Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-11 / 85. szám

♦ A nagy teljesítményű, H 6200-as magyar gyártmányú vetőgéppel gyorsan halad a munka. Két műszakban 120 hektárt is bevethetnek. A bocsi Haladás földjein Vetik a tavaszi árpát Elkezdődtek a tavaszi munkák a Miskolc környéki közös gazdaságokban, tée- szekben. Az esős, csapadé­kos időjárás miatt, csaknem három hét késéssel hajthat­tak a lassan száradó földek­re a gépek. A mintegy 4000 hektáros területen — ebből 2932 hektár szántó — gaz­dálkodó bocsi Haladás Ter­melőszövetkezetben már be­fejezték az őszi vetésűek ta­vaszi munkáit, a simítózást, kombinátorozást, s a tava­sziak mű- és szervestrágyá­zását. Cseri József, a termelő- szövetkezet növénytermesz­tési ágazatvezetője tájékoz­tatott. — Sajnos, mi is csak késve kezdhettünk. Mihelyt a föl­dek már elbírták a gépein­ket, azonnal hozzáláttunk az 500 hektáron fekvő tavaszi árpa vetéséhez. Éjjel-nappal, szünet nélkül dolgozunk, hogy minél hamarabb a ter­mőtalajba juttassuk a ma­gokat, s a késésből is lefa­raghassunk. Bár a talaj mé­lyebb rétegeiben körülbe­lül 200 milliméteres a csa­padékhiány, a magasabb ré­tegek nagy víztartalma miatt pedig nem elég porhanyós a felszín ahhoz, hogy a baráz­dákban lévő magokat jól zárja. Jelenleg a fecskési táblákat vetjük, majd a sa- jóládi területen folytatjuk a 'munkát, ami — ha az idő­járás továbbra is kedvez — már a hétvégére befejeződik. A 730 hektáros szemes, illet­ve 120 hektáros silókukorica táblák sem várhatnak. Az alapvegyszerezést, a nitro­génpótlást, és a magágynyi­tást itt is idejében el kell végeztünk, hogy a jövő hét végén már kezdhessünk. A 918 hektáron vetett őszibú­za jól telelt. A március vé­gi fagyok miatt 15—20 szá­zalékos csírapusztulás elő­fordulhat, de az eddigi ha­társzemlék alapján megálla­pítottuk, hogy egy hektár földet sem kell újravet­nünk. Még a fagyott tala­jon, a kitavaszodás előtt, el­végeztük az őszi búza, a gyepek és a lucerna trágyá­zását, hogy ezzel is időt nyerjünk. Ugyanis most minden perc sokba kerül. (bonta) BÉLYEGGYŰJTÉS A miskolci „Kazinczy” Bé­lyeggyűjtő Kör űr. Kamody Miklós postatörténeti és dr. Petrovits Tivadar bélyegelötti leveleiből, a felszabadulás előt­ti postaforgalmi dokumentumai­ból ad tanulságos és érdekes ízelítőt azoknak, akik április­ban ellátogatnak a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi iroda Miskólc, Széchényi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermébe. A Április 13-tól 14-ig, csak két napig! 20 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL KÍNÁLUNK: kockás és egyszínű puplin anyagokat 85 Ft-tól 110 Ft-ig minden nagykamasz öltönyt 30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT: nyakkendőt férfiernyőt női pizsamát 105 Ft-os 234 Ft-tól 242 Ft-ig 780 Ft-os egyes farmer típusú gyermek kötött, hosszúnadrágokat minden porcelán étkészletet porcelán tányérgarnitúrát (18 részes) CSEREAKCIÓ! Női- és bakfis félkabát (szövet, bőr) vásárlása esetén t db használt kabátot 500 Ft értékben beszámítunk a vé­telárba. Várja Ont a tárlat — szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével — napon­ta 8—15 óra között (csütörtökön 17 óráig) tekinthető meg díjta­lanul. Április 12-ig tekinthető meg a gyöngyösi „Mátra” Művelődé­si Központban a 25. országos if­júsági bélyegkiállítás. A hely­színen működő alkalmi posta- hivatal az eseményre utaló bé­lyegzéssel látja el az ott fel­adott küldeményeket, a kiállí­tással kapcsolatos kiadványo­kat. Sajnos Borsod megyéből egyetlen szakkör jelentkezett a kiállításra, de annak az anya­ga sem volt érdemlegesen ér­tékelhető. Ugyanakkor Észak- Magyarországról a hevesi és nógrádi ifjúsági gyűjtők közül többen kaptak elismerő helye­zést, többen különdíjat is. Pl.: Salgótarján Kohász Műv. Köz­pont, Eger Ifjúsági Ház, Hat­van Hámán Kató Általános Is­kola, Gyöngyös» „Mátra” Mű­velődési Központ bélyeggyűjtő szakköreinek kollektív anya­gai. Az egyéni kiállítók közül: a hatvani Kővári Katalin, az egri Egress Béla, a hatvani Kővári Károly, a gyöngyösi ifj. Vincze Bertalan, az egri Kmett Szilvia és a gyöngyösi Misócz- ky László kiállítási anyagait ér­tékelte kiválónak a zsűri. Ez utóbbiak a helyezési oklevelek mellé értékes tiszteletdíjat kap­tak. R. I» Kérdezzen: a szakorvos válaszol Kcckází aljuk az élelünket „Napjainkban gyakran hal­lunk arról, hogy készül a nemzeti egészségmegőrzési programunk, s arról is, hogy rendkívül fontos: vigyázzunk saját egészségünkre. Kérdé­sem: van-e arra lehetőség, hogy tetőtől talpig kivizsgál­tassuk magunkat akkor is, ha nem vagyunk betegek? Ily módon tisztába jöhetnénk az­zal, van-e a szervezetünknek gyenge pontja, mire is kell vigyáznunk.” Jelige: Tavasz­váró. A fenti kérdés legkivált azért figyelemreméltó, mert hűen tükrözi azt az általá­nos szemléletet, amely sze­rint, ha az egészségünkről van szó, akkor a szerveze­tünket kell kivizsgáltatni. Ez pedig arra utal, hogy job­ban hiszünk a műszerek ál­tal produkált leletekben, mint saját közérzetünkben. De arra is, hogy rossz fe­lől közelítjük meg a dolgo­kat. Mindenkori egészségi állapotunkat ugyanis az élet­vitelünk határozza meg. He­lyesebb tehát arról az ol­dalról kezdeni a „kivizsgá­lást”, hogy feltesszük önma­gunknak a kérdést: milyen az életvitelem, egészséges-e az életmódom? Ma már szinte közhely­számba megy, hogy a ma­gyar lakosság egészségi ál­lapotát a társadalmi-gazda­sági fejlődés számos ténye­zője kedvezően befolyásolta. Javultak a lakáskörülmé­nyek, a táplálkozási viszo­nyok, nőtt az általános mű­veltség, csökkent a nehéz és egészségre károsan ható fi­zikai munka aránya, rövi- debb lett a főmunkaidő. Ugyanakkor fejlődött az egészségügyi ellátás; s az or­vostudomány számos új módszert és eszközt használ eredményesen. Mindezeknek a hatására javulnia kellett volna a lakosság egészségi állapotának. Ehelyett azon­ban látványosan romlik. Az elmúlt öt évben például évente 21—22 ezerrel töb­ben haltak meg, mint amennyien születtek ha­zánkban, s ha ez a tenden­cia nem változik, az ezred­fordulón 400 000-rel leszünk kevesebben. A haláloki sta­tisztikánkban, a szív- és ér­rendszeri, a daganatos be­tegségek, a balesetek és az öngyilkosságok állnak első helyen. Borsodban az országos át­lagnál ugyan jobbak az egészségügyi mutatók, de önmagunkhoz képest nálunk is kimutatható a lakosság HÁZIASSZONYOKNAK AJANUU1C1 + TÓTH BÉLA MESTER. ES KIVÁLÓ CUKRÁSZ RECEPTJE cukor, fél Rter tej, 25 dkg gesztenyemassza, meggybe­főtt, 2 dl tejszín. Elkészítése: a pudingot előírás szerint elkészítjük. Egyik felébe áttört geszte­nyepürét keverünk, a másik felébe kimagozott meggybe­főttet keverünk. Üvegtálká­kat öblítünk ki hideg vízzel, majd a krémeket rétegesen beletöltjük, s jól lehűtjük. Tejszínhabbal, gesztenyepü­rével és meggyel díszítjük. Babapiskótával tálaljuk. Kel­lemes ebéd utáni csemege, hamar elkészíthető. GESZTENYEPUDING Hozzávalók: egy csomag vaníliás pudingpor, 10 dkg egészségi állapotának rom­lása. A megye 600 000 fel­nőtt lakosából 90 000 a ma­gas vérnyomásos, 7000 a szívbetegek száma. Jellem­ző példa: évente több mint 1000 szívinfarktusos bete­günk van. Az orvosoknak ma már egyhangúlag az a vélemé­nyük, hogy az ember maga felelős az egészségi állapo­tának romlásáért. A társa­dalomban kialakult rossz szokások — a táplálkozás helytelensége, az alkoholi­zálás, a dohányzás, a gyógy­szerekkel való visszaélés — okolhatók ezért. Kimutatott tény, hogy népünknek 20 százalékos a súlyfeleslege. A férfiak 58, a nők 40 száza­léka dohányzik (az elmúlt 10 évben 25 százalékkal több cigaretta fogyott, mint ko­rábban). Az egy főre jutó alkoholfogyasztásunk tiszta szeszben számolva 11,7 liter évenként. A családi költség- vetés 15 százalékát italra fordítják. Csökkent a fizikai aktivitásunk. Testmozgásra a fizikai dolgozók naponta 11 percet,' a szellemi dolgozók 20 percet áldoznak. A csa­ládi konfliktusok „termelik” a neurotikusokat, miközben minden harmadik házasság válással végződik. Mindeze­ket pedig megtetőzzük azzal, hogy noha tetemesen csök­kent a főmunkaidő, a má­sodállások, gmk-k, mellék- foglalkozások miatt jelentő­sen megnőtt a napi munka­idő. Ilyen körülmények között nehéz ideális életvitelmo- dellt megrajzolni úgy, hogy ne legyen illuzórikus. A* azonban bizonyos: aki hal­mozza életvitelében a rossz szokásokat, a rossz gyakor­latot, az hatványozottan koc­káztatja az egészségét, ho-. vatovább az életét is. Magyarország lakossága évente 160 milliószor fordul az orvoshoz. Ez azt jelenti; hogy minden t állampolgár 16-szor kerül orvos elé. Eny- nyire azért nem vagyunk betegek. Az azonban tény, hogy az emberekber tor* biztonságérzetet alakított ki a gyógyító tudomány fejlő­dése. Általában azt gondol­ják, hogy bármit elkövet­hetnek az egészségük ellen; majd bevesznek néhány tab­lettát, és a probléma meg­oldódik ... Ezen a szemléle­ten mindenképpen változtat­ni kell. Vissza kell térni a mainál egészségesebb életvi­telre. s a betegség megelőzé­sét a gyógyítással kell egyen­értékűvé tenni. Dr. Katona Zoltán a megyei kórház főigazgatóhelyettese Rovatunk legközelebb mához egy hétre, szombaton jelenik meg. Továbbra is várjuk ked­ves olvasóink egészségügyi kér­déseit. Ezekre városunk orvos­specialistái válaszolnak, akiket a TIT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének egészség­ügyi szakosztálya és a Miskolci Egészségügyi Pártbizottság kért fel ismeretterjesztésre. Címünk­nél! Hírlap, Miskolc, 3501. Pf.: 39. Levelüket jeligével ellátva — cim és név nélkül! —. de foglalkozásukat és életkorukat feltüntetve, juttassák el szer­kesztőségünkbe. Kérjük, a borí­tékra írják rá: „A szakorvos válaszol”. Villantó Megkésett nyitány Ma délelőtt 9 órakor kezd­te meg tanácskozását a hor­gászok Borsod- Abaúj-Zemp­lén Megyei intéző Bizottsá­gának küldöttközgyűlése Mis- kolcon, a Korvin Ottó utca 9. sz. alatti tanácsteremben. A közgyűlésen a legnagyobb lét­számmal a több mint nyolc­ezer miskolci horgász válasz­tott képviselői vesznek részt. Az intéző bizottság írásban előterjesztett beszánfoiójából kitűnik, hogy az előző eszten­dőben vidékünkön 900 fővel gyarapodott a horgászok tá­bora, s a teljes taglétszám meghaladja a tizenhétezret. A horgászat iránti növekvő ér­deklődés még inkább arra kötelezi % társadalmi érdekvé­delmi testület vezetőit, tiszt­ségviselőit, hogy a mozgalom gondjairól is tárgyilagosan tájékoztassanak. Az intéző bizottság titkára, Nemesi Zol­tán szóbeli kiegészítőjének mindjárt az elején hangoz­tatta: — Nem hagyhatjuk szó nélkül a mögöttünk lévő, igen hosszú és kemény tél okozta gondjainkat. Annak ellenére, hogy a lehetősé­gekhez képest minden egye­sület megpróbált a tőle tel­hető legtöbbet tenni — lé­keléssel, levegőztetéssel — a halpusztulás megakadályo­zására, csökkentésére, az ’őszi alfesony vízállás miatt az elöregedett, feliszapoló- dott holtágakon sajnos be­következett. amitől tartot­tunk. Különösen sok hal — szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy főleg a legke­vesebbet érő. nagy testű bu­sa — pusztult el a sárospa­taki Berekben. Tetemes a kár a pácini Karcsán és a Szerencsi Horgász Egyesület taktaharkányi víztározójá­ban. — Okulhatunk a saját ká­runkon. Mérlegelni kell, hogy a jövőben az ilyen kritikus helyzetű vizeken érdemes-e erőltetni *z őszi haltelepítést? Ám tetézi a gondot, hogy a kívánato- I sabb tavaszi haltelepítés idején csillagászati magas­ságra szöknek fel a hal­árak. Az ellentmondást fel­oldhatná, ha az érintett egyesületek az ősszel ol­csóbban megvásárolt halat biztonságos telelőkben tá­rolhatnák, s csak tavasszal, a jég elvonulása után szál­lítanák vizeikbe. Ilyen al­kalmas, s elegendő nagysá­gú téli tároló jelenleg nincs a környékünkön. Ezért sür­gető feladat, hogy az anya­gilag legerősebb egyesületek mielőbb együtt törekedjenek a megnyugtató megoldásra. S még egy figyelmeztető ta­nulság: busát semmilyen indokkal nem tanácsos hor­gászvízbe telepíteni; felbo­rítja a víz biológiai egyen­súlyát. a nagytestű példá­nyai felemésztik a víz oxi­géntartalmának java részét. Visszafogni pedig a legra­fináltabb horgászmódszerek­kel is alig lehet belőlük va­lamennyit. Szerencsésebb­nek mondhatják magukat a kavicsbányák vizein gazdál­kodó egyesületek. Ezekben a mély vizekben nem tapasz­taltunk számottevő halpusz­tulást. Hadd fűzzem hozzá saját ta­pasztalatomból • különösen biz­tató, hogy a legnagyobb mis­kolci horgászvízen, a Csorba-te­lepi tavon — ahová ősszel min­den korábbinál nagyobb tétel­ben telepített pontyot az Inté­ző bizottság — károsodás nélkül áttclelt az állomány. Igaz, itt is csak április eleién olvadt el a jégtakaró- tehát alaposan megkésett az idény nyitánya, de a múlt bét végén már sok horgász kipróbálta itt a hosszú téli böjt után: mit ígér a viz? Kapás még alig volt. de ami késik, nem múlik. A horgászok optimizmusához elegendő, hogy a végeérhetetlennek hitt zord tél után végre mégis kisütött a nap, igazi tavaszi szél borzolja a megfrissült vizeket. (beretal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents