T, :z /'ben vörös, zöld és kék. Ez a három szinágyíi lövi a vászonra a kép e három színre bontott változatát. Eb­ből a három egyszínű képből lesz a falon a színek kevere­déséből a színes kép. Közlekedésbiztonsági na­pot tartanak május 16-án, szombaton reggel 6 órától délután 2 óráig a Megyei Közlekedési Felügyelet he- jöcsabai műszaki vizsgaál­lomásán. Immár szokás sze­rint száz autót vizsgálnak át, érkezési .sorrendben. S mint korábban, amelyik járművet minden szempontból kifogás­talannak találják, és ren­dezték a vizsgacsekkjét, an­nak megújítják a forgalmi engedélyét. Természetesen azoknál a kocsiknál sem kor­látozzák a forgalmi engedély érvényességét, amelyiken hi­bát fedeznek fel. Csupán fel­hívják a tulajdonos figyel­mét az autó javíttatására. Ki az olcsóbb a piacon? A BÁEV-munkásszálló egyik emeleti szobájában, az Agro-Skála miskolci fő­hadiszállásán ülünk. Az asztal túloldalán Erdei Fe­renc, a kereskedelmi leány- vállalat területi igazgatója. Kettőnk között egy papírlap fekszik: erre jegyeztünk fel néhány áprilisi piaci ada­tot. A rubrikákban egymás mellett szerepelnek a Zöld­ért és a Skála primőrárai.,. Amikor tavaly az Agro- Skála Miskolcra költözött, azt ígérték: a következő prfmőridőszeíkban — azaz most — bizonyítják majd, hogy olcsóbbak, mint a töb­bi kereskedő. Ezek az ada­tok viszont aat mutatják: például a Zöldért olykor megfizethetőbb portékával rukkol elő ... —f Hogy árletörő szerepet játszik Miskolcon leányvál­lalatunk vagy sem, akkor lehetne mérlegelni, ha nem­csak a két cég mostani ára­it hasonlítanánk össze, ha­nem azt is megnéznénk: ho­gyan változtak az árak ta­valy és az elmúlt években. Ügy érzem azonban, hogy a Miskolcon dolgozó zöld- ségkereskedők számára min. denféleképpen késztetést je­lentett az elmúlt főszezon­ban a Skála jelenléte. • PÉLDÁUL: Á LECSÓ-AKCIÓ Megkerestük a városi ta­nács kereskedelmi osztályá­nak illetékesét is. Az ada­tok szerint a paradicsom április utolsó heti ára az eltelt három év alatt nap­jainkra jelentősen csökkent. A paprikáért ezekben az években szinte ugyanany- nyit kellett fizetni, míg az uborka mára valamivel ol­csóbb lett. Persze, a teljes képhez az ia hozzátartozik, Fújja a szél, fújja... Amióta a világra ilyen magasról nézek le reggelente (9. emelet), számtalanszor meggyőződhettem, hogy innen (fentröl) sok minden egészen másképp látszik. Középkorú hölgy bóklászik a fenyőfa* között, s el se tudom képzelni, mit keres­het. Gombát (magának), füvet (a nyulai- nak) még semmiképpen, hiszen annyira nem nyílt ki még az idő — így hát üvegre gyanakszom. Eldobáltra (beválthatóra), mert abból azért található (még reggel is) majd’ minden bokor alatt... Nos, nem találtam el. — Amikor előjön a fenyők takarásából, látom, hogy bot van nála (bizonyára szöges), amire ügyesen fel- szúrkálta a bokrok alatt meghúzódó (csak felülről nem látható) dúsan tenyésző mű­anyag zacskókat, eldobált tasakokat. Ker­tészféle lehet, vagy köztisztasági alkalma­zott, mindenesetre (ez felülről is látszik) lelkiismeretesen végzi munkáját. Sajnos, mire területe határához ér (ö tudja, meddig terjed) kezdheti elölről. — A játszódomb hajlata mögül (mint az ördögszekér) gu­rulnak az wjabb üres zacskók, (zörgő) ta- sakok a már megtisztított területre. — Ar­rafelé (ezt viszont lentről ő nem láthatja) nem takarítja senki a közterületet. Sőt (ezt megint csak én látom fentröl) van ott egy kupac szemét (messziről, mint egy nagy té­pett liba), amelynek a felületét ugyancsak borzolja a felerősödő szél. Zacskó (deszan- tok), fólia (rajok), sztaniol (zászlóaljak) válnak le róla, s gurulnak szakadatlanul a megtisztított részek irányába. — Az asz- szony küzdelme tehát a (köz) tisztaságért (sajnos ez is) egyelőre reménytelennek tű­nik. Később, immár csaknem emberi perspek­tívából (az autóbuszból) látom a jóravaló igyekezet (újabb) csődjét. A Szinva-csatorna védőkorlátját (végig) szépen lekefélték (meg jó, hogy le nem festették), az út sarát (szépen) mellé ku- pacolták (szorgos kiskatona kezek) s a jár­művek (most ismét) visszafröcskölik a kor­látra. Amint a busz (az 1-es) ráfordul a Herczeg Ferenc utcai hidra, épületes lát­vány (rom-épületes) fogadja az utast. Ha­talmas mennyiségű szemét kúszik, hömpö­lyög a Szinva-csatorna felé. Az úton végig, van még (néhány) ilyen szemét-gleccser, ami (bizisten) csúnyább látvány, mint (ezt tényleg csak zárójelben) mondjuk egy vá- rosképrontó (rongyos) sátorgarázs. A múlt nyáron Veszprémben láttam (vé­letlenül), hogy a Sédből a beledobott (ro- pis) zacskót is kihalászta egy (ugyancsak szöges bottal felszerelt) köztisztasági alkal­mazott. — Igaz, a Séd vize a városnak azon a részén, legalábbis (ahol én láttam) kristálytiszta. Valami, valahonnan (aminek nem kellene) nem ömlik bele. tgy persze, könnyű (legalábbis látszatra) tisztán tar­tani. De seperjünk (ne csak képletesen) a sa­ját portánk előtt. Például, fent az Avason. — És (ha lehet) ne a zöldbe, meg a szé­pítő igyekezettel (s óriási költséggel) most készülő virágágyások irányába. A füves ol­dalakon így is sűrűn lengedeznek (majd’ azt írtam — visszaköszönnék) a szertedo­bált nejlonzacskók, meg mindenféle virító kacat. Mindenesetre itt is elkelne néhány (akár több tucatnyi) szöges bot, hogy ne bízzunk mindent a (szépen) sarjadó zöld fűre ... Nem (olyan) nagyon rossz ez az írás, mondja (vagy csak gondolja) a szerkesztő, — Közéleti (is) meg minden, de mire kell bele ez a rengeteg (?) zárójel? — Ettől (egy kissé?) szemetessé válik az írás. Mit mondjak erre? — Olyan (mint) a környezetünk. Gyöngyösi Gábor hogy időközben megváltoz­tak a beszerzési árak, növe­kedtek az egyéb költségek. De mit mond erről az Agro- Skála területi igazgatója? — Készletünket a terme­lőktől vásároljuk. Nem cé­lunk az átvételi árak növe­lése, de az sem megenged­hető, hogy nevetségesen kis összegért vegyük meg a portékájukat. Az is igaz, hogy nőttek a különféle költségek; ma már lényege­sen többe kerül a fuvar, az energia. Az általunk alkal­mazott árrés árucikkenként tíz-húsz százalék között vál­tozik. Hozzátenném: véle­ményem szerint tíz százalék alatt csak veszteségesen le­het kereskedni. Természete­sen lehetnek reklámáras cik­keink is. Ezt akkor tehet­jük meg, ha többletünk van valamiből: talán emlékezetes a tavalyi lecsó-akció. Ezt idén is szeretnénk megismé­telni! Az elképzeléseink sze­rint 5 forint körül kínálnánk a lecsónak valót, de kedvez­ményes káposzta-akcióra is gondoltunk, • ÜZLETET NYITNAK AZ AVASON — Milyen fejlesztésre ké­szül a Skála Miskolcon? — Első helyen említeném a raktárterület növelését De terjeszkedni kívánunk a kis­kereskedelmi hálózatunkkal is. Rövidesen megnyílik az új üzletünk az Avason, a Klapka utcában. Szeretnénk, ha több elárusítóhelyünk lenne a piacon. Tervezzük, hogy bekapcsolódunk a piac rendezésébe is! Távlati el­képzeléseink pedig az áru csomagolására, illetve előké­szítésére vonatkoznak. — Eddig csak arról be­szélgettünk: teljesültek-e o fogyasztóknak a Skálával kapcsolatos vágyai, De ér­dekes volna tudni, mi az érem másik oldala; megér­te-e Miskolcra költözniük? — Tíz hónappal ezelőtt gyakorlatilag a nulláról in­dultunk. Ma öt egységünk működik a városban, s az előbb említettem fejlesztési terveinket. Eddig is bebizo­nyosodott: a mi számunkra is komoly piac Miskolc Ügy tűnik, az idén 50—80 millió forint körüli zöldség-gyü- mölcsforgalomra számítha­tunk. Ez már önmagában is beszédes szám. ami mellé odakívánkozik: itt a város­kapukon belül működik a Zöldért, és nem elhanyagol­ható a kiskeres>ked*v szere­pe sem ... b. a.

Next

/
Thumbnails
Contents