Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-08 / 82. szám

Fenyőket tort derékba a márciusi hó Erdei károk Mint ahogy arról már be­számoltunk, a március szo­katlan módon búcsúzott a Rükktől. A lehullott hó, ha­vas eső és az erős szél ugyanis nemcsak az útszéli fákat döntötte ki, megbénít­va ezzel a forgalmat Mis­kolc, Eger és a bükki falvak között, hanem a hegyolda­lakon levő fenyvesekben is nagy pusztítást végzett. Mek­kora a kár? — kérdeztük Szegő Lajost, a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság lillafüredi erdészetének vezetőjét. — Pontos adatokat még ném mondhatok, hiszen a felmérések, erdőszemlék még nem fejeződtek be. Az idő­járás, főleg a 17 000 hektá­ros területünk nyolc száza­lékán levő fenyveseinkben okozott kárt, mivel a havas eső a lombokra hullva és ráfagyva, a leg­kisebb szélben is hamar kidöntötte a fiatal fákat. Főleg csúcsban és derékban törtek ketté, de voltak olya­nok is, amelyek tövestöl for­+ A sérült fákat hamar el kell távolítani, mert szuvasod­nak, és veszélyeztetik az egészséges erdőt, (Pusztai felv.) dúltak ki a földből. Az már biztos azonban, hogy bőven lesz munkánk, hiszen a sű­rű fenyvesek közt gépeink­kel nem tudunk közlekedni, s csak kézi erővel tisztíthat­juk meg a sérült, kettétört fáktól ezeket az erdőrésze­Aprilis 15-ig tart as idény Távfűtésről, tavasszal Hivatalosan április 15-éig tart a fűtési idény: azaz eddig az időpontig kell fű­teni a távhőszolgáltató mű­veknek a távfűtéses lakáso­kat, a havi díj ellenében. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy április 15-e után ne lennének újra me­legek a radiátorok, ha az időjárás hűvösre fordul. Tor­ma Iván, a Borsodtávhő fő­mérnöke néhány fontos tud­nivalót mondott el a távfű­téses lakásokban élők szá­mára: — A fűtési idény október 15-től április 15-ig tart, az­az erre az időre fizeti min­denki az átalánydíjat. Ha április 15-e után is fűte- nünk kell. mert a napi át­laghőmérséklet plusz 12 fok alá csökken, akkor ezért pótdíjat kell majd fizetni. Most a napokban még ápri­lis 15-e előtt felmelegedett az idő, így több helyen is előfordulhat: hidegek Bűz­nek a radiátorok, mert az automata hőfokszabályozó rendszer a kinti meleg miatt kikapcsol. Ilyenkor azon­ban, mielőtt a telefonhoz nyúlnánk, hogy a Borsod­távhő ügyeletét hívjuk, néz­zük meg, milyen meleg van a lakásban. Ugyanis mi a fűtési díj ellenében azt kell, hogy garantáljuk: 20 fok legyen a lakószobában, akár mínusz 20 fok van kint, akár plusz 15. Még egy fon­tos témára szeretnénk fel­hívni az OTP-társasházi közösségek és a lakásszövet­kezetek figyelmét: kérjük, hogy ha a lépcsőházak hő­mérséklete eléri a 12 fokot, akkor kapcsolják ki a lép­csőházakat fűtő rendszert. Mi ezt az Ingatlankezelő Vállalat bérházaiban meg­tesszük. Ennek az az oka, hogy a hideg hónapokban rendkívül sok energia ment el a fűtésre és most meg kell próbálni minden lehető módon takarékoskodni, hogy javítsunk a mérlegen. ♦ Lapátot, seprüt ragadtak nemrég az avasi lakótelepiek, még a legkisebbek is. A miskolciak környezetüket csinosító társadalmi munkájára ezután is számítanak. (Kiss József felvétele) két. Ezt pedig minél hama­rabb el kell végeznünk, mert a pusztuló, kidőlt fák ha­mar szuvasodnak, gombá­sodnak, s így a még épek is veszélybe kerülhetnek. Az eddigi szemléken azt ta­pasztaltuk, hogy elsősorban a 400 és a 600 méter ten- gerszint feletti magasságok­ban volt a legnagyobb a pusztulás. Itt ugyanis 5—15 százalékban károsodott a fe­nyőerdő. Az ennél magasab­ban és alacsonyabban fekvő részeken a hó elolvadt, s csak eső permetezte a fákat A Pénz-patak közelében, az egri műút fölötti domb­oldalakon magasodó 25—30 éves, csaknem 10 hektáron fekvő bükkösünk is meg­sínylette a március végi idő­járás szeszélyét. A mészkőn levő vékony földréteget hamar átáztat­ta a havas eső. s így a szél itt is 10—15 szá­zalékban döntött ki fiatal fá­kat. Jelenleg a Bükkszentke- reszt és Répáshuta környé­kének erdeiben okozott ká­rokat mérjük fel az erdő­felügyelőség szakembereivel. Ebben a körzetben ugyanis az erdészeink jelzései alap­ján sokkal súlyosabb a hely­zet. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban szerencsére egy erdőrészletben sem tör­tént olyan károsodás (30—40 százalékos), ami miatt a töb­bi, még egészséges fákat is ki kellene vágni. (bonts) Mozog a munkaerő 2* Tudunk-e felmondani? Egy borsodi kisszövetke­zetben megszüntettek egy festőrészleget, fiz dolgozó­nak mondtak fel. Egyikük azon melegében talált magá­nak állást, kilencen a szö­vetkezeti döntőbizottsághoz fordultak, mondván: nekik jár az elhelyezkedési támo­gatás. A döntőbizottság el­utasította kérésüket. E dön­tést már mindössze egy em­ber sérelmezte, aki a mun­kaügyi bíróságnál keresett jogorvoslást. Egy hónapig nem talált megfelelő mun­kahelyet, erre az időre fize­tést nem kapott, s szerinte járna a korábbi átlagkere­sete. • AZ ELSŐ PER Ez az ügy az első a me­gyénkben az olyan munka­ügyi perek közül, amely a felmondási idő meghosszab­bításáról, és az elhelyezke­dési támogatásról szóló’ új jogszabály megjelenése óta ide jutott. Ez a rendelet biz­tonságot akar nyújtani, de kellő gyakorlat hiányában még bizonytalanságban tart sokakat. Gazdasági, gazdasá­gossági kényszer szülte az életre hívását. Nehéz hely­zetben lévő vállalatoknál, in­tézményeknél, szövetkezetek­nél ez már napi téma. Min­denki belegondolhat, hogy hasonló sorsra juthat. Egy biztos munkahelytől, állástól megválni,, különösen, ha a dolgozónak .nincs szándéká­ban, senkinek sem öröm. Hogyan lehet a létszámcsök­kentéssel foglalkozó terveket úgy végrehajtani a gazdál­kodó szervezetekben, hogy a felmondással kapcsolatos pa­naszok ne kerüljenek a mun­kaügyi bíróság elé? Ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Csajka Istvánt, a Miskolci Munkaügyi Bíróság elnökét. — Természetesen úgy, ha a jogszabályokat az állami vezetők a legmesszebbmenő­kig betartják. A vállalatok, az intézmények és a szövet­kezetek mindenekelőtt meg­tervezik a létszámcsökken­tést. Ha egy napon egyszer­re tíz, vagy annál több dol­gozónak akarnak felmonda­ni, azt három hónappal ko­rábban jelenteniük kell az Szombattól a Rónaiban Kiállítás az ottemiőkiá Az ötéves tervidőszak alatt, 1990-ig megyénkben várhatóan 18 ezer lakás épül magánerőből. Létkér­dés, hogy az otthonterem­tők jól tájékozottak legye­nek, ismervén az építőanya­gokat, a telekkínálatot, a korszerű építési módszere­ket. Ezért április 11-e és 20-a között a Rónai Sándor Művelődési Központban az Építésügyi Tájékoztatási Központ a megyei tanáccsal és más szervekkel együtt­működve magánlakás-építé­si kiállítást szervez. A kiál­lításon K Borsod-Abaűj- Zemplén megyei vállalat mutatja be termékeit, meg­ismerkedhetünk Az év lakó­háza pályázat díjnyertes la­kásaival, és más követendő példákkal. A mindennap 10- től este 6-ig nyitva tartó kiállításon mindenről tájé­koztatást kaphatnak az ér­deklődők, ami a magánla­kás-építéssel összefügg. A megnyitó napján, április 11- én ankétot is szervez­nek, amelyen többek között városunk tanácselnöke, me­gyénk főépítésze is előadást tart. Útlevél nélkül a Domica-barlangbí A( Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Termé­szetvédelmi Központja és az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal meg­újította a dorm ca-aggteleki barlang turistalátogatásáról 1984-ben megkötött egyez­ményt. Ennek értelmében ezentúl a Baradla-barlang magyar látogatói -árt cso­portokban, útlevél nélkül léphetik át a csehszlovák határt, és megtekinthetik a barlangrendszer idegenfor­galmi célokra kiépített ha­táron túli szakaszát, a Do- mica-barlangot. Természe­tesen a csehszlovák turisták is útlevél nélkül látogathat­ják meg a barlang magyar- országi részét. Az iskolai ki­rándulócsoportok, valamint a Nemzetközi Diákszövetség tagjai egyaránt 50 százalé­kos belépődíj-kedvezményt kapnak. illetékes tanács munkaügyi osztályán. Ezt mulasztotta el az a kisszövetkezet veze­tősége, amelyről a bevezető példa szól. A tanács ugyan­is engedélyezi, vagy ha nem tartja indokoltnak, nem ad­ja áldását a létszámcsök­kentésre. # CSALÁDOKRA KELL GONDOLNI — Ha jogosnak ítélik, ez már önmagában véve álla­mi támogatást garantál a vállalatnak és a dolgozók­nak is. Mert amíg az új munkahelyet keresők állást nem találnak vagy kapnak, hat hónap a meghosszabbí­tott felmondási idő, majd esetleg újabb fél évig elhe­lyezkedési támogatásban ré­szesülhetnek. A jogszabály szerint az első hat hónap­ra a korábbi egyéves ke­reset átlagát kaphatják az új munkahelyet keresők, a második fél év első három hónapjában a nettó átlag- kereset 75, a végső három hónapban pedig ennek hat­van százalékát. Ennek fel­tétele, hogy e kényszerű fel­mondási idejét töltő dolgo­zó együttműködjön a Mun­kaügyi Szolgáltató Irodá­val. A végsőkig válogatni nem lehet, el kell fogadnia a képzettségének és egész­ségi állapotának megfelelő olyan állást is, ami esetleg kényelmetlenebb, távolabb lévő, mint a korábbi mun­kahelye voR. Az elhelyezke­dési támogatást pedig a vál­lalat előlegezi meg ugyan a dolgozóknak, de ezt a pénzt oz állami költségvetésből visszatérítik. Tehát a kis­szövetkezetnek valószínűleg semmi kára sem származott volna abból, ha szabálysze­rűen jár el. Mert mi törté­nik, ha a dolgozó több hó­napon keresztül nem talál munkát? S az ilyen esetek­ben nemcsak egy emberre, hanem általában családokra kell gondolni. — Mit mond a jogsza­bály: mikor kell tudatni a dolgozókkal a tényt, hogy így csoportosan meg akar­nak válni tőlük? Mert hal­lottunk olyan esetekről, hogy egyik napról a másikra ál­lítottak kész helyzet eié embereket. • MIÉRT NEKEM, MIÉRT NEM NEKT? — Tudatni nyilván csak akkor kell, amikor a ta- . nács már jóváhagyta a dön­tést, hiszen az esedékessé váló segély onnan teremtő­dik meg. Arra viszont nincs, jogszabály, hogy a felmon­dás előtt egy, vagy két hó­nappal kellene közölni. A magam részéről a kellő időd ­ben történő tájékoztatási; tartanám Hlőnek. Egyik napról a másikra felmonda­ni szerintem se nem erköl^ esős, se nem korrekt. E jog­szabály végrehajtásában az állami vezetőknek igen nagy segítséget adhatnak a párt- és szakszervezetek, hogy de­mokratikusan, humánusan, ám mégis meggyőzően jár­janak el. Nem vitatom, hogy sok helyen tartanak a dol­gozók véleményétől, a kriti­kától, pedig az ezzel kap­csolatos felelősséget fel kell vállalni. A rendkívül alapos előkészítést éppen azért, hogy később ne legyen per­vesztes a vállalat. — És lehet-e per tárgya, hogy miért nekem, és mi­ért nem X. Y,-nak mondtak fel? — Nem lehet. Bár arra alighanem számítanunk kell, hogy több lesz a peres ügyünk. Mert a leggondo­sabb előkészítés után is kü­lönbözőképpen tagadhatják a tényt a más-más vérmér­sékletű emberek. A munkál­tatók mérlegelésére tartozik az átszervezés, és az is, hogy kiktől válnak meg; ez az ő kockázatuk. Ez már nem a jogásznak szól. hanem csupán költői kérdés lehet: tudunk-e fel­mondani ? Mert válni, eset­leg sok évi hűség után egy munkahelytől is, kölcsönös megegyezéssel, szépen,­csöndben illenék. Ha fájda­lommentesen nem is lehet. (Folytatjuk) O. E. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT felvételre keres: gépkocsivezetőket akik a 21. életévüket betöltötték, „D" vagy „C" vizsgával rendelkeznek, legalább 1 éves vezetési gyakorlatuk van, és 20 000 km levezetéséről igazolással rendelkeznek. „D” vizsgával nem rendelkezők részére az Autóközlekedési Tanintézetnél ingyenes „D" tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Kereseti lehetőség: 5000-9000 Ft/hó. Felvételre keresünk továbbá miskolci lakos nődolgozókat jegyellenőr munkakörbe. A vállalat dolgozóinak és családtagjainak a városi autó­buszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsózsolca, Mályi, Arnót és Nyékládháza községekből a napi bejárást sze­mélyzeti járatokkal biztosítjuk. JELENTKEZNI LEHET: ♦ gépkocsivezetőnek: Miskolc, Szondi Gy. u. 1. sz. (101 /B-s autóbusz-végállomás) ♦ jegyellenőrnek: Miskolc, Baross G. u. 13-15. sz. (Telefon: 87-929)

Next

/
Thumbnails
Contents