Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-17 / 64. szám
3+r Amikor nosztalgiára vágyik a világ, luxus lenne lemondanunk erről a kisvasúiról. JNe kelljen megfizetni a tanulópénzt A drátgyáríak & kisvasúiért Pénsre váltják a lakást Gyenge szem(ek) a csere’áncban Érdemes idézni azt a December 4. Drótművekből érkezett levelet, amelyet a meóban dolgozó Vörös Csillag szocialista brigád küldött szerkesztőségünkbe: „Pesszimizmussal, és nem titkolt aggodalommal értesültünk arról, miszerint a város rövid időn belül megakarja szüntetni a lillafüredi erdei kisvasutat. Miskolc sajnos szűkölködik látványosságokban, talán hagyományokban is — írja a brigád. — Egy kedves színfoltot, jó és egészséges szórakoztató »intézményt« leírni, elsietett lépés lenne!” A drótgyárban is' tudják, hogy a kisvasút nem rentábilis. Éppen ezért március 9-i brigádértekezleten határozatot hoztak: 1987-ben egy kommunista műszakjuk bevételének 20 százalékát ajánlják fel a kisvasút megmentésére. S ezzel felhívják a városszerető polgárok figyelmét is, hogy hasonló módon támogassák az ügyet. Az idén belföldön mintegy háromszázötvenezren, külföldön tizenhétezren üdülhetnek kedvezményesen a SZOT szervezésében. A 17 ezer külföldi beutalót — a belföldi jegyekhez hasonlóan — létszámarányosan osztották el a nyolcezer alapszervezet között, így bizony előfordul, hogy a kisebb létszámú munka" helyekre nem minden esztendőben jut külföldi üdülési jegy. A kiútazók ötödé hatnapos, kétféle dunai turista hajóüdülésen vehet részt a Budapest—Pozsony—Bécs, illetve a Budapest—Újvidék —Beigrád—Kazánszoros út" vonalakon. Évről évre visz- szatérő hiba, hogy az alapszervezetek egy része egyé-' ni beutalót ad a házaspároknak, azzal, hogy együttes elhelyezésüket majd az üdülőhajón megoldják. Sajnos, erre nincs mód. sőt az elhelyezés szigorúan csak a jegyen feltüntetett módon lehetséges, ezért nem lehet női beutalóval férfit küldeni a haióüdülésre vagy fordítva Hajóüdiilésen kívül legtöbben északi szomszédainkhoz. Csehszlovákiába látogathatnak, utána létszámEnnyi a levél lényege, ami annyiban szorul pontosításra, hogy nem a város, hanem a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, az üzemeltető kényszerült arra. hogy meghúzza a vészharangot. Érdemes emlékeztetőül elmondani: az országban sehol sem hoznak anyagi hasznot a kisvasutak. Ám a nagybörzsöny—nagyirtáspusztai kisvasút újjáélesztésének hírét is vettük nemrégen. Milliókba került, ho£y újból „zöld az útjá” a szintén gazdasági okokból holtvágányía tett kisvasúinak. Jó lenne, ha nekünk ezt a tanulópénzt nem kellene megfizetni. A városi tanácsnak van ugyan terve, hogy a társadalmi munkából befolyt ösz- szegeket milyen célokra érdemes fordítani. Ilyen a Tudomány és a Technika Háza, a Városi Úttörőtábor és a Lovasiskola. De mindettől függetlenül nincs akadálya annak, hogy a különböző ban a Szovjetunió, NDK, Ausztria, Lengyelország, Olaszország, Bulgária, Románia következik. Szinte csak jelképes — mivel egy, illetve két kis létszámú csoportot érint — a mongóliai a finnországi, a hollandiai és a spanyolországi üdülés A térítési díjak — amelyek idén nem emelkedtek — különbözőek és az önköltséghez közelítöek, viszont mivel csereüdülésekről van szó. általában kedvezőbbek az utazási irodák árainál. A legrövidebbek — az említett hatnapos hajóüdülésen kívül — a hétnapos prágai és a nyolcnapos tátrai utak, amelyek három- és háromezerötszáz forint közöttiek. Leggazdagabb a kínálat — 12-féle út — a Szovjetunióba, többnyire 15 napra hatezer és nyolcezer forint közötti térítési díjjal. A leghosszabb és legtávolabbi a 22 napos mongóliai utazás. A legolcsóbb az aldunai hajóút: II. osztályon 2850 Ft, III. osztályon 2350 Ft-'oa kerül. Alig valamivel több a Pozsony—bécsi út, 2900 Ft, illetve 2500 Ft. Legdrágább a tizenkét napos spanyol út. költőpénz nélkül 16 700 Ft. kollektívák a kisvasút pénzalapját is támogassák. S ez egyáltalán nem idegen az előbbi két, kiemelt programtól. Jeles nap lehet a városi úttörőtábor lakóinak is, ha a kisvasúton zakatolva gyönyörködhetnek a Bükk szépségeiben. O. E. jjc Jól haladnak az építők Hazánkban ma csaknem félmillióan várnak telefonra, közülük sokan 10—15 esztendeje. Egy-két éve készült tanulmány szerint közvetlenül a telefonhiányra visszavezethetően évente 11—12 milliárd forint veszteség éri a népgazdaságot. A telefonellátottság, a meglevő központok műszaki állapota, s az ezzel kapcsolatos problémákból következő teendők túlnőttek a Magyar Posta gondjain. Hogy Magyarországon rendkívül alacsony a lakásmobilitás; jellemző, hogy egy, maximum két otthonhan éljük le egész életünket, kevésszer költözünk. Ez nagy gond, hiszen tartósan fennmarad-, nak azok a társadalmi esélyegyenlőtlenségek, amelyeknek a forrása a túl kicsi, zsúfolt lakás. A lakáscseréhez néhány évvel ezelőtt nagy reményeket fűztünk, ám úgy tűnik, hogy ezek jórésze mára nem vált be. + INKÁBB A GYEREKEKNEK Dr. Sárvári Károlyné, a Miskolci Ingatlanközvetítő Iroda vezetője: — Általában jellemző, hogy lefékeződött a cseremozgás. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nagyobb otthonokat nem cserélik el kisebb ellenében. Inkább eladják, vagy leadják a tanácsnak, mert készpénzre van szüksége mindenkinek, hogy gyermekei lakásépítését segítse. Ezért gyakori „alapeset”: az idősebbek összeköltöznek a fiatalokkal a felépülő új házban. A lakáscseréket persze úgy is lehet gyorsítani, ha a tanács hoz létre cserealapot, azaz elkülönít néhány otthont, amelyet azután tovább cserél magánemberekkel. Ezek tanácsi bérlakások, és az ingatlanközvetítőnél 1984 óta 17 otthont „forgatnak”. ez mennyire így van, megmutatkozik abban is, hogy a közelmúltban az ország- gyűlés első alkalommal tárgyalt átfogóan a Magyar Posta munkájáról, fejlesztési céljairól, lehetőségeiről. Megállapították, hogy a telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. Nines korszerű gazdaság korszerű hírközlés nélkül. A Van olyan cím, amelyből kiindulva, már annyi cserét hajtottak végre, hogy a lánc alig fér el legépelve egy papírra. Sajnos, miután rendkívül kevés tanácsi bérlakás épül, az iroda nem kapott további otthonokat a cserealap növelésére. Persze, nemcsak az állam kezdeményez lakáscserét, hanem a bérlők, lakástulajdonosok is. + AZ AVAS III. ÉS A BELVÁROS — A valódi cserepiac jóval nagyobb annál, mint amit mi itt az irodában a megbízásokon keresztül látunk — mondja dr. Sárváriné. De a tendenciákat mi is érzékeljük. Továbbra is mindenki a panellakásból akar elköltözni, ugyanakkora, vagy nagyobb, hagyományos építésű otthonba. Jellemző a tanácsi bérlakás el- cserélése akármilyen szerény, de kertes házra. Érdekesen alakul az egyes városrészek közötti különbség a cseréknél. Az Avas-dél továbbra is hátul áll a népszerűségi listán. De kivétel a III-as ütem, amely igen keresett hely! Jó látni azonban, hogy a régi belváros az utóbbi időben felértékelődött a cserélni vágyók szemében. Ez az épületfelújítások, a rehabilitáció előrehaladásának köszönhető. Ez kettő egymástól elválaszthatatlan. Ezért határoztak úgy, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a távbeszélő-állomások száma legalább 220 ezerrel bővül. Az elképzelések szerint 1990-ig 420 000 telefonállomást szerelnek fel az országban. Kevesen tudják, hogy a telefontarifa emelkedéséből származó bevételek is a fejlesztési alapot gyarapítják. Ugyanakkor a nagyszabású munkához jelentős hitelt nyújtott a Magyar Nemzeti Bank is. A gyorsított szolgáltatás- i fejlesztési elgondolások ha- | tározták meg a Miskolci Pos- ■ taigazgatóság hetedik ötéves tervét is. Rövid időn belül 3,2 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, csaknem kétszer nagyobbat, mint a korábbi tervidőszakban. A távközlésre 2,7 milliárd forintot fordítanak, ebből a legnagyobb tétel a kétmilliárd forintba kerülő belvárosi távbeszélő-főközpont. Mint ismeretes, a 33 000 vonal kapacitású telefonközpont építése jó ütemben halad. Ha minden területen sikerül tartani a féléves előnyt, a tervezettnél hamarabb vehetjük birtokba ezt a fontos létesítményt. Az átadása után városunkban csaknem 19 ezer új telefonállomást szerelnek fel. Ebből több mint 16 ezer készülék lakásokban, másfél ezer pedig közületeknél fog csörögni. Ugyanakkor 660 nyilvános állomással gazdagodik majd a városunk. is bizonyítja, hogy egy városrészről alkotott értékítélet megváltozhat, ha áldozunk a körülmények javítására. + EGY SZOBA SZÁZEZER — Milyenek az árak? — Egyre magasabbak. Manapság a tanácsi bérlakás ugyanolyan árú, mint bármi más a cserepiacon. A partneres cseréknél egy szoba különbözetért 100— 120 ezer forintot is elkérnek. Ahhoz, hogy ezeket aa árakat egy kicsit lejjebb lehessen nyomni, vagy legalábbis lefékezni növekedésüket, az kellene, hogy nagyobb lakáscserealappal rendelkezzünk. * Mindehhez még azt lehetne hozzátenni, hogy nemcsak nagyobb lakásalapra lenne szükség, hanem oldani kellene a jogszabályok merevségén is. Át kellene törni azt a korlátot, amely jelenleg a magántulajdonú otthonok és a bérlakások között emelkedik. Nemrég a városi tanács meghatározta Miskolc 1990- ig szóló lakásgazdálkodási koncepcióját. Többek között intézkedési tervben írták elő, hogy növelni kell a lakáscserealapot és gyorsítani kell a szervezett lakáscseréket. Arról is szól a program, hogy nagyobb propagandára is szükség van. De a lakáscseréket elsősorban az egyéni érdekeltség rugója mozgatja. Csak akkor lehet eredményt elérni, ha a bérlők, lakástulajdonosok érdekeire építenek a jogszabályok. (kiss) Tanácstagi beszámolók Holnap tartja tanácstagi beszámolóját dr. Kálmán András (40. számú választókörzet), és dr. Benkóczy György (41. vk.) 37. Sz. Általános Iskola. Szilágyi D. u. 53., 17 órakor. Mindkét helyen lakóbizott- got is választanak. Zemnléni túra, nyugdíjasoknak Az Ady Endre Művelődési Ház nyugdíjasklubjának tagjai is ki akarnak mozdulni a falak közül e hosszúra nyúlt tél után. Azt tervezik, hogy április 11-én. szombaton, zempléni körutat tesznek. Az útiköltség és a teljes ellátás 291 forintba kerül. Természetesen nemcsak a klub törzstagságát fogadják szeretettel, hanem minden érdeklődő nyugdíjas jelentkezhet az útra a művelődési házban, vagy az 51- 640-es telefonon. Gyorsabban épül az új központ Még több tele fon kell Fa, > * P Az aldunai a legolcsóbb SZOT-üdülés, külföldön
