Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-11 / 107. szám
A műszaki megújulásért innovációs centrum Miskolcon A* innováció ma a* egyik legdivatosabb fogalom — nemcsak szakkörükben, hanem a közéletben is. Más felkapott kifejezésekhez hasonlóan, ez sem kerülhette el a sorsát: sokan használják, hivatkoznak rá, koptatják anélkül, hogy pontosan tudnák. miről van szó. Pedig nem bonyolult dolog: egy termék Útját fogja össz.e á gondolattól a kutatáson, fejlesztésen, kísérleti gyártáson, marketingen keresztül a piacra jutásig. Ami új benne, az, hogy a folyamatot rendszerként lógja lel, amelyben az egyes láncszemek nemcsak meghatározott módon kapcsolódnak egymáshoz, hanem sokoldalúan alakítják, befolyásolják is egymást. Az Innováció tehát cselekvések egymásutánja, de módszer, gondolkodásmód is, aminek legfontosabb hatóereje, hogy a piac által keresett újdonság minél hamarabb sikeres valósággá váljon. Így már talán jobban érthető, hogy miért vált az innováció korunk egyik jelszavává. Hiszen ha 'műszaki megújulásról, termékszerkezetváltásról, exportról, a piac szerepéről, cserearányról, roúszaki értelmiségről beszélünk — márpedig a -'80-as évek eleje óta másról sem —, akkor tulajdonkeppen az innovációról is esik szó. Nem csodaszerről persze, mert a stílushoz megfelelő anyagiak is szükségeltetnek, de ha ezek találkoznak, akkor — mint egy sor korábban elmaradóit ország látványos fejlődése, nem egv magyar vállalat sikeres helytállása bizonyítja — nagy eredmények születhetnek, m>g figyelmen kívül hagyása, vagy felemás, erőtlen alkalmazása — amire ugyancsak található honi példa — elérhetetlenné teszi az elérhetőt is. Nálunk a „nehéz embereknek”, a hamvukba holt ötleteknek, a félig-meddig kiaknázott lehetőségeknek nagy irodalma van, a kollektív kesergések hálás témáit jelentik, sajnos túl sokszor valós tartalommal. Többek között valószínűleg azért, mert az innovatív gondolkodásmód és cselekvési gyakorlat nehezen tör utat útjának az újtól, a1 kockázattól, vállalkozástól visszariadó konzervatív megszokáson, felelősségmentes közép- szerűségen keresztül. Ennek a múltból és a jelenből fakadó irányítási, szabályozási, szervezeti és jelentős mértékben szubjektív okai vannak. Az nyilvánvaló, hogy ha meg akarunk felelni a 'tió-as évek kemény belső és külső kihívásainak, akkor ezen a téren is változtatni kell, ami az innováció kezelésében is gyökeres fordulatot igényel. Termékeink színvonalának, használhatóságának javítása, a gyártási kultúra hatékonyságának emelése teremthet esak nagyobb elosztható anyagi erőforrásokat. amire nagy és indokolt társadalmi igény van. Ehhez pedig a műszaki fejlődésen, a technikai elmaradás felszámolásán, az újdonságok minél gyorsabb realizálásán, a gondolkodás es a cselekvés felgyorsításán keresztül vezet a* út. A "tSö-as évek elején érett tneg a felismerés, hogy szükség van nálunk olyan rugalmas, kötöttségektől mentes kisebb szervezetekre, «melyek az mnovációs fo- iÜy amat hagyományos vállalati keretek között lassan döcögő szekerét gyorsabb haladásra tudják serkenteni. Nagyrészt ilyen céllal alakították meg 1980-ban az Alkotó Ifjúság Egyesülést, jöttek létre különböző vállalkozási szervezetek, kisbankok, amelyek az elmúlt evekben bizonyították, hogy yen típusú szervezetekre igény van. Jelentős szükségleteket elégítenek ki, még okkor is, ha csak az innovációs folyamatok egy részét képesek átfogni. Néhány éve figyeltünk fel orra, hogy Nyugat-Európá- ban, az Egyesült Államokban számos helyen új formációk jönnek létre, amelyeket ipari banknak, tudományos parknak neveznek. Ezek a szervezetek, amelyek valamelyik jelentős szellemi központ — többnyire egyetem — mellett alakulnak, olyan szellemi és anyagi koncentrációt jelentenek, amely az újdonságok piacra juttatásához különösen kedvező feltételeket teremt, mert az innovációs lánc több -elemét képes összekapcsolni. egy jó gondolattól a vállalat alapításáig. Az innováció szükségességét, a benne rejlő lehetőségeket felismerve, kormányzati állásfoglalás született magyarországi innovációs parkok létrehozására, támogatására. Két park alapításai határozták el. és biztosítottak rá pénzeszközöket. A Budapesti Műszaki Egyetem mellett működő mikroelektronikai-mechatronikai park. és a szegedi dél-alföldi innovációs park társasági szerződéseit aláírták, szervezése megkezdődött. E két társulás meúett országosan megnövekedtek az igények innovációs szervezetek létrehozására, elsősorban az iparosodott területeken, városokban. A kezdeményezések az irányító szervek részéről szabad utat. és teljes elvi támogatást kaptak. A sokoldalú elképzelések összehangolására 1988 augusztusában az IPM és az OMFB kezdeményezésére több politikai, társadalmi, tudományos szervezet részvételével létrejött az Innovációs Parkokat Koordináló Tanács. Amennyire igaz az innováció jelen Ínsége népgazdasági méretekben, úgy niég inkább megyénkben és városunkban. Elég. ha szőkébb pátriánk gazdasági jelentőségét, ipari súlyát, közismerten kedvezőtlen termelési szerkezetét, hagyományos termékválasztékát, foglalkoztatási gondjait említem. Ezek megoldásában nagyrészt a helyi erőfeszítésekre vagyunk utalva, ami átgondolt, távlatokban is gondolkodó, de sürgős cselekvést igényel. így természetes, hogy nálunk is felvetődött egy innovációs szervezet létrehozása, amely a vállalati és tanácsi kezdeményezések mellett, azokkal kölcsönhatásban közreműködhet a régió feladatainak megoldásában. Á többoldalú, elsősorban a Nehézipari Műszaki Egyetem részéről jelentkező igény találkozott a megyei vezetés elképzeléseivel, s ezért a Borsod-Ábaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság állást foglalt egy helyi innovációs centrum létrehozása érdekében. A szervezéssel, a meg- ' valósítással kapcsolatos teendők koordinálásával a Miskolc Városi Pártbizottságot bízták meg. Vállalati, egyetemi, tanácsi szakemberekből munkacsoportot hoztunk létre a szervezet, programjának. működési mecha- n i zm u sá n ak kialakítására, alapos, többoldalú konzultációt. folvta+tunk a megye jelentős vállalatainak, intéz- ménveinek vezetőivel javaslataik. igényeik megismerésére. tanul mányoztuk a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, igényeltük s.z országos irányító szervek, pénzintézetek támogatását és tanácsait. Az így elkészült programban szereplő elkéo- zelések tehát intenzív műhelymunka során kristályom sodtak ki. Erre nagy hangsúlyt helyeztünk, mert egyrészt újszerű,, a megyében még alig ismert tevékenységről és formáról van szó. másrészt hamar világossá vált. hogy jelentős központi segítségre nem számíthatunk. A kezdeményezés sikere tehát azon múlott, hogy a megye vállalatainak, Intézményeinek érdeklődését fel tudja-e kelteni, a részvételben is kifejeződő támogatását megnyeri-e. A megkeresett vállalatok, intézmények átlátták az elképzelésekben rejlő lehetőségeket. és támogatják az innovációs centrum létrehozását. Mindenki részéről nagyfokú segítőkészséget, együttműködési hajlandóságot tapasztaltunk. Abból Indulhattunk ki, hogy a szükségletek és a lehetőségek most szerencsésen találkoznak. Az ipar minőségi fejlesztésének szükségessége, a kutatási-fejlesztési tevékenység gyorsításának szorító igénye, az újdonságok lassú hasznosulása, az elmaradott térségek magas hányada sürgette az alapítást. Másrészt a megye rendelkezik olyan szellemi kapacitással — részben az itt élő értelmiség, részben az NME mint szellemi bázis révén —, amely alapja lehet az innovatív kibontakozásnak. A vállalatoknál olyan kihasználatlan eszközök (gépek, épületek stb.) vannak, illetve szabadulnak fel, amelyek megfelelőképpen hasznosíthatók az innovációs centrum céljai érdekében. Nem elhanyagolható szempont az a műszaki információs háttér sem. amely rendelkezésre áll a megyében, elsősorban az NME-n működő szakkönyvtáron és számítógépes információsrend: szeren belül. A vállalatok és intézmények már az előkészítés során is sok konkrét igényt, majdani megrendelést tudtak megfogalmazni', amellyel a muríka elkezdhető. Az innovációs centrum alapvető célja, hogy a térség adottságaihoz, sajátosságaihoz, igényeihez rugalmasan alkalmazkodva — figye- Jerrvbe véve anyagi és szellemi lehetőségeinek ' korlátáit — segítse a vállalati és regionális elképzelések megvalósítását. Az innovációs lánc több — egyes esetekben összes — elemének egy tevékenységben való összefogása révén, a folyamat meggyorsításával olyan technológiaitechnikai termékmegoldások kialakítását és bevezetését szervezheti, amelyek egyrészt segítik a már meglévő iparágakat, vállalatokat egyes részproblémáik megoldásában, másrészt új profilokat honosítanak meg. Ez a gazdasági szerkezet kedvező irányú alakítása mellett, javíthat a megye foglalkoztatási gondjain, segítheti az elmaradott térségek felzárkóztatását Biztosíthatja a kreatív emberek, team-ek (kutatók, újítók, feltalálók, vállalkozók) számára a tevékenységüket segítő háttérbázist, menedzseri tevékenységével segítheti az új, piacképes elgondolások, újítások, találmányok megvalósítását. Vállalkozásokat ..kezdeményezhet, ilyenekben közreműködhet. Fontos terület a számítás- technika alkalmazásának bővítése, az eszközök és programok fejlesztése, forgalmazása. Olyan szervező, koordináló, tanácsadói stb. szerepet vállalhat fel. mely a térségben hiányzik, viszont szükséges lenne. Mindennek elsősorban az élenjáró technika terjesztésére, a magos használhatósági színvonal elérésére kell összpontosulnia. E célok megvalósítása érdekében az innovációs centrum tevékenysége sokirányú, rugalmas keretek közt tetszőlegesen bővíthető. Alapvetően egy szellemi és egy termékközpontból áll. Ezek gyakorlatilag átfogják mindazokat a tevékenységeket, melyekre jelenleg egy hatékonyan foglalkoztatható innovációs szervezetnél szükség van. A termékközpont alapvetően a szellemi központ által kifejlesztett, vagy menedzselt termékek előállításának bázisát jelentené, részben saját eszközökkel, részben termeltetés állal. Több oldalról hangzottak el észrevételek az alapítandó szervezet helyéről, szerepéről, kapcsolatairól, a jelenlegi gazdasági környezetbe való illeszkedéséről. Az innovációs centrum nem tartja feladatának már meglévő struktúrák helyettesítését. Olyan hiányzó vagy nem kellő hatékonysággal működő tevékenységi formák megvalósítására, erősítésére törekszik, amelyekre igény van. 'Együtt kíván és tud működni minden olyan céggel, intézménnyel, vállalati egységgel, melynek célja az innováció kiszélesítése, a lehetőségek optimális kihasználása, a vállalati fejlesztések felgyorsítása, a piaci kapcsolatok bővítése. Tevékenysége folyamán alapvetően a régió oktatási-kutatási központjaira — döntően az NME-re — mint szellemi bázisra épít. Ügy kíván együttműködni velük, hogy ezáltal érdekeiket nem csorbítva segítse a létrejött szellemi termékek megvalósítását. Az innovációs centrum fel tudja vállalni a különböző vállalatok. termelő szférák, kutatóhelyek, pénzintézetek közötti kapcsolatok koordinálását, segítését, vállalkozások szervezését, ezáltal elősegítve a közös fellépést egyes problémák megoldásában. Vállalkozásunk abból a szempontból is újszerű, hogy a megyében elsőként, részvénytársasági formában működne. Alaptőkéje az alapítók által jegyzett részvények értékéből tevődik össze, munkáját a részvényesek felügyelik, de saját szűkkörű szakapparátusa is van. Megrendeléseit, megbízatásait az adott témában legalkalmasabb szakemberek felkérése és foglalkoztatása révén teljesíti. A szervezés gyakorlati menete most ott tart. hogy a 18 megyei és budapesti intézmény, vállalat, pénzintézet, amely az alapításra vállalkozott, a részvény- jegyzést teljesíti. Ennek birtokában tovább szeretnénk bővíteni a kört a megyében, megnyerni az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatását is. Ezek után kerü’het sor a Rt. hivatalos megalapítására. A szerveződő innovációs centrumnak nyereségorientált gazdálkodást kell megvalósítania. Nemzetközi tapasztalatok alapján azonban ennek eléréséhez bizonyos idő szükséges. Ez esetenként kétkedővé, teheti létrehozásában részt vevő vállalatokat. A vállalkozás sikerét, megítélését jelentősen segíti, ha ezt az új szervezetet nem hagyományos vállalati megítélés alapján vizsgálják. Ez egv új formáció, új tevékenységgel, új gondokkal. Türelemre és bizalomra van szüksége, le a további alkotó vitákat is igényli. Elképzelt profitját, szervezetét fokozatosan, megfontolt. üzletpolitikával fogja kiépíteni, menet közben is alakítva önmagát. Létrehozásánál annak a haszonnak kell meghatározónak lennie, amit működésével az egyes vállalatoknál teremt műszaki fejlesztésben, piac- képességben, szervezettségben. megújulásban, amivel az alkotó emberei? érvényesüléséhez hozzájuthat. Ennek fi lehetőségei benne vannak az új szervezetben: kibontása. kihasználása közös feladatunk. TÍMÁR VILMOS az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára A Lassan elkészül, az új strandkerítés Tapolcán. A fából épített kerítéselemekhez illő padokat, világítótesteket is elhelyeznek majd. Lehetőségek otthon terem löknek Fel, a tetőre! Hamarosan közölni fogjuk | lapunkban azt a listát, amelyben elolvashatja mindenki. hol lehet ráépíteni, azaz lakást teremteni, emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel az állami lakóépüle- ken Miskolcon. Szükség van a propagandára, ugyanis ez a sokat ígérő lakásépítési lehetőség nem olyan népszerű, mint kellene. A szakértők szerint a legnagyobb baj az; a vállalkozók megrettennek áltól a ténytől, hogy egy lakott épü- j létén kell dolgozniuk, és aj fúrás-faragás miatt örök ha- | rag lehet a szomszédokkal. j Hozzátartozik a tényékhez, i hogy a lakott házon való eme- j letráépítés, tetőtér-beépítés műszakilag sem egyszerű feladat. Véleményünk szerint ezen csak úgy lehetne Segíteni, ha az építtetöket divatos szóval élve „menedzselné'’ valaki, vagy valakik, és a lakókkal szemben nem egyedül állnának az esetleges perpatvarban. Az illetékesek úgy vélik, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha a vállalatok, közii- letek élnének a ráépítés lehetőségeivel, így segítve dolgozóik lakásgondjain. Ez annál is inkább ésszerű lenne, mert. ahol több lakás alakítható ki fenn a tetőn, ott a jogszabály szerint eleve csak közűiét lehet a vállalkozó. Az sem elhanyagolható szempont, hogy manapság nagyon nehéz központi fekvésű közművesített építési telekhez jutni. és az új telekjuttatási rend- : ben. ha lesz is ilyen terület. annak az ára bizony felfelé szökik majd ... A vállalatok a fülük botját sem mozgatják a tetőtér- beépítési. emeletráépítési listák láttán. Most újra megpróbálják a tanácsi illetékesek, hogy kedvet teremtsenek ehhez a lakásteremtési formához. I ! Nehéz ma megmondani, mi- [ kent lehetne rábírni a vél- j lalkozásra magánembereket, j cegeket, de az bizonyos: a j inai lakásínséges világban I kár kiaknázatlanul hagyni egy ilyen lehetőséget... (k—ó) Tanácstagok fogadóórái rjc F.rte csörög a dió . . (Kiss József felvétele) Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lehoczky Judit, Engels u. 81. sz. alatti lakásán, 17 órától; dr. Bárkái László, a Karacs Teréz H. Középiskolai Leángykollégi- umban (Kiss tábornok u. 32. sz.), 18 órától.
