Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
A DH várospolitikai fóruma Vita ef*y hotel körül A legfőbb helyre w ■■■■■■ ■ epulgon! A strand bővítése, a környék rendezése sokat javíthat Tapolca képén. Képünkön •* épülő gyalogoshíd látható, amelyik az új strandterületet köti össze a régivel. Pályázat, amellyel milliókat nyerhetünk! A szebb, emberibb környezetért Korábban tudósítást közöltünk arról a tárgyalásról, amelyet városunk tanácsa és a HungarHotels folytatott egy '.} szálloda felépítésének érdekében. Hírül adtuk, hogy az új miskolci szálloda belyéül a Tízes honvéd utcán lévő telket szemelték ki. Legutóbbi várospolitikai fórumunkban közöltük Bodonyi Csaba építész, az Bszakterv főmérnöke, országgyűlési képviselő levelét, amelyben kétségeit fejezte ki, hogy valóban ez a legelőnyösebb választás. Ugyanitt jelentek meg Kelemen István városi főépítész és Szebeni Zalán, a HungarHotels miskolci igazgatójának érvei is, akik úgy látták, hogy ez a legmegfelelőbb megoldás. A vitához újabb hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe, Oszlányi Miklóstól, Borsod- Abaúj-Zemplén megye főépítészétől. Tíz évvel ezelőtt talán nem, húsz évvel ezelőtt biztosan nem lógtam volna tollat annak érdekében, hogy építészeti meggyőződésemnek hangot adva elmondjam gondolataimat a Déli Hírlap tudósításából megismert új miskolci szálloda építéséről. Ezt ma azért tudom nyugodt szívvel megtenni, mert az építészet, az építészeti környezet megítélésében napjainkban egyre jobban érzékelhető változások reményt adnak arra, hogy a megalapozott érvelések, viták eredményeképpen egy még el nem rontott lépést helyre lehet hozni. A nagy hiba akkor következne be, ha nem engednénk teret a vélemények, érvek egymás mellé állításának és az erre is alapozott jobb döntés megvalósulásának. Elöljáróban hangsúlyozom; igen nagy öröm minden, városát szerető miskolci számára, hogy hosszú vajúdás után megteremtődtek a feltételek a 100 szobás miskolci szálloda építésére. Ezért teljesen egyetértek Kelemen István, Miskolc város főépítésze — a Déli Hírlap várospolitikai fóruma múlt heti számában közreadott — vitacikkét indító gondolatával; „nem szalaszthatjuk el a lehetőséget”. Valóban nem szabad ma olyat tennünk, ami ebben a rendkívül visz- szafogott, beruházáshiányos időszakban meggátolná ennek a sok szempontból jelentős létesítménynek a mielőbbi megépítését. De abba sem szabad belenyugodnunk, hogy az új szálloda helyének eldöntésénél szakmai körökben, de a lakossági közvéleményben is alapvető ellenérzések maradjanak. Tudom, nagyon nehéz olyan döntést hozni, ami majdnem mindenki számára egyformán kedvező. Mégis törekedni kell arra, hogy a megalapozott szakmai ellenvéleményeket feltétlenül figyelembe vegyük, és az érintett nagy többség, azaz a város érdeke érvényesülhessen. bodonyi Csaba építész igen részletesen fejtette ki véleményét e témakörben a Déli Hírlap március 4-i számában. Megállapításai, szakmai érvelései egyértelműen bizonyítják; a város érdeke kívánja, hogy a szálloda telepítésének kérdését ismételten felülvizsgáljuk. Teljesen azonosulva megállapításaival, a szálloda telepítésének legkedvezőbb helyéül a Tanácsház teret látom. Jelenleg ezen a területen — és nem téren! — csak két térfal található; a déli oldalon természetes, szép földrajzi adottságokkal az avasi templomegyüttes és az északi oldalon a városi tanács közintézmény-épületei. E teresedésnek lehetne — összhangban a jóváhagyott és érvényes rendezési tervekkel — egyik igen fontos építészeti eleme a 100 szobás épületegyüttes, amelynek megépítésével már a végleges térrendezés közelébe jutnánk. Jó néhány évvel ezelőtt, a miskolci városi könyvtár tervezett építésének időszakában — szanálást*; után — alakult ki a jelenlegi teresedés, mely méretednél fogva, térfalainak hiánya miatt semmiképpen sem tekinthető építészetileg igényes, belvároshoz méltó térnek. Azt senki sem vitathatja, hogy ezen a területen mindenképpen teret kell alkotni, olyat, mely az igen értékes műemlékegyüttest is bekapcsolva, sajátos, miskolci hangulatával egyedi megjelenést mutatna. Ennek létrehozásában döntő szerep jutna a szálloda-együttesnek. És itt vitatkozom Szebeni Zalánnal, a HungarHotels miskolci igazgatójával, aki a Déli Hírlap március 4-i számában többek között az alábbiakat írta; „... Nyilvánvaló, hogy egy szálloda- ipari vállalat a városi tanács által felajánlott lehetőségeket nem építészeti, hanem üzletpolitikai szempontból értékeli és a Tízes honvéd utcai térség e tekintetben kedvezőbb lehetőségeket kínált..." Ebből az is kitűnik, de ezt Kelemen István városi főépítész is hangsúlyozta korábban említett vitacikkében, hogy a városi tanács négy területet ajánlott a HungarHotels részére, melyek közül első helyen a Tanácsház téri és utolsó helyen a Tízes honvéd utcai telepítés szerepelt Ha az építészeti szempontokat most háttérbe helyezzük — bár erre a jelen időszak a legkevésbé alkalmas —, az üzletpolitikai oldalról történő döntés sem látszik megalapozottnak. Itt utalok Bodonyi Csaba építész hivatkozott vitacikke 4. pontjában részletesen kifejtett megállapításaira. Még egy megállapítást kívánok idézni Szebeni Zalánnak, a HungarHotels miskolci igazgatójának vitacikkéből; „ .... A vállalat szempontjából lényeges kérdés volt az is, hogy az általa választott — vagy legalábbis választható — területen a szálloda olcsón, a funkcionális igényeknek megfelelő építészeti technológiával, olyan környezetben valósuljon meg, amelytől ez a kivitelezés nem idegen, a HungarHotels mindig nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy létesítményeit az igényeknek és a környezet adta lehetőségeknek megfelelően valósítja meg ..Csak továbbgondolásra vetem papírra: milyen környezeti hatások érvényesülhetnek az európai szintű avasi műemlékegyüttes és milyen a Tízes honvéd utcai tízszintes házgyári épületek környezetében? Nem tartom elhanyagolandó kérdésnek a Tízes honvéd utcai, ma még beépítetlen területre tervezett alapfokú intézmények későbbi sorsát sem; ezek építésére a lehetőséget biztosítani szükséges. Kelemen István, Miskolc város főépítésze vitacikkében helyeseit állapítja meg, hogy a jelenlegi három belvárosi szálloda (Pannónia, Avas, Aranycsillag) együtt sem enyhíthet a súlyos, az idegenforgalmat Is visszavethető szállásgondokon. E gondokxtmenetet tovább folytatva; szabad-e végérvényesen feladni az Avas Szálloda 50 szobás szállodaegyüt. tesét — mint ahogy ezt a HungarHotels tervezi —, és a belvárostól távolabbra telepíteni helyette egy új 100 szobás szállodát, mely feltehetően — megvalósítása esetén — nem fogja tudni rendeltetését teljes mértékben betölteni ? Kérdések, melyekre mielőbb választ kell adni! Az előrelépés és a végleges helyes döntés érdekében Kelemen István városi főépítész vitacikkében rögzíti; „... Megítélésem szerint tervet csak tervvel lehet összehasonlítani és megfelelő módon értékelni. A szállodaépítés lehetőségét viszont most nem szabad elmulasztanunk; várjuk meg, hogy a HungarHotels milyen megoldással kívánja, illetve tudja ezt a területet végleges formájában rendezni. Kétségtelen tény azonban, hogy az egész Tízes honvéd utcai területet, valamint az Eszperantó teret is figyelembe kell venni a tervezésnél ..E megállapítással nagyrészt egyetértve, azt javaslom; ne várjuk meg azt, hogy a HungarHotels mit tudott kezdeni a területtel és természetesen kibővített környezetével, hanem az előzőekben felvetett érvek alapján azonos program ismeretében készüljön a Tanácsház térre is hasonló javaslat, és mindkét telepítés előnyeit, hátrányait összevetve, a legkedvezőbb megoldás megvalósítása kezdődjön meg a közeljövőben, lehetőség szerint «z 1988. évben. Befejezésképpen rövid tájékoztatást szeretnék adni arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Agitációs és Propagandabizottság a közelmúltban megtárgyalta és elfogadta „Az építészet helye, szerepe társadalmunkban’’ című ÉVM-előterjesztést, és azzal kapcsolatban állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás szerint erősíteni kell az építészeti környezet alakításában résztvevők felelősségét, valamint az irányítás és a végrehajtás minden szintjén arra kell törekedni, hogy a környezetalakítás iránti felelősség hassa át. A társadalom tudatában az építészettel, a környezettel szembeni igényességet erősíteni kell. Azt hiszem, ha e szemlélettel végezzük mindannyian munkánkat, látható eredményei nem fognak elmaradni. Oszlányi Miklós Borsod-Abaúj-Zemplén megye főépítésze A szebb, emberibb környezetért címmel országos nyilvános pályázatot hirdetett 32 intézmény, politikai szervezet. A pályázat célja; olyan társadalmi akciókra szeretnék ösztönözni a kisebb-na- gyobb közösségeket, amelyek természetes vagy épített környezetünk egy pontosan körülhatárolható részének közösségi célú védelmét, fejlesztését, rendezését tűzik ki célul. Pályázni lebet pontosan meghatározott környezetvédelmi feladat megoldásával is. A pályázatnak természetesen összhangban kell lennie az adott település céljaival. Azt is mondhatnánk, hogy ez a pályázat igencsak kapóra jött Miskolcnak. 198? ugyanis városunkban a környezeti kultúra éve, és bizony, a szebb környezet érdekében végrehajtandó feladatok listája igen hosszú. Az sem titok senki előtt, hogy az idén sem bővelkedik pénzben a városi tanács, így minden forintra, ami a környezeti kultúra ügyét segítheti, óriási szükség van. Az országos pályázattal pedig pénzt lehet nyerni, mégpedig nem is keveset. Pályázhatnak települések — nyereményük három és fél milliótól 300 000 forintig'ter- jedhet — és versenybe szállhatnak a munkahelyi közösségek — itt egymilliótól 400 000-ig terjednek az ösz- szegek —, valamint egyéb közösségek, ahol is 600 ezertől 100 000 forintig osztanak díjakat. Az Országos Vízügyi Hivatal 200 000 forintos kü- löndíjat ajánlott fel. Mindazok a közösségek, települések pályázhatnak, amelyek 1987. június 1, és 1989. március 31. között környezetvédelmi társadalmi munkára vállalkoznak. Azzal a feladattervvel lehet nevezni, amely bemutatja a kiválasztott terület jelenlegi állapotát — utólag is ellenőrizhető módon dokumentálva —, tartalmazza a fejlesztési célt, a megvalósítás műszaki tartalmát, időbeli ütemezését, és elkülönítve közli a társadalmi közreműködés mértékét és módját is. A szöveges pályázatot öt példányban kell benyújtani március 31- ig a következő címre; Magyar Televízió, Natura Szerkesztőség, 1810 Budapest, Szabadság tér 17. A küldeményre rá kell írni: A szebb, emberibb környezetért. A bírálóbizottság 1987. május 31-ig dönt a pályázatok elfogadásáról, s erről a pályázókat {ráfiban értesítik. 1989. május 15-ig pedig értékeli az elfogadott pályázatokban részletezett feladatok teljesítését, s dönt a díjakról. A pályázóknak a bizottságot 1988. Sokszor szerepelt már lapunkban a Széchenyi úti új díszburkolat porladó köveinek ügye. Legutóbb már arról adhattunk hírt, hogy hamarosan megkezdik az 50x 40x8 centiméteres, vöröses- barna színű, nagyméretű díszburkoló lapok cseréjét. Az első szállítmány az új, kisebb méretű, s megfelelő minőségű burkolóelemekből már meg is érkezett. Nemrég levelet kaptunk a városi tanács építési és közlekedési osztályától, amelyben arról értesítenek, hogy valamennyi érdekelt fél bevonásával helyszíni tárgyalást tartottak díszburkolat-ügyben. A levélben tisztázódik az a kérdés is, amelyet sokak feltettek, amikor kiderült, hogy a tervező által kiválasztott nagyméretű lapok porladnak; vajon miért nem vizsgálták meg lerakás előtt a burkolóelemeket? Azt már többször leírtuk, hogy a tervező által 'lőírt nagyméretű lapokat nem gépen gyártják. december 31-ig kell értesíteni írásban a feladatok végrehajtásáról. A pályázati kiírás további részleteiről felvilágosítást ie- het kérni a városi tanács tervosztályától. Jó lenne, ha minél többen vállalkoznának a versenyre. Már van mihez csatlakozniuk, ugyanis a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács pályázik a Tampere-arborétummal, a megyei Természetvédelmi Egyesület az Avas-ligettel, a városi tanács építési osztálya a Hejő-ligettel. Ugyancsak a pályázók között van már a miskolci vízmű is a tapolcai strand fejlesztésével. Ennek ellenére a Budapesti Mélyépítő Vállalat vállalta az előállításukat és próbagyártást végzett. A próbagyártásból származó lapokat a kivitelező vállalat s a városi tanács megvizsgáltatta. A szakvélemény kedvező volt, s így meg lehetett kötni az egyezséget a mintának megfelelő minőségű lapok legyártására. Amikor a nyáron már töredezni kezdtek a lerakott, nagyméretű burkolólapok, újabb vizsgálatot kért a városi tanács. Bebizonyosodott, hogy az 1986-ban gyártott lapok szilárdsága az 1985-ös minták szilárdsági adatainak csupán a felét érik el: A többit már ismerik olvasóink cikkeinkből: a pesti cég most ingyen leszállítja az új, kisméretű, jó minőségű burkolóelemeket. A cserét elvégzik, és úgy tervezik, hogy ezzel május végére végeznek a kivitelezők. A tanácsi Illetékesek levele szerint így a kőcsere nem jár pluszköltségekkel. (k—ó) A Széchenyi díszburkolata Megvizsgálták-e a köveket?