Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Bírlap. Miskolc, 3501. Pt. 39 — Tel.: 18-325. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, boey panaszaikkal, esareveteieikke] nettótól péntekig, lenetőleg 8— 14 óra icdsoct keretirnek tel bennünket. Barlangjára, barlang nélkül Nagy sikere van a Borsod Megyei Természetbarát Szövet­ség idei jelvényszerző túrasorozatának: idős és fiatal termé­szetjárók százai megyénk legszebb barlangjaival ismerked­hetnek meg. Az elmúlt szombaton már a 2. sz. túra telje­sítésére indultak több százan, a Bódvarákó melletti Esztra- mos hegyre. Az Esztramos- és az ott levő Födvári Aladár- barlang geológiai érdekességnek számít. Megismertetéséért csak dicséret illeti a megyei szövetséget és a túrát szer­vező kazincbarcikai vegyész természetjárókat. Am magát a barlangot nem láthatták a résztvevők. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az Országos Környezetvédelmi Hivatal Észak- magyarországi Felügyelősége a nagy létszám miatt nem en­gedélyezte a meglátogatását. Ez annál is inkább furcsa, mivel megyénk turistái híre­sek a természetszeretetükről. Évente sok száz óra társadal­mi munkát végeznek hegyeinkben azért, hogy a turistautak, a források környéke tisztán várja a kirándulókat. Pontokba foglalt törvényeik egyebek között kimondják: „A természet­járó óvja, védi a természetet!” Így történt volna a Földvári Aladár-barlangban is, az Esztramos hegyen. Amelyet a ter­mészet kedvelői és védelmezői csak egy előadásból ismer­hettek meg. Nem azonos! Ny. I. Megújhodott emléktábla Zamenhof emléktáblájáról szólok, melynek újjátétele érdekében éppen a Déli Hír­lapban történt többször pár­toló szó, az én részemről is. S most örömmé! látom: a régi táblát kicserélték és he­lyébe új került, feltüntetve rajta Zamenhof jelentősége. S ne hasson ünneprontás­nak, ha arról is szólok: a mindig felfrissített és ismét letarolt Zamenhof sétány szomszédságában jó látni ezt a táblát. S akik az értősza­vakra fölfigyelnek, bizonnyal \azt is tudják, nem lehet vég­legesen magára hagyni ezt az emléktáblát és ezt a jobb sorsra érdemes sétányt. S ta­lán az is segítene, ha a kö­zeli középiskolák diákjai is figyelmet szentelnének en­nek a környéknek, amikor idejük engedi, hogyha né­hány órára is. A. I. Miskolc „... Sz. J.-né miskolci la­kos a vásárolt kenyérben idegen anyagot talált. Sajná­lattal állapítottuk meg, hogy a kenyér vállalatunk sajóka- zai üzemében készült. A vizs­gálatot azonnal megkezdtük. Megállapítottuk, hogy a gon­datlanság oka a technológiai fegyelem megsértése. A ko­vász-. valamint a tésztaké- szitőkkel szemben fegyelmi eljárást folytattunk le. és a fegyelmi felelősségre vonás mellett a vétkes dolgozók minőségi prémiumát is meg­vontuk. Az ellenőrzési köte­lezettség elmulasztása miatt •az üzem vezetője is felelős­ségre vonásban részesült. In­tézkedtünk, hogy hasonló eset ne ismétlődjön meg. A sajnálatos eset ellenére tá­jékoztatásul közöljük, hogy a sajókazai üzemünk a tisz­ta, rendes üzemeink közé tartozik. Külső környezete is rendezett, az élelmiszert előállító üzemmel szemben támasztott követelmények­nek megfelelő.” (A választ Töröcsik Imrétől, a Kazinc­barcikai Sütőipari Vállalat igazgatóhelyettesétől kap­tuk.) Telve a konténer Eddig azt hittem, hogy a „területenkívüliség” joga csak a külföld diplomáciai képvi­seleteit illetik meg kis ha­zánkban. Ügy látszik, téved­tem. Mert a Szinyei Merse Pal utca 23. szám előtt, az egyes és kettes lépcsőház kö­zött levő szeméttároló kon­téner is ilyen „területenkí­vüliséget” élvez. Legalábbis a köztisztasági vállalat sze­métgyűjtő gépkocsijai részé­ről. Ugyanis dugig telve, már több, mint egy hete ott díszeleg, annak ellenére, hogy a szemétgyűjtők előtte járnak el. Még szerencse, hpgy ilyen hideg az időjá­rás, legalább nem bűzlik. Ám a környéket rendszere­sen elszemeteü. A kukában kotorászó guberálók rendre feltúrják, a hulladékot kiko­torják belőle. A papír, a mű­anyag tejeszacskók, s egye­bek pedig a feltámadó szél­ben vígan vitorláznak tova, elszemetelve az általános is­kola és a többi lakóház kör­nyékét. A házfelügyelő hiá­ba sepri össze a kiszórt sze­metet és húzza a tetőt a konténerre, azt rendre újra megpiszkálták. A MIK 17-es számot vi­selő szemétgyűjtő konténere „áll a vártán”. A környék Iákéival együtt érdeklődés­sel várja, hogy március 17-e után. vajon mikor ürítik ki? Sokan arra is kíváncsiak lennének, hogy a közterület- íelügyelők mikor figyelmez­tetik a városi tanács másik intézményét kötelességének a teljesítésére ... K. L. Miskolc Lassan tűnik el a meddő A tavalyi hó hama­rabb eltűnt Miskolcról, mint a tavaly megíra­tott és kiszállított szén után ott maradt med­dő — hívta fel figyel­münket egyik olva­sónk telefonon. Sajnos, igaza van, hiszen útón- útfélen találkozunk meddőhalmokkal. An­nak ellenére, hogy az elszállításukról tavaly döntöttek, s a szüksé­ges szerződések is megköttettek az érde­kelt felek között. A szállítást végző közte­rület-fenntartó válla­lat ütemterv szerint szállítja a meddőt, csak éppen kevés a gépjár­művük, emberük. így aztán helyenként a még tavaly októberben ka­pott szén „velejárója” is csúfítja az utcát. Ar­ról már nem is be­szélve, hogy a szénak­cióba helyben bevont lyukói szénből, amely közismerten sok med­dőt tartalmaz, a már rendbetett területeken élők is sokan vásárol­tak, s így utcájuk már ismét meddőhalmoktól „ékes”. Vagyis: igazat kell adnunk azoknak az olvasóinknak, akik nem győzik ezeket a kupacokat kerülgetni. —ny—s— Lámpabura, fémkosárban Aligha akad olyan lift a bérházainkban, amelyben hu­ligánok, vandálok ne loptak volna már el a lámpákból iz­zót. vagy éppen magát a lámpaburát. A Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat a bérleményekben most fémkosárral vé­di a burákat az illetéktelenek kezétől. így talán sértetlenek maradnak, s nem tudják ellopni az izzókat sem. Követhet­nék a.példat a lakásszövetkezetek is ... F. L. Miskolc Ezen a héten szünetel a jog­segélyszolgálat Dr. Sass Tibor fogadóórája március 25-én, szerdán dél­után — jogtanácsosunk sza­badsága miatt i— elmarad. Legközelebb egy hét múlva, azaz április 1-ién. szerdán 16—18 óra között fogad a Sajtóház harmadik emeletén, a levelezési rovat szobájá­ban. . Mégkérdeztük MIÉRT SZÍNESEK A HALOTTASKOCSIK? A gyász színe a világnak ebben a részében fekete. Le­het, hogy ez külsőség, de az ember igv szokta meg, és el­képzelhetetlennek tartja, hogy halottját kék, netán sárga ru­hában gyászolja. Ezért lepett meg, hogy a Borsod Megyei Temetkezési Vállalat halott- szállító kocsijai már nem fe­keték vagy sötét színűek, ha­nem kékre, sárgára vannak festve. Miért nem lehetünk a hagyományokhoz hűek? — kérdezi O. L.-né miskolci ol­vasónk. Kozma Frigyes, a temet­kezési vállalat műszaki el­lenőre elmondta, hogy a gép­kocsikat központi keretből kapták, vagyis nem a vál­Kidőlt korlát rk Nem kellett messze mennünk a Sajtóháztól, hogy ezt a régóta kidőlt lánckorlátot lefotózzuk. Közvetlen szomszéd­ságunkban. a Bajcsy-Zsilinszky út és a Katalin utca talál­kozásánál található. Vajon mikor hozzák rendbe? F. L. Miskolc lalat festette ilyen színűre ezeket. Műszaki és belső át­alakítást végeztek rajtuk, de a küllemükön nem változ­tattak, és a megyei tanács kereskedelmi osztályának en­gedélyével üzemeltetik őket. Azért sem kívánnak változ­tatni a színeken, mert ez sokba kerülne, s nincs rá pénz. Még annyit: más me­gyékben is ilyen járműve­ket használnak. S vannak hozzátartozók, akik jóleső ér­zéssel beszéltek a világos színről, hiszen a gyász úgyis sötét... A vállalatnak meg­maradtak a sötét színű jár­művei is. a ravatalhoz ezek­kel szállítják az elhunytat. De ha valaki fekete kocsi­val kíván szállíttatni, ilyen is rendelkezésére áll. Kulcscsomókat találtak Kulcscsomót találtak az ÉÁÉV előtt. Bővebb felvilá­gosítást az 52-537-es telefon- számon (Nagy) kaphatnak az érdeklődők. Ugyancsak kul­csokat találtak a Húsáruház előtt az elmúlt hét péntek­jén. Utóbbit szerkesztősé­günk levelezési rovatánál ve­heti át jogos tulajdonosa. O. P. (Miskolc): Városunkban a kifogásolt té­vékészülékek cseréjét a Video­ton gyár a miskolci Gél ka köz­reműködésével vizsgálja meg. Senkit, aki igényét bejelentette, nem nagynak ki. de mint min­denhez. ehhez is idő kell . .. Lukács Istvánná (Miskolc. Bri­gád u): Észrevételét továbbítottuk a közlekedési vállalathoz. A Buzogány utcából kérik A Buzogány és Üteg utca kereszteződésében az évről evre növekvő mennyiségű szemét elviselhetetlenné te; szí. az ott levő családi há­zak lakóinak helyzetét. Kü­lön bosszantó, hogy a sze­mét nem az ott levő családi házakból kerül ki, hanem onnan 200—300 méterről, a József Attila-telep (Szeke­rész—Üteg—József Attila— Buzogány utcák által hatá­rolt terület), mintegy 80— 100 családjától. A József Attila-telep la­kóinak elmondása szerint, náluk a szemétgyűjtés meg­oldatlan. Nincs egyetlen kon­téner sem a telepen, pedig legalább 4 db nagy konté­ner kellene (lásd Szondi ut­ca, ahol kb. 30 méterenként van egy konténer), helyük is lenne bőven. Sürgős intézke­dést kérünk a gyűjtőkonté­nerek kihelyezésére, a Bu­zogány—Üteg utca sarokra pedig egy, a szemétlerakást tiltó táblát. Az egyébkent igen forgalmas utcasarkon 2 —3 hét alatt, mintegy 40— 50 köbméter szemét is ösz- szegyűlik (még a villamos- vágányt is beterítik). Ez azon túlmenően, hogy csú­nya, büdös, egészségileg is megengedhetetlen. A szemét- gyűjtés pedig ott történjen, ahol keletkezik, nem 200— 300 méterrel távolabb, más, tisztaságot szerető emberek lakhelyén! A Buzogány utca lakói Nevezzék el a munkásőrségről Néhány évvel ezelőtt lap­juk közölte javaslatomat: más városokhoz hasonlóan, nevezzenek el utcát Miskol­con is a munkásőrségről. Sajnos, azóta sem történt semmi. Ebben az évben iga­zán jó alkalom kínálkozna erre, hiszen megalakulásuk­nak 30. évfordulóját ünnep­ük a munkásőregvségek. Nem is akárhogyan, hiszen lapjuk is tudósított arról, milyen magas kitüntetésben része­sült az Oprendek Sándor- egység. Ismételten arra ké­rem a városi tanács illeté­keseit, vegyék figyelembe so­kunk kérését, s kapjon vég­re egy miskolci utca is Mun­kásőr nevet. Garda István Miskolc, Győri kapu 85. JÁR-E KÁRTÉRÍTÉS A KUTYAHARAPTA KISFIÚNAK? Az apa az esti órákban hit- éves kisfiával egy sóderbányá­ban lévő tónál horgászott. A fiúcska ott tett-vett apja mel­lett, amikor nagy riadalmára szinte egy pillanat alatt mel­lette termett egy hatalmas ku­tya, és már neki is ugrott. Ar­cát megharapta, még a vizba is belökte Jó néhány percbe került, amíg gazdája beavat­kozására megcsendesült. A kis­fiú arca nagyon vérzett. Édes­apja azonnal gépkocsi jába rak­ta, és a legközelebbi rendelő- intézetbe hajtott vele. De a baj annyira komolynak lát­szott, hogy elsősegély nyújtá­sa után mentövei a közeli kór­ház sebészeti osztályára szál­lították a kis sérültet. F.gy hét után engedték csak haza. A sebek begyógyultak, bár mind­két arcfélen hegesedés nyomai voltak láthatók. A nagyobb baj az volt, hogy a kisfiú na­gyon félénk, visszahúzódó lett. Az utcára sem mert egyedül kimenni. Az iskolából jövet­menet szüleinek kellett kisér­niük. A szülők bírósághoz for­dultak. Keresetlevelükbe» kérték a gyógykezeléssel kapcsolatos költségek megté­rítését, és hatvanezer nem vagyoni kár megfizetésére kérték kötelezni a' kutya gazdáját. A gazda sem ma­radt tétlen. Azt elismerte, hogy háromezerötszáz fo­rinttal tartozik, de ezen fe­lül egy fillérrel sem volt hajlandó többet fizetni. Az elsőfokú bíróság azon- ban , megállapította telje* kártérítési felelősségét, már ami a ténylegesen felmerült kár megtérítését illeti. De a nem vagyoni kárt, illetve annak megtérítését nem ítél­te meg. Ezt azzal indokolta, hogy a sérülés nem akadá­lyozza a gyereket a társa­dalmi életben való részvé­telben, illetve állapota eb­ben nem nehezíti. A seb gyógyult, maradványa esz-J' tetikailag nem olyan feltű- no, hogy súlyos hátrányt je- len tene. A gyereket pszichi­kai sérülése csak a kutyák­kal való kapcsolatában vál­toztatta meg. Bár a szülők fellebbeztek, és kérték igazságügyi orvosi szakértő, illetve pszicholó-1 gus meghallgatását, a má-> sodiökú bíróság is hasonló megállapításra jutott. Nincs különösebb baj a gyerekkel, hiszen az iskolai közösségbe jól beilleszkedik, a sérülés tanulmányaiban nem gátol­ja. Az pedig ma még nem állapítható meg, hogy a sé­rülés a pályaválasztásban majdan fogja-e akadályozni. A lényeg az, hogy a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott az óvás iránti kérelemnek. Azt ugyan nem állapította meg, hogy a balesetet szen­vedett kisfiúnak jár nem vagyoni kártérítés, de en­nek egyértelmű elutasítását sem helyeselte. Hiányzott ugyanis az eljárásból egy nagyon lényeges láncszem, éppen a pszichológus szak­értő meghallgatása. Ezt nem pótolhatták a bíróság ren­delkezésére álló kórházi ira­tok, illetve a büntetőügyben keletkezett, kizárólag a vár­ható gyógytartamra vonat­kozó szakvélemény. Ezért a másodfokú bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia, és új határozatot hoznia. Ki kell derülnie annak, hogy a gyermek életét tartósan megnehezíti-e a pszichikai ártalom. Tehát nem biztos, hogy a kutyatulajdonos sza­badul a nem vagyoni kárté­rítéstől. Ezt az állásfoglalást mindazoknak a figyelmébe ajánljuk, akik gyakran nem kellő elővigyázatossággal sé­táltatják állatukat. Dr. K. ü

Next

/
Thumbnails
Contents