Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-05 / 102. szám
Vatin de sokszor sárga,.. Kjokó együtt énekelt a kiscsoportosokkal A magyar módszert viszi haza Ovo néni, Janiól Mindig nemzeti büszkeséggel tölt cl bennünket, hogy a világ élvonalába tartozó országok hozzánk küldik tanulni diákjaikat. Magyarországra már 13 esztendeje járnak Japánból, az óvodapedagógiánkkal ismerkedni. Kezdetben a Kodály-módszer — az ének-zene oktatás — jelentette a „felfedezésünket”. S azóta is a tokiói Kodály Intézet az összekötő kapocs. Persze túlzás lenne azt hinni, hogy Japánban azóta tért hódított a mi elméleteink és gyakorlataink szerint folyó óvodai nevelés. Ott több koncepció alapján dolgoznak az óvónők. Hani Kjokó volt az. aki úgy látta. hogy ott Is jól kamatoztatható módszer lehet, ha a mi céljainknak megfelelően tanítgatják, nevelik a japán csemetéket. Azóta .Japán városaiban körülbelül 3000 óvónő foglalkozik az óvodásokkal a mi elveink szerint. Mindjárt elővarázsol egy madarat. Tapasztalatcserére a szabadságuk idejében rendszeresen ellátogatnak Magyar- országra. Januárban például 35 tagú csoport ismerkedett az itteni óvodai élettel, Szabolcs megyében. Most pedig Miskolc fogadott egy japán óvónőjelöltet, Kage- yama Kjokó személyében. Keresztúri Fér encnével, az Országos Pedagógiai Intézet óvodai csoportjának vezetőjével látogatott el az Árpád utcai óvodába. S már nem Vadítják a fácánokat Mérgezett tojás a dú vadnak Gyakran éri az a vád megyénk vadászait, hogy elhanyagolják a dúvadapasz- tást. Mentségükre szóljon, hogy egy esztendőn belül, több mint 7200 szőrmés és 13 ezer szárnyas ragadozó került terítékre. A dúvadak irtása nagy feladat az úgynevezett apróvadas vadásztársaságok számára. Tavasszal minimálisra gyérítik a szőrmés ragadozók számát, ám ősszel ismét elszaporodnak a rókák. Ezért most új módszerhez folyamodnak. a téli időszakban „vonsza- lékkal, hívással és lesvadászattal” apasztják Vük rokonait. A szárnyas ragadozókat nemcsak puskával irtják, hanem mérgezett tojással is. Tavaly mintegy 13 ezer injektált tojást helyeztek ki, s ez meghozta a várt eredményt. Ám a szakemberek szerint ennek a kétszeresét is elhelyezhették volna a vadász- területeken. S amíg a szőrmés és a szárnyas ragadozók elszaporodtak, lényegesen csökkent a fácánok és a foglyok száma. Közepes volt a fácán külterületi szaporulata az elmúlt esztendőben, ráadásul a kemény tél is megtizedelte az állományt. Ezért továbbra is nagy szükség van a fácánok mesterséges nevelésére. Mint ismeretes, a tojásokat kotlóssal keltetik ki, s a fácánfiókákat sokáig táplálják. A gond az, hogy később ezek a háziasult madarakat nehezen lehet vissza vadítani. Megtörténik, hogy a kiengedett fácánok visszajárnak (Kiss József felvételei) is ismeretlenül jött Magyar- országra, hiszen a múlt év januárjában járt nálunk először; az idén pedig úgy érkezett, hogy éveket tölt hazánkban. Ősztől hallgatója lesz a fővárosi óvónőképzőnek. Egyelőre nyelvünkkel Ismerkedik, bár annyit már tud magyarul, hogy az OPI gyakorló óvodájában sikerrel elboldogul a gyerekekkel. Itt, Miskolcon nagyon örültek a kiscsoportosok a vendég óvó néninek, aki együtt játszott és énekelt velük? S mitjei a japánok a papírhajtogatás művészei, megcsodálhatták, mint varázsol a papírból elefántot, nyuszit és madarat.— O. E. Ivóvízről, az évszázad aszálya után Az évszázad ivóvízellátási szempontból legnehezebb évét tudjuk magunk mögött, és büszkék vagyunk rá, hogy nem kellett ivóvíz-korlátozást elrendelni Miskolcon. — Crósz György, a Miskolci Vízművek igazgatója tette ezt a kijelentést a Fogyasztók Városi Tanácsának ülésén. De azt is hozzátette: sűrűn előfordult — és előfordul néha ma is —, hogy sárga viz folyik a csapokból. A Fogyasztók Városi Tanácsát ez az utóbbi ügy érthető módon részletesebben is érdekelte... • VÁLTOZIK A SEBESSÉG A legtöbb miskolci tudja, és mi is leírtuk már sokszor: a város kétféle vizet kap, egyrészt a bükki karsztf orrá sokból, másrészt keletről, a folyók mellett elhelyezett kutakból. A kutakból származó víz vas- és mangántartalmú, és ez okozza a barnás, sárgás csapadékot, zavarosodást. Ez az egészségre teljesen ártalmatlan, de sok bosszúságot okoz: megfogja a ruhát, a kádat. Arról is írtunk már, hogy a sárgás elszíneződés részben víztermelési, részben hálózatüzemeltetési okokból ered. Jelenleg a város vízigénye akkora — különösen az aszályos időszakokban —, hogy nem tudnak minden egyes liter vizet tökéletesen megtisztítani. Nagyon sokat költöttek erre az utóbbi években, ám a város szom- ja is rendkívül gyorsan nőtt. Az üzemeltetésben pedig akkor van baj, amikor az aszályosabb időszakban lelassul a víz áramlása a csövekben, később pedig meggyorsul. Hiába érkezik tisztább víz a folyók felől, ha az áramlási sebesség változása leszakítja a csőfalról a sárgás szennyeződést. • OLCSÓ A KARSZT Ezt a sebességtngadozást egyelőre nem tudják kivédeni. Jó gyógymód a vezetékek mosatása, és erre évente 1—1,5 millió forintot szánnak. A teljes hálózat rendszeresen és rövid idő alatt történő áttisztítására azonban nincs mód. Reméljük, hogy a tavalyi aszályos év nem ismétlődik Uj házadójogszabály Mm kötelesek sdni A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1986. évi 25. számú törvényerejű rendeletével újra szabályozta a házadót. A törvényerejű rendelet végrehajtása érdekében a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 10/ 1987. (1. 27.) számú határozatával intézkedett az új adójogszabály hatálya alá tartozó építmények (lakások) tulajdonosainak adóbe- valíási kötelezettségéről. E szerint a megye területén lévő személyi tulajdonú lakások tulajdonosai, illetve haszonélvezői 1987. június 30-ig adóbevallást, illetve nyilatkozatot kötelesek adni a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú adóhatóságnak. Az adóbevallási köteA Rádiótól kérdezték — a DH válaszol ü szomszéd közbeszól táplálékért re... a nevelőtelepSz. I. Az építési engedélyekről sugárzott fórumműsort a közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. Az adásban el nem hangzott kérdésekre Jir- kovszky Imrétől, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjétől kértünk választ. • Ifj. Karádi Károly (12-508) a Ki&s József utcában éplt- kezeti. Építési engedélyt kért a homlokzat felöli kerítésre, és meg is kapta. Jobb oldali szomszédja Időközben a döntést megfellebbezte, pedig a kerítés tervét szakember készítette, és úgy tűnik, hogy szabályos a dokumentum. Vajon beleszólhat-e a szomszéd az építkezésbe akkor is. ba érvényes az engedély? — A szomszéd az építési munkálatokban mindig érdekelt félnek tekintendő, tehát van fellebbezési lehetősége. Ha fellebbez, ennek elbírálása a másodfokú építési hatóság feladata. Az eljárás során helyszíni szemlén vizsgáljuk ki az ügyet, és az összes körülmény mérlegelésével — természetesen a jogszabályok alapján — döntünk. • Bulykó Andrásáé a Kőporos utca 96. szám alól telefonált. Magánházban lakik, melyet szeretne eladni. Arról édeklödött, hogy az új tulajdonos kaphat-e építési engedélyt? A válasz: — Javaslom, hogy a helyrajzi szám megjelölésével kérjen elvi építési engedélyt az első fokú építési hatóságtól. lezettség minden személyi tulajdonú lakásra kiterjed. A fenti törvényerejű rendelet egyidejűleg megváltoztatta a gépjárműtárolók (garázsok) adókötelezettségét is, amely azonban nem érinti — a korábban szabályozott — üdülővel egybeépült, illetve az üdülő telkén létesített gépjárműtárolók adókötelezettségét. Ennek megfelelően 1987. január 1-től a magánszemélyek tulajdonában, illetőleg a garázsszövetkezeti tag állandó használatában lévő garázsok a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok szerint váltak adókötelessé, melyekről szintén 1987. június 30-ig kell bevallást adni. A bevalláshoz szükséges nyomtatványokat a lakás, illetve garázs fekvése szerinti adóhatóság küldi meg az adózóknak. A bevallást a tulajdonosnak, haszonélvezet esetén a haszonélvezőnek kell benyújtani. Amennyiben valaki bármilyen okból nem kap ilyen nyomtatványt, azt bármely elsőfokú adóhatóságnál beszerezheti. Az adóbevallással felvetődő értelmezési kérdésekről a tanácsi adóapparátus készségesen ad felvilágosítást. meg jó darabig. Normális csapadékviszonyok közepette jóval kevesebb gondot jelent a víz sárgulása. De a kellemetlen jelenség teljes megszűnésére a közeljövőben még nem számíthatunk. A fogyasztók tanácsában is elhangzott: jobban igénybe kellene vennünk a karsztforrásokat, hiszen a karsztvíz tökéletesen tiszta. Még azt is hozzátehetjük, amit a vízművek vezetői mondtak: ráadásul a karsztvíz olcsó. A keletről érkező vizet vásárolja a város, majd’ négyszeres áron, mint amennyibe a karsztvíz kitermelése kerül. Tény azonban, hogy csak karsztvízből nem lehet jelenleg oltani a város szomját: óriási szükség van a folyók vizére is, • A HUSZONNEGYEDIK ÓRÁBAN? Sajnos, a kristálytisztának tartott karsztvizeink is nagy veszélyben vannak. A múltban nem fordítottunk any- nyit a felszín alatti vizek védelmére, mint kellett volna. Elsősorban a csatornázatlan településeken képződő szennyvíz jelenti a legnagyobb veszélyt. A vízvédelem ügyében a városi és megyei, párt- és állami szervek az utóbbi időben jó néhány lépést tettek. Többek között például Miskolcon most már vízhálózatot csak akkor lehet bővíteni, ha bővítik a csatornahálózatot is. A Miskolci Vízmüvek jelenleg tudományos szakértők bevonásával kutatja, hogyan lehetne a karsztforrásokat az eddiginél jobban kihasználni. Volt, ahol már sikerült is növelni a vízhozamot, de ügyelnek arra, nehogy megzavarják a karszt élővilágának kényes egyensúlyát. Persze, sokkal egyszerűbb takarékoskodni a vízzel, mint újabb és újabb források után kutatni. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívására a helyi népfrontszervek akcióprogramot készítenek a víztakarékosság, vízvédelem érdekében. Ez is sokat segíthet, de a szakén*- berek jól tudják; érdekeltté is kell tenni mindenkit abban, hogy takarékosan bánjon az éltető vízzel! (kiss) A tanácselnök-liglyenes fogadóórája A Miskolc Megyei Városi Tanács szerdai meghosszabbított ügyfélfogadási napján dr. Székely László elnökhelyettes tart fogadóórát a hivatalában, 15 és 18 óra között. A konténer — maradt Nemrég a televízió Ablak adásában szóvá tették, hogy a Júnó Szálló mellett található védett fa, egy mocsárciprus mellé helyezték el a szeméttároló konténert. A dolog annál is inkább bosszantó, mert mindenki saját szemével láthatja: az építők annak idején szándékkal úgy kanyarították a gépkocsifeljáróhoz vezető utat, hogy a fának ne essék bán- tódása. A további gondoskocást jelzi, hogy kitették a „Védett természeti érték” táblát, és kis kerítést is raktak a fa köré. Csak az a fránya konténer ne lenne... Nem hisszük el, hogy ne lehetne máshová tenni. Itt akkor is rossz helyen volna, ha nincs ott a védett fa, hiszen a sétálók így kénytelen-kelletlen először a bűzölgő konténerrel találkoznak, és csak azután jutnak el a szálloda bejáratáig. Mindehhez mit tehetnék még hozzá? Annyit, hogy a konténer a tévéadás óta is változatlanul ott látható a fa tövében. <k-o> /
