Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

Aladdin miskolci bábszínpadon A verseny tehetséggondozás CsoHouék játszanak Az Aladdin és a csodalám­pa bemutatójára készül a Mis­kolci Bábszínház. Pontosabban annak Csodamalom Bábszínház elnevezésű „tagozata". Talán van olvasó, aki em­lékszik rá, hogy megírtuk már: két rendező irányítá­sával, két társulat előadásai szórakoztatják a miskolci gyerekeket a bábszínházban. Czikora János a bábszínház alapítása óta vezeti csoport­ját, rajta kívül szűk egy éve ott dolgozik Korzsényi Ti­bor, akinek öt taggal indult együttese megháromszorozó­dott mostanra. Csodamaloméknak ez lesz a harmadik bemutatójuk; elsőként a Jancsi és Julis­kát, másodjára a Hupikék Pétert vitték (báb)színre. Mindhárom előadás bábjait Szabó Emőke, az Állami Bábszínház bábkészítő műhe­lyének vezetője készítette, az Aladdinét Bródy Verának, az Állami Bábszínház tervező­jének elképzeléseit megva­lósítva. Ugyancsak állami bábszínházos a díszletterve­ző — Koós Iván — a kivi­telező viszont miskolci, szín­házunk díszletkészítője, Ve­res Attila. Ugyancsak ^ha­zai” a zeneszerző; Csabai László, a Tokajban zenélő Favorit együttes orgonistá­ja. (Egyébként Korzsényi Ti­bornak is a Tokaj Varieté a fő munkahelye, humoros számaival évek óta a műsor erőssége.) Aladdin, Budur hercegnő, apja, a Kalifa, azután a Va­rázsló, a Nagyvezír és a többiek először április 4-én jelennek meg a közönség előtt. (Szombatonként ját­szik a Csodamalom, vasár­naponként a Czikora-társu- lat. Utóbbiak eddig a Ha­mupipőkét, a Hetet egy csa­pásra című mesét, az Ezüst- furulyát és a Születésnapi vendégséget mutatták be.) Az idén egyébként körül­belül hatezer gyerek látta a Csodamalom-előadásokat; a társulat az otthont adó báb­színházon kívül gyakran szerepel óvodákban, iskolák­ban — Miskolcon és a vá­roskörnyéken. Évi hetven­ezer forint állami támoga­tást kapnak a Városi Mű­velődési Központtól, továbbá nincs gondjuk a szállításra, és a bábszínház rezsijére, viszont a lobbi pénzt nekik kell megkeresniük. (Az Alad­din színrevitele körülbelül százezer forintba kerül.) Még egy bemutatóra ké­szül az aladdinos csapat: április 6-án mutatják be Szilágyi Dezsőnek, az Álla­mi Bábszínház igazgatójá­nak Mackó Mukik című bá­jos mesejátékét. Ezt viszont — szemben az Álad innal — Béres Ferenc dalestje A Lévay József Közműve­lődési Baráti Kör kedden délután fél 5 órai kezdettel dalestet rendez a Kossuth utca 17. sz. alatti székház­ban. Béres Ferenc népdalo­kat, gregorián-énekeket, Ba­lassi- és Balá?« Győző-dalo­kat ad elő. Érdeklődőket szí­vesen látnak. Videomozi délután A szórólapokon és más helyütt megjelent hirdeté­sekkel ellentétben, a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban működő videomoziban ma és holnap délután is lesznek előadások. A filme­ket délután fél 3, fél 5 és fél 7-es kezdési időpontok­ban vetítik. Zenész gyerekek sikere jfc Aladdin és szerettei. először „tájoltatják”, csak azután viszik be a házba. Az Aladdinhoz is készülnek majd könnyen szállítható díszletek, már csak azért is, mert a május közepén meg­rendezendő Borsod megye bemutatkozik Budapesten cí­mű program keretében ezt adják elő a Vigadóban. Az Aladdin és a csoda­lámpát az Ezeregyéjszakából ismert mese alapján Gernet —Bánd—Devecseri írta át bábszinpadra. Sz— A zenei versenyek nagy részét tavasszal rendezik meg. elsősorban a tanév rendje miatt. Az ősszel meg­kezdett rendszeres felkészü­lés eredményei erre az idő­szakra beérnek. A zeneisko­lák egyes tanszakainak ta­nulmányi versenyei nemcsak az iskola belső ügyét jelen­tik. A tehetséggondozásban, a személyiség fejlesztésében fontos, hogy a zenei képes­ségeket, készségeket magas szintre emeljék. A kiemel­kedő, vagy akár a szeré­nyebb eredmények orientál­ják a szülőket, tanulókat az esetleges továbbtanulás so­rán. A miskolci Egressy Béni, sz Erkel Ferenc Zeneiskola és a 6. Sz. Enek-Zenetagozatú Álta­lános Iskola növendékei részt vettek a III. megyei zongora- versenyen, Sátoraljaújhelyen és a Borsod—Heves megyei zene­iskolák tanulói a Miskolcon megrendezett gordonkaverse­nyen. Mindkét találkozón köte­lezően előírt és szabadon vá­lasztott művet kellett a tanu­lóknak megszólaltani. A zongo­raversenyben 3—6. osztályig, a gordonkaversenynél mind a 6 osztály növendékei vetélkedtek. A zongoraverseny eredményei: 3. osztály; i. helyezett: Küss Veronika és Szabó Réka, mind­ketten az Egressy Béni Zeneis­kola növendékei, tanáruk Allné Szabó Klára. III. helyezett: Gulyás Szabina, a 6. Sz. Alt. Iskola növendéke, tanára Szabó Gyuláné. Dicséretet kaptak: Mikó Szilvia, az Egressy Béni Zeneiskola tanulója, tanára dr. Kígyóssy' Andrásné, és Tőth Mariann, az Egressy Béni Ze­neiskolából. Tanára Kissné Gladics Sarolta. A 4. osztályosok között: I. helyezést ért el Varga Zsuzsa, III. dijat kapott Vadas Dóra és dicséretben részesítették Komá­romi JUllát. Mindhárman a 6. Sz. Alt. Iskola növendékei, ta­náruk Zslgnár Istvánná. Az 5. osztályosok versenyé­ben I. helyezést ért el Pocsal Krisztina, II. dijat kapott Kiss Julianna, III. lett Kromplak Krisztina. Mindhárman az Eg­ressy Béni Zeneiskola növen­dékei, tanáraik Kissné Gladics Sarolta, Bacsa Tiborné és Sze- bik Ildikó. A 6. osztályosok között ki­emelt első díjat kapott Dobrik Petra, II. helyezett Gulyás Andrea lett. Felkészítő tanáruk a 6. Sz. Alt. Iskolában, Zsignár Istvánná. A gordonkaverseny eredmé­nyei,: Az 1. osztályosok versenyében II. helyezett lett Kiss Krisztina, az Egressy Béni Zeneiskola ta­nulója, tanára Barta Péterné. A 2. osztályosok között I. di­jat nyert Llpták Zsuzsa, a 6. Sz. Alt. Iskola tanulója, tanára Gergelyné Barna Katalin. Egy- egy III. helyezést kapott Kal­bert Csaba, az Egressy Béni Zeneiskola növendéke tanára Barta Péterné és Póvázsai Krisztina, az Erkel Ferenc Zeneiskola tanulója, tanára Győry Nagy Hona. Dicséretben részesült Kerekes Mónika, a 6. Sz. Alt. Iskolából, Gergelyné Barna Katalin tanítványa. A 3. osztályosok versenyében az Egressy Béni Zeneiskola nö­vendéke, Balog Előd nyerte el az I. dijat, valamint a zsűri különdíját, a legjobb kortárs­Diákok tollaslabdaverse­nyével kezdődött reggel 8 órakor a forradalmi ifjúsági napok mai miskolci prog­ramja. Lapunk megjelenése előtt, 9-től már a Miskolc múltja, jelene és jövője el­nevezésű várostörténeti stafé­ta is elkezdődött. A verseny­ben háromfős csapatok mé­rik össze tudásukat pátriánk zenei játékáért. Tanéra Burst Petemé. A 4. osztályosok versenyé­ben 1—1 TII. helyezést ért el Boros Péter, az Egressy tá.oi Zeneiskola tanulója, tan,- re. Barta Péterné és Murány Sza­bolcs, a 6. Sz. Alt. Iskola nö­vendéke, tanára Gergelyné Bar­na Katalin. A zsűri dicséretben részesítette Vincze Ágotát, a 6. Sz. Alt. Iskolából, Gergeiyne Barna Katalin tanítványát. Az 5. osztályosok versenyében 1—1 III. helyezést ért el Komá­romi Anna és Szabó Bernadett, mindketten a 0. Sz. Alt. Iskola tanulói, tanáruk Gergelyné Bar­na Katalin. A (, osztályosok mezőnyében I. díjat kapott Soltész Rita. az Erkel Ferenc Zeneiskola tanu­lója, Győry Nagy Ilona növen­déke. Az eredmények igényes, lelkiismeretes tanár" munkát mutatnák. S hogy milyen nagy szükség van a jó ala­pokra. azt a zenei középfok országos sikerei is bizonyít­ják. Természetesen a felso­roltak nem mindegyike jut el a zenei pályára, de a ver­senyek, a más iskolák leg­jobb növendékeivel való összehasonlítás, megmérette­tés segít a nehézségekkel te­li úton a célhoz közelebb kerülni. történetéből. Este 7-től pe­dig FIN-bált rendez az al- berttelepi művelődési ház­ban a Borsodi Szénbányák Vállalat KISZ-bizottsága. Holnapra egyetlen progra­mot kínálnak a szervezők a miskolciaknak a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. Délelőtt tízkor kezdődik majd a belvárosban az ut-j cai futóverseny. Eleink emlékezete A tudós Hunfalvy Pál Várostörténeti staféta Nem régen került a köny­vesboltok polcaira egy törté­neti szempontból érdekes könyv: Hunfalvy Pál, Napló (1848—1849) című munkája. Kevesen tudják, hogy a nyel­vész, etnográfus, s az 1848— 49-es szabadságharc alatt po­litikusként tevékenykedő, szász származású Hunfalvy városunkban, az evangélikus algimnázumban sajátította el a magyar nyelvet. 1810 március 12-én szüle­tett a szepességi Nagyszaló- kon. Apja Hunsdorfer János földműves, anyja Weszter Mária volt. A faluból a kés­márki líceumba ment tanul­ni, s mint szegénysorsú diák, tizenhét éves koráig itt ta­nulja — más tudományok mellett — a latin és francia nyelvet, csak magyarul nem tud. 1827-ben Miskolcra ke­rült, hogy magyar környe­zetben folytassa tanulmá­nyait Az első évben retori­kára jelentkezett. Már ekkor kitűnt kiváló tehetségével, jó nyelvérzékével, ami később a kor jeles tudósai közé emelte. Kétévi miskolci tar­tózkodása utón visszatért Késmárkra, ahol jogi és teo­lógiai tanulmányokat vég­zett. 1833-ban — tanárai aján­lására — Podmaniczky Ká­roly báró családjához került, mint fiai, Frigyes és Ármin nevelője. Így megy Aszódra, majd négy évig, 1834-íől 1838-ig újra Miskolcra két neveltjével, akik az evangé­likus algimnáziumba jártak, A Podmaniczky család hoz­zájárulásával a két fiú együtt nevelkedett Hunfalvy tíz év­vel fiatalabb öccsével, Já­nossal. (Hunfalvy János ké­sőbb szintén jeles tudós egyéniséggé vált, a magyar tudományos földrajz megala­pítója, a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke volt). Az itt, Miskolcon kezdett (1833—34) olvasónaplójának és töredékes naplójának francia, angol, latin, görög, német és olasz, valamint ma­gyar nyelvű feljegyzései szé­les körű érdeklődésről ta­núskodnak. Sokoldalú, min­den iránt érdeklődő ember volt. A nyelvészet ugyanúgy vonzotta, mint a filozófiai, történelmi-statisztikai, iro­dalmi és napi politikai kér­dések. Növendékeivel 1836-ban fél évig tartó nyugati tanul­mányutat tett. Ekkor készült naplója alapján születtek meg első publikációi, a Drezdai levelek, amelyek 1839-ben jelentek meg az Atheneaum című lapban. 1838-ban letette az ügyvé­di vizsgát. Neveltjei a pesti gimnáziumban folytatják ta­nulmányaikat, s így ő is fel­költözik Pestre. Közel négy­éves itt-tartózkodása alatt ismerkedett meg Bajza Jó­zseffel és Toldy Ferenccel. Az ő támogatásuknak köszön­hette, hogy írásait rendsze­resen közölte az Athenaeum, s hogy a Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. Ebben az időben változtatta át a ne­vét Hunfalvyra. 1842 tavaszán jelentős for­dulat következett be a még mindig nevelősködő, immár 32 éves Hunfalvy életében; a késmárki líceum jogta­nárrá választotta egykori ta­nítványát. Lelkesedéssel kezdte meg oktatómunká­ját, hamar népszerűvé vált tanítványai körében. Bár el­sősorban az ókori görög iro­dalom és történelem érde­kelte, 1843-ban már tan­könyvet adott ki a magyar váltó- és kereskedelmi tör­vényekről. Népszerűsége gyorsan túl­nő Késmárk falain. Petőfi így említi Üti Leveleiben 1845 elején, amikor a város­ban járt; „a tanítványaitól általánosan szeretett profész- szor”. Lévay József is meleg szavakkal ecsetelte a tudós hírnevét. 1847. június 29-én vette feleségül az ismert pesti ipa­ros, későbbi gyáros, Rock István leányát, Ágnest. Tudományos munkája is ebben az időszakban teljese­dik ki. 1848-ban fejezte be a társadalom egészével foglal-, kozó politikatudomány tárgy­körből a munkáját „Társa­dalmi országászat” címmel. Az 1848-as forradalmat, pontosabban az áprilisi tör­vényeket és az azt követő változásokat örömmel üdvö­zölte. A szegényparaszt fiá­ból lett tudós pártolta a pol­gári átalakulát eszméjét, és örült a jobbágyság felszámo­lásának. Élénken bekapcso­lódott a politikai életbe, a szepesszombati kerület vá­lasztotta meg országgyűlési képviselővé, majd azt köve­tően a korabeli lapokban fej­tette ki nézeteit a haza sor­sával kapcsolatban. Végig követte az 1848—49- es eseményeket, amelyet a már említett Naplójában örökített meg az utókor szá­mára. A szabadságharc bukása után Pesten egy évig rendőri felügyelet alatt élt, s csak 1850 júliusában, több száz társával együtt kapott men­teimet. 1851 nyarán nevezik ki az Akadémia főkönyvtárosának. 1858-ban az Akadémia ren­des tagjává választotta. 1855- ben elindította és szerkesz­tette a Magyar Nyelvészet című folyóiratot, behatóan foglalkozott a nyelvészettel. Ezt mutatja Magyarország Ethnográfiája c. munkája. Az 1889-ben megalakult Ma­gyar Néprajzi Társaság első elnöke volt. Munkássága el­ismeréséül az uralkodó 1885- ben főrendiházi taggá nevez­te ki. A nagyszalóki szász földműves fia élete 75 évé­nek tudományos és közéleti tevékenységével szolgált rá erre a kitüntetésre. 1891. november 30-án halt meg Budapesten. Halálakor egy európai hírű tudóst gyá­szolt az ország. Múlnál- István A Miskolci Építőipari Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET A TERMELÉSI FŐMÉRNÖKSÉGÉN termeléselőkészítő csoportvezető MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. A MUNKAKOR AZONNAL' BETÖLTHETŐ. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzett­ség, a kivitelező építőiparban szerzett szak­mai gyakorlat — 40 éves korig. A CSOPORTVEZETŐ FELADATA: a vállalat termeléselőkészitési tevékenységé­nek korszerűsítése, rendszerbe foglalása és a csoport munkájának vezetése, irányítása. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT (a kollektív szerződés és az érdekeltségi rendszer alapján). A pályázatokat levélben, részletes önéletrajzzal és az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével, a jelenlegi alapbér, illetve jövedelem, valamint az alapbér- és jövedelemigény megjelölésével kell benyújtani a vállalat személyzeti és szociá­lis osztályára, 1987. APRILIS 15-IG. LEVÉLCÍM; Miskolc, Pf.: 16., vagy Miskolc, József Attila u. 40. szám. 3527. Érdeklődés és felvilágosítás a termelési főmér­nöknél a 16-609-es, vagy a személyzeti osztály- vezetőnél, a 15-860-as telefonszámon

Next

/
Thumbnails
Contents