Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-09 / 106. szám

Hitma Péter, a knvállal- kozúai tagozat dn#ke a hé­ten látogatást tett a Mar gyár Kereskedelmi Kamara Észak-magrarerszágt Wswtt- «agának új. miskolci ii-odá- JáKan. Kihall Tamással, az észak-magyarországt bizott­ság titkárával arról tárgyal­tak: miképpen támogathat­nák a miskolci tagozat mun­káját. A fővárosi tagozat elnöke elmondotta: maga is egy kis­A Borsod-AbaúJ-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlésén ismertet­ték az 1986. évi gazdálkodási verseny legjobb szövetkeze­teinek és brigádjainak ne­vét. A győztesek között több Miskolc környéki közös gaz­daság Is szerepel. A Teszov által alapított A Megye Ki­váló Szövetkezete címet a sajőpüspöki Sajóvölgye, a harsányt Petőfi és a borsod- sziráki Bartók Béla Terme­lőszövetkezet nyerte el. A Megye Kiváló Szocialista Brigádja címet a putnoki Egyetértés Tsz Radnóti, a bors odszl ráki Bartók Béla Tsz Veres Péter és a bükk­ábrányi Béke Tsz Volán bri­gádja kapta. Az újítási és találmányi versenyben a leg­jobbnak kijáró 40 ezer fo­rintos pénzjutalmat és a ve­le járó emléklapot a borsod- szirákl Bartók Béla Tsz kol­szövetkezet elnöke, s azt ta­pasztalja, hogy a közvéleményben nem a legkedvezőbb kép alakult ki a vállalkozókról az utób­bi időben. Az újságokban több csaló, szélhámos és ügyeskedő kis­szövetkezet, géemká kapott nyilvánosságot, mint a sza­bályokat, a gazdálkodás elő­írásait tiszteletben tartó. Ezt lektívája vehette át. Az őszi- búza-termelési versenyében a 14 aranykorona feletti ka­tegóriában a sajóhídvégi Rá­kóczi Termelőszövetkezet lett a harmadik. Nyeső Istvánnak, a her- nádnémeti Hernádvölgye Termelőszövetkezet elnöké­nek 25 éves eredményes tsz- elnöki tevékenységéért a Te- szöv aranygyűrűjét adták át. A Buday József és a Ko­csis Pál kertbarát-szakkörök foglalkozásán a gyógynövé­nyek termesztéséről, gyűjté­séről és az emberi szerve­zetre gyakorolt kedvező ha­a képet szeretnék kedvezőb­bé változtatni. Valamennyi jól prosperáló gazdaságoan. a kisszövetke­zetek. a géemkák, a végé- emkák, a szakcsoportok es különböző társulások töltik be azt az űrt, ami koráb­ban a nagyvállalatok, a ma­mutcégek és a kisipari mű­helyek között keletkezett. A termelés és a szolgálta­tás háttériparát a kisvál­lalkozások biztosítják. A fővárosi tagozat már négy esztendeje dolgozik, a mis­kolci a közelmúltban alakult meg, hatvan taggal. Tagdí­jat nem kérnek senkitől, ám akik részt vesznek a tagozat munkájában, rendszeresen hozzájutnak a kisvállalkozást érintő jogszabályokhoz — díjmentesen. Alkalmanként kikérik a véleményüket az előkészü­letben levő rendeletekhez, s ily módon olyan jogszabá­lyi ismeretre tehetnek szert, amit jól kamatoztathatnak a gazdálkodásban. Érdekképvi­seletre, munkaszerzésre, köz­vetítésre nem vállalkoznak, de elősegítik a kisszövetke­zetek, géemkák és szakcso­portok kölcsönös informá­cióáramlását. . tásáról lesz szó. Minden kertbarátot és a téma iránt érdeklődőt várnak május 11- én, hétfőn délután hat órá­tól az Ady Endre Művelődé­si Házban. A lakatosból kohász lett... A gazdálkodni versemben A legjobbak között a Miskolc környéki téeszek t* Gyógynövényekről, kertbarátoknak Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Döbröntei Zol­tánná, 10 Sz. Általános Is­kola (Katowice u. 17. sz.), 18 órától; Kalóczkal litván­ná, Szentpéteri kapui La- kásszövetkezt (Pozsonyi u. 48. sz.), 17 órától; Komlósy Tamásné, 12. Sz, Általános Iskola (Kun Béla út 27. sz.), 18 órától; Molnár Lászlóné és Tóth Magdolna, 1/4. Sz. Pártalapszervezet (Korvin O. u. 9. sz,), 17—18 óra között; Vágó György, Szeles utcai általános Iskola 17.20—19 óra kÖ2ött. Mindig másokért — Miért éppen róla aka­rok írni? — kérdezte, ami­kor megkerestem. Hiszen az ő élete olyan, mint a töb­bi munkásé. Nincs benne semmi különleges. Keressek Inkább érdekes embereket, akikről gyakran olvasni a lapokban ... Nem álltam el a szándékomtól. Végül tö­redezve felidézte emlékeit. Az Alföldről származik.' Szentesen született, édesap­ja szobafestő volt. Pusztai István négy elemit és négy gimnáziumot végzett, majd a lakatosszakmát tanulta A Peremartoni Vegyipari Vállalat évi 800 000 tonna forgalmat lebonyolító 10 km-es iparvágány üzemeltetéséhez szakképzett vasútforgalmi és kereskedelmi ismeretekkel rendelkező munkatársat keres munkakör betöltésére. BÉREZÉS: kiemelt, megegyezés szerint. Lakást igény szerint biztosítunk. Pályázatokat kérjük a személyzeti és oktatási osztályra 1987. MÁJUS 15-IG beküldeni. ki. Bizonyítványát 1944 szeptemberében kapta meg. Kettős felszabadulás volt ez számára, mert akkortájt űzték ki a németeket Szen­tesről a szovjet csapatok. A MÁV-hoz került pálya- fenntartási lakatosnak, majd 1940-ban a felrobbantott szentesi Tisza-híd helyén épülő folyóátkelő építésénél vállalt munkát. Szerencsé­re nem volt tériszonya, és a magasban dolgozhatott, amiért többet fizettek. Ez az inflációs időben nagy szó volt, mert a megélhetést jelentette. Aztán 1948-ban bevonult a határőrséghez, 1954 márciu­sában Miskolcra helyezték. Innen szerelt le december­ben, főhadnagyként. Lakást kapott, s letelepe­dett az avasalji városban. A Lenin Kohászati Művekben ismét lakatos, majd külön­böző beosztások után anyag­előkészítő lett. Mindig cso­dálta a hengersoron izzó, kanyargó vasat, mely t ember által irányított gé­peken formálódik. Ez is itt tartotta... Amikor 1950-ben megnő­sült, talán a szülőföldhöz való ragaszkodását bizonyí­tandó, szentesi lányt vett el feleségül. Három év múlva már Ilona boldog édesapja. Ma az unokák, a 12 éves Veronika és az 5 éves La­cika adják az újabb örö­möt. Pusztai István a felsza­badulás óta párttag. Az el­lenforradalom idején a kö­zéphengerműi ‘ pártalapszer­vezet titkára. Az újraszer­vezéskor — melyben maga is részt vett — ismét meg­választották. Ezt a funkciót 19ö3-ig töltötte be. Mindig jjc A szökőkút vize most nem csobog, ám környezete szép Kiváló kertészlányok Oázis a betegeknek Pénzt érő ötleteik vannak Azon a csapaton, amely az Intézet Kiváló Brigádja cí­met nyerte el a megyei kór­házban május elseje alkal­mából, valahogy rajta ra­gadt a név: kertészlányok. Holott ma már családos asz- szonyok, bár többségük fia­tal lányként került a kórhá­zi kertészetbe. Ráadásul fér­fiemberek is helyet kaptak az együttesben, jóllehet mindmáig kisebbségben van­nak. A megyei kórháznak hatal­mas a területe, 50 hektáros parkot kell gondozniuk a ker­valamit intézett, és most is intéz, de Sohasem a magán­ügyét, hanem a másokét. A legnehezebb időkben fegyvert fogott a munkásha­talom megvédéséért. 1957 márciusától 1978 februárjá­ig munkásőr. Érdemeit hat vállalati, négy miniszteri és egy kormánykitüntetéssel is­merték el. Valójában mikor vált iga­zi kohásszá? A kérdésre el­mosolyodik. — Elég későn, 1964-ben! Látva meglepődésemet, megmagyarázza, hogy nem elég becsülettel elvégezni a munkát, hanem tanulni is kell, mert rohamosan fej­lődik a technika. Ezért is iratkozott be, immár nem fiatalon, 1960-ban a kohó­ipari technikumba. Az ok­levelét 1964-ben kapta kéz­hez. Ettől számítja kohász- szá válását. Ma hatvanéves. A nyug­állomány előtti szabadságát tölti, de minden reggel idő­ben ébred, mintha a gyári dudaszóra bent kellene len­nie. Ma is bejár. Aztán majd otthon barkácsol. A vízvezeték-szereléstől a vil­lamos berendezések javítá­sáig mindent elvégez. No és ott vannak az unokák is ... Nem fog unatkozni. Imreh József fészeknek. Mutatósnak és pi- hentetőnek kell lennie a pa­vilonok között a bokros, fás, virágos oázisoknak: serkent­se gyógyulásra a sétálgató betegeket, frissítse energiáit az áthaladó gyógyító szak­embereknek. „Kapitányukat”, vagyis­hogy a brigád vezetőjét. Nagy Lászlónát nem sikerült meg­ismernem közülük, éppen szabadságon volt látogatá­sunkkor. Ám Keresztúri lm- ráná — Erzsiké — a kerté­szeti csoportvezető, Rezes Józsejné — ugyancsak Er­zsiké — szakszervezeti bizal­mi és az szb tagja, s Ráko­si Imre intézeti gondnok — valamennyien mint brigád- tagok — igyekeztek bemu­tatni társaikat, s elárulni a titkot, hogy mitől oly elis­merten jó a csapatuk. Ez utóbbit Keresztúriné fogal­mazta meg a legtalálóbban: — Azt hiszem, a legszi­lárdabb összetartó erőnk az egymásrautaltság. Hiába akarnám, mint csoportveze­tő megvalósítani a legszebb és legjobb elképzelést, a gárda nélkül nem megy. Az ő megértésük, lelkesedni tu­dásuk a szorgalmuk hajtó­ereje, s mögötte a biztos alap: a szakértelem... Az együttesen kieszelt új­donságok gyarapítják a bri­gád sikerélményeit, s egy­úttal az intézetet. Legújabb ötletük kitűnő üzletnek is ígérkezik. Műanyag poharak­ban palántákat nevelnek, s a piacon kaphatóknál jóval ol­csóbb áron adják el más egészségügyi Intézeteknek. Idén már az ő virágjaik is ott díszlenek majd az Orvos­továbbképző Intézetben, a szikszói kórház kertjében, a miskolci kórházak parkjai­ban. S hogy minél kisebb legyen a kertészeti költség, azt is kitalálták jó ideje: a magokat is maguk gyűjtik, ne kelljen pénzt adni azért se. Kezük munkáját dicsé­rik az osztályokon a csere­pes növények, hétfőnként a friss vágott virág az aszta­lokon, rendezvényeken a dús és ízléssel formált vi­rágdíszek. Egyik legfőbb erényük, hogy jókedvűek. Egymásról mondták: Ági — Valkó Já- nosná — vidám, ragaszkodó; Anikó — Ballók Józsejné — karakteresen kitartó, s mo­solyra mindig kész; Adler Etelka szerény, szorgalmas, s a humorra jó „vevő”; Ma­rika — Azari Endréné — mint „korelnök” példamuta­tóan ügyes, s bölcsen so­molyog a fiatalos tréfán; Csintalan László aranyosan csintalan; Rákosi Imre jó humorérzékű, kitűnő mene­dzserük; Keresztúriné ió szervezőként lendületes és vidám, lelke a csaDatnak; Nagy Lászlónénak a szíve is nagy, embert és munkát egyként szeret; Rezesné Er­zsiké pedig egyszerűen pó­tolhatatlan. Az élet persze nekik sem szakadatlan majális, duzzo- gások közöttük is előfordul­nak. Ám esküsznek rá: szá­mukra sohasincs örök-ha­rag ... (r) ♦ Vizit az aranyesőnél Több tájékoztatást kapnak Segítik a kisvállalkozókat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents