Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

a miskolciaké a szó Ml Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pt. 39 — Tel.s 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, bogy panaszaikkal, észrevételeikkel kettőtől péntekig, lehetőleg ft— 14 óra között keressenek cél benoünuet. A Táncsics tériek kerítést kérnek A Táncsics tér több szem­pontból is nevezetes része Diósgyőrnek. Itt van a fogorvosi rendelőközpont, az óvoda, a bölcsőde, itt ke­resztezi egymást a régi és az új Árpád utca. Nem csoda hát, hogy a közel­múltban lezajlott tanácstagi beszámolón többen is szóvá tettek a térrel kapcsolatos gondokat. Ezek közül — mutat rá Herényi József tanácstag is — a legége­tőbb, a 180 MIK-lakásban élőké. A lillafüredi útnak az ésaki oldalán lévő régi bérházakról van szó, ame­lyek sosem voltak elkerít­ve az egyébként is forgal­mas, de a hétvégeken külö­nösen veszélyes úttestől. Annak ellenére sem, hogy az ott lakók, s a tanácstag több fórumon is szorgal­mazták ezt. (Azelőtt baj volt a lakások fenntartásá­val is, de amióta a III. szá­mú házkezelőségnek Lajtos Mihály a vezetője, ez már a múlté. A tanácstaggal egyre inkább együttműköd­ve dolgozik a házkezelöség.» A Táncsics téri bérházak udvarain játszó gyerekek a játék hevében gyakran meg­feledkeznek az óvatosság­ról. Ha kigurul a labda az úttestre, mennek utána, s ezért kellene a kerítés. A tanácstagi körzet lakói meg­szavaztál: a településfej­lesztési hozzájárulást. Eb­ből bizonyára telik egy olyan kerítésre is, amely a bérházakat elválasztja a főútvonaltól. A lakók tár­sadalmi munkában szívesen segítenének. —ny—s— Ismét az avasi antennákról Lapunk február 5-1 számában A tv jó, kép nincs címmel olvasói levelet adtunk közre a dél-avasi, úgynevezett nagy­közösségi antennákról. Megírtuk, hogy több utcában (Ifjúság. Elek Tamás >i.. stb.) nem, vagy csak nagyon rosszul fog­ható a kép, feltételezhetően az antennarendszer hibája mi­att. Szóvá tettük azt is, hogy az illetékesek a lakók pana­szával „labdáznak”, egymásra mutogatnak. Levelükre akkor csupán Nyíri István, a MIK igazgatója válaszolt, aki el­mondta: az antennarendszer hibája a Gciká-ra, illetve jog­utódjára tartozik. Mindezt pedig most azért elevenítettük fel, mert újabb pa­naszt kaptunk az Engels utca 71. szám alól: bejelentették a vételi lehetőség romlását, ismét az antennát hibáztatva. Ki­ment a helyszínre egy antennaszereiö, aki megállapította, hogy véleménye szerint az antenna jó. a hiba a készülékben van. Vállalta azt is, hogy küld szerelőt az elromlott készü­lékhez. A következő nap a szerelő ki is ment, megvizsgálta a tévét, s kijelentette, hogy jó, semmi baja. Panaszosunk erre végigjárt néhány alsó és felső szomszédot, ahol meg­tudta: ugyancsak rossz a vétel, a kép szemcsés, hullámzik, a hang is torz. Arra következtettek, hogy a hiba csakis az antennarendszerben van. Ismét egyetértünk olvasónkkal, aki azt javasolja —, amit mi már korábban, más panaszosok nevében megtettünk —, hogy egyszer és mindenkorra vizsgálják ki, miért rossz a vételi lehetőség az Avason, lehet-e ezen segíteni? S ha nem, mondják meg a lakóknak, akik ez esetben legalább nem bosszankodnak, ha fühöz-fához küldik őket. S ezzel együtt tisztázni kellene azt is, hogy ha a köznonti antennarendszer képtelen betölteni hivatását, egyáltalán szükség van-e rá, s kötelezhetők-e a tévétulajdonosok az antennadíj fizeté­sére? Ny. I. Veszélyes lehet A Szent Anna te­mető elején az egyik fa koronáját még az ősszel derékba törte a vihar. Az ágasbogas fakorona azonban fennakadt, s most fej­jel lefelé csüng, az északi tehermentesítő úton közlekedő buszok ablakából is jól látha­tóan. Az erős ágak minden valószínűség szerint jóidéig bírnák még egymásba kapasz» kodva, lezuhanás nél­kül. Erejük azonban kiszáradásukkal együtt csökken. Nem beszélve arról, hogy ha ismét jön egy nagy vihar, lezuhanhat az egész fennakadt korona. Ez­ért lenne jó minél ha­marabb leszedni, s el­távolítani. —ny—s— Csúnva ház Hejőcsabán, a posta előtt, szemben a gyógyszertári buszmegállóval, két és fél évvel ezelőtt fodrászat mű­ködött. Aztán elköltöztették őket, mondván, az épület életveszélyes. Nem tudom, akkor valóban az volt-e, de abban bizonyos vagyok, hogy most — igen. Falai beomlóban vannak, ablaka­it betörték, s az egész a keskeny járda mellett csú- foskodik. Különböző fórumo­kon szóltunk már erről — hiába. Jön a tavasz, ideje lenne erre a romos épületre is odafigyelni. Molnár Károly Miskolc IIHpHMiili „.. . á Hernádnémeti— Bocs vasútállomás váróter­mének festése és a kályha beállítása tavaly ősszel megtörtént. Sajnos, vandál emberek rövid idő elteltével összefirkálták a falakat, a kúlvhaajtót leszerelték és elvitték. Még karácsony előtt új kályhát helyeztünk el a váróteremben, ám ar­ról is leszerelték az ajtókat! Az állomás felvételi épüle­tének teljes felújítása ez év tavaszán kezdődik, s a mun­ka befejezéséig utasaink megértését kérjük. Szeret­nénk. ha kultúrált viselke­désükkel hozzájárulnának a majdani jobb körülmények megtartásához.” (A választ a rovatunkban január 19-én Miért kell kilométereket gyaloaolni? címmel meoíe- lent olvasói levélből a MÁV- ra vonatkozó részre kantok Pap D Gábortól, a MÁV Miskolci. Agazaatósága igaz­gatóhelyettesétől.) ...olvasóiuk panaszá­nak kivizsgálásakor mesál- lpoítóttuk. hogy járműve- zetónk durván megsértette az utazókkal szembeni roa- grVurtás szphálvp't. a for­galmi utasítás előírásait, s ezzel súlyos szolgálati vét­séget követett el. A vállala­ti fegyelmi jogkör gyakor-i lója a történetekkel arány­ban álló, szigorú felelősség­re vonást alkalmazott vele szemben. Olvasójuktól és az utasoktól elnézést ké­künk.” (A választ a lapunk március 2-i számában Ká­romkodó buszvezető címmel megjelent olvasói észrevétel­re kaptuk az MKV illeté­kes vezetőitől.) Sötét folt a Sötét kapu Városunk egyik sötét folt­ja a Sötétkapu és környéke, beleértve a Rákóczi utcát is. Holott ez az utca műemlék épületeivel, dufartos bejára­tával a belváros egyik ékes­sége lehetne. Jelenleg azon­ban még nagyon messze áll ettől. Bokáig érő sár, nagy por, kiborult szemeteskukák, málló falak, törött üvegek — ez várja az utcán átha­ladókat, a Béke moziba igyekvőket. Ez a térség a mostaninál sokkal több fi­gyelmet, gondoskodást érde­melne! Elképzelhetetlen, hogy a sétálóutcán nézelődő külföldiek be ne tekintené­nek ide, — sokan erre men­nek a Herman Ottó Múze­umhoz is. Tekintettel arra, hogy 1987. a környezeti kul­túra éve, nálunk, ennek égi­sze alatt igazán rendbehoz­hatnánk tavaszra az egyéb­ként rendes állapotban von­zó térséget. Ladányi Eszter Miskolc Nyugodt az álmuk? j “ özv. Lauday Endréné (Mis­kolc, Testvérvárosok útja): Elhisszük.- hogy önnek és la­kótársainak igaza van. De ha csúnya falakról, piszkos lépcső- házról akarunk írni. nem kell 6 éve festett bérházba mennünk, tetszenének látni a Széchenyi úti állapotokat, hogy csak egy pél­dára hivatkozzunk! Levelüket továbbítottuk a vállalat vezető­jéhez. Kosa Etelka (Miskolc) : A VGM-tagsági viszonyon és nem munkaviszonyon alapul. Ezért nem lehet táppénz alapia. A tagsági viszony mellékfoglal­kozásnak minősük |r Mármint, azoknak az építőknek, akik a Széchenyi út és a Szemere utca sarkánál, a távbeszélő fülkék előtt felbon­tották a járdát. Munkájuk befejeztével a mély gödröt nem­hogy betömték volna d^e még csak be sem fedték. Az vi­szont már nem rájuk tartozik, hogy a fülkék ajtaja hiány­zik, s hogy a telefonkönyveket összetépték... Pásztor Károly Miskolc Itt sem ártana takarítani A Korvin Ottó utcának a Széchenyi út felé eső vé­génél készült felvételünk. Tulajdonképpen nem az egyébként visszataszító tűz­falat kifogásoljuk, hiszen an­nak a sorsa véges. Az alsó részét a járókelők elől nagy­méretű, összefüggő sort al­kotó reklámtáblák takarják el. Ez a sor azonban a fel­vételen látható módon meg­szakad, hézagos. A másik kép pedig azl érzékelteti, mi van a táblák mögött... F. L. Miskolc Kóbor ebek a Csabai kapuban Számtalan illetékes meg­keresése után tárom a Csa­bai kapu 30. környékén la­kók gondját a nyilvánosság elé. Családok, szomszédok, munkába és iskolába járók, nyugdíjasok tanúsíthatják, mennyit szenvedünk a kó­bor ebek miatt. Az SZTK közelében, a főútvonalon csapatostól kószálnak a gaz­dátlan ebek, kicsik, és fé­lelmetesen nagyok. Hangos csaholással, ugatással teszik lehetetlenné a pihenést, za­varják a betegek nyugal­mát. Sőt, nem egyszer ül­dözőbe vesznek kerékpárost, motorost, sőt még személy­gépkocsival közlekedőket is, hogy a gyalogosok ijeszt­getéséről már ne is beszél­jek. A magántulajdonban levő telkekről baromfit vit­tek el, egy kerékpározó gyermeket leszedtek a bi­cikliről ... Teljességgel érthetetlen számunkra, hogy ilyen eset­ben — ismétlem, több hiva­talos helyen panaszkodtunk már — miért nincs intéz­kedés? Lakótársaim nevé­ben is kérem azokat, akik­re tartozik, segítsenek meg­fékezni, környékünkről el­tüntetni a kóbor ebek csa­patát. Még az is elképzel­hető, hogy az itt befogott kutyák máshol gazdára ta­lálnak . .. Ám így, a sza­badban csatangolva — s nyilván kötelező oltás nél­kül! — ránk veszélyt jelen­tenek. K. P. Miskolc Ki kaphat esetenként szociális segélyt? A közelmúltban jelent meg az egészségügyi miniszter­nek az esetenkénti segélyek­ről szóló rendelete, amely újraszabályozza a illetékes tanácsi szakigazgatási szer­vek eljárását. A jogszabály szerint ese­tenkénti (rendkívüli) segély­ben lehet részesíteni azt a tizennyolcadik életévét be­töltött személyt. akinek megélhetése veszélyeztetve van, és anyagi helyzetének átmeneti javítása más mó dón nem biztosítható. Első­sorban a tanácsok azt támo­gatják. akinek a jövedelme, a létfenntartásához nem elégséges, illetve alkalman­ként, például tüzelövásarlás. ruházat pótlása. magas gyógyszerköltség, lakás fel­újítása, vagy egyéb okok mi­att, jelentős kiadásai követ­keztében anyagi segítségre szorul. A jogszabály a lehetősége­ken túl feltételeket is meg­határoz. Ilyen feltételek: akinek nincs tartásra köte­les és képes hozzátartozója (például házastárs, szülő, gyermek); akinek tartására irányuló tartási életjáradéki vagy öröklési szerződés alap­ján senki sem köteles és ké­pes. A rendelet szerint egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb hat al­kalommal részesülhet rend­kívüli szociális segélyben Indokolt esetben helyzetének rendezéséig — átmenetileg — segélyben részesíthető az is, akinek tartásáról az arra köteles személy nem gondos­kodik. Ebben az esetben a segélyösszeg visszatérítése iránt intézkedni kell. A segély folyósítása iránti eljárás kérelemre vagy hi­vatalból indul. A kérelmet a segélyre szoruló személy, il­letve bárki felőterjesztheti, aki tudomást szerez a seg- gélyre szoruló helyzetéről. A segély iránti kérelmet a helyi tanács szociálpoliti­kai feladatokat ellátó szak- igazgatási szervéhez kell elő­terjeszteni. A segély-kérelem alapján a tanácsi szerv kör­nyezettanulmányt végez, majd utána határozatban dönt. Dr. Sass Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents