Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-09 / 57. szám
Kedvezményt is kapnak Pályakezdő orvosok Mint minden évben, az idén is meghirdette az álláshelyeket a pályakezdő orvosok részere a Borsod Megyei Tanács egészségügyi osztálya. Az egyetemek orvosi karain kifüggesztett hirdetés szerint a miskolci kórházak 36 pályakezdő orvost várnak. Ebből 21 fiatal részére van pályázati lehetőség a Semmelweis Kórházban, míg az üzemegészségügyi orvosokkal együtt 15 pályakezdőt várnak a vasgyári kórházban. A helyek egy részét azok töltik be akik tanulmányi ösztöndíj alapján kerülnek < az egészségügyi intézményekbe. A fiatal diplomások 23 szakma közül választhatnak. Akik az úgynevezett „hiányszakmákban” kívánnak elhelyezkedni. azokat különféle kedvezményekkel is segítik. Ilyen többek között a magasabb bértétel és a lakáshoz juttatás. A bérek kialakításakor figyelembe veszik a tanulmányi eredményt is. Az idén is meghirdették az üzemegészségügyi állásokat, amelyek ugyancsak a hiányszakmák közé tartoznak. A meghirdetett állások több mint felének a betöltésére a vasgyári kórházban van leik Egyre inkább a kisebb méretű, tömegű, és különleges re ceptúrájú kenyereket kereksük az üzletek polcain. kilencfélét és kiflievők városa? Pisztrángok a bányatavakban Mintegy 30 000 darab tavalyi kelésű, egyéves ivadékot tudnak adni halasításra a horgászegyesületeknek a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ga- radnai pisztrángoste- lepéről. Mint azt Hoitsy György, a telep vezetője elmondta, ha a jég elvonult, már a tavakba helyezhetők az ivadékok, s már őszszel ki is foghatók. A kiváló sporthal. amelynek igen ízletes a húsa is, bányatavakba, valamint víztárolókba egyaránt telepíthető. Benépesíthetek vele többek között a Hejő- keresztúr, Bocs környéki sóderbányatavak, csakúgy, mint a különböző víztárolók. Az Észak-magyarországi Horgászegyesület tavaszi telepítésre ezekből az egyéves ivadékokból 15 000 darabot vásárol. Ezzel halasit majd többek között a Debreceni-tóban, míg egy részüket a Jósva-patakba helyezi ki, az aggteleki természetvédelmi területen, amely a piszt- rángozóknak eddig is kedvenc helye volt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a pisztrángoknak a tiszta vizű, hideg kavicsbányatavakba telepítése jó eredményeket hozott. A sebesvizű hegyi patakokhoz szokott halfajta ezekben a vizekben is jól érzi magát, s telepítésével a horgászóvizek állo- mányát is változatosabbá tudják tenni. Előre is bocsánatot kérek azoktól, akiknek az alábbi kémialecke nem mond semmi újat, mert a kisujjukból rázzák ki a nátriumklorid (magyarul: konyhasó), valamint a magnéziumklorid képletét, sőt azt is tudják, mi történik, ha e két anyag vízzel egyesül és a talajba szivárog. Hogy miért ezekről az anyagokról lesz szó, azt bizonyára kitalálták a vegytanban kevéssé járatos olvasók is: igen, azért, mert télidőben ezekkel „sózzák” az utakat, járdákat, hogy megolvasszák a havat, jeget. Rengeteget hallunk, olvasunk arról, hogy a „sík- talanítási” akcióért jóval többet kell fizetnünk, mint amennyibe a kiszórt anyagok kerülnek (noha ez sem csekélység): fehér sófoltok marják a cipőnket, pusztulnak az útmenti fák. s nem győzünk eltáncolni a kocsik kerekei alól felfröccsenő latyakár elől. Am mindez gyerekjáték ahhoz képest, amiről a minap nyilatkozott a távfűtő művek főmérnöke. Szerinte a hőt szállító vezeték jelentős szakaszát a só rágta szét. A következményt sokan a bőrünkön éreztük: egy dermesztőén hideg napon kimaradt a fűtés, és 13 ezer lakásban dideregtünk. Azt is hozzáfűzte tájékoztatójához a főmérnök, hogy ha célszerűCsak kenyérből: A zsemleÉrdekes lenne kideríteni, hogy vajon Miskolcon miért eszünk kétszer annyi péksüteményt, zsemlét, kiflit, mint az országban másutt. Persze a vevőket az efféle elemzések aligha érdeklik, számukra az a fontos, hogy kenyérből, péksüteményből legyen mindig bő a kínálat, és kiváló a minőség. Miskolcon a kenyérellátásra igazán nem sok panasz lehet áz utóbbi időben. Mas a helyzet azonban a péksüteményekkel, hiszen sok üzletben nyitáskor csak száraz zsemléket, kifliket tudnak kínálni. • AZ UJ ÜZEM SEGÍT Lapunkban is többször irtunk már róla, hogy a vasgyárban áj péksüteményen, előírásszerűén — csőtartókra — fektették volna a vezetéket, akkor nem folyhatott volna alá a sós lé. és nem következik be a kisebb természeti katasztrófával felérő törés. (A szabvány szerint az ilyen vezetékek élettartama 33 év, a miénk pedig mindössze 12 éves!...) És most jön az ígért kémialecke úgy, ahogy egy szakember elmagyarázta nekem, mert mi tagadás, a vegytan nem volt erős oldalam soha. Nos, a tudós kémikus szerint a nátriumklorid (már tudjuk: konyhasó) főleg a növényeket, a magnéziumklorid viszont az acélt és a vasat falja. A folyamat lényege: a magnéziumklorid vízzel vegyítve sósavvá alakul, a sósav és a vas találkozásából vaskiorid és hidrogén keletkezik, a vaskiorid a nedvesség hatására vashidroxiddá, azaz rozsdává változik. (Remélem, jól puskáztam!) Most már tudjuk tehát, mi rágta lyukacsosra a drága hőt szállító vezetéket. De aligha elégít ki bennünket eme ismeret, bármennyire tudományos is. Két ujjúnkat illedelmesen magasba emelve úgy, de úgy szeretnénk megkérdezni — mint régen — a katedrán ülő tanár úrtól: okos dolog-e „sózni” azokat az útszakaszokat, meüzem épül. és ha elkészülnek a munkával, várhatóan kevesebb panasz lesz a zsemlére, kiflire. Az új üzem gépsorai még az idén dolgozni kezdenek, és így másfélszer annyi péksüteményt tudnak majd gyártani egy nap alatt, mint eddig. Érdekes tény az is, hogy kenyerekből a kis méretű, különlegesebb készítésűeket keressük — hiába drágábbak —. péksüteményből pedig az olcsóbb termékek népszerűbbek. A Fogyasztók Városi Tanácsa szerint vannak. akik vásárolnának a mar nem gyártott, olcsó két- kilós barna kenyérből is. Csakhogy a sütőipari vállalat kis mennyiségekért nem vállalkozik arra, hogy begyújtsa a kemencéit, mert akkor igen magas a ráfizelyek alatt fontos és sérülékeny közművek húzódnak? A tanár úr elnéző mosoly- lyal bizonyára azt válaszolná nekünk, buta nebulóknak. hogy természetesen nem okos dolog. Arra viszont már ő sem tudna felelni, hogy miért nem úgy fektették le tizenkét évvel ezelőtt a csöveket, ahogy a főmérnök szerint kellett volna. De e válasz megfogalmazására nem is a tanár úr az illetékes. Jó lenne ismerni azt, aki! * Nem is tudom, miről jutott eszembe most hirtelen, hogy hajdanában a csőszök sóval töltötték meg a flinta csövét és ezzel „illették meg” a szőlők, gyümölcsösök dézsmálóit a — hátsó felükön. A só-lövet nem volt halálos, de haláláig megemlegette. aki kapott belőle. (A lejátszódott vegyi folyamatot most nem részletezem!) A bíráskodásnak ez a fajtája kiment a divatból, flintánk sincs, és ugvebár, senki sem lopott szőlőt, gyümölcsöt. Szóval nem tudom. miről jutott eszembe ez a csősz-ügv. Ha netán meglelik a magyarázatát a bizarr képzettársításnak, kérem értesítsenek! (békés) tés. Így is kilencféle kenyeret, 45-féle péksüteményt s 13-féle egyéb pékárut gyártanak a gépek Miskolcon. • HA LENNÉNEK KIS PÉKSÉGEK ... Sajnos, ma már nincsenek kis pékségek, amelyekben megérné kis sorozatban is sütni a különleges pékárukat. Érdemes lenne elgondolkozni az illetékeseknek azon, hogy a válaszfék bővítése érdekében támogatni kellene az esetleges vállalkozókat. Persze az sem kis eredmény, hogy városunkban a kenyérellátás kiegyensúlyozott. Ha ezt a színvonalat fenn akarjuk tartani, akkor mihamarabb rekonstruálni kell a killiáni kenyérgyárat. Ezt a vállalkozást támogatja a megyei tanács is. es remélhetőleg hamarosan elkezdődik a munka. A kenyér kényes áru, hiába sütik finomra a pékek, könnyen tönkremegy szállítás. tárolás közben. Addig aligha számíthatunk mindenütt elsőosztályú kenyérre. amíg a boltok egy részébe konténer helyett földön húzgált ládákban érkezik. A gyors, korszerű szállítás azonban pénz kérdése. • TONNASZÁM MEGMARADT Hogy egy üzletben nyitástól zárásig mindig van-e kenyér, az nemcsak a pékeken múlik. Nem könnyű kiszámítani a vevők igényeit, és az a tapasztalat, hogy a kereskedők meglehetősen óvatosan rendelnek. Annak, hogy többnapos ünnepek előtt legyen elegendő kenyér, azonban úgy látszik az az ára, hogy 15—20 tonna is megmarad alkalmanként a raktárakban A miskolci népi ellenőrök szerint a pékáruk minősége javult a közelmúltban. Úgy tapasztalták, hogy a hibás áruk többsége valamilyen kenyé-féle. Előfordul, hogy megsértik a technológiai fegyelmet a sütőüzemben, de a szakszerűtlen szállítás és tárolás is sok kárt okoz. Felhívták arra is a figyelmet, hogy nem valami szívderítő higér.iai állapotok uralkodnak a Lórántffy és a Hunyadi utcai üzemekben. Remélhetőleg most. hogy a mennyiségi gondok megoldódnak a kenvér- és péksü- teménv-ellátásban. jut energia. valamint pénz is. hogy ezen változtassanak. (kiss) Színe és Kémialecke — felnőtteknek Iroda az aluljáróban Mii V-pénztá az Avason hetőség, hiszen annak a körzetéhez tartoznak a miskolci nagyüzemek. Arról nyilatkozott nemrégiben lapunkban a város- gondnokság illetékese, hogy az a vasi aluljáró egyik helyiségébe a közeljövőben beköltözik a közterület-fenntartó vállalat részlege. Milyen egységükről van szó? — érdeklődtünk Bulla Zoltántól, a vállalat főmérnökétől. — Az Avason korábban a Sályi István utca 1. szám alatt egy pincében helyeztük' el az egyik takarítórészlegünket. Hozzá kell tennem: nem a legideálisabb szociális körülmények között. Ráadásul dolgozóink állandó jövés-menése joggal zavarta az épületben lakók nyugalmát. Ki kell tehát innen költöznünk. De nagyon nagy terület a lakótelep, ezért nem mondhatunk, le egy itteni állandó helyiségről. Pillanatnyilag valóban úgy tűnik. hogy az aluljáróban, a Miskolci Közlekedési Vállalat bérletpénztárában rendezhetjük be a munkavezető irodáját, ami a kifizetésekre. felvételekre és a dolgozók eligazítására is alkalmas lesz. Az aluljárónak ebben a helyiségében ma még működik az MKV pénztára. De ha innen elmennek, hol vehetik majd meg az avasiak a jegyeket, bérleteket? Szamos Emil, az MKV osztályvezetője: — Az aluljáróban árusaink állandó szorongással dolgoztak. hiszen a lakótelepnek ez a része meglehetősen kihalt, gyér forgalmú. A szorongáshoz az is hozzájárult, hogy ismeretlen egyének nemegyszer betörték a pénztár ablakát, szerencsére csak olyankor, amikor senki sem tartózkodott itt. Ennek elle'- nére sokszor kellett záráskor kíséretet keríteni az eladók mellé. Ami a kiköltözésünket illeti: erre csak akkor lesz módunk, ha a lakótelep két pontja közül valamelyiken megnyithatjuk az új pénztárat. Az egyik az Engels utcai buszvégállomáson kapna helyet, egy épületben a forgalomirányító helvisé- gével. valamint a sofőrök melegedőjével. A másik a harmadik építési ütemben, a Hajós István utcai megállónál — a pavilonsoron — egy fedett utasváró részeként működne. A két úi pénztár még csak a tervezés szakaszában van. így nem tartom valószínűnek, hogv a közeljövőben elhagyhatnánk az aluljárót. B. A. ♦ Az avast aluljáróba költözik a közterület-fenntartók egyik részlege. (Kerényi László felvétele)
