Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

4 A szépség iskolája Frizura és smink A frizuradivat talán még so­ha nem volt olyan merész, mint manapság. Harsány szí­nek, mindeddig öszeférhetet- lennek tartott árnyalatok ma együtt divatosak. Üjszerűek még az egyik oldalon szőke a másikon barna fél-fej, vagy csak az arcot keretező, elöl- hátul más-más színű haj. Minden frizura divatos: a rövid, a hosszú; a szolid, a dauerolt és a szögegyenes. Egy a fontos: a jó. hajvá­gás, és a kellő ápoltság. A haj színét a bőr színével kell összhangba hozni. Az alapszínek^ mellett divatos a színskála teljes választéka. . A kozmetika divatja is új irányzatokkal bővült. Nagy jelentőséget kap a korrekciós alapozás, melyet 2—3 színű alapozóval végzünk. A leg­sötétebb szírit, a mélyítendő területre, a legvilágosabbat a kiemelni kívánt részre he­lyezzük, Az egész arcot egy­ségesen, egy közép árnyalatú alapozóval befedjük. Ezt kö­veti a púderezés, mely szin­tén két színnel történik: az s)c Művészi igényességgel készült sminkek a budapesti Viga­dóban megrendezett Divatfórumon arc középvonala világos, a többi rész kissé sötétebb. A szemhéj árnyalásánál az eddig használt selyemporo­kat el kell felednünk: min­den szín, amit a szem fes­téséhez alkalmazunk, matt, Tanácstagi beszámolók “Hétfőn tartja tanácstagi be­számolóját Bénáid Éva (1. 'szá­mú választókörzet), Gépipari Technikum. 17.30 órakor; Döb- ritatef Zoltánná ‘ (5. vk) és Al­más! László <7, vk.), 1/5. Sz. Pártalápszervezet, kassai u. 86., 17.30 órakor; dr. Marlonné dr. BOda Klára (18. vk.) és Katona Piroska (35. vk.), 1/4. Sz. Párt- alapszervezet. Korvin Öttó u. 9. sz.,, 18 órakor; Huba György <23. vk.) .és TomcSik László (24. vk,), 1/3, Sz. Pártalapszervézet., Tízes honvéd u. 21.. Í8 órakor; Lőrincz Zoltán (29. vk.) és Kele Antal (30. vk.), 13. Sz. Általá­nos Iskola. Mátyás kiráy u. 21. sz.% 17.30 órakor; • Cservenyák Gábor (47. vk.) pártalapszervéT- zet. Győri u. • 13,,- 16.30 óra­kor; Szarka Miklós (48. vk.), dr. Káló József (4p. vjfrv) és Dá­vid . Béla ' .(52. , vk.), Hajós I; ü. 3.. általános iskola. 18 órakor; I.ázárné Nagy Mária (55.. vk.) és Hegyaljai Lászióné (53. vk.), 42. Sz. Át alá nos Iskola,, Elek Tarpás u. ‘i., 18 órakor; Csetne- ki Józsefije (64. vk.), pártalap- szérvezet, Győri kapu 123,, 17 órakor; Fényes Tibor (71. vk.) és Mészáros István (72. vk.), Szikra mozi, 16 órakor; Párká­nyi Zsolt (69. vk.), Kara J. ut­cai általános iskola, 17 órakor; dr. Bárkái László (81. vk.). Kiss tábornok u. 32.. 17.30 órakor; Lévay Isítvári (93. vk.) 21. Sz. Volán, 16 órakor; Birke Miklós (94. vk.), 34. Sz. Általános Is­kola, 17.30 órakór: Halász And,- rás (73.V vk.), IIÍ/5. Sz; Párt- alapszervezet, Gorkij-telep 1., 16.30 órakor:* Szilva István (64. vk.) és Barna Andrásné (85. vk.), Kuruc u. 47., pártalapszer- vezet, 17:30 órakor; dr. Sugár János (78. vk.), Tokaj Szolgál­tatóház HNF-helytsége, ' 17.30 órakor. A 7., 29., 55., 64., . 71., 81.,. 85., 93. és 94. 4számú körzetben la- kóbizottságot is választanak. BÉLYEGGYŰJTÉS Az Európai Biztonsági Együtt­működés Záróokmánya szelle­mében rendezett bélyegbemu- tatöt a Miskolci Közúti Igazga­tóság Bélyeggyűjtő Köre tágjának gyűjteményéből — a MABÉOSZ fiszak-mágyarorszá- gi Területi Irodája kiállító- termében. (Miskolc, Széchenyi üt 83. sz. I. emelet). A tárlaton Pintér Ferenc kollekciójában — Spanyolország és tartomá­nyainak bélyegéiben, elsó'riapi borítékaiban, carte-maximu- mokban, valamint Magyaror­szág, a Szovjetunió, Románia és ‘Franciaország több témájú carte-maximumaiban —■ gyö-* nyörködhetnek a látogatók. A tárlat. március 31-ig áll a nagy- közönség rendelkezésére, napon­ta — szombat és vasárnap ki­vételével — 8—15 óra között, csütörtökön pedig 17 óráig. A bankrendszer reformja kapcsán hazánkban több új bank létesült. A Magyar Nem­zeti Bank értesítése alapján közöljük, hogy áruk, vagyon­tárgyak. fizetési eszközök és egyéb értékek külföldre szállí­tásához kiviteli engedélyt to­vábbra is kizárólag a Magyar Nemzeti Bank adhat Ilyen tar­talmú — közöttük filatelísta — küldemények tehát továbbra is csak olyan kiviteli engedéllyel adhatók fel nostán, amelven az MNB engedélyezési záradéka, bélyegzőié szerepel. Mindegek nem változtatják meg az elő­írásokat. azok tekintetében, akik a MARÉosZ külföldi csere­szolgáltatását veszik igénybe. R. L. Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy a MISKOLC, SZÉCHENYI ÚT 101. SZ. (volt lakástextilbolt) alatt üzemelő belvárosi texpó március 21. helyett technikai okok miatt MÁRCIUS 14-ÉN BEZÁR Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vállalat vagy igen enyhén csillogó. A szem vonalát sötét, satí­rozott kontúr emeli ki, mely lehet fekete, grafitszürke, püspöklila, mélyzöld, vagy bajkálkék. Az árnyaló szí­nek szintén sotétebbek,...ki­zárólag a szemhéj és a szemöldök alatti világos, és enyhén fénylő. A csillogó fény a szemről átkerül a szájra. A szájfény, melyet a matt rúzs tetejére kenünk, selymes fényt kölcsönöz. A szemöldök 2—3 árnyalattal sötétebb a haj színénél, vas­tag, dús, egyenes vonalú. Kérdezzen: a szakorvos válaszol Kiket fenyeget, megelőzhető-e az AIDS? „Kívánatosnak tartanám, hogy rovatuk elsősorban, az AIDS-szel, korunk e modern . „pestisével*5 foglalkozna, mert e tekintetben —külföldhöz képest — úgy érzem, lépés-: hátrányban vagyunk. Az em­berek nagy része a betegség tüneteit sem ismeri, nem szólva a megelőzésről . ..” Jelige: „Immunitás”. Csupán öt évvel ezelőtt figyeltek fel erre a vesze­delmes kórra — korunk pes­tisére — az Egyesült Álla­mokban. S 1981 júniusáig — az Amerikai Járványügyi Központ adatai szerint — mindössze öt AIDS-beteget jelentették. Idén február 13- ra azonban már 33 035-re emelkedett a számuk az USA-ban. Az is kiderült, hogy a megbetegedettek ha­lálozási aránya rövid időn belül is igen magas. Az el­ső években elérte a 72—‘74 százalékot. Az USÁ-t három év „késéssel” követi Európa — idén febrűár közepéig 4542' AIDS-beteget jelentet­tek, közülük kettő hazánk­fia, s már csak egyikük él. Hazánk egészségügyi ve­zetése idejében ismerte fel az új betegség járványszerű terjedésének veszélyeit, s megtette a szükséges intéz­kedéseket. Az egészségügyi miniszter fertőző betegségnek nyilvánította az AIDS-et, kötelezővé tette bejelentését, meghatározta, bogy mit,, kell tenni az egészségügyi háló­zatnak AIDS-gyanús megbe­tegedés esetén, s milyen fel­adatok hárulnak az állam­polgárra. Nincs lépéshátrá­nyunk tehát, hazánk viszony­lag szerencsésnek mondhat­ja magát: a világon 5—10 millióra becsülik azoknak a számát, akik AIDS-fertőzöt- tek, nálunk eddig 107; vizs­gálatokkal bizonyított esetet jegyeztek be. Az orvostudomány történeté­ben talán egyedülálló gyorsa­sággal derült ki, hogy az AIDS- et vírus okozza. Ez a vírus — amelyet rövidítve HIV-vírus­nak nevezünk — a szervezet immunrendszerét bénítja meg* A HIV-vírussal fertőzött szer­vezet elveszíti védekezőképessé­gét az egyébként veszélytelen kórokozókkal és daganatokkal szemben, s azok — elszaporod­va a szervezetben — különböző elváltozásokat, tünetcsoportokat produkálnak. Az AIDS-betegsé­get okozó vírus a vér és az ondó útján vihető ót egyik em­berről a másikra. Terjedésének leggyakoribb formája a nemi érintkezés. A tapasztalatok alap­ján megállapították, hogy kik tartoznak az úgynevezett rizikó- csoportba. Elsősorban a homo­szexuális . férfiak s a biszexuá- lisak női partnerei. Éppen ezért a fertőzöttek azokat veszélyezte­tik, akik „változatos” nemi éle­tet folytatnak. Hasonlóan veszé­lyeztetettek az intravénás kábí­tószert élvezők, akik a véren keresztül s az egymás után használt irt jekcióstük közvetí­tésével terjesztik a vírust. Ve­szélyeztetettnek kell tekinteni sajnos- . a vérzékenységben szenvedő betegeket is, akik gyakran szorulnak vérátömlesz­Tolmács voltam Mexikóban 4. Terremoto - f öldrengés Másnap reggel az egye­temre tartottam. Megállók az egyik újságospavilon előtt, megakad a szemem a kifüggesztett sportújság be­tűin. Az Esto sportnapilap öles betűkkel szedte címol­dalára: „A magyarok térd­re kényazerítették a brazilo­kat, Xshárdás Budapesten!” „A magyarok ünnepeltek, a brazilok megalázotlan távoz­tak.” Zsebembe vágtam az újságot, és elindultam szoká­sos tacos-evő helyemre reg­gelizni. A tacos kukoricalisztből készült, úgynevezett tortil- lalepény, melybe fűszerezett, sózott, paprikázott húsdara­bokat tesznek, megsütik és citrommal leöntik. Mint min­dig, reggelenként az egye­temre menet, most is a Bel­las Artes metrómegálló mel­letti tacos-sütő standját ke­restem néhány jó falatért. „Ah! Brazilverő! Láttam bi­zony, láttam a meccset, a brazilok valósággal szenved­tek, macska—egér harc volt ez a javából. ízlett a tacos? Na, mára három tacos ere­jéig a vendégem vagy! Ja, kérem, három gólt a brazi­loknak ...” — lelkendezett az eladó. Én csak álltam, s élvez­tem, hogy magyar vagyok. + A BUCSÜELÖADÁSRA KÉSZÜLŐDVE A Mundial-tolmácsolásról sokáig semmi hír nem ér­kezett. Azért a tévében vé­gignéztem néhány meccsköz­vetítést, hogy lejegyezzem, megtanuljam a labdarúgás szavait, olyat mint kapufa, les, ék, fedezet stb ... Köz­ben egy a szó szoros értel­mében megrázó élmény ször­nyen fölkavart, s elhatároz­tam, hogy a fővárost egy időre mindenképpen elha­gyom. 1986. április 30-ának hajna­lán történt... Az időpont­ra pontosan emlékszem, mert aznap reggel 9-kor éppen egy számomra fontos elő­adást kellett tartanom a me­xikói egyetemen, az UNAM­on. Ezt az előadást tekintet­tem tíz hónapos mexikói ösztöndíjas ténykedésem zá­ró akkordjának, ha úgy tet­szik, búcsúelőadásának. Tud­tam, hogy nagy lesz a föl­hajtás, hiszen száznál több hallgatót várnak, köztük ne-j vés professzorokat, jön a dé-í kán, jön Tóth János, mexi­kói magyar nagykövetünk is, aki a rendezvény után álló­fogadást ad a meghívottak- részére. Szent ég, ennyi min­den! Kell ennél nagyobb iz­galmat kiváltó dolog? Nem kellett, de történt.. . Három héten keresztül alig hunj*- tam le a szememet, annyit dolgoztam. Délelőtt 9'órakor kezdődött az előadásom, de hajnali fél kettőkor még égett az asztali lámpa a ’ harmadik emeleti albérleti albérleti szobámban. Az író­asztalnál gubbasztottam jegyzetem fölé hajolva, a külvilágot tudatomból ki­kapcsolva olvasgattam, ja­vítgattam előadásom anya­gát, amelynek címe: — „A 20. századi szociológiai gon­dolkodás története Magyar- országon”. + „in A VILÁG VÉGE!" Hirtelen soha nem tapasz­talt dolog történt velem: tompa, de hatalmas, min­den oldalról érkező dübör­gést hallottam, felülről, alul­ról. oldalról, az arcom az asztalba csapódott. „Teljesen kimerültem!” — villant át az agyamon. „Azonnal lefe­küdni. még mielőtt megpat­tan egy ér az agyamban!” és már tápászkodtam volna föl az asztal mellől, de el­vesztettem az egyensúlyo­mat, és . ! visszazuhantam. Közben a kegyetlen dübör­gés, a pokoli hang még erő­sebben,’ ip'ég félelmetesebben hallatszott. Itt a világ vége! Recsegett, mozgott.' a la­kóépület, a falban á vashu­zalok Csikorogva őrölték " a betönt, miközben én minden erőmet összeszedve ösztönö­sén elindultam az ajtó félé. Tántorogtam, egyik lábam­ról tehetetlenül a másik lá­bamra, kiszolgáltatottan va­lami külső akarat kényé­nek. Akkor jutott el a tu­datomhoz, hogy a lépcsőház­ból kiabálás, ordítozás, sikí.- tozás hallatszik, hogy „Ter- remoto!” És mindenki ro­hant lefelé. Ez volt eletem első föld- réngése, 1986. április 30-án. hajnali 1 óra 35 perckor, a Richter-skála szerinti 6,7-es erősségű, 42 . . másodpercig tartott. + KÉT HÉTIG NEM CSILLAPULT Furcsa dolog, de akkor igazából nem ijedtem meg (ezt ma sem értem); míg házunk és környékének la­kói az éjszakát a szabad ég alatt töltötték, addig én per­ceken belül ismét az íróasz- . tálnál ütem, mint aki iga­zából fel sem fogta, hogy mi történt vele. Csak este a szomszédok elbeszélései, a rádió, rheg a tv híradásai után tudtam megérteni az át­élt veszélyhelyzetét, és kezd­tem el félni. De nagyon. En­nek a földrengésnek ugyan nem. voltak emberáldozatai, mint a fél évvel korábbi borzalmas földindulásnak, mely a gyengébb statikájú házakat kegyetlenül össze- ropparitotta. viszont ezúttal a földrengést jó két héten keresztül kisebb földindulá­sok sorozata követte,, vagy 20—25 rengéshullámban. „El innen, el Mexikóvárosból!” — adtam ki magamnak a jelszót. (Folytatjuk) Dr. Simon János tésre. Ha ugyanis a kezdésük­höz alkalmazott vér AlDo-eg donortól szármázott, ők is fer­tőződnek. Ez . utóbbira Magyar- országon már nem lehet példa, mivel az egeszsegügyi kormány­zat intezkeuesel nyomán minőén véradó vérét megvizsgálják, s minden vérkészítményt ellen­őriznek, hogy az AlDS-feriö- zöctség gyanúját kizárják. A vérben az ellenanyag je­lenléte ad közveteti bizony.tékot arra, hogy feriöződött-e vagy sem a vizsgált egyén. Ily mó­dón az . ellenanyag kimutatásá­val szűrhetők ki a tünetmenies vírushordozók is, akik sokkal többen vannak, mint a betegek. Többségükben esetleg sokaséin alakul ki betegség, 20—3d száza­lékukban azonban elöbb-utóbii igen. A fertőzést sajnos a tü­netmentesek is terjesztik. Hazánkban már tavaly fci-s alakult az egész országot át­fogó, kellően felszerelt szű- rőhálózat. A vérellátó állo­másokon vizsgálják a levett vért, a bőr- és nemibeteg- gond,ozó intézetekben pedig a nemibetegek és szexuális partnereik vérét. E)e vé­szünk vért az önként jelent­kezőktől is. Az pedig ma már természetes, hogy meg­vizsgálják azokat is, akik AIDS-betegségre gyanús kli­nikai tüneteket mutatnak, fez a gyakorlat Miskolcon és Borsodban is. ’• A rizikócsoport tagjainái.á testszerte észlelhető nyiroké csomó-megnagyobbodás,; há­rom hónapnál hosszabb ideig tartó és 38 fokot meghaladó láz; igen erős éjszakai 12- zadás; nagy mennyiségű,.^ zes jellegű hasmenés; az eredeti testsúly 10 százalé­kát meghaladó mértékű, há­rom hónapon belőtt fogyás; visszatérő hűléses, influen­zaszerű megbetegedések; test­nyílások körüli vagy test­szerte megjelenő csoportos hólyagok; .szájpenész; il»ői> vérzések; nehezen-győgy-ulé,- klrJtiúju'ió baktériumos, gom­bás, vírusos- bőrkiütéseik itri- tik fel á betegség gyanúját. Különösen akkor kell AIŰS- re gondolni, ha ezek a tüne­tek egymást követik vagy egymással kombinálódnak. De: óva intek mindenkitat­tól; hogy kellő jártasság „'ég; áttekintőképesség nélkül őfvr magára, vonatkoztassa a tü­neteket. ' ’ Hazánkban megtörtént .az orvosok és az egészségügyi dolgozók tájékoztatása, kiala-*' kítottuk az AIDS-re gyaníts betegek bejelentési rendsze­rét. gondozásba vételük fnód- ját, s felvilágosításukat ar­ról, hogy életmódjukat női­ként alakítsák. Hamarosan, eljutnak a családokhoz’ és. iskolákhoz is azok az isme­retterjesztő füzetecskék. a me fi lyekben a betegség veszélyéi­ről. megelőzésének módjáról találhat a lakosság elengedi? hetetlen tudnivalókat. Elen-, gedhetétleneket, - mert példá­ul egy párizsi kórház fel-' mérése szerint a megkérdem: zett fertőzöttek 50 százalé­ka él akarja titkolni beteg-, ségét. S minthogy az AIDS teriedésének döntően a sza­bados szexuális magatartás a forrása, egyetlen módon előzhető meg a baj: kerülni kell a partnerek gyakori cse­réjét, különösen kerülendők a prostituáló férfiak és nők, s ajánlatos — ma sokkal in­kább, mint valaha! — a gu­mióvszer használata. Dr. Farkasdy József, a Gruby Dávid Bőr- és Nemibeteggondozó vezeő főorvosa Rovatunk legközelebb mához egv hétre, szombaton lelénik meg: arra ad választ hogy mi a depresszió, hogyan lehet meg­előzni. gyógyítani. Továbbra is vártuk kedves Olvasóink leve­leit, amelyekre városunk orvos- speclállstál válaszolnak akiket a TIT Borsod-Abaúj-Zemolén Megyei Szervezetének egészség- ügyi szakosztálya és a miskol­ci egészségügyi pártbizottság kért fel ismeretterjesztésre. Cí­münk : Déli Hirlap Miskolc 3501. Pf.: 39. Levelüket jeligével el­látva — cím és név nélkül! —, de foglalkozásukat és életkoru­kat feltüntetve juttassák el szerkesztőségünkbe. Kérjük, a borítékra írják rá: „A szaka*» vos válaszol."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents